|
11/18/99
Engesztelõ ígéret
Kénytelenek vagyunk elismerni az országos média
erõfeszítését, hogy a ma kezdõdõ
isztambuli EBESZ-csúcsot a nyomorban sínylõdõ
választópolgár méltóságának
felélesztésére használja ki. A hamburgi
Die Zeit tudósítója azt írja, hogy 7,6 millió
román állampolgár a szegénység küszöbén
él. Igen, mert a nyugati sajtó csak ezt látja -
mondják. Az EBESZ biztonsági kérdésekkel
foglalkozó találkozóját nem az újságírók
kedvéért hívták össze, hogy szétkürtölhessék
a hírt: lehet, hogy 2001-ben Románia lesz a szervezet
soros elnöke. Nem ez a fontossági sorrend. Ötvennégy
állam (1992-ben Jugoszlávia tagságát felfüggesztették),
Vancouvertõl Vlagyivosztokig legmagasabb szinten képviselteti
magát Törökországban. A két nagyhatalom
államelnökei, Jelcin és Clinton is ott lesznek. A
tárgyalások napirendjén elkerülhetetlenül
felbukkan a csecsen kérdés, és itt az oroszok szóban
is támadnak, mind az európaiakat, mind az amerikaiakat
azzal vádolják, hogy ki akarják õket üldözni
a Kaukázusból. Kíméletlen szembesülésekre
számíthatunk, Clintonnak és kíséretének
igen ügyesnek kell lennie, hogy elhessegessék a gondolatot,
miszerint õk a világ csendõrei lennének;
az Egyesült Államoknak érvényesítenie
kell szempontjait, de nem megbántania egykori riválisa,
a Szovjetunió egyik utódállama büszkeségét.
Az Orosz Föderációval van most dolga, mely jóval
kisebb, mint az a konglomerátum, amely fölött Sztálin,
Malenkov-Bulganyin, Hruscsov, Brezsnyev, Andropov, Csernyenko és
Gorbacsov uralkodott.
Honi tájakra terelve ismét a szót, el kell mondanunk,
hogy Románia komolyan esélyes az EBESZ elnöki tisztének
megszerzésére 2001-ben. E szerep rendkívül
nagy felelõsséggel jár. A jövõ esztendõben
pedig - mely egyben fordulópont is a hatalom számára
- Andrei Pleºu tagja lesz az európai biztonsági szervezet
külügyminiszteri triumvirátusának, melynek másik
két tagja a mostani elnök Norvégia és a jövõ
évi elnök, Ausztria külügyminisztere. Kényes
európai egyensúly: Wolfgang Schüsselrõl még
nem tudni, hogy megmarad-e az új osztrák kormányban
is, s azt sem lehet megjósolni, hogy 2001-ben Andrei Pleºu
benne lesz-e a román kabinetben. Azt azonban tudjuk, hogy az
EBESZ-elnökség nem kéjutazás, hiszen a szervezetre
az utóbbi idõben amolyan tûzoltó szerep hárul.
Márpedig egy ilyen ország külügyminiszterének,
mint amilyen Románia, az kellene, hogy belföldön nyugalom
és jólét honoljon, így tudna "minden igényt
kielégíteni, mindenkinek jó szolgálatot
tenni, hogy saját országa érdekeit is érvényesíthesse".
Egy hazai központi napilap hírmagyarázóját
idéztem, ki nem bízik abban, hogy a román politikusgárdának
minden további nélkül van ereje véghezvinni
egy ilyen megbízást.
A bizalmatlanság okai közismertek: a szüntelenül
csökkenõ termelés, a kétmilliárd dolláros
küladósság jövõ évben esedékes
kifizetése (hitelekre és kamatokra), a vásárlóerõ
romlása stb. Ezenkívül a privatizációból
származó nagy jövedelmek az ún. fekete lyukakat
hivatottak betölteni, s ez nem más, mint félig lehúzott
redõnnyel mûködõ gazdaság. Amíg
a készlet tart! Nem az ország érdekei érvényesülnek,
a klientúra igényei elõbbre valók; a kis
haszonlesõk összeszövetkeznek a nagy szélhámosokkal,
s ami abból kerekedik, az egyszerûen emészthetetlen
a közönséges halandók tömegei számára.
A korhadék eluralta az erdõt. "Csak akkor lehet valóban
megérteni egy térség sajátosságait,
amikor a gõg és a becsvágy nem hallatja szavát"
- Andrei Pleºu román külügyminiszter mondta ezt
Berlinben a Titu Maiorescu Román Kulturális Intézet
megnyitóján, majd Ciorant idézve így folytatta:
a kis kultúrák becsvágya mindig sebezhetõ.
Csak az a kultúra nem tud nagyra nõni, amely kizárólag
sértett ambíciókat képvisel.
Sugár Teodor
(Háromszék)
|
|