|
Balázs Sándor - Schwartz Róbert
Funar-korszak Kolozsváron
1992. júl. 1.
- A városi tanácsülésen Funar javasolta, hogy a tanács döntsön afelõl, miszerint az iskolákban tilos mindenféle politikai tevékenység. A tanácstagok figyelmeztették, hogy egy ilyen döntéshez szükség van a szakbizottság véleményezésére, s pontosan meg kell állapítani, mi nevezhetõ politikai tevékenységnek, s vajon az iskolai tevékenység befejezése után nem lehet-e az iskola épületében politikai rendezvényeket tartani. Döntést nem hoztak ez ügyben.
Németh Júlia: Ülésezett a városi tanács. Sz IV/125. 1, 8.
1992. júl. 3.
- Kádár Attila unitárius teológiai hallgató nyolc napja éhségsztrájkot folytat tiltakozásul a kolozsvári magyarságot sújtó intézkedések ellen, beleértve Bálint Kelemen Attila igazgató leváltását. Tõkés László püspök felszólította a nemzetközi diákszervezeteket, hogy fejezzék ki szolidaritásukat a kolozsvári teológiai hallgatóval. A Kossuth Rádió és a magyar tévé Panoráma címû adása is foglalkozott az éhségsztrájkkal, a magyarországi unitárius egyház szolidaritást vállalt az akcióval, így a Kádár-ügy nemzetközi méreteket öltött.
Áron: A Magyarországi Unitárius Egyház és Tõkés László szolidarizál az éhségsztrájkolóval. Sz IV/127. 1.
- A Brassai Líceumban folyik a megtorlás, az esti tagozatra becsempésztek egy román tannyelvû IX. és két XI. osztályt. A román IX. osztályba eddig csak hatan iratkoztak be. Az érettségin a román vizsgáztatók tendenciózusan igen sok magyar diákot megbuktattak. A vizsgáztató román tanárokat nagy gonddal válogatták ki, köztük van Radu Ceontea unokatestvére, aki a magyarfaló szenátor szellemében viszonyul a magyar érettségizõkhöz.
Makkay József: Megrostálják a magyar érettségizõket / Tovább tart a megtorlás a Brassaiban. Sz IV/127. 1.
1992. júl. 4.
- Megkezdõdött a MADISZ és Funar közötti per tárgyalása. A polgármesteri hivatal részérõl újabb vád hangzott el, azt állították, hogy a MADISZ-nak kiutalt lakbérleti szerzõdésben javításokat eszközöltek, így okirathamisítás történt. Azt azonban senki nem bizonyította, hogy ez így van. Ekképpen ez az ügy is átkerült a bíróságra.
(i-ó): Megkezdõdött a "MADISZ contra Funar" per. Sz IV/128. 1.
- A Brassai Líceumban felolvasták a Bálint Kelemen Attila leváltását megelõzõ ellenõrzésen készített jegyzõkönyv szövegét. E kivizsgálás alkalmával (kevés kivétellel) nem hallgatták meg azt a 73 személyt, aki a leváltás ellen foglalt állást, csak 7 tanszemélyzeti tag véleményét rögzítették, akiket viszont nem neveznek meg. A jegyzõkönyv olyan rendellenességeket sorol fel - így azt, hogy az igazgató nem vezette százszázalékos pontossággal a tanárok jelenléti naplóját -, amely hibát Kolozsvár minden iskolájában elkövetnek, tehát tulajdonképpen minden igazgatót le kellene váltani.
Áron: Kolozsvár összes igazgatóját le kell váltani! Sz IV/128. 1.
- A polgármester sajtóértekezletén Pekker Zsolt, a németországi RIAS rádióadó és Tagespiegel címû napilap külsõ munkatársa megkérdezte Funart, miért tilosak a kétnyelvû feliratok a városban. A polgármester azt válaszolta, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, ennek ismerete a lojalitást fejezi ki. Majd visszakérdezett: Németországban nem kötelezõ az államnyelv használata? A német újságíró elmondta, hogy Berlinben például igen sok török feliratú cégtábla van. Arra a kérdésre, hogy miért kell a Magyar Operának a plakátjait románul kifüggeszteni, Funar így válaszolt: "Azért, mert ez az opera Romániában van."
Turós-Jakab László: Csobogás - magyarfalás nélkül. Sz IV/128. 1, 2.
- Funar közleményben leszögezi, hogy a municípum neve Cluj-Napoca, kéri, hogy mindenki ezt az elnevezést használja. Az írásban megfogalmazott kérésekhez és iratokhoz csatolni kell a hitelesített román nyelvû fordítást. A pecséteken csak román nyelvû feliratok lehetnek, ellenkezõ esetben nem veszik figyelembe a beadványt.
Gheorghe Funar: Közlemény. Sz IV/128. 1.
1992. júl. 7.
- A Brassai Líceum munkaközösségének 73 tagja tiltakozásában semmisnek tartja az iskolában végzett kivizsgálás eredményét rögzítõ jegyzõkönyvet. Szerintük az összegyûjtött adatok nem felelnek meg a valóságnak, közülük csak három személyt idéztek a bizottság elé. A munkaközösség túlnyomó részének nem volt alkalma kifejteni véleményét. Kifogásolják, hogy a kivizsgálást még be sem fejezték, de máris döntöttek Bálint Kelemen Attila igazgató leváltásáról.
személy a Brassai Sámuel Líceum munkaközösségébõl: A Brassai Sámuel Líceum tanszemélyzete az ankétot semmisnek nyilvánítja. Sz IV/129. 1.
- Kádár Attila bejelenti, hogy tíz napja tartó éhségsztrájkját egészségi állapotára való tekintettel felfüggeszti. Továbbra is tiltakozik a jogtiprások ellen, felszólít arra, hogy mindenki szálljon síkra az ellenünk irányuló támadásokkal szemben.
Attila: Továbbra is tiltakozom. Sz IV/129. 1.
- Victor Dragoi fõtanfelügyelõ elrendelte, hogy a Báthory Líceumban utólag két román tannyelvû IX. osztályt indítsanak. Ezt a határozatot a tanfelügyelõség 15 tagú vezetõtanácsából 9 tag jelenlétében 7-en szavazták meg, ketten ellene szavaztak. Ez ellentmond a tanfelügyelõség mûködési szabályzatának.
Áron: A funarióta tanfelügyelõség balkáni húzása. Sz IV/129. 1.
1992. júl. 8.
- A polgármesteri hivatal határozatban erõsíti meg Funar javaslatát arra nézve, hogy az oktatási intézményekben ne lehessen politikai tevékenységet kifejteni. E rendelet szerint a választási kampány idején csak a tanügyi intézmények étkezdéiben és dísztermében tarthatnak gyûléseket, de csak akkor, ha abban az idõben nem folyik oktatás.
Cinta üléselnök: A Polgármesteri Hivatal határozata. Sz IV/130. 1.
- Balázs Sándor, Pillich László az RMDSZ részérõl és Bíró István tanügyi referens a tanügyminisztériumban tisztázni akarta a kolozsvári iskolahelyzetet, azt, hogy meddig terjed a minisztérium felelõssége, s hol kezdõdik a helyi hatalom hatásköre a botrányos kolozsvári iskolaügyekben. A minisztériumban a kolozsvári tanfelügyelõségre hárították a felelõsséget. Elmondták, hogy telefonon értesültek arról, miszerint a Báthory Líceumban meghirdetett két román tannyelvû osztályba nem iratkoztak be elegendõ számban tanulók, így fölösleges problémát kelteni olyan ügyben, amely veszélytelen a magyarság számára.
Makkay József: Iskolai körkép felvételi elõtt. Sz IV/130. 1.
1992. júl. 9.
- A Vatra Romaneasca közleményt adott ki, amelyben azt állítják, hogy az RMDSZ tudatosan interetnikai konfliktusokat akar. Elítélik Szõcs Géza azon kezdeményezését, mely szerint nemzetközi bizottság szálljon ki Romániába s elemezze a kisebbségek helyzetét. A közlemény felszólít minden öntudatos állampolgárt - beleértve a magyarokat is -, hogy ne üljenek fel a gyûlöletet szító magyar kezdeményezésnek.
kolozsvári fiókja: Közlemény. AdC VI/660. 1.
- A városi tanács most már határozatba foglalta azt, hogy 1992. július 15.-étõl megtiltanak mindenféle politikai jellegû tevékenységet a közép- és felsõfokú tanintézetekben. A választási kampány idejére ez kiterjed a kantinokra és dísztermekre is.
Kolozsvár municípium városi tanácsa: Határozat. AdC IV/664. 4.
1992. júl. 10.
- A Magyar Televízió részérõl Sugár András, a Panoráma szerkesztõje beszélgetett Funarral, aki egyebek között kijelentette: nem tartja helyesnek, hogy a magyar érettségizõket túlterheljék, s még magyar nyelv és irodalomból is vizsgázzanak, ez stresszt vált ki a fiatalokban. Sugárnak arra a kérdésre, miért gyûlöli a magyarokat, Funar azt válaszolta, hogy nem gyûlöli, hiszen a kolozsváriak választották meg polgármesternek, s itt 22 százalékban magyarok élnek. Amikor Sugár arról faggatta, miért állította, hogy a magyarok ezer év alatt sem tudtak civilizálódni, Funar azt felelte, hogy a Kovászna és Hargita megyében történtek - amikor is 1989-ben a magyarok románokat öltek meg, kiszúrták a szemüket, patkányokkal tömték be a szájukat - bizonyítják, miszerint ilyesmit nem lett volna szabad megtenni "ezer évvel a hunok Európába érkezése után". Funar bevallotta, hogy nem hallott a szárazajtai magyarellenes vérengzésrõl. Ceausescuról azt állította, hogy jó román volt, sokat építkeztek abban az idõben.
Piroska: Kolozsváron járt a Panoráma. Sz IV/132. 4.
1992. júl. 11.
- Teodor Marginean - Kádár Attila példáját követve - éhségsztrájkot kezdett Funar önkényeskedései ellen. Doina Cornea ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Marginean éhségsztrájkja megmenti Kolozsvár becsületét, bebizonyítja, hogy a románok és a magyarok nem ellenségei egymásnak.
Áron: Szép gesztus a polgármesteri sovinizmus ellen. Sz IV/133. 1.
1992. júl. 14.
- Beszélgetés Funarral abból az alkalomból, hogy jelöltette magát államelnöknek. Arra a megjegyzésre, hogy polgármesterként - miként a magyarok állítják - számos kisebbségellenes intézkedést hozott, ezt állította: "Nem igaz, amit egyes szélsõséges magyarok állítanak, miszerint egyes határozataim sértették a magyarok jogait." Szerinte ezt azok az újságok terjesztik, amelyeket Soros pénzel. A magyarok Kolozsváron 1989 decembere után törvényellenesen bizonyos "vívmányokat" biztosítottak maguknak, ezt a törvénytelenséget orvosolni kell. Állítása szerint a városi tanácsban jól együttmûködik az RMDSZ-tanácsosokkal.
Serghie: Románia újabb elnökjelöltje (I). AdC IV/667. 1, 3.
1992. júl. 15.
- A Toldalagi-Korda ház falán lemeszelték az emléktáblát, amelyen ez állt: "E házban született 1890. augusztus 30-án Reményik Sándor Végvári Nemzet Költõje."
-Makkay-: Lemeszelték a Reményik emléktáblát. Sz IV/135. 1.
- Radu Ceontea, az RNEP/PUNR elnöke nem tudott arról, hogy a pártelnöki tisztségre Funart javasolják. Errõl az augusztusban sorra kerülõ országos tanácskozáson döntenek. Ceontea a Vatra kolozsvári szárnyát a pártképviseletben radikálisnak és keménynek nevezte a sokkal politikusabb és diplomatikus marosvásárhelyi szárnnyal szemben. A vatrások törésvonala Marosvásárhely-Kolozsvár között mutatkozik meg.
N.K.: Augusztusban a mûvész visszavonul. Sz IV/135. 1.
- Az államelnökjelölt Funarral folytatott beszélgetés második részében a polgármester kifejti, hogy az elnökválasztáson az RMDSZ Emil Constantinescura szavaz, s ez csak neki, Funarnak kedvez, hiszen a DK/CD-nek el kell viselnie azt a hátrányt, hogy uszályában ott vannak a magyarok. Köszöni a magyaroknak, hogy közvetve ilyen szolgálatot tesznek neki.
Serghie: Románia újabb elnökjelöltje - Gheorghe Funar. AdC IV/668. 1, 4.
1992. júl. 16.
- Teodor Marginean folytatja éhségsztrájkját, bár igen halvány az érdeklõdés iránta. Csak a román ellenzéki lapokat és a Román Televízió magyar adását foglalkoztatja e dicséretes kiállás. Marginean kijelentette: "Gheorghe Funar polgármestert nem az Isten, hanem a Sátán vezérli cselekedeteiben."
Áron: Teodor Marginean éhségsztrájkja 10. napján. Sz IV/136. 1.
- A Ion Antonescu Társaság, az Avram Iancu Társaság és az Észak-Erdélybõl a negyvenes években elüldözött románok szövetsége meleg rokonszenvét fejezi Funar iránt. Elítélik a magyar tömegtájékoztatási eszközöket, amelyek bojkottra hívnak fel Funar törvényes intézkedéseivel szemben. Arra kérik Funart, ne kössön semmiféle kompromisszumot, ne tekintsen el a jogállam törvényeinek követelményeitõl.
-makkay-: Funar kebelbarátai. Sz IV/136. 1.
- Funar nyilatkozatban leszögezi, hogy az a döntése, mely szerint a konferenciákat, szimpóziumokat és egyéb rendezvényeket be kell jelenteni a városházán, nem jelenti a cenzúra bevezetését. Csak arra szolgál, hogy nyilván lehessen tartani az ilyen akciókat.
Gheorghe Funar: Közlemény. AdC IV/669. 2.
1992. júl. 17.
- Csók Etelka és Andreas Oplatka svájci újságírók beszélgettek Funarral. A polgármester megint a hun származású magyarok civilizálatlanságáról szólt. Íme a párbeszéd egy része: "A.O.: Mikor jöttek a hunok Európába? G.F.: A hunok a kilencszáz-ezres években jöttek Krisztus után. A.O.: A magyarokra gondol vagy a hunokra? G.F.: A hunok Európába jövetelére, akik a magyarok õsei. A.O: A hunok Krisztus után a négyszázas években jöttek Európába. G.F.: Valószínûleg a négyszázas években indultak a közép-ázsiai államokból, abból az övezetbõl, Mongólia s a mai India vidékérõl. A.O.: Hadd ne beszéljünk a történelemrõl."
Áron: Szeretne ön ma és itt magyar lenni, polgármester úr? Sz IV/137. 3, 4.
- John A. Davis jr., az USA romániai nagykövete Kolozsvárra látogatott. Találkozott a városi tanács tagjaival. Mikó Lõrinc tanácsos elmondta, hogy Kolozsváron megsértik az emberi jogokat, a gyülekezési szabadságot, tiltják a kétnyelvû feliratokat, korlátozzák a magántulajdont, támadják a magyar szervezeteket, így a MADISZ-t, a négyszáz évnél régebbi magyar iskolákat. Az amerikai követ azt válaszolta, hogy nem kíván helyi részletekkel foglalkozni.
Áron: Elutazott az amerikai nagykövet. Sz IV/137. 1.
1992. júl. 18.
- Az Etnikumközi Párbeszéd Társaság Octavian Buracu aláírásával közleményt adott ki, ebben elítéli a helyhatósági szervek beavatkozását a helyi tanügyi problémákba, visszautasítja, hogy Funar alaptalan vádjai alapján magyar iskolaigazgatót váltsanak le. Felszólítja Románia kormányát, hozzon megfelelõ intézkedéseket az interetnikai válság feloldására.
Octavian Buracu: Közlemény. Sz IV/138. 1.
- Újabb beszámoló John A. Davis jr. bukaresti nagykövet találkozójáról a városi tanács tagjaival. A cikkíró botrányosnak nevezi ezt a megbeszélést. A magyar tanácsosoknak a polgármester elleni vádjaira Funar azt állította, hogy az RMDSZ a "legtotalitaristább" párt, s az a célja, hogy félreinformálja a nagykövetet. A nagykövet megrökönyödve hallgatta végig ezt a szópárbajt.
Grecu: USA-nagykövet a városházán. TrA I/118. 1.
1992. júl. 21.
- Egyre több levél érkezik Hollandiából a Brassai Líceum és Bálint Kelemen Attila címére. A zwollei Carolus Clusus College szülõi bizottsága, tantestülete és diákjai, az Adventskerk egyházkerület hívei mintegy 50 levelet küldtek Kolozsvárra, ezekben szolidaritást vállalnak a kolozsvári magyar tannyelvû iskolák ügyével. Hollandia bukaresti nagykövetének elsõ helyettese felkereste a leváltott igazgatót, érdeklõdött a fejlemények felõl.
Áron: Nõ a nemzetközi érdeklõdés iskoláink iránt. Sz IV/139. 1.
- A Kolozs megyei prefektúra válaszolt Bálint Kelemen Attila beadványára, amelyben tiltakozott leváltása ellen. A válasz szerint a fellebbezés megoldása a tanügyminisztérium hatáskörébe tartozik, a felmerült kérdéseket a minisztérium vezetõségével elemezni fogják.
A prefektúra válaszol a Brassai igazgatójának. Sz IV/139. 1.
- Zanc a közigazgatási bíróságon megtámadta Funar azon intézkedését, hogy az összejöveteleket kötelezõen elõre be kell jelenteni s a plakátokat csak bizonyos monopolhelyzetben levõ vállalat készítheti el és terjesztheti. A bírósági tárgyalást azonban elhalasztották.
Biztató jelek a prefektúráról. Sz IV/139. 1.
1992. jún. 23.
- Néhány kolozsvári értelmiségi levélben fordul Iliescuhoz és Theodor Stolojanhoz azzal kapcsolatban, hogy Funar kijelentette: "Ceausescu jó román volt", s ezzel elismerte a totalitarizmus évtizedes genocídiumának helyességét s igazolni akarja, miszerint az 1989. decemberi áldozatok "huligánok" voltak. Ezek után Funar jelöltetése a legmagasabb állami funkcióba a "minden lehetséges caragialei képlet" gyakorlatba ültetését jelenti.
Octavian Buracu, Jakab Gábor, Lászlóffy Csaba, Adrian Marino, Teodor Marginean, Szõcs Géza: Ion Iliescu úrhoz, Románia Elnökéhez, Theodor Stolojan Miniszterelnök Úrhoz. Sz IV/141. 1.
1992. júl. 25.
- A városi tanácsülésen heves vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy meg akarják tiltani az egyházaknak a templomokban, imaházakban folyó politizálást. A szakbizottság elutasította ezt a határozati javaslatot azzal érvelve, hogy ez nem a városi tanács kompetenciájába tartozik, sérti az egyházi autonómiát. Az RMDSZ és más ellenzéki tanácsosok minden érvelése ellenére szavazattöbbséggel elfogadták a javaslatot. Funar büszkén mondta, hogy õ ennek a határozati javaslatnak a kezdeményezõje. Kérdés: ezután õ fogja megmondani a papoknak, mit prédikáljanak?
(németh): A polgármester a pápánál is pápább akar lenni. Sz IV/143. 1.
- Arra a kérdésre, hogy a DK/CD-nek mit kellene tennie azért, hogy ellensúlyozza a nacionalista propagandát, Doina Cornea egy interjúban többek között ezt válaszolta: "...a politikailag felkészületlen lakosságot meg kell gyõzni arról, hogy a felülrõl sugalmazott vagy irányított nacionalista propaganda nem egyéb diverziónál. Kolozsvárott a lakosság zöme rájött erre. Ezt bizonyítja az is, hogy a városban csend és béke van."
Marius Tabacu: Nyílt dialógust a demokráciáért. Sz IV/143. 1, 2.
1992. júl. 28.
- Gavra az RNEP/PUNR sajtóértekezletén így vélekedett az RMDSZ-rõl: "Az RMDSZ tiltakozásai etnikai nacionalizmust és politikai sovinizmust jelentenek, az uszítást és a nemzet destabilizálását célozzák. Ez az etnikai politikai alakulat nem lépte túl a törzsi szervezkedés primitivizmusának fázisát [...] etnikai terheltség és visszamaradottság, kommunista nosztalgia jellemzi." "...a szûk, ósdi és paranoiás proletár internacionalizmus politikáját folytatja."
Gavra: Az RMDSZ álláspontja. AdC IV/677. 1, 3.
1992. júl. 29.
- Funar interjút adott a BBC-nek. Ebben azt állította, hogy az elnökválasztáson számít a magyar szavazatokra is.[Röviddel ezelõtt még azt nyilatkozta, hogy a magyarok Constantinescura fognak szavazni, ezzel lejáratják a DK/CD-t, ami neki kedvez.]
Gheorghe Funar interjút adott a BBC-nek. AdC IV/678. 1, 2.
1992. aug. 1.
- Az Állami Magyar Színház és Opera vezetõsége törvényes úton megtámadta a polgármester azon rendelkezését, amely megtiltja a magyar nyelvû plakátok kifüggesztését. Hivatkoznak az alkotmány 6. szakaszára, s a két intézménynek okozott kár megtérítését követelik.
(i-ó): Magyar Opera kontra polgármesteri hivatal. Sz IV/148. 1.
- Hír arról, hogy 1992 elsõ felében egyetlen lakást sem adtak át Kolozs megyében, annak ellenére, hogy a közberuházások értéke elérte az 5484,3 millió lejt.
N.: Ebben az évben nem adtak át egyetlen lakást sem. Mt III/45. 2.
1992. aug. 4.
- Cikk arról, hogy elkerülhetetlen-e Kolozsváron az interetnikai konfliktus. "Vajon a mi pajkos honatyánk, Szõcs Géza - írja az újságíró - miért tajtékzik Európában arról, hogy a polgármester, a mindenkinél demokratikusabb Funar elkerül-hetetlenül etnikumközi konfliktusokat teremt? Nem, Géza úr, ebben az országban nem ismétlõdhetik meg Marosvásárhely. A maga nemzettársainak elegük van a hazugságokból, jobban tudják, mint maga, hogy akik magyarnak születtek ebben az országban, azokat senki sem akadályozza meg abban, hogy úgy éljenek és haljanak meg, ahogyan születtek."
Valecu: Elkerülhetetlen Kolozsváron az etnikumközi konfliktus? Mt III/46. 1.
1992. aug. 6.
- Funar az egyházak, valamint más, a segélyek elosztására jogosult szervezetek képviselõivel folyatott tárgyalásain kezdeményezte egy olyan bizottság létrehozását, amely az ide érkezõ adományok, segélyek szétosztásával foglalkozzék. Ezzel a polgármesteri hivatal hatáskörébe akarja áthelyezni a segélyek eljuttatását az azokra rászorultakhoz. Jogos a tiltakozás ez ellen az eljárás ellen.
-a): Funar, az önkéntes segélyosztó. Sz IV/151. 1.
- Funar felszólítja Theodor Stolojan miniszterelnököt, hogy váltsa le Hargita és Kovászna megye magyar prefektusát. Ha ezt nem teszi meg, megsérti az egész román nemzetet, a román néptõl idegen, románellenes erõk játékszerévé válik.
Gheorghe Funar: Kolozsvár polgármesterének álláspontja... AdC IV/684. 1.
1992. aug. 7.
- Miután jelöltette magát államelnöknek, korteshadjárata során Funar Bukarestben járt, s a sajtóértekezleten felhívást intézett Románia magyarjaihoz: legyenek jóhiszemû és lojális magyarok, õ majd tiszteletben fogja tartani a nemzetiségi jogokat. Nincs globálisan a magyarság ellen, csak az RMDSZ csúcsa, az irredenta, szélsõséges magyar vezetõk ellen száll síkra. No meg a magyar kormány és külügyminisztérium, a magyarországi médiák felelõtlen nyilatkozatai ellen. Nem ad többet interjút a magyarországi mediáknak, amíg a magyar külügyminisztérium nem határolja el magát a róla írt-közvetített elítélõ megnyilvánulásoktól. Tom Lantosról ezt mondta: "Kolozsváron volt alkalmam találkozni Láncos [sic!] úrral, a tengerentúli magyar irredenták fõvezérével, aki sajnos amerikai szenátor [nem szenátor, hanem képviselõ], és aki nem mást követelt, csak azt, hogy Kolozsvár fõbb utcái, terei magyar nevet viseljenek..." Funar szerint sok kolozsvári magyar írta alá az elnökjelölési listáját.
Miklós László: Funar korteshadjáraton / "Én csak jót cselekedtem". Sz IV/152. 1.
1992. aug. 13.
- Hosszú huzavona után összeállt az RMDSZ kolozsvári szenátor- és képviselõjelöltjeinek névsora. A sorrend a következõ: a szenátorjelöltek között az elsõ két helyen Buchwald Péter, Bányai Péter szerepel, a képviselõjelöltek listáját Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenõ és Neményi József Nándor vezeti.
Árpád: Rangsorolások, sorrendezés. Sz IV/156. 1, 3.
1992. aug. 14.
- Az RMDSZ Emil Constantinescut támogatja az elnökválasztáson. Az RMDSZ kolozsvári körzeti irodáiban aláírásokat gyûjtenek a jelölésére. Igen lassan gyûlnek az aláírások. Sokan azt mondják, hogy nem ismerik Constantinescut.
Árpád: Mit sugallhat egy szürke plakát? Sz IV/157. 1.
- Funar felhívja Zanc figyelmét arra, hogy a várost Cluj-Napocának hívják, nem pedig Kolozsvár-Napocának, mint ahogyan a prefektúra egyik közleményében megjelent egy szavazóhelyiség megjelölésekor.
Gheorghe Funar: Pontosítás. AdC IV/690. 1.
1992. aug. 15.
- Funar közleményt adott ki a választási plakátokra vonatkozóan. Ebben többek között ez áll: "Tiltva van a plakátokon olyan szemléltetõanyag kiragasztása, amely a román zászló, illetve más ország zászlójának a színeit utánozza."
Gheorghe Funar: Közlemény. Sz IV/158. 2.
1992. aug. 18.
- Az NMF/FSN vezetõségének három tagja, Petre Roman, Caius Dragomir és Doru Viorel Ursu Kolozsváron sajtóértekezletet tartott. Sürgették, hogy a közigazgatási fõigazgatóság szakértõi csoportja minél elõbb fejezze be jelentését a Funar-jelenségrõl. A kolozsvári polgármester e három személyt "fejszenyélnek" nevezte (valószínûleg oroszból fordított szó), azt állította, hogy õk hárman az elnöki székbõl szeretnék kiütni õt. Funar a választási kampányában nem járt el tisztességesen, amikor a Megmentési Frontot vádolta az életkörülmények romlásáért - mondotta P. Roman.
(nits): Jelentés a Funar-jelenségrõl. Sz IV/159. 1.
1992. aug. 20.
- A Rompres közölte, hogy Funar pécsi látogatásra kapott meghívást. A pécsi polgármesteri hivatal most pontosít: minden testvérvárosnak - Kolozsvárnak is - meghívót küldtek egy nevelésügyi konferenciára; a kolozsvári polgármesteri hivatal erre azt válaszolta, hogy sem a polgármester, sem a városi tanácsosok nem tudnak elmenni, de szakemberekbõl álló küldöttség létrehozását mérlegelik. A pécsiek a válaszlevélben kérték, hogy a kolozsváriak mielõbb közöljék a küldöttség összetételét. Kolozsvárról erre nem érkezett válasz. A Rompres ezt úgy ferdítette el, hogy Funart meghívták Pécsre. A magyarországi sajtó felháborodott amiatt, hogy a pécsiek meghívták Funart, ezért volt szükség a tisztázásra.
Sz.Z.: Pécsi pontosítás: / Funar hívatlan vendég. Sz IV/161. 1.
1992. aug. 21.
- Az ellenzéki lap cikkírója azt állítja, hogy a román és magyar szélsõségesek egyformán populista és antidemokratikus jövõt vetítenek elénk, szakadást akarnak elõidézni a konvención belül. Funar ugyanolyan felelõtlen kijelentéseket tesz, mint Tõkés László. A cikkíró felteszi a kérdést: vajon kik manipulálják õket? Az egyenetlenkedés oka ezek szerint mind a román, mind a magyar oldalon megvan. [Erre a cikkre reflektál a Sz 1992. aug. 27-i számában Octavian Buracu.]
Alexandru Grapini: A széthúzás egyik forgatókönyve ellen. TrA I/142. 1.
- A kolozsvári városi tanács RMDSZ-tanácsosai állásfoglalást adtak ki, ebben leszögezik: érvénytelennek tartják azt a határozatot, amely megtiltja a templomokban a politizálást. Ezt a javaslatot Funar terjesztette be, az emberjogi bizottság megvitatta, és egyhangú szavazattal elutasította. A tanácsülésen ennek ellenére szavaztak róla, s bár nem volt meg az abszolút többség, elfogadták. Az RMDSZ-tanácsosok ezt az eljárást úgy tekintik, mint a polgármester személyi diktatúrára irányuló törekvésének újabb megnyilvánulását.
városi tanácsosok: Álláspont. Sz IV/162. 2.
1992. aug. 22.
- A Kolozsvár melletti Füzesmikolán (Nicula) hatalmas tömeg gyûlt össze a búcsúra. Az árusok csak akkor kezdhették el árulni portékájukat, amikor kifüggesztették Funar választási plakátját.
Mária-napi Funar-búcsújárás. Sz IV/163. 2.
- A tanügyminisztériumból megérkezett az a leirat, amellyel most már hivatalosan is leváltják Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Líceum igazgatóját. Ez újabb fordulat a magyar iskolák elleni kampányban. A Brassai tantestülete tiltakozást nyújtott be a tanfelügyelõséghez és a minisztériumhoz, de válasz rá nem érkezett.
Makkay József: Egyelõre a tanügyminisztérium gyõzött. Sz IV/163. 1.
- Augusztus 21-én az NMF/FSN és az NMDF/FDSN kolozsvári székházánál botrány tört ki. Traian Dumitrescu az NRP/PRM részérõl egy csoport élén követelte, hogy a két párt adjon kenyeret az embereknek, összetépte a két elnökjelölt - Caius Dragomir és Ion Iliescu - melletti aláírásokat tartalmazó lapokat. Az NRP/PRM helyi fiókjának elnöke nem vállalt felelõsséget ezért az akcióért.
N.: Agresszió. Mt III/60. 1.
- A Vatra Romaneasca szervezet nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy megtartották a Magyarok Világszövetségének III. kongresszusát. Ennek az összejövetelnek - szerintük - az volt a célja, hogy elérjék a trianoni békeszerzõdés felülvizsgálását. Olyan revizionisták vettek részt rajta, mint Tom Lantos, Göncz Árpád, Tõkés László, Szõcs Géza és mások. Ezt az eseményt összekapcsolja a DK/CD választási kampányával, állítva: lám csak, Constantinescunak ilyen szövetségesei vannak. A következtetés: ne szavazzunk a konvencióra.
Vatra Romaneasca kolozsvári fiókszervezete: Miért nem szavazunk az DK-ra és a DK-t támogató alakulatokra. AdC IV/696. 5.
1992. aug. 25.
- Funar a választási kampányában megszegi a választási törvényt. Így a szamosfalvi általános iskola ablakában Funar képe van kitéve, holott az iskolákban nem szabad politizálni. A Szabadság téri választási pannón az RNEP/PUNR választási plakátja eléri a 70 centimétert, holott törvényesen nem haladhatja túl az 50x30 nagyságot. Ezekrõl a törvénytelenségekrõl a prefektúra is tud, de nem tesz semmit ellenük.
Octavian Buracu: Az RNEP megszegi a választási törvényt. Sz IV/164. 2.
- Mihai Badau-Wittenberger, az NMF/FSN kolozsvári szervezetének elnöke azt állítja, hogy Funar megszegte a törvényeket, nem biztosította a választási pannók idejében történõ elhelyezését, Funar pártjának a plakátjai nem felelnek meg az elõírásoknak. Éppen Ioan Gavra javaslatára került bele a választási törvénybe az, hogy a román nemzeti zászlót nem szabad felhasználni választási propagandára, a Vatra plakátjain viszont ez szerepel. Badau-Wittenberger elmarasztalja a prefektust is, amiért nem lépett fel mindezek ellen.
Mircea Ambru: A kolozsvári NMF állást foglal. TrA I/144. 3.
- Ioan Gavra véleménye szerint Funar abban a kellemetlen helyzetben van, hogy a Magyarországon elhangzott nacionalista-revizionista hangok miatt vissza kell mondania pécsi látogatását. Ami Budapesten elhangzott, az mélyen sérti az egységes román nemzeti államot és a román népet. Ha Magyarország elismeri, hogy Erdély mindig román föld volt és lesz, akkor van remény a két ország közötti viszony normalizálására.
Gavra: A pécsi látogatás elmarad. AdC IV/697. 1.
1992. aug. 26.
- Litiu megdicséri Tõkés Lászlót, amiért határozottan kiállt a budapesti magyar világkongresszus kapcsán a demokrácia mellett. "A romániai magyarok gesztusa - írja Litiu - bizonyítja lojalitásukat a románok, a közös haza iránt. Egy demokratikus Romániában véget kell vetni a magyarellenes kampánynak." [Litiu, akit Funarral szemben a kolozsvári magyarok támogattak a polgármester-választáson, ekkor még magyarbarát hangot üt meg, késõbb magyarellenes megnyilvánulásai lesznek.]
Litiu: A lojalitás egyik bizonyítéka. TrA I/145. 1.
- Ioan Crisan egyetemi tanár kivált az RNEP/PUNR-bõl. Most bírálja Funart, azt állítja, hogy a polgármester nem megfelelõ döntéseket hozott a városvezetésben, így a kétnyelvû feliratokra vonatkozóan. Szerinte a román nyelv hivatalos nyelv, de minden feliratos problémát külön-külön kell elemezni a törvények szellemében. Elítéli azt a tendenciát is, hogy minél több magyar céget kell létrehozni Kolozsváron, de azt is, hogy ezeket meg kell fojtani. Nem tartja helyesnek, hogy Funart javasolják elnöknek.
Vasile Manea: Miért lépett ki az RNEP-bõl Crisan professzor? TrA I/145. 3.
- Az Avram Iancu Társaság kolozsvári szervezete tiltakozik az ellen, hogy az RMDSZ egyik választási plakátján Avram Iancu képe látható. Kifogásolják az alatta levõ szöveget is. Ez egy Avram Iancu-idézet: "Ebben a két testvér hazában nem lehet beszélni a magyarok létérõl és jövõjérõl a románok nélkül, és a románokéról sem a magyarok nélkül." A társaság megítélése szerint ez kegyeletsértés. Az RMDSZ-nek térdre kellene borulnia és bocsánatot kellene kérnie a románoktól, csak így használhatnák a móc vezér arcképét.
Iancu Társaság: Avram Iancu és az RMDSZ. AdC IV/698. 4.
1992. aug. 27.
- Octavian Buracu védelmébe veszi Tõkés Lászlót, akit a Tribuna Ardealului címû lapban Al. Grapini A széthúzás egyik forgatókönyve címû cikkében egy szintre helyez Funarral. Meglepõ, hogy egy ellenzéki lapban ilyen vélemény jelenjen meg. Ugyanakkor furcsának tartja, hogy ugyanabban az ellenzéki újságban Matei Boila [KDNPP/PNTCD] egy interjúban azt állítja, hogy "a román nacionalista szélsõségesség csoportosulása a volt kommunisták körül" a magyar szélsõségesek számára érvül szolgál, hogy ne legyenek érdekeltek a román demokrácia sikerében, s azt állítja, hogy a reprezentatív szélsõséges magyar személyiségek nyilatkozatai románellenesek. Buracu kéri: Boila legalább egy ilyen szélsõséges magyar megnyilvánulásra utaljon.
Octavian Buracu: Tévedés vagy együgyûség? Sz IV/166. 1.
- Emil Hurezeanu, a Szabad Európa Rádió szerkesztõje telefoninterjút készített Zanckal. A prefektus azt állította, hogy Funar egyes intézkedései túllépték a törvényes kereteket, ilyen a kétnyelvû hirdetmények betiltása, valamint az összejövetelek bejelentési kötelezettsége. A prefektus törvényes útra terelte az ügyet, az elsõ tárgyalást még júniusban megtartották. A következõ tárgyalás szeptember 3-án lesz. Funar döntéseivel szemben nemcsak a magyarok léptek fel, egyes román szervezetek is ezt tették - állította Zanc.
Grigore Zanc - Emil Hurezeanu. Mt III/63. 1.
1992. aug. 28.
- A cikkíró vádja: Kolozsváron a templomokban egyértelmûen etnikai politika folyik. Hivatkozik Tõkés Lászlóra, aki szerint az egyházi és politikai tevékenység között nincs különbség. Felrója, hogy a bulgáriatelepi református templomban tartja összejöveteleit az RMDSZ, a Farkas utcai református templomban pedig cserkészeket avatnak, cserkészzászlót áldanak meg. Azt állítja, hogy ez a volt leventezászló. Kifogásolja azt is, hogy a Horea úti ortodox templomban monarchista propaganda folyik.
Anagnoste: Dorgáló szavak (I). Mt III/64. 1.
1992. aug. 29.
- Friedrich König, az ET/CE rendkívüli megbízottja Kolozsvárra látogatott, találkozott az RMDSZ helyi vezetõivel. Utalt Szõcs Gézának az ET-hez küldött levelére, ezzel kapcsolatban elemezte a kisebbségi lojalitás kérdését, Funarnak azt a kijelentését, hogy ezentúl csakis államhoz hû személyek kerüljenek be a külföldi küldöttségekbe. König azon a véleményen volt, hogy az ellenzéki pártok álláspontja nem jelenti a lojalitás hiányát, a nyugat-európai tapasztalat az, hogy a kisebbségek lojalitását a nekik adott kollektív jogokkal lehet megszilárdítani. Ugyanakkor azt is mondta, hogy Erdély nem Tirol, akár vannak kollektív jogok, akár nincsenek, a kisebbségnek lojálisnak kell lennie, hiszen ez a föld román föld, ahol a románság mindig többségben volt.
Piroska: Az Európa Tanács megbízottja Kolozsváron / “Erdély nem Tirol..." Sz IV/168. 1.
- Interjú Tõkés Lászlóval, aki egyebek mellett így vélekedik Funarról: "Azt hiszem, hogy játékbaba mások kezében. A múltban szürke figura volt. Senki nem tudott róla, semmilyen módon nem nyilvánult meg. [...] Biztos vagyok benne, hogy önmagától nem játszaná azt a szerepet, amelyet játszik. Kiosztották neki ezt, s el kell ismernünk: a maga módján nagyon jól játssza. [...] Miután betöltötte szerepét, félreállítják. S véleményem szerint ezt õ is tudja."
Serghie: Tõkés László: én saját országomban élek. AdC IV/701. 5.
1992. szept. 1.
- Az ET/CE képviselõjének, König úrnak a kolozsvári látogatását elemzi a cikkíró, levonja azt a következtetést, hogy göröngyös az út az ET felé. Königet Kolozsváron fõleg három dolog érdekelte: 1. a magyar tannyelvû iskolák helyzete; 2. a városban tartandó nagygyûlések cenzúrázása, engedélyhez kötése; 3. a lapok, újságok szabad terjesztése. A román cikkíró azt állítja, hogy König számára lefordították Tõkés László egyik interjújának néhány mondatát, ami meglepte õt, mert a szöveg [ez nem felel meg a valóságnak] Erdély elszakadására vonatkozott.
Chioreanu: Hosszú az út az Európa Tanács felé (I). AdC IV/702. 1.
1992. szept. 2.
- A BBC román nyelvû adásában elhangzott az elnökjelöltek véleménye egymásról. Funar azt állította, hogy Emil Constantinescu névtelen személy, az RMDSZ-erõk mozgatásával és támogatásával jelölték. Aki rá szavaz, az az ország feldarabolása mellett szavaz. Funar szerint az RNEP/PUNR kb. 25 százalékot ér el a választáson, reméli, hogy már az elsõ fordulóban megválasztják.
P.: Elnökjelöltek egymásról. Sz IV/170. 1.
- A König kolozsvári látogatásával foglalkozó cikk folytatásában a szerzõ leírja, hogy az ET-küldött meglátogatta az RMDSZ-t, itt tájékoztatták õt az iskolaügyekrõl, a magyarokat ért sérelmekrõl, elmondták, hogy a magyarok meg akarják õrizni kultúrájukat, s ebben akadályozzák õket. Meglátogatta az RNEP/PUNR-t is, itt bemutatták, mennyire jól áll a magyar tannyelvû iskolák helyzete, bírálták az RMDSZ álláspontját, mely szerint Románia nem nemzeti állam. König felkereste a DK/CD-t is, ahol elismerték, hogy vannak Kolozsváron interetnikai problémák.
Chioreanu: Hosszú az út az Európa Tanács felé (II). AdC IV/703. 1.
1992. szept. 3.
- A pécsi román-magyar baráti társaság képviselõi Kolozsvárra érkeztek. Sajtóértekezleten ismertették a magyarországi kisebbségi törvényt. Provokatív kérdések is elhangoztak, így a romániai magyarok és a magyarországi románok jogai közötti különbségrõl - Románia javára. A pécsiek elmondták, hogy az õ vidékükön nem élnek románok, de az ott lakó szerbek, horvátok és németek az anyanyelvû iskoláikról, a zászlós felvonulásaikról tájékoztathatják az érdeklõdõket.
Á.: A pécsi ötödik hadoszlop. Sz IV/171. 1.
1992. szept. 4.
- A városi RMDSZ-tanácsosok levelet intéztek Tõkés Lászlóhoz, aki éhségsztrájkba kezdett. Így írnak: "Az igazság hiányának és a magyarellenességnek egyik tûzfészkébõl, a volt kincses városból, ahol a gyülekezési szabadságot korlátozzák, anyanyelvünk nyilvános használatát tiltják, a tulajdonjogot sértik, ahol az ellenünk való gyalázkodás hivatalos politika, ahol õsi skóláinkat, a féltve õrzött drága hagyatékot el akarják tõlünk orozni, ahol az egyházak tevékenységébe alkotmányellenesen beleszólnak és megkísérlik korlátozni a törvényesség hamis látszata alapján, mint a magyar lakosság bizalmát élvezõ városi tanácsosok, kifejezzük együttérzésünket és egyetértésünket." [Tõkés László azért kezdett éhségsztrájkot, hogy ezzel tiltakozzék az 1989-es forradalom hõseinek megcsúfolása, a bûnösök büntetlenül hagyása ellen.]
Kolozsvár város RMDSZ-tanácsosai: D. Tõkés László / Királyhágómelléki Református Egyházkerület / Temesvár. Sz IV/172. 1.
1992. szept. 5.
- A Báthory Líceum vezetõségét értesítették arról, hogy a tanügyminisztérium átirata szerint a Kolozs megyei tanfelügyelõség által itt elhelyezendõ két román tannyelvû informatikaosztályt áthelyezik egy román tannyelvû líceumba, így a Báthory ismét magyar tannyelvû lesz.
Á.): A Báthory ismét magyar tannyelvû! Sz IV/173. 1.
- Fényképfelvétel, amelyen ez látható: "Jos bozgorii" ("Le a hazátlanokkal"). Egy kolozsvári tömbház felvonóján jelent meg ez a felirat, nem véletlenül éppen a választások elõtt, amikor a magyarellenesség fokozódik.
(Rohonyi D. Iván): "Jos bozgorii". Sz IV/173. 2.
- A Kolozs megyei tanfelügyelõség közleményt adott ki a közte és a Brassai Líceum tanszemélyzete közötti konfliktusról. A tantestület megtagadta, hogy új igazgatót válasszon, tekintettel arra, hogy a Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása elleni tiltakozásukra 50 nap letelte után sem kaptak választ a tanfelügyelõségtõl. A tantestület egy része kivonult a gyûlésrõl, amelyen a tanfelügyelõség az új igazgatót meg akarta választatni.
Kolozs Megyei Tanfelügyelõség: A Brassai elutasítja az igazgatóválasztás kikényszerítésére tett kísérletet. Sz IV/173. 1.
- Dragoi fõtanfelügyelõ elmondja, miért volt kénytelen elhagyni a Brassai Líceum iskolaépületét, anélkül hogy megtartották volna a tanszemélyzettel az új igazgató megválasztását célzó gyûlést. Az igazgatók leváltása a tanfelügyelõség hatáskörébe tartozik, õ ezt meg is tette, Bálint Kelemen Attila igazgatót leváltotta. Az érvényben levõ szabályok szerint három jelölt közül kell új igazgatót választani. Ezért hívta össze az iskola tanszemélyzetét. A gyûlésen Szõcs Judit tanárnõ kijelentette, hogy az iskola nem akar új igazgatót, s különben is Bálint Kelemen Attila külföldön tartózkodik, nem vehet részt a gyûlésen. Ezután elhagyta a termet. Õt követte a magyar tanszemélyzeti tagok nagy többsége, a román tanárok bennmaradtak. Dragoi elítélte ezt az akciót, azt állította, hogy megszokott eljárásról van szó, eddig 12 igazgatót váltottak le mindenféle ellenállás nélkül.
Ramona Lazar: Dragoi fõinspektor urat lelövik? Mt III/70. 1.
1992. szept. 9.
- A cikk Funarnak a választási kampányban elhangzott megállapításaiból idéz: "Ha megválasztanak elnöknek, felkérem a parlamentet, hogy szigorítsák a büntetõ törvénykönyvben megjelölt büntetéseket." "Nincs senkivel sem konfliktusom, még az RMDSZ-szel sem, sem más személyekkel, gondolok a magyarul beszélõ románokra." "Ebben az elnökválasztási versenyben egyetlen gondolat vezérel: megnyerni a választást; mégpedig az elsõ fordulóban. Ehhez, gondolom, megnyertem a választók nagy részét, az elsõ fordulóban mintegy tízmillió szavazatot kapok. Ha feltételezzük, hogy második fordulóra kerül sor, gyakorlatilag megnyertem a választást bármelyik ellenjelölttel szemben."
A.: A nevetségesség nem öl! TrA I/155. 2.
1992. szept. 10.
- Kolozsváron többen bejelentették, hogy követik Tõkés Lászlót és õk is éhségsztrájkba kezdenek. Elõbb Octavian Buracu tartott hatnapos éhségsztrájkot, utána Alexandru Iorga 66 éves nyugdíjas mûvész választotta a tiltakozásnak ezt a formáját.
Mûködésbe lépett az éhségsztrájk staféta Kolozsváron. Sz IV/176. 1.
- A kolozsvári unitárius parókiára látogatott Robert Hamerton Kelly amerikai egyetemi tanár, a megbeszélések után sajtóértekezletet tartott. Itt elmondta, hogy a szélsõségesek mindkét oldalon akadályozzák a román-magyar viszony javítását, az etnikumközi konfliktusok mögött olyan mesterséges okok húzódnak meg, amelyeket fõleg a románok kreálnak. A román cikkíró gúnyosan hozzáteszi: "Ha az USA mondja - hinnünk is kell?"
M.): Sajtóértekezlet az unitárius parókián. Mt III/73. 1.
1992. szept. 11.
- Ion Ratiu parasztpárti képviselõ Kolozsváron járt, szólt Tõkés László éhségsztrájkjáról, azt mondta: nehezen tudja elképzelni, hogy az éhségsztrájk mögött politikai meggondolás van, nem vonja kétségbe Tõkés püspök jóhiszemûségét. Beszélt a kisebbségek önrendelkezésérõl is, azt állította, hogy ez nem Erdélynek, hanem az enklávéknak az önrendelkezését jelentené, így az ilyen területeken lakó románok kisebbségbe kerülnének saját hazájukban, s ez kiélezné mind a magyar, mind a román sovinizmust.
K.: Ion Ratiu Kolozsváron. Sz IV/177. 1.
- Robert Hamerton Kelly, a Center for International Security and Arms Control munkatársa, két magyarországi politológus kíséretében Kolozsváron tárgyalt a DK/CD, az RMDSZ, a görög katolikus, református és római katolikus egyházak képviselõivel, Ion Ratiuval. Funar nem tartózkodott a városban. Dr. Hamerton Kelly a nemzetiségi összecsapások e zónájában a magyar-román viszonyt minõsítette egyelõre legreménytelenebbnek, a helyzet hasonlít a néhai jugoszláviaihoz. A DK/CD tevékenységét tartotta legreménykeltõbbnek. A többi párt mûködése kísértetiesen hasonlít a régi rendszer munkastílusára.
T.I.: Etnikai viszonyaink - amerikai szemmel. Sz IV/177. 1.
- Ion Ratiu interjút adott Kolozsváron. Szerinte Funar katasztrófát jelent Románia számára, a sovinizmus rossz képet alakít ki Nyugaton Romániáról. Képtelenségnek tartja, hogy a polgármester megbüntette a Szabad Románok Világszövetségének helyi fiókját amiatt, hogy kitette az épületre a címtábláját. Abszurdnak tartja, hogy a Magyar Opera nem hirdetheti magyarul az elõadásait, ezt egyetlen nyugati demokrata sem tudná megérteni.
Vasile Manea: "Funar úr katasztrófa Románia számára" TrA I/157. 2.
1992. szept. 12.
- Ion Ratiu Kolozsváron megállapította, hogy a parlamentben jó kapcsolatai vannak az RMDSZ-képviselõkkel. Azt is mondta, hogy õ etnikai szempontból vak, nem azt nézi, hogy melyik oldalon nyilvánul meg a sovinizmus, elítéli mind a román, mind a magyar változatát. Nem érez semmi veszélyt arra nézve, hogy Erdélyt kiszakítsák Romániából.
Florin Danciu: Ion Ratiu. Mt III/75. 3.
- Raoul Sorban, a Szocialista Munkapárt szenátorjelöltje választási kampánya alkalmával nyilatkozott Kolozsváron, azt állította, hogy az RMDSZ fasiszta alakulat, õ maga gyûlöl mindenkit, aki rosszat akar a román nemzetnek. Elismerte, hogy Magyarország ezer évig uralta Erdélyt, de ez szerinte nem lehet indok az elszakítására. Romániában a magyarok a kommunista párthoz csatlakoztak, ebbõl a generációból nõttek ki az RMDSZ imperialistái. Magyarország az egyetlen olyan ország, a magyar az egyetlen olyan nép, amelyet nem néznek rokonszenvvel a szomszédai.
Azap: Raoul Sorban: "Katasztrófa volna a monarchia restaurálása". Mt III/75. 3.
1992. szept. 15.
- Kolozsváron megtartották a Konvenció Napját. Itt Emil Constantinescu igen jól szerepelt, bebizonyította, hogy demokratikusan gondolkodik. A konvenciósok élesen elítélték a korrupciót, a hatalmi pozíciók mögötti meggazdagodást. Constantinescu kitérõ választ adott arra, hogy állítsák-e vissza Kolozsváron a Bolyai Egyetemet, szerinte a pillanatnyi helyzet nem kedvez e probléma megoldásának. A konvenció kiáltványt adott ki, de kiderült, hogy ennek elkészítésekor nem kérték ki az RMDSZ véleményét.
Árpád: A Konvenció napja. Sz IV/179. 1.
- Emil Constantinescu Kolozsváron találkozott az egyházak vezetõivel, köztük a magyar történelmi egyházak elöljáróival is. Constantinescu kijelentette, hogy elragadtatva hallgatta, milyen támogatást nyújtanak az egyházak az átalakuláshoz. Csiha Kálmán református püspök hangsúlyozta egymás kölcsönös segítését és a szeretetet. A végsõ következtetés az volt, hogy csak hit által lehet a megújulás felé haladni.
Virgil Lazar: Hit által az erkölcsi megújulás felé. TrA I/159. 1.
- A DK/CD kolozsvári nagygyûlésén nyilatkozatot fogadtak el. Ebben egyebek mellett ez áll: "Elutasítunk mindenféle primitív nacionalizmust, sovinizmust és szélsõségességet, egyes abszurd irredenta igényeket és hazafiaskodó diverziót, ami az egész nemzet kárára van, beleértve a kisebbségi közösségeket is."
Kolozsvári nyilatkozat. TrA I/159. 1.
1992. szept. 16.
- Emil Constantinescu kolozsvári látogatását értékelve, a cikkíró azzal a benyomással maradt, hogy Constantinescu ugyanolyan felvilágosult idealista, mint eddig volt. Kétségbe vonja õszinteségét, magyarbarátságát. A legnagyobb támogatói - szerinte - Kolozsváron azok az értelmiségiek, akik meg akarnak szabadulni a régi vezetõktõl, támogatásra találnak az egyházakban is.
Serghie: Néhány könnyû tény nehéz krónikája avagy Kolozsvár "meghódítása". AdC IV/713. 1.
1992. szept. 17.
- Ion Ratiu, pártja kolozsvári listavezetõje elmondta, hogy itt nem látott "magyar veszélyt". Szerinte Funar sok kárt okozott máris az országnak, rossz Amerika és általában a Nyugat véleménye azokról, akik elfogadnak vezetõnek egy megrögzött sovinisztát. Ratiu szerint a románok és a magyarok most jobban közelednek egymáshoz, mint a franciák és a németek. Õ maga nem találkozott egyetlen sovén magyarral sem.
Árpád: Egyetlen sovén magyarral sem találkozott. Sz IV/181. 1.
- Funar korteskörúton Temesváron járt. Itt ilyen jelszavakkal fogadták: "Tûnj el innen, te fasiszta." "Ne gyalázd meg a hõseink emlékét." "Ki a Funar szekusaival." Funar nehezen tudott bemenekülni a templomba. "Ti lõttetek belénk" - kiáltotta a tömeg. Az RNEP/PUNR közleményt adott ki ezzel kapcsolatban; ebben azt állítják, hogy többségükben magyarok okozták az incidenst.
Németh Júlia: "Tûnj el innen, te fasiszta!" Sz IV/181. 1.
- Az RNEP/PUNR kolozsvári választási irodája tiltakozik amiatt, hogy Funar ellen az RMDSZ hozzájárulásával incidenst provokáltak Temesváron. A szöveg kapcsolatot teremt e között és Tõkés László éhségsztrájkja között, mindkettõt úgy értékeli, mint a választások lebonyolításának akadályozására tett kísérletet.
RNEP Választási Irodája: Tiltakozás. AdC IV/714. 1.
- Funar nyilatkozik arról, hogy Temesváron agresszió áldozata lett. Azt állítja, hogy egy kõvel õt is megdobták, s megsérült az egyik testõre. Egy másik testõr még a pisztolyát is elõvette.
Gheorghe Funar: "Egy kõvel fejbe dobtak". Mt III/78. 1.
1992. szept. 18.
- Az Emberi Jogok Nemzetközi Csoportja nevében Reed Brody aláírásával nyílt levelet küldtek Funarnak. Ebben tiltakoznak azok ellen a polgármesteri intézkedések ellen, amelyekkel megtiltják konferenciák tartását elõzetes bejelentés nélkül. A nyílt levél megalapozottnak tartja az RMDSZ tiltakozását ezzel kapcsolatban, utal azokra a jogi elõírásokra - beleérve az alkotmányt is -, amelyeknek ezek az intézkedések ellentmondanak.
Brody: Nyílt levél Funar úrnak, Kolozsvár polgármesterének. TrA I/162. 1.
- A különbözõ lapok azt írták, hogy Funar a városháza gépkocsiját használja választási kampányában. Most a városháza mûszaki igazgatója cáfolja ezt, azt állítja, hogy Funar a 7-CJ-206 rendszámú gépkocsin jár, de biztonsági okból nem árulta el, kinek a tulajdona. Különben is a Funar gépkocsiját Temesváron a konvenciósok és az RMDSZ-esek tönkretették, mert piros-sárga-kék zászló volt rajta.
A kampányautó. Mt III/79. 1.
1992. szept. 19.
- Funar nyilatkozott a Temesváron történt incidensrõl. Azt állította, hogy magyarországi "turisták" vettek részt az ellene irányuló tüntetésen, megvádolta Bárányi Ferenc RMDSZ-képviselõt, akirõl azt mondta, hogy õ volt az egyik felbujtó. Kiderült, hogy Bárányi akkor, amikor Temesváron Funar ellen tüntettek, máshol tartózkodott. Funar javasolta, hogy a választási kampány idejére vezessék be a vízumkényszert a magyar állampolgárokkal szemben.
Folytatódik a temesvári funarológia. Sz IV/183. 1.
- A lap szerkesztõségének aláírásával kérdést tesznek fel: vajon szándékos visszaélés-e az, hogy Kolozsváron szeptember 21-ig nem árusítanak benzint, vajon nem ezzel akarják akadályozni az RNEP/PUNR politikai ellenfeleit abban, hogy normális körülmények között folytassák a választási kampányt? Pontosításokat kérnek a polgármesteri hivataltól.
Szerkesztõség: Visszaélés? TrA I/163. 1.
- Ioan Tanase és Ioan Herineanu az NRP/PRM részérõl kérdésekre válaszolva interjújukban azt mondták, hogy nem támogatják Funar megválasztását, mert nincs esélye. Tanase ennek ellenére egyetértett Funarnak azzal a megállapításával, hogy a magyarok ezer év alatt nem civilizálódtak.
Florin Danciu: Az ifjú Nagy-Románia Párt. Mt III/80. 1.
1992. szept. 23.
- Bárányi Ferenc képviselõ, akit azzal vádoltak, hogy egyik szervezõje volt a Funar elleni temesvári tüntetésnek, beperelte az Országos Rendõrkapitányságot és a Temes Megyei Rendõrséget, mivel a rendõrségi közlemény azt állította, hogy részt vett Funar elnökjelölt temesvári bántalmazásában.
RMDSZ Elnöksége: Bárányi Ferenc perel. Sz IV/185. 1.
- A Mesagerul transilvan azt a hírt közölte, hogy a Pápa Õszentsége áldását adta Funarra. Nem véletlenül jelent meg ez a hír éppen a választási kampány idején. A román cikkíró tisztázza, hogy Funar nem kapott semmiféle pápai áldást. Ungureanu görög katolikus tisztelendõ úr Rómából hozott egy olyan nyomtatványt, amelyen ez áll: a pápa megáld mindenkit, aki kéri. Ezeket a nyomtatványokat pénzért árusítják Rómában.
Octavian Bratila: Választási csalafintaságok / Apostoli áldás Gheorghe Funarra. Sz IV/185. 1.
- Funar kijelentette: A Tribuna Ardealului címû lap az RMDSZ lapja. A román újság ezt nem tarja sértésnek (annak ellenére, hogy nem igaz), mert az RMDSZ demokratikus párt. Persze vannak szélsõséges RMDSZ-tagok is, megjelennek sokkoló nyilatkozataik, de ezek elszigetelt jelenségek. Ami viszont az RMDSZ-ben sajnálatos kivétel - a szélsõségesség -, az az RNEP/PUNR-ben szabály.
A.: Amikor a butaság összefonódik a nevetségességgel. TrA I/165. 1.
- Szeptember 22-én a kolozsvári Sportcsarnokban tartotta Funar kortesnagygyûlését. Magabiztosan viselkedett, biztos volt a gyõzelmében, egyaránt támadta mind Iliescut, mind pedig P. Romant. A konvencióval kapcsolatban megismételte azt az állítását, mely szerint ez egy alaktalan konglomerátum, amelyen belül az elsõ hegedûs az RMDSZ. [Jellemzõ, hogy Funar saját városában nem mert nyílt téri találkozót rendezni, megelégedett azzal, hogy a Sportcsarnokban egy elõbb meghirdetett kulturális elõadást alakítson át választási nagygyûléssé.]
Gheorghe Funar úr mítingje. AdC IV/718. 1.
1992. szept. 24.
- Funar kérdést intézett Emil Constantinescuhoz: "Tudjuk, hogy az Ön jelölését a konvención belül fõleg az RMDSZ mozdonya viszi elõre. Mit ígért nekik? Azt, hogy felgyorsítja Erdély önrendelkezését, hogy területi és kulturális autonómiát ad a magyaroknak és székelyeknek, iskolai szeparatizmust etnikai alapon, az etnikai jellegû pártok létezését, magyar konzulátust Erdély minden községébe és falujába?" Constantinescu így válaszolt: "Ez a kérdés sajnos egy hazugsággal kezdõdik. Funar az utóbbi idõben hozzászoktatott az ilyen felelõtlen kijelentésekhez. A konvención belül a fõ mozdony nem az RMDSZ, amely külön listán indul." Különben is - teszi hozzá Constantinescu - az RMDSZ Nicolae Manolescu jelölését támogatja. Õ maga soha nem ígért semmiféle autonómiát a magyaroknak.
Emil Constantinescu úr válaszol ellenjelöltjeinek. TrA I/166. 3.
- Az ellenzéki lap utal arra, milyen zavar uralkodik Funar fejében, aki azt állította, hogy Mihai Viteazult az Osztrák-Magyar Monarchiában ölték meg.
Rodica Marian: Most tudom, ki ön, Funar úr! TrA I/166. 3.
- Az RMDSZ a régi kommunista párt elveit hangoztató szervezet, ugyanis a kommunista párt mondta ki annak idején az elszakadásig menõ nemzeti önrendelkezést, akárcsak most az RMDSZ - állítja a cikkíró. Ez a szervezet a kommunista hagyományokat folytatva a polgárháború felé taszítja az országot. 1924-ben illegalitásba helyezték a kommunista pártot, a történelem megismételheti önmagát, jó tudniuk ezt az RMDSZ vezetõinek.
A. Rinescu: Sztálin meghalt - a sztálinisták köztünk élnek. Mt III/83. 5.
- A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezete állást foglalt tanügyi kérdésekben. Szerinte mindenkinek jól kell tudnia románul, ezért valamennyi magyar tanszemélyzeti tagot román nyelvvizsgának kell alávetni. Felkéri a tanfelügyelõséget, járjon el eszerint. Tarthatatlan, hogy a tanulókat egyesek nem a legtisztább román nyelven oktatják.
Kolozsvár: Az oktatás - a maga jogaiban. Mt III/83. 2.
- Funar a választási kampánnyal kapcsolatban elmondja, hogy a DK/CD és az RMDSZ segítségére volt neki, mert olyan akciókat indítottak ellene, amelyek hasznára váltak. Szerinte az elnökválasztási kampányban nincs ellenfele. Nem igaz, hogy pártja kizárólag a kisebbségi kérdéssel foglalkozik. Az RNEP/PUNR elnyeri a parlamenti helyek 25-30 százalékát. Így létrejöhet a Nemzeti Párt, amely minden románt összefog és biztosítja a stabilitást.
Calian: Gheorghe Funar: A Demokratikus Konvenció és az RMDSZ segíteni igyekezett nekem a választási kampányban. AdC IV/719. 1.
1992. szept. 25.
- Rövid helyzetjelentés a Brassai Líceumból: viszonylag csend van, várják az új igazgató megválasztását. A tanfelügyelõség ellenõrizte a beiratkozási iratcsomókat, s megállapították: nem vették figyelembe a körzetek szerinti beiratkozás elõírását, tehát nem csak a belvárosból írtak be tanulókat, s megfélemlítik a román jelentkezõket.
A pók szövi hálóját. Mt III/84. 1.
- A cikkíró támadja a Puntea címû, a kolozsvári RMDSZ kiadásában megjelenõ román lapot, kifogásolja, hogy olyan cikk jelent meg benne, amely állítja: a Brassai Líceum négyszáz éves magyar iskola. A cikkíró szerint ez nem igaz, megelõzõen unitárius kollégium volt, de ott nem magyarul, hanem latinul tanultak, s valamennyi etnikum hozzájárulásával hozta létre az akkori állam. A Puntea ilyen adatokkal félretájékoztatja a világot, így az USA Kongresszusát is.
Vasile Lechintan: Ki tájékoztatja félre az USA-t? AdC IV/720. 4.
1992. szept. 29.
- Beszámoló arról, miként zajlott le a választás Kolozsváron. Jelen voltak magyarországi megfigyelõk is. A prefektúra elkészítette a listákat minden szavazókörzetben, ebbõl néhány párt képviselõjét kihagyták, köztük az RMDSZ-ét is. Csakhogy az RMDSZ nem tett le óvást ez ellen a megszabott terminuson belül. Rendellenesség volt, hogy a kórház fertõzõosztályára nem mentek ki az urnával, féltek a fertõzéstõl.
Vasile Manea: A körzeti választási irodából. TrA I/169. 1.
- Déri Miklós fotóriportert és Vágvölgyi András fõszerkesztõt a Magyar Narancs címû magyarországi laptól szeptember 25-én hat támadó megverte a kolozsvári Melody vendéglõben. Kórházba kellett szállítani õket. Még nem lehet tudni, azonosították-e a támadókat.
Mariana Dan: Magyar újságírókat vertek meg Kolozsváron. TrA I/169. 1.
- Az elnökjelöltek nyilatkoztak azután, hogy megismerték a választási elõrejelzéseket. Funar ezt mondta: "Meglepett a tévé képernyõjén megjelent eredmény. Személy szerint magamra nézve nagyobb arányra vártam. Ez azonban csak prognózis, s javasolom: legyünk egy kicsit türelmesek, amíg megjelennek a végeredmények." Csak tíz százalékot értem el - mondotta -, ez azt jelenti, hogy a kb. 70 százalékos részvétel mellett csak mintegy egymillió szavazatot kapok.
Az elnökjelöltek véleménye azután, hogy megismerték az elõrejelzést. Mt III/86. 3.
1992. szept. 30.
- A DK/CD Kolozsváron a hivatalos számításokkal párhuzamosan maga is össze akarta számolni a szavazatokat, erre azonban nem nyílt lehetõsége, mivel a választási jegyzõkönyveket általában nem bocsátották rendelkezésükre. Számos jegyzõkönyvmásolatot azonban odaadtak, s ezekben pontatlanságokat állapítottak meg. Sajnálatos, hogy a konvenció megbízottjai ezeket aláírták, anélkül hogy ellenõrizték volna.
S.: Az eredmények párhuzamos kiszámítására nem került sor. TrA I/170. 2.
- Kolozsváron a választások körül különleges rendellenességek nem voltak. Egyetlen helyen volt probléma: egyik szavazókörzet elnökhelyettese felemelt hangon beszélt az amerikai megfigyelõkkel, udvariatlan volt. A két amerikai rossz benyomásokkal távozott.
Adrian L. Enescu: A központi zónában és a Hajnal negyedben / Az urnák frontján. TrA I/170. 2.
- Csapody Miklós magyarországi megfigyelõ mondja el kolozsvári választási tapasztalatait: jó légkör uralkodott, civilizáltan fogadták a megfigyelõket, nem volt feszültség, amelyet az elõzõ választáson tapasztalt. Szabad, korrekt, átvilágítható választás volt. A választási technika igen bonyolult. Magyarországról 30 megfigyelõ jött, különbözõ politikai pártok tagjai. Tisztán magyarlakta vidékekre nem küldtek megfigyelõt.
Mariana Dan: A nemzetközi megfigyelõ véleménye. TrA I/170. 2.
|
|
