|
Balázs Sándor - Schwartz Róbert
Funar-korszak Kolozsváron
1992. ápr. 1.
- A magyar cikkíró elemzi Funarnak azt a kijelentését, mely szerint Kolozsváron "a románoknak nincsenek iskoláik, és nem is akarják, hogy legyenek". Az újságíró szerint ez képtelenség, a polgármester összekeveri a "román tannyelvût" a "román"-nal. Ugyanígy - Funar szerint - nincsenek "magyar" iskolák, csak "magyar tannyelvûek", ahova nem magyar anyanyelvûek is járhatnak. Aki ezt a logikai képtelenséget elköveti, vagy nem alkalmas arra, hogy logikusan gondolkodjék, vagy "szkizofrén, más szóval tudathasadásos, aki egyazon személyben kétféle, elkülönülõ, egymással össze nem férõ, ellentmondó gondolkodásmódot testesít meg".
Áron: Tiszta tudathasadás? Sz IV/63. 1.
1992. ápr. 3.
- A magyar újságíró arról faggatja Funart, miért nevezte törvénytelennek a magyar feliratok használatát. A polgármester azt állította, hogy más idegen nyelvû feliratok ellenõrzését is elkezdték. A két iskoláról - Báthory és Apáczai - azt állítja, hogy azok nem magyar, hanem román iskolák, ahol magyar tannyelvû osztályok is vannak. A magyar nyelvû feliratok eltávolítása nem jelenti a kisebbségi jogok megsértését. A tanügyminisztériumi rendelet nem utal annak a lehetõségére, hogy az iskolák megjelölését le lehessen fordítani más nyelvre. Tehát nem a magyar elnevezésekrõl van szó, hanem a törvények, rendelkezések betartásáról.
Újvári Ildikó: Gheorghe Funar / "Törvényeink tiltják a kétnyelvû feliratokat". Sz IV/65. 1.
1992. ápr. 4.
- A lap idézi Tõkés Lászlónak a válaszát arra a kérdésre, fog-e szenvedni Kolozsvár magyar lakossága amiatt, hogy RNEP/PUNR-s a városvezetés. "Ha Funar betartja a szavát - mondotta Tõkés -, akkor nagy problémák adódnak, felerõsödik az interetnikus feszültség. Funar kijelentette, hogy a hadsereg a Vatra Romanesca kinyújtott karja. Úgy vélem, hogy Funarnak ez a nyilatkozata súlyos fenyegetés a kolozsvári magyarság felé."
Cristian Oprea: A magyar emigráció irredenta! Mt III/346. 1, 2.
- A BBC riportere interjút készített Funarral, megkérdezte, miért intézkedett a kétnyelvû feliratok levételérõl. A polgármester válaszában azt hangoztatta, hogy az eddigi városvezetésnek nem volt tekintélye, nem tartotta tiszteletben a törvényt. Szerinte két líceum homlokzatán román és magyar nyelvû felirat jelent meg, holott ezek az iskolák román iskolák. Azt állította, hogy a kétnyelvû táblák eltávolítása nem rontja Románia külsõ megítélését. Nincs szándékában erõszakosan eltávolítani a kétnyelvû feliratokat, bízik az érintettek bölcsességében.
Razvan Scortea: A kolozsvári városháza vezetésében olyan emberek vannak, akik határozottan végrehajtják a törvényeket. AdC IV/599. 1, 4.
1992. ápr. 7.
- Lezajlott a Kolozs megyei tanács megválasztása. A megyei tanácsosi helyek a fõbb pártok szerint a következõképpen oszlanak meg: RNEP/PUNR 14, NMF/FSN 10, RMDSZ 9, DK/CD 6. Az ellenzék kisebbségben van. Az RMDSZ kielégítõnek tartja saját képviseletét.
Kisebbségben az ellenzék a megyei tanácsban. Sz IV/67. 1.
1992. ápr. 8.
- A városháza sajtóértekezletet hirdetett Emil Hurezeanunak, a Szabad Európa Rádió munkatársának kolozsvári látogatása alkalmából. Itt Funar nem tudta megjelölni, milyen törvénycikk alapján tiltja meg a kétnyelvû feliratok használatát. Hurezeanu is abszurdnak tartotta ezt az intézkedést. Funar azzal fenyegetett, hogy gondja lesz az RMDSZ székházára, ugyanis itt 22 szoba van [igazából csak hét], míg az RNEP/PUNR-nek csak három szobája van. Újból hangoztatta, hogy magyar iskola valójában nincs is Romániában, csak olyan román iskolák vannak, ahol magyar osztályok is mûködnek.
P.: Szemtõl szemben / A Szabad Európa Rádió Kolozsváron. Sz IV/68. 1.
1992. ápr. 9.
- Emil Hurezeanu a Szabad Európa Rádiótól találkozott a város vezetõivel is. Itt ellentétes véleményeket fogalmaztak meg az RNEP/PUNR és az RMDSZ képviselõi. Funar határozottan kiállt amellett, hogy tiszteletben kell tartani a törvényeket, az RMDSZ részérõl azt hangoztatták, hogy a törvények nem egyértelmûek, s így a magyarokat másodrangú állampolgárként lehet kezelni, úgymond a törvényeknek megfelelõen.
Serghie: A városháza átvilágíthatóságot akar. AdC IV/603. 1.
1992. ápr. 10.
- Funar rendeletet adott ki arra nézve, hogy a kifüggesztendõ feliratokat kizárólag egyetlen kolozsvári vállalatnál szabad elkészíteni. "A közleményeket, reklámokat és bármilyen hirdetést csakis az állam hivatalos nyelvén, románul szabad elkészíteni" - szögezi le a rendelet.
Gheorghe Funar: Rendelet. AdC IV/603. 1.
1992. ápr. 11.
- Az RMDSZ kolozsvári szervezete tiltakozik a polgármesteri hivatal azon rendelkezése ellen, mely szerint a közlemények és egyéb hirdetések az ország hivatalos nyelvén, románul írandók. Ez ellentétben van a helyi közigazgatásról szóló törvény 30. szakaszának 3. bekezdésével, amely így szól: "Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbség száma jelentõs, a határozatokat az illetõ állampolgárok nyelvén is tudomásra kell hozni."
RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének elnöksége: Tiltakozás. Sz IV/71. 1.
1992. ápr. 14.
- Kolozsváron tartotta ülését a Romániai Romák Szabad Demokratikus Szövetsége. Itt a szervezet politikai tanácsosa, Ioan Butiu így nyilatkozott: "A kedélyeket Kolozsvár polgármesterének, Gheorghe Funarnak ama rendelkezései kavarták fel, amelyekben utasított a lakásszerzõdéssel nem rendelkezõ lakások visszaszolgáltatásáról az államnak, illetve átadásáról a közben kijelölt új tulajdonosoknak, április 12-ig. Ez az intézkedés sok romát sújt..." Tetézi mindezt, hogy sok cigányt kitesznek állásából. Szervezett cigányellenes kampány folyik Kolozsváron az RNEP/PUNR részérõl.
Áron: Az RRSZDSZ a polgármester ellen fordul / Utcára kerül több ezer roma? Sz IV/72. 1.
1992. ápr. 16.
- Funar kirótta a megígért büntetéseket: a római katolikus plébániát, az Apáczai és a Báthory líceumot 30-30 ezer lejjel büntette a kétnyelvû feliratok miatt.
Büntet a polgármester. Sz IV/74. 1.
1992. ápr. 17.
- A kétnyelvû táblákért kirótt büntetés törvénytelen - állapította meg a római katolikus plébánia, valamint a Báthory és Apáczai líceum vezetõsége -, következésképpen egyikük sem fizeti ki a bírságot. Az igazságtalan intézkedés ellen megteszik a szükséges jogi lépéseket.
Törvénytelen bírságot nem fizetnek! Sz IV/75. 1.
1992. ápr. 18.
- A bukaresti A.M.Press hírügynökség munkatársa felkérte Adrian Marinót, kommentálja Funar intézkedéseit a kétnyelvû feliratok levételérõl. A kiváló kolozsvári irodalomkritikus elmondta, hogy ez a magyarság ellen hozott önkényes határozat az RNEP/PUNR-s polgármester agyának szüleménye, aki még ráadásul azt is kijelentette, hogy ha kell, a római katolikus plébánia épületérõl saját kezûleg fogja eltávolítani a magyar nyelvû feliratot. A Le Monde is kommentálta az esetet. Kolozsvár testvérvárosa, Pécs úgy döntött, hogy tiltakozásul nem fog részt venni a kolozsvári nemzetközi ipari vásáron. Funar csodálkozásának adott hangot, hiszen - állítása szerint - õ csak a román alkotmány szellemében járt el, ez pedig tiltja a magyar nyelv használatát. Úgy látszik, Funar még az Alkotmányt sem ismeri, hiszen ilyen kitétel nincs benne.
Sz.Z.: A magyar nyelvû feliratok leszerelését / Funar saját kezûleg kívánja elvégezni. Sz IV/76. 1.
1992. ápr. 25.
- Funar sajtóértekezleten beszámolt a városháza munkájáról. Szólt a különbözõ gazdasági kapcsolatok kiépítésérõl, így arról, hogy Coca-Cola cég felajánlotta egy helyi gyár felépítését [Funar késõbb elutasította ezt az ajánlatot, ezért épült fel a Coca-Cola-gyár Nagyváradon]. A polgármester sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sok régi tapasztalt alkalmazott kérte az áthelyezését a városházától. Meglepetéssel vette tudomásul, hogy Kolozsváron önkormányzati témában nemzetközi konferenciát akarnak tartani, ezt - szerinte - nyilván megint a magyarok szervezik és magyarul fog folyni, s aki nem tud magyarul, azt be sem engedik. Rendelkezést adott ki, amelynek egyetlen szakasza így szól: "Felfüggesztik a helységek önkormányzatáról szóló konferenciát, amelyet április 25 és 26-án készültek megrendezni Kolozsváron."
I.: Tevékenységérõl tájékoztat a polgármester. Sz IV/80. 1.
- A polgármester rendeletében az áll, hogy a magyarországi FIDESZ, a kolozsvári MADISZ, egy holland és más alapítványok szimpóziumát A helyhatóságok önkormányzata címmel azért nem engedélyezi, mert Románia egységes nemzeti állam, s így egy ilyen összejövetel törvényellenes.
Gheorghe Funar: Rendelet. AdC IV/613. 1.
1992. ápr. 29.
- Sajtóértekezletet tartottak a betiltott önkormányzati konferenciáról, amelyen a holland Dettmeijerstichting Alapítvány is részt akart venni. A szervezésben segítséget nyújtó MADISZ és a Liberális Kör részérõl Nagy Kata, Schwartz Róbert és Eckstein-Kovács Péter a sajtóértekezleten elmondta: az összejöveteleket szabályozó törvény nem teszi kötelezõvé, hogy az ilyen akciókat bejelentsék a polgármesteri hivatalnak. Funar a szervezõknek szóban is megerõsítette döntését az értekezlet betiltására vonatkozóan, de magyarázatot akkor nem adott. A holland vendégek megérkeztek Kolozsvárra, s kijelentették, hogy ilyen nem fordult elõ velük Európa és Afrika egyetlen országában sem, s elhagyták a várost.
I.: "Erõfitogtatás a polgármester részérõl". Sz IV/81. 1.
1992. ápr. 30.
- A polgármester utasítást adott ki azzal kapcsolatban, hogy a Soros Alapítvány alapítványközi találkozót akar szervezni Kolozsváron. Funar magához hívatta a Soros Alapítvány helyi képviselõit, s tudtukra adta, hogy ilyen rendezvényt csakis akkor tarthatnak, ha meghívják rá a városháza, a Vatra Romanesca, az Avram Iancu Társaság képviselõit is. Ha ez nem történik meg, akkor a találkozót nem lehet megtartani.
Gheorghe Funar: Közlemény. AdC IV/615. 1.
- Funar rendeletet adott ki, ebben többek között ez áll: "1992. április 29.-étõl a Kolozsvár területén szervezett valamennyi nyilvános konferenciát, szimpóziumot és más hasonló rendezvényt be kell jelenteni a városházán", "legkevesebb három nappal az ilyen rendezvények elõtt a rendezõk kötelesek írott nyilatkozatot eljuttatni a városházához az idõpontra vonatkozóan, ebben fel kell tüntetni, milyen elnevezésû a szervezet, hol, hány órakor kezdõdik, hány óráig tart a rendezvény, kik vesznek részt rajta".
Gheorghe Funar : Rendelet. AdC IV/616. 1.
- A Kolozsvárra érkezett holland polgármesterek, városi tanácsosok, egyetemi tanárok tiltakoznak az ellen, hogy nem engedték megtartani azt a szimpóziumot, amelyen bemutatták volna a Hollandiában uralkodó demokráciát. "Sajnáljuk - írják -, hogy nem volt lehetõségünk élni a szólásszabadsággal."
Számos holland személy aláírása: Tiltakozás. TrA I/62. 1.
1992. máj. 1.
- Az RMDSZ helyi szervezetének elnöksége tiltakozik az ellen, hogy a polgármesteri rendelet szerint csak román nyelven lehet kifüggeszteni a feliratokat. Arra hivatkoznak, hogy alkotmányosan biztosítják a kisebbségek identitásának megõrzését, a kétnyelvûség pedig éppen azt szolgálja.
RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöksége: Tiltakozás. AdC IV/616. 4.
- Az ellenzéki lap kigúnyolja Funarnak azt a rendeletét, hogy be kell jelenteni a nyilvános gyûléseket. A szerkesztõség ironikusan javasolja, hogy ezt a utasítást egészítsék ki ilyen passzusokkal: "A Szabad Európa Rádió, a Deutsche Welle és a BBC magyar nyelvû adásait csak az RNEP és Vatra Romaneasca székházában lehet hallgatni a városháza által kijelölt program szerint." "Azok a magyar nemzetiségû román állampolgárok, akik nem iratkoztak be a Vatra Romaneascába, kötelesek kabátjuk hajtókáján megkülönböztetõ jelet viselni (esetleg piros-fehér-zöldet)."
Csatlakozás. TrA I/63. 1.
1992. máj. 5.
- Megtartották a Soros Alapítvány rendezvényét, annak ellenére, hogy Funar betiltotta. A jelenlevõk hangsúlyozták, hogy a Soros Alapítvány nem politizál, nem támogat egyetlen politikai alakulatot sem. A cikkíró jelzi, hogy az alapítvány bukaresti részlegében részt vesz Horváth Andor államtitkár, aki az újságíró szerint nem ismeri el az ország alkotmányát, továbbá Andrei Plesu, valamint a Társadalmi Párbeszéd (Dialog Social) tagjai és szimpatizánsai, mindebbõl kiderül, hogy egy ilyen rendezvény az ellenzékieket részesíti elõnyben.
Chioreanu: Egy elvetélt Soros-találkozó? AdC IV/617. 1, 4.
- Funar megmagyarázza, miért függesztette fel az önkormányzat témájában tervezett konferenciát. Azt állítja, hogy meghívták õt is a rendezvényre, azonban cím szerint ez a szimpózium nem volt törvényes. A rendezõk nem magyarázták meg, mit fed ez a kétértelmû kifejezés: helyhatósági önrendelkezés. Ha csak a hollandiai helyi hatóságok munkájának bemutatásáról lett volna szó, akkor a városi vezetés is részt vett volna ezen a rendezvényen.
Ramona Lazar: A polgármester a "válasz jogán". Mt III/365. 1, 3.
1992. máj. 6.
- A városi tanács ülésén Mikó Lõrinc tanácsos törvény- és alkotmányellenesnek minõsítette a magyar nyelvû feliratok használatának betiltását, az önkormányzati konferencia felfüggesztését, a gyülekezésre vonatkozó korlátozásokat. Felhívta a polgármester figyelmét az alkotmány 6. szakaszára, amelyben az áll, hogy "az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségek jogát az etnikai hovatartozás, kultúra, nyelv és vallás megõrzésére és fejlesztésére".
I.: A városi tanács gyûlésérõl / Pénzhez illõ komolysággal. Sz IV/85. 1.
1992. máj. 7.
- A spanyol szenátus küldöttsége Kolozsvárra látogatott. A polgármesterrel folytatott beszélgetés során Funar bemutatta a kolozsvári interetnikai állapotokat, azt állította a magyarokról, hogy õk az ezer éve idejött vándornéptõl, a hunoktól származnak, a magyar kormány politikáját az jellemzi, hogy Erdélyt Magyarországhoz akarja csatolni, az RMDSZ az egyetlen etnikai párt a világon, a magyar tanárok Kolozsváron elûzték egyes iskolák román tanulóit. Majd csodálkozva feltette a kérdést: nem érti, miért foglalkozik a személyével oly sokat a külföldi sajtó.
(balló): Spanyol parlamenti küldöttség Kolozsváron. Sz IV/86. 1.
- Az NLP/PNL helyi szervezete állásfoglalást adott közre. Ebben egyebek mellett az olvasható, hogy a pártnak a "kisebbségi hazafiság"-hoz való viszonyában a lényeg ez: nem ítélik el, hogy a kisebbség szereti nemzetét, ellenkezõleg, azt tartják, hogy ez kötelessége. De ugyanakkor minden román állampolgártól elvárják, hogy legyen hû ahhoz a közösséghez, országhoz, amelyben él. A többségi közösség lebecsülése nem "kisebbségi hazafiság", hanem sovinizmus, hazaárulás.
NLP megyei tanácsa: A Nemzeti Liberális Párt kolozsvári szervezetének állásfoglalása. AdC IV/619. 1.
1992. máj. 9.
- A polgármester értékelte a városháza eddigi tevékenységét, megállapította, hogy a munkát megzavaró események történtek, így "titkos értekezleteket" akartak tartani a városban a hollandok. A polgármesternek sikerült ezt megakadályoznia, ugyanígy azt is, hogy Soros György zártkörû gyûlést tartson. Az ilyen esetek elkerülése céljából hozta azt a rendeletet, hogy a városban minden ilyen rendezvényt elõzetesen be kell jelenteni.
I.: Sajtóértekezlet a városházán / "Itt nem lesz több titkos értekezlet". Sz IV/88. 1, 4.
1992. máj. 12.
- Május 10-én királypárti tüntetést tartottak a Mátyás-szobor elõtt, mintegy 300 résztvevõvel. Felszólalt a helyi görög katolikus és ortodox egyház képviselõje, beszélt Doina Cornea. A szónokok hangsúlyozták, hogy az utóbbi évtizedekben a kommunista történelemhamisítás szellemében rögzõdött a királyság képe, holott a román király az egyetlen, aki a nép számára bizalmat nyújt.
(makkay): Királypárti tüntetés Kolozsváron. Sz IV/89. 1.
1992. máj. 13.
- Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya és az RMPSZ Kolozs megyei szervezete elemzi a magyar oktatás helyzetét Kolozsváron. Érveket hoznak fel a magyar tannyelvû iskolák mûködése mellett: 1. Ezeknek az iskoláknak a fenntartásához a magyar adófizetõk is hozzájárulnak. 2. Elvették az egyházi iskoláinkat, jogunk van ezekhez. 3. A vegyes tannyelvû oktatás korlátoz bennünket jogaink gyakorlásában, a tantermen kívül nem lehet magyarul beszélni. 4. A tapasztalat szerint a kétnyelvû oktatási intézmények a magyar oktatás visszaszorításához és felszámolásához vezetnek. Funar a magyar tannyelvû iskolák felszámolásával a kisebbségek erõszakos asszimilálásának politikáját folytatja.
RMDSZ Kolozs megyei választmánya, az RMPSZ Kolozs megyei szervezete: A kolozsvári magyar tannyelvû oktatás helyzetérõl. Sz IV/90.; Erdélyi Híradó III.
1992. máj. 14.
- Számos kolozsvári értelmiségi aláírásával tiltakozás jelent meg az ellen, hogy a polgármester korlátozni akarja az országos és nemzetközi kollokviumok és tanácskozások megtartását. "A megválasztott polgármester viselkedése - írják - ellentmond az általa vezetett város polgári és értelmiségi szellemének."
A polgármester cenzorkodása ellen / Kolozsvári értelmiségiek tiltakozása. Sz IV/91. 1.
1992. máj. 15.
- A külügyminisztérium szóvivõje nyilatkozatot tett közzé azzal kapcsolatban, hogy Funar betiltotta az önkormányzatról szóló nemzetközi rendezvényt. A nyilatkozat szerint az "önkormányzat" valóban gyanút kelthetett a román lakosságban és a polgármesterben, gyanús volt az is, hogy a szimpóziumot zártkörûnek tervezték és Budapestrõl szervezték. A minisztérium Funar eljárását helyesnek tartja, s visszautasítja azt a külföldi visszhangot, mely szerint a kolozsvári magyarokat megfosztják a gyülekezési szabadságtól.
Sajtóközlemény. AdC IV/625. 1, 4.
1992. máj. 19.
- A római katolikus egyház tulajdonába visszakerül a Kálvária templom, ahol 930 évvel ezelõtt a bencés szerzetesek kódexeket másoltak. Most ismeretlen garázdálkodók martalékává vált a templom. Legutóbb lefejezték a Madonna-szobrot.
Vass Magda: Lefejezték a Madonna szobrát a Kálvárián. Sz IV/94. 2.
1992. máj. 20.
- Funar azt nyilatkozta, hogy szó sincs cenzúráról Kolozsváron, az inkriminált Soros-rendezvényt nem tiltotta be, csak felfüggesztette. A kolozsvári televízió adásait sem cenzúrázzák, csak beszerzett nekik egy feliratozó felszerelést, így minden magyar adást románul is nyomon lehet követni.
Chioreanu: Az egyik polgármester kéri a másik [Adrian Moruzi] letartóztatását. AdC IV/628. 1, 4.
1992. máj. 22.
- Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Kolozsvár fõügyészéhez fordul amiatt, hogy Funar egy kereskedelmi társaság és két intézmény kétnyelvû felirata miatt kihágási bírságot szabott ki. A polgármester elrendelte, hogy az Állami Magyar Színház és a Magyar Opera plakátjait ne függesszék ki nyilvános helyeken. E plakátok ellen nem merültek fel városrendészeti vagy esztétikai kifogások, egyetlen ok az, hogy magyar szavakat is tartalmaznak. Az említett intézkedések kimerítik a szolgálati túlkapás bûncselekményének tényét.
Buchwald Péter: Kolozsvár municípium ügyészségéhez. Sz IV/97. 1, 8.
- Funar szerint a kábeltelevíziós szórási hálózat kiépítése törvénytelen, ezért elrendeli az ezzel foglakozó kft.-k ilyen természetû tevékenységének felfüggesztését.
Gheorghe Funar: Rendelkezés. Sz IV/97. 1.
1992. máj. 23.
- Az Új Magyarország újságírója, Varga Andrea - Herédi Gusztáv városi tanácsos tolmácsolásával - beszélgetett Funarral, aki kérdésekre válaszolva elmondta: a hirdetményeket román nyelven kell kifüggeszteni, még a Magyar Színház és Opera hirdetményeit is. Így a románok is látogathatják ezeket az elõadásokat. Szakadatlanul ismétli azt az állítását, mely szerint a városban nincsenek magyar iskolák, csak olyanok vannak, amelyekben magyar osztályok is mûködnek. Helyteleníti a magyar konzulátus visszaállítását Kolozsváron, ugyanis beigazolódott, hogy ez a múltban Románia-ellenes káros tevékenységet fejtett ki.
Chioreanu: Létezik Kolozsváron etnikumközi konfliktus? AdC IV/631. 1, 3.
- Nyugati újságírók kérdéseire válaszolva, a polgármesteri hivatal sajtó-tájékoztatóján Funar kijelentette: a magyaroknak nem volt elegendõ ezer esztendõ ahhoz, hogy civilizált néppé váljanak, egyedül a magyarok azok, akiknek ebben az országban semmi sem jó, nem ismerik el Erdély egyesülését Romániával, a magyar kormánynak Erdélyre fáj a foga, ennek az aljas társaságnak a szolgálatában áll az RMDSZ, a magyarok nagyon sokat fognak szenvedni sovén vezéreik miatt. A cikkíró újfasiszta, neonáci kirohanásnak nevezte Funar gesztusát, amit még a román újságírók is megdöbbenéssel hallgattak.
Makkay József: A magyarokat gyalázta a polgármester. Sz IV/98. 1.
1992. máj. 26.
- A PSZ/AC rendezvényén elemezték azt a feszült helyzetet, amelyet Funar idéz elõ. Doina Cornea úgy jellemezte Funart, hogy a polgármester igyekszik fenntartani a lakosságban a bizonytalanság érzését, s az emberek elégedetlenségét a magyarellenességben akarja levezetni. Kijelentette: "Vállaljuk a közösséget a magyarokkal." Hasonló hangnemben szólaltak fel mások is. Elítélték Funarnak azt a kijelentését, hogy a magyaroknak nem volt elég ezer esztendõ a civilizálódásra.
Németh Júlia: A Polgári Szövetség Dialógusai. Sz IV/99. 1.
- Az RMDSZ Országos Elnöksége ülésezett Kolozsváron. Megtárgyalták a parlamenti választások elõkészítésének problémáit. Létrehozták az országos választási kampánybizottságot Szõcs Géza politikai alelnök irányításával.
RMDSZ Országos Elnöksége: Közlemény. Sz IV/99. 1.
- Funar a városháza sajtóértekezletén elmondta, hogy az RMDSZ nem kisebbségként viselkedik, megemlítette, hogy Szõcs Géza RMDSZ-szenátor a külügyminisztériumhoz fordult, s kérte, hogy a romániai magyar kisebbség képviselõi is részt vegyenek a román és a magyar kormány közötti tárgyalásokon. Ebbõl - Funar szerint - kiderül, hogy a romániai magyarság nem lojális a román állam iránt.
Flavia Serghie: Sajtókonferencia a városházán. AdC IV/631. 1.
1992. máj. 27.
- A prefektus is állást foglalt arra nézve, hogy Funar elrendelte: elõre be kell jelenteni a nyilvános összejöveteleket és nem szabad kétnyelvû feliratokat kifüggesztetni. A prefektúra közleménye szerint ezt a kérdést újra kell elemezni és az erre vonatkozó törvényes elõírásokat árnyalni kell. Zanc azonban egyelõre nem tartja szükségesnek, hogy közigazgatási bíróság elé vigye az ügyet.
Grigore Zanc: Közlemény. AdC IV/633. 1.
- A Portal kábeltévé-társaság tiltakozik az ellen, hogy a polgármesteri hivatal megszüntette mûködését. A döntés az érdekeltek megkérdezése nélkül történt. Törvényre viszik az ügyet, anyagi és erkölcsi kártérítést kérnek.
cég vezetõsége: A kolozsvári Portal SRL nyilatkozata. AdC IV/633. 4.
1992. máj. 29.
- Zanc a sajtóban megjelent közleményében leírja: igen sok levelet kap intézményektõl, magánszemélyektõl arra nézve, hogy Kolozsváron hivatali túlkapások történnek. A prefektúra jogügyi szolgálatának ajánlásai alapján megállapították, melyek a törvényesen alá nem támasztott helyhatósági intézkedések, például a földosztás kapcsán. Arról viszont nem beszélt nyíltan, hogy a plakátragasztásokra, a rendezvények betiltására vonatkozó polgármesteri intézkedések törvényesek voltak-e. Az ezért járó pénzbírságot kirótták ugyan, de nem hajtották be, ám a bírságolást magát hivatalosan nem vonták vissza, s erre sem utalt a prefektus.
Krajnik-Nagy Károly: Prefektusunk ötöl-hatol / Mikor veszi komolyan saját magát? Sz IV/102. 1.
1992. máj. 30.
- Funar rendelete szerint 1992. június 1.-étõl a Mesagerul transilvan címû újság a városháza sajtóorgánuma lesz.
Gheorghe Funar: Rendelet. AdC IV/636. 1.
1992. jún. 3.
- A polgármesteri hivatal ezután nemcsak önigazgat, hanem vállalkozóként is fellép. Részt kér magának azokból az ügyletekbõl, amelyeket az általa kiutalandó területeken bonyolítanak le. Ez történik egy külföldi tõkével létrehozandó kórház esetében is, amelynek mûködésébõl 10 százalékos részesedés jut a polgármesteri hivatalnak. Ezek szerint a városháza önálló jogi személyként is tevékenykedik.
Krajnik-Nagy Károly: A minicípium mint társvállalkozó. Sz IV/105. 1.
1992. jún. 5.
- Iliescu Kolozsvárra látogatott. A memorandistákra emlékezõ ülésszakon kijelentette: "A román nép a történelem során bebizonyította, hogy tiszteletben tudja tartani más nemzetiségek méltóságát." Az egyetem épületét elhagyó államelnököt a hurrogó tömeg aprópénzzel dobálta meg. A Funarral folytatott tárgyaláson a polgármester arról beszélt, hogy Kolozsváron, ahol egyedül csak román iskolák vannak, elvárja, hogy a magyar gyerekek ezentúl csak románból és matematikából felvételizzenek, az érettségi tantárgyak közül töröljék a magyar nyelvet és irodalmat, a kolozsvári televízió magyar adását románul feliratozzák, a Magyarországra való utazáshoz vezessék be a vízumkényszert. Az RMDSZ beszemtelenkedett a Lupas-házba, s ezt vissza kell venni tõle.
Áron: Ion Iliescu Kolozsváron. Sz IV/107. 1.
1992. jún. 6.
- A magyar újságíró megkérdezte Funart, hogyan értelmezhetõ az a kijelentése, mely szerint Kolozsváron nem léteznek magyar iskolák. A polgármester elcsodálkozott azon, mit nem ért a riporter, egyszerûen arról van szó, hogy Romániában minden iskola a román állam tulajdona, következésképpen nem lehet magyar. Õsztõl - állította - az iskolák a polgármesteri hivatal tulajdonába mennek át, így azokat kizárólag a helyi szükségleteknek megfelelõen fogják kihasználni. Mivel minden iskola román, magától értetõdik, hogy román osztályokat helyeznek el ott, ahol a hatóságok akarják. Valamennyi tanintézmény felett a polgármesteri hivatal fog rendelkezni [nem így történt], így kizárnak Kolozsváron mindenféle iskolai szeparatizmust. Ha a városban nincs sem francia, sem angol iskola, miért lenne akkor magyar?
Makkay József: Õsztõl nem lesz magyar iskola? / Nehéz ügyek a hivatalban. Sz IV/108. 1.
1992. jún. 9.
- Octavian Buracu elmarasztalja Funart amiatt, hogy akadályozza a magyar fõkonzulátus megnyitását Kolozsváron, azzal érvelve, hogy ez az intézmény "nem volt egyéb, mint hírszerzõ szolgálat". Ezt ostoba ceausiszta érvnek tartja.
Octavian Buracu: Helyhatóság - RNEP módra. Sz IV/109. 1.
- Az Erdélyi Egyesített Roma Szervezet vezetõsége közleményben tiltakozik az ellen, hogy Iliescu kolozsvári látogatásakor nem tették lehetõvé a romák és az államelnök találkozását. Ezt diszkriminációnak tartják, nem tudtak párbeszédet folytatni Iliescuval a cigányok szociális védelmérõl. A szervezet tüntetéssel egybekötött nagygyûlést tart a kisebbségi jogok ilyen megsértése miatt.
EERSZ vezetõsége: Közlemény. Sz IV/109. 1.
1992. jún. 10.
- A lap szó szerint közli Funarnak az Iliescu látogatása alkalmával elhangzott beszédét. Ebbõl idézet: "...az utóbbi napokban újabb kétnyelvû cégtáblákat kezdtek készíteni és kitenni municípiumunkban. Ezek egyike a bábszínház cégtáblája, amely román és magyar nyelven íródott. Ha nem reagálunk és nem alkalmazzuk a törvényt, újabbak és újabbak jelennek meg, elõbb magyarul és románul fogják írni õket, késõbb csak magyarul, azután jönnek majd filmezni, és milyen képet mutatnak be a nagyvilágnak Erdélyrõl? Továbbra is azt fogják mondani, hogy ez magyar föld, ahogyan azt jelen pillanatban állítják, jóllehet még egymillióan sincsenek Erdélyben."
Elnök és polgármester - egy szólamban. Sz IV/110. 7, 8.
- A polgármesteri hivatal kézbesítette a kétnyelvû cégtáblákért kiszabott büntetést a Mûvelõdés címû folyóiratnak is. Csakhogy a lap gazdája a Mûvelõdésügyi Minisztérium, így a szerkesztõség a büntetésre vonatkozó iratot a minisztériumnak továbbította.
A polgármester megbünteti a minisztériumot. Sz IV/110. 1.
1992. jún. 11.
- Funar közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy az RMDSZ június 11-én tiltakozó gyûlést akar tartani a tanügyi törvénytervezet ellen, ez szerinte jogellenes, ugyanis nem szabad nyomást gyakorolni a törvényhozókra. Figyelmeztet arra, hogy a szervezõk nem jártak el törvényszerûen, kötelesek lettek volna három nappal az akció elõtt nyilatkozatot benyújtani a városházán a megmozdulás lebonyolítására vonatkozóan.
Gheorghe Funar: Közlemény. Sz IV/111. 1.
1992. jún. 12.
- A Báthory Líceum udvarán tömeges tüntetésen tiltakoztak a készülõ tanügyi törvény ellen. Felszólalt Czirják Árpád római katolikus kanonok, Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Szabó Árpád, a protestáns teológia rektora, akik bejelentették, hogy nemzetközi folyamodványt nyújtottak be az egyházi iskolák visszaadására vonatkozóan. Az RMDSZ részérõl Szõcs Géza szólt Funarról, aki - hasonlata szerint - olyan, mint az egykori kolozsvári bíró, aki vesztésre áll Mátyás királlyal szemben. Román felszólalók is voltak, így a PSZP/PAC részérõl Zoe Dancea, aki méltatta a békés együttélést, Petru Litiu, aki elmondta: nem azért jött, hogy megköszönje a magyar szavazatokat, hanem mert a nemzeti kisebbségek tanügyi jogaiért az ellenzéknek össze kell fognia.
Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Sz IV/112. 1.
- A polgármesteri hivatal felszólította a Korunk szerkesztõségét, hogy három napon belül adja át a helyiségeit. Amennyiben a felszólításnak nem tesznek eleget, június 20-án 11 órakor kilakoltatják õket. Funar intézkedésének a hátterében az áll, hogy a Korunk által elfoglalt szobákba a Mesagerul transilvan címû lap szerkesztõségét akarja elhelyezni.
sz.z.): Polgármesteri ultimátum a Korunknak. Sz IV/112. 1.
- Funar részt vett az RNEP/PUNR bukaresti sajtóértekezletén, ahol támadta a Soros Alapítványt. Azt állította, hogy a sajtó egy része azért ellenséges személyével szemben, mert ezeket a lapokat Soros pénzeli. Szerinte az alapítvány célja az, hogy a tudomány és a mûvelõdés területén magyar kézre játssza Erdélyt. Az RNEP kolozsvári szenátora, Adrian Motiu ezt kiegészítette azzal, hogy a Soros Alapítványtól a szálak elvezetnek Tom Lantoshoz meg Hámos Lászlóhoz. A sajtóértekezleten az Academia Catavencu címû lap munkatársa megnevetette a jelenlevõket, azt kérdezte ugyanis Funartól, nem tartja-e túl lengén öltözöttnek Mátyás király szobrán a lovat, hogy szeméremsértés vádjával illesse.
Gábor: Stolojan Kolozsváron, Funar Bukarestben / A szolgálatos mumus: Soros! Sz IV/112. 1, 2.
1992. jún. 13.
- A lap közli a igazságügy-miniszter válaszát Eckstein-Kovács Péter képviselõnek a cégtáblák és emblémák szabályozására vonatkozó kérdésére. Ebben a válaszban ez áll: "...a cégtáblák és emblémák elsõsorban román nyelven íródnak, ami azt jelenti, hogy másodlagosan ezeknek valamely idegen nyelven történõ kiírása is megengedett."
Dokumentum. Sz IV/113. 2.
- Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya közleményben tiltakozik az ellen, hogy a város vezetõsége Iliescu kolozsvári látogatása alkalmával nem hívta meg a cigányság helyi képviselõit. "Ez az eljárás - szól a szöveg - hozzátartozik a polgármester és helyettese faji megkülönböztetésen alapuló, gyûlölködõ politikájához. [...] A polgármesteri hivatal azért sem engedte be a romák vezetõit a gyûlésre, nehogy fényt derítsenek a diszkriminatív politikájára."
RMDSZ Kolozs Megyei Választmánya: Közlemény. Sz IV/113. 1.
1992. jún. 16.
- A polgármesteri hivatal átiratban értesítette a MADISZ-t, hogy székházának négy szobája közül kettõrõl mondjon le. Ugyanakkor felajánlott a Korunk szerkesztõségének négy szobát a MADISZ székházában. A két hivatalos papír ellentmond egymásnak. Funar célja világos, össze akarja ugratni a kolozsvári magyar szervezeteket.
A Korunk után a MADISZ? Sz IV/114. 1.
1992. jún. 17.
- A Funar és a Brassai Líceum igazgatója, Bálint Kelemen Attila közötti konfliktust elemzi a cikkíró. A ballagási ünnepségen az iskolaigazgató nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni a polgármesterrel, ami miatt a városvezetõ feldühödött. A polgármester bizonyos állítólagos rendellenességekre hivatkozva felszólította a megyei tanfelügyelõséget, függessze fel Bálint Kelemen Attilát, alakítson ellenõrzõ bizottságot, amely elemzi a Brassaiban folyó oktatást, indítsanak büntetõjogi eljárást az igazgató ellen.
Turós-Jakab László: A polgármester rehcumoztat... Sz IV/115. 1.
- Az Emberi Jogokat Védelmezõ Liga és a Romániai Emberi Jogokat Védelmezõ Szövetség - Helsinki Bizottság bukaresti sajtókonferenciáján elmondták, hogy Funar cselekedeteivel és rendeleteivel súlyosan megszegi az ország alkotmányát, így az emberi jogokat, s kénytelenek lesznek bírói eljárást indítani ellene. Uszításnak nevezték Funarnak a felhívását az ország összes polgármesteréhez, amelyben kéri, hogy mindenki úgy járjon el, mint õ a rendezvények elõzetes bejelentésére vonatkozóan.
(Rompres): ... és rehcumozzák. Sz IV/115. 1.
- A Brassai Líceum tantestülete a tanfelügyelõség képviselõjének jelenlétében megvitatta Funarnak a iskola igazgatójával kapcsolatos nyilatkozatát. A benne szereplõ állításokat megalapozatlanoknak és valótlanoknak tartják. Részletes cáfolatukat külön nyilatkozatban teszik közzé.
Brassai Sámuel Elméleti Líceum tantestülete: Közlemény. Sz IV/115. 1.
- Funar folytatja a magyar szervezetek elleni hadjáratot. A lakásgazdálkodási vállalat fogdmegjei a vállalat igazgatójának jelenlétében megkezdték a bútorok eltávolítását a MADISZ székházából. A fiatalok mozgósították a városi tanács magyar tanácsosait, akik megjelentek a helyszínen s kiderítették, nincs jogalapja a kiköltöztetésnek. Felkérték Zancot, lépjen közbe. Funar mindezek ellenére felszólította az említett vállalati igazgatót, hogy folytassa a kilakoltatást. Végül az akciócsoport mégiscsak visszavonult. A városi rendõrparancsnok óvatosságra intette a magyar ifjakat, egyelõre nem látja a beavatkozás szükségességét.
Á.) (T-J L.): Botrány a MADISZ-székházban. Sz IV/115. 1, 8.
1992. jún. 18.
- A MADISZ küldöttsége tárgyalt Zanckal a kilakoltatás ügyében. A prefektus megígérte, hogy közbenjár a közigazgatási bíróságnál. A MADISZ és a KMDSZ a szerzõdés szerint a helyiségeket nem irodaként, hanem társadalmi és kulturális tevékenységre alkalmas lakterületként béreli hivatalosan. A kiköltöztetési határozat ellen fellebbeztek a polgármesternél és a megyefõnöknél. Választ még nem kaptak.
Áron: Fejlemények a MADISZ zaklatása körül. Sz IV/116. 1.
- A Kolozsvári Rádió román nyelvû adásában beszélgetés zajlott le a Brassai Líceum körüli problémákról. Egy hallgató telefonhívására, amelyben azt mondta, hogy "erõszakos eszközökkel senkivel sem lehet elhitetni, hogy igaza van", a mûsorvezetõ Constantin Mustata kijelentette: jól ismeri Funar urat, tudja, hogy durva fellépései mögött lágy és nagyon meleg szív rejtõzik.
Tibori Szabó Zoltán: Rádióvita iskoláinkról. Sz IV/116. 1, 4.
- Funar egy interjúban foglalkozik a kolozsvári iskolák helyzetével és az elnökválasztással. Szerinte el kell ejteni az etnikai kritériumot a középiskolai felvételin, nem lenne szabad elõre meghatározott helyeket biztosítani a magyar tanulóknak. Mindenki vizsgázzék két tantárgyból, román nyelvbõl és matematikából, a magyarok még magyarból, az így kialakult sorrend után osszák el, hány magyar osztály legyen. Így lehet biztosítani a mennyiségi kritériumot [tehát a magyar gyerek versenyezzen a román anyanyelvûekkel román nyelvbõl]. Az elnökválasztásról azt mondta, hogy erdélyi elnök lesz.
Serghie: "Erdélyi elnökünk lesz". AdC IV/649. 1, 4.
1992. jún. 19.
- A Brassai Líceum tantestülete tiltakozik Funar vádirata ellen. Kijelentik, hogy 1. Bálint Kelemen Attilát demokratikusan választották meg igazgatónak, 2. a román osztályokat mesterséges úton hozták létre annak idején a kommunista párt utasítására, 3. nem számoltak fel, nem tettek ki egyetlen román osztályt sem 1990-ben, a szakminisztérium rendelte el, hogy a román osztályok a modern Avram Iancu Líceumba kerüljenek át, 4. a felvételi vizsgákról nem zárták ki a román tanárokat, 5. az iskola körüli élõ láncot nem az iskola, hanem a szülõk mint állampolgárok szervezték, 6. az osztályok elhelyezésekor nem kerültek hátrányos helyzetbe a román osztályok, 7. valamennyi iskolai ünnepséget az elõírásoknak megfelelõen tartottak, 8. a tanárok besorolásakor legálisan jártak el, volt román anyanyelvû tanárnõ, aki magyar osztálynak lett az osztályfõnöke.
Brassai Líceum 68 magyar és román nemzetiségû tanára: Tiltakozás. Sz IV/117. 1, 2.
- A városi tanács magyar tanácsosai tiltakoznak Zancnál amiatt, hogy Funar rágalmazta Bálint Kelemen Attila iskolaigazgatót.
városi tanács magyar tanácsosai: Tiltakozás. Sz IV/117. 2.
1992. jún. 20.
- A polgármesteri sajtótájékoztatón jelen voltak a Der Spiegel és az NDR német rádióadó munkatársai is, akik kényes problémákról faggatták a polgármestert. Így a kétnyelvû feliratokról, amelyeknek a használatát a polgármester törvénytelennek nyilvánította, holott az igazságügy-minisztérium jogosnak ítélte meg. Funar úgy vágott vissza, hogy a kétnyelvû feliratok kérdése a külföldrõl irányított románellenes erõk forgatókönyvében van benne. Megismételte, hogy a magyarok a bevándorolt hunok leszármazottjai, s még mindig nem civilizálódtak. Minõsíthetetlennek tartotta Bálint Kelemen Attila viselkedését. Elmarasztalta a Soros által állítólag pénzelt lapokat, amelyek a Cluj mellõl elhagyják a Napocát.
Turós-Jakab László: A Der Spiegel kontra Funar. Sz IV/118. 1, 4.
1992. jún. 23.
- Az RMDSZ küldöttsége, amelyben részt vett Szõcs Géza, Verestóy Attila, Balázs Sándor és Buchwald Péter, tárgyalt Iliescu elnökkel a Kolozsváron kialakult helyzetrõl. Szõcs Géza felhívta Iliescu figyelmét arra, hogy ha az államelnök nem intézkedik, akkor megteremti a lehetõségét annak, hogy Kolozsvár polgármestere állami rangra emelje az RNEP/PUNR szélsõséges politikáját. Balázs Sándor pontról pontra rámutatott azon törvénytelenségekre, amelyek Funar intézkedéseiben fellelhetõk. A küldöttség tagjai hangsúlyozták, hogy Funar nyilatkozatai egyrészt a többséget uszítják, másrészt a kisebbséget provokálják.
Sz.Z.: Kolozsváriak Iliescu elnöknél. Sz IV/119. 1.
- Kolozsváron megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. Ezen részt vett Funar is, aki állította, hogy a románok rendkívül toleránsak, ezzel magyarázta, hogy Romániában senki nem üldözte a zsidókat. Szerinte Romániában nem éled újjá a fasizmus. Moses Rosen fõrabbi elmondta, hogy pontosan nem ismeri a kolozsvári állapotokat, de a fasizmus újjáéledését Romániában nem lehet tagadni. Hiába deklarálják egyesek, hogy nincs fasizmus, ez struccpolitika, a tények elhallgatása. Megköszönte az RMDSZ-nek, hogy a Szent Mihály-templomban rendezett ökumenikus istentiszteleten megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. Elítélte Motiu szenátort és a hozzá hasonlókat, akik hõssé akarják avatni azokat a románokat, akik csak Ogyesszában húszezer zsidót pusztítottak el.
Németh Júlia: A múltról a jövõnek. Sz IV/119. 1.
1992. jún. 24.
- A megyei fõtanfelügyelõ bejelentette, hogy Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Líceum igazgatóját leváltották és három hónapra ötszázalékos fizetés-csökkentéssel büntették. Az iskolában tartott gyûlésen csak ismertette a vádpontokat, nem adott helyet a jelenlevõk véleményének kinyilvánítására. Sajtóértekezleten elismerte, hogy Funar vádjainak egy része nem bizonyult valósnak, de a részletekre nem tért ki. Az újonnan kinevezett igazgató nem fogadja el a megbízatást.
Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. Sz IV/120. 1, 8.
1992. jún. 25.
- Feszült a légkör a Brassai Líceumban az igazgató leváltása után. A tanszemélyzet továbbra is Bálint Kelemen Attilát tartja igazgatójának. Ideges légkörben zajlik az érettségi. A magyar tagozaton a 186 diákból 72 megbukott román nyelv és irodalomból, ez mintegy 39 százalékot jelent a tavalyi 21,5 százalékkal szemben. A cikkíró reméli, hogy e mögött nincsenek etnikai megfontolások.
Tibori Szabó Zoltán: Nõ a feszültség a Brassaiban. Sz IV.121. 1, 3.
1992. jún. 26.
- Verestóy Attila szenátor felkereste Mihai Golu tanügyminisztert a Brassai Líceum igazgatójának leváltásával kapcsolatban. A miniszter megígérte, hogy telefonon értesíti Victor Dragoi kolozsvári fõtanfelügyelõt, hogy ne keverje a különbözõ tannyelvû osztályokat, tartsa meg az 1990-es status quót. Azt állította, hogy nem ért egyet Bálint Kelemen Attila leváltásával, megígérte, hogy orvosolják a visszásságokat. Közben Bálint Kelemen Attila megkapta a végsõ döntést a leváltásáról, az okok egy részének felsorolásával.
Áron: Golu tanügyminiszter ellenzi az igazgató leváltását. Sz IV/122. 1, 8.
- Moses Rosen fõrabbi kolozsvári látogatása alkalmával válaszolt az újságíróknak. Arra a kérdésre, melyek a romániai zsidók mai problémái, egyebek mellett ezt mondta: "Mi, akik itt maradtunk, meg vagyunk elégedve a nekünk nyújtott vallási és állampolgári szabadsággal. Nem vagyunk megelégedve azzal, hogy az Alkotmány és a törvények ellenére tolerálják az antiszemita megnyilvánulásokat. Jogainkat csak nyilatkozatokban védik. Az újfasizmus újjáéledése nem csak számunkra jelent veszélyt... Ma újra fertõzni akarják az ifjúságot... Nem szükséges, hogy pogrom legyen, elég, ha mindennap megsértenek és inzultálnak minket."
Rozenberg: Felszólítás a jóérzésre. Mt III/19. 1, 2.
1992. jún. 27.
- A Brassai Líceum igazgatójának leváltása formailag is hibás volt. Funar személyes bosszújának eszközéül Dragoi fõtanfelügyelõt használta fel, akinek viszont nem lett volna joga leváltani az igazgatót, ehhez minisztériumi jóváhagyás is kell, amivel nem rendelkezett.
Áron: A magyar iskolaigazgató / Megakadt a torkán. Sz IV/123. 1.
1992. jún. 30.
- A MADISZ törvényes úton akar érvényt szerezni igazságának. A kilakoltatás több szempontból törvénytelen. Kilakoltatni csak olyan természetes és jogi személyeket lehet, akik törvénytelenül, lakbérleti szerzõdés nélkül foglalnak el helyiségeket. A MADISZ-nak viszont van lakbérleti szerzõdése, sõt egész évre elõre kifizette a lakbért. Ennek alapján pert indít a polgármesteri hivatal ellen.
I.: A polgármester pereket gyûjtöget. Sz IV/124. 1.
|
|
