|
10/15/99
Politikuspanaroia
A jelenlegi határain belül létezõ román
állam közvetlen jövõjét veszély
fenyegeti, állította a Civilizáció és
geopolitika a Kárpát-medencében elnevezésû
nemzetközi konferencián Adrian Nãstase, a legnagyobb
román ellenzéki párt elsõ alelnöke.
Valóra válik mindaz, amit Samuel Huntington a Civilizációk
ütközése címû könyvében írt
le: Európa nyugati és keleti fele között ott
lesz a határ, ahol véget ér a nyugati kereszténység
és megkezdõdik az ortodox kereszténység,
illetve az iszlám.
Nãstase a saját és pártja ama pár
éves rögeszméjét is felmelegítette,
miszerint Romániát azért nem vették fel
a NATO-ba, és azért halogatják csatlakozását,
hogy a Huntington-elméletnek megfelelõen Erdélyt
Európa nyugati feléhez csatolják. Tehát
Románia nem azért nem került be a NATO-ba, mert rossz
volt a gazdasági teljesítménye, nem oldotta meg
azokat a gondokat, melyek egy országot a civilizált közösségek
soraiba emelhetnek, egyebek között nem tisztította
meg titkosszolgálatait és hadseregét a KGB-s kémkedéssel
alaposan gyanúsítható fõtisztektõl,
de az igazságügy reformját, a szerkezetváltást,
a gyermekvédelmet vagy az igen súlyosnak minõsített
cigánykérdést sem oldották meg olyan szinten,
ahogyan azt a fejlett országokban illik s szokás , s azt
sem ismeri el, hogy az omladozó, folyamatosan csõd szélére
sodródó bankok körüli huzavona rontja az ország
nemzetközi hitelét, hanem üldözési mániásként
nemzetközi összeesküvést sejtet
A TDRP másik nagyágyúja, Ioan Mircea Pascu paranoiája
túltesz barátja és elvtársa fenti fantáziadús
elmélkedésén, s egyenesen azzal gyanúsítja
Magyarországot, hogy az meg fogja szakítani kapcsolatait
Romániával, válságot robbant ki Erdélyben,
majd nemzetközi beavatkozást kér. Pascu bevallja,
nem tudja, valós-e ez a terv, de azt sejteni véli, hogy
létezik, valódiságát bizonyítja mindaz,
amit õ "aradi eseményként" emleget, és
az a rendkívül súlyos dolog, hogy a romániai
szabadkõmûves-páholyokban is nyíltan "föderalizálásról,
regionalizálásról beszélnek".
A két nyilatkozat érdekes, illetve szerintünk természeteses
módon egybecseng, s ama jóslatuk, hogy forró õsz
várható az idén Erdélyben, inkább
felhívás a nyílt magyarellenes, nacionalista szervezkedésekre,
mint pontos helyzetfelmérés eredménye. A baj az,
hogy miközben hivatalosan felszólították a
román titkosszolgálatot, hogy vizsgálja ki az Erdélyt
fenyegetõ felforgató, szeparatista kísérleteket,
kevés reményünk lehet arra, hogy az illetékesek
eme kutakodásuk eredményét nyilvánosságra
hozzák, hogy végre az RMDSZ és a magyar közvélemény
is tudomást szerezzen, mi minden bántja a román
politikusokat egyszerû létünk okán.
Való igaz, Adrian Nãstase és Ioan Mircea Pascu
fejtegetéseit a román kormánykoalíció
pártjai egyelõre ostobaságnak, a nacionalista kártya
kijátszásának minõsítették.
Alapjaiban egyetértett viszont a helyzetelemzéssel Teodor
Meleºcanu volt külügyminiszter, a Szövetség
Romániáért párt vezetõje, aki, megeshet,
2000 után a TDRP-vel s annak hangadó politikusaival együtt
fogja irányítani az ország sorsát. S a jelek
szerint e koalíció, azaz az újjászervezõdõ
Nemzeti Megmentési Front (FSN) tagja lesz a hintapolitika még
romániai viszonylatban is kirívó nagymestere, Petre
Roman, szerencsénkre egyre jobban apadó pártjával.
Mert ez a csapat is nemzeti kérdésben s a magyarokkal
kapcsolatos ügyekben úgy változtatja véleményét,
mint pedánsabb ember az alsónemûjét, s ha
érdekük úgy kívánja, az említett
paranoia éppúgy eluralkodik rajtuk, mint leendõ
szövetségeseiken.
Simó Erzsébet
( Háromszék)
|
|