11/18/99

Engesztelõ ígéret

Kénytelenek vagyunk elismerni az országos média erõfeszítését, hogy a ma kezdõdõ isztambuli EBESZ-csúcsot a nyomorban sínylõdõ választópolgár méltóságának felélesztésére használja ki. A hamburgi Die Zeit tudósítója azt írja, hogy 7,6 millió román állampolgár a szegénység küszöbén él. Igen, mert a nyugati sajtó csak ezt látja - mondják. Az EBESZ biztonsági kérdésekkel foglalkozó találkozóját nem az újságírók kedvéért hívták össze, hogy szétkürtölhessék a hírt: lehet, hogy 2001-ben Románia lesz a szervezet soros elnöke. Nem ez a fontossági sorrend. Ötvennégy állam (1992-ben Jugoszlávia tagságát felfüggesztették), Vancouvertõl Vlagyivosztokig legmagasabb szinten képviselteti magát Törökországban. A két nagyhatalom államelnökei, Jelcin és Clinton is ott lesznek. A tárgyalások napirendjén elkerülhetetlenül felbukkan a csecsen kérdés, és itt az oroszok szóban is támadnak, mind az európaiakat, mind az amerikaiakat azzal vádolják, hogy ki akarják õket üldözni a Kaukázusból. Kíméletlen szembesülésekre számíthatunk, Clintonnak és kíséretének igen ügyesnek kell lennie, hogy elhessegessék a gondolatot, miszerint õk a világ csendõrei lennének; az Egyesült Államoknak érvényesítenie kell szempontjait, de nem megbántania egykori riválisa, a Szovjetunió egyik utódállama büszkeségét. Az Orosz Föderációval van most dolga, mely jóval kisebb, mint az a konglomerátum, amely fölött Sztálin, Malenkov-Bulganyin, Hruscsov, Brezsnyev, Andropov, Csernyenko és Gorbacsov uralkodott.

Honi tájakra terelve ismét a szót, el kell mondanunk, hogy Románia komolyan esélyes az EBESZ elnöki tisztének megszerzésére 2001-ben. E szerep rendkívül nagy felelõsséggel jár. A jövõ esztendõben pedig - mely egyben fordulópont is a hatalom számára - Andrei Pleºu tagja lesz az európai biztonsági szervezet külügyminiszteri triumvirátusának, melynek másik két tagja a mostani elnök Norvégia és a jövõ évi elnök, Ausztria külügyminisztere. Kényes európai egyensúly: Wolfgang Schüsselrõl még nem tudni, hogy megmarad-e az új osztrák kormányban is, s azt sem lehet megjósolni, hogy 2001-ben Andrei Pleºu benne lesz-e a román kabinetben. Azt azonban tudjuk, hogy az EBESZ-elnökség nem kéjutazás, hiszen a szervezetre az utóbbi idõben amolyan tûzoltó szerep hárul. Márpedig egy ilyen ország külügyminiszterének, mint amilyen Románia, az kellene, hogy belföldön nyugalom és jólét honoljon, így tudna "minden igényt kielégíteni, mindenkinek jó szolgálatot tenni, hogy saját országa érdekeit is érvényesíthesse". Egy hazai központi napilap hírmagyarázóját idéztem, ki nem bízik abban, hogy a román politikusgárdának minden további nélkül van ereje véghezvinni egy ilyen megbízást.

A bizalmatlanság okai közismertek: a szüntelenül csökkenõ termelés, a kétmilliárd dolláros küladósság jövõ évben esedékes kifizetése (hitelekre és kamatokra), a vásárlóerõ romlása stb. Ezenkívül a privatizációból származó nagy jövedelmek az ún. fekete lyukakat hivatottak betölteni, s ez nem más, mint félig lehúzott redõnnyel mûködõ gazdaság. Amíg a készlet tart! Nem az ország érdekei érvényesülnek, a klientúra igényei elõbbre valók; a kis haszonlesõk összeszövetkeznek a nagy szélhámosokkal, s ami abból kerekedik, az egyszerûen emészthetetlen a közönséges halandók tömegei számára. A korhadék eluralta az erdõt. "Csak akkor lehet valóban megérteni egy térség sajátosságait, amikor a gõg és a becsvágy nem hallatja szavát" - Andrei Pleºu román külügyminiszter mondta ezt Berlinben a Titu Maiorescu Román Kulturális Intézet megnyitóján, majd Ciorant idézve így folytatta: a kis kultúrák becsvágya mindig sebezhetõ. Csak az a kultúra nem tud nagyra nõni, amely kizárólag sértett ambíciókat képvisel.

Sugár Teodor
(Háromszék)