Élõ Erdély   Olvasmány  


 

Balázs Sándor - Schwartz Róbert

Funar-korszak Kolozsváron

1992. január  február  március  április  május  június  július  augusztus  szeptember  október  november  december  
1993.
1994.
1995.
1996.

    1992. okt. 1.

  1. Kolozsvár alpolgármestere bejelentette, hogy dezinformálás és rágalmazás címén sajtópert indít a Tribuna Ardealului címû kolozsvári ellenzéki lap ellen. Medrea ugyanakkor nyilvánosan kijelentette, hogy a sajtóperre a következõ jelölt a Szabadság.
    A Szabadság a vádlottak padján? Sz IV/191. 2.

  2. Vágvölgyi András, a Magyar Narancs fõszerkesztõje, akit a kolozsvári Melody étteremben bántalmaztak, véleményt mond Funarról, illetve arról, hogy Magyarországon felfigyelnek-e tevékenységére. "Van érdeklõdés Funar iránt - mondta - a magyar mass mediában. Magam is olvastam egy interjút vele, amely a Magyar Televízióban készült, s amelyet átvett a Népszabadság. Engem az érdekel, hogy a lakosság részérõl van-e érdeklõdés iránta, de kevés újságírónak van gyomra ahhoz, hogy közeledjék hozzá. Amikor Funarra gondolok, az egész kelet- és közép-európai zónára gondolok, minden itt levõ funárra." Megemlítette, hogy Magyarországnak is van funárja: Csurka István.
    Mariana Dan: "A magyarok sem különbek". TrA I/171. 1.

    1992. okt. 6.

  3. Az IRSOP közvélemény-kutatást végzett a választásokkal kapcsolatban. A kolozsvári felmérésben minden 17. választópolgárt kérdeztek meg. A monostori negyedben, ahol Funar is szavazott, ha véletlenül a 17. ember magyar volt, akkor az IRSOP inkább a következõnek a véleményét kérte ki.
    Áron: IRSOP-os INAS-ságok. Sz IV/191. 1.

  4. A cikkíró tiltakozik az ellen, hogy a kolozsvári rádió október 4-i magyar adásában a katonanóták között elhangzott az is, hogy "Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája". A cikk szerzõje ebbõl azt olvassa ki, hogy egyesek mintha újból háborút akarnának.
    G.: Cui prodest? Mt III/91. 1.

  5. Liviu Medrea értékeli Funar választási eredményeit. Azt állítja: "Funar az egyik legkedveltebb elnökjelölt volt. Az az egymillió, pontosabban egymillió háromszázezer szavazat, amelyet kapott, valamiféle biztonságot nyújt a pártnak." Emlékeztet arra, hogy Ratiura és Campeanura az elõzõ választásokon milyen kevesen szavaztak Iliescuval szemben. Örvendetes, hogy Funar került az egységpárt élére. Medrea szerint Funarnak Erdélyben vannak leginkább hívei, de csak idõ kérdése, hogy az ország más részein is így legyen.
    Serghie: Liviu Medrea: "Az RNEP vezetõségében a változás kétségtelenül az ország stabilitása felé vezet". AdC IV/727. 1.

  6. Hivatalos összesítõ eredmények a Kolozs megyei választásokról: Constantinescu 40,53 százalék, Funar 32,16 százalék, Iliescu 19,76 százalék. Pártok szerint: RNEP/PUNR 29,5 százalék, RMDSZ 19,80 százalék.
    A Kolozs megyei 13-as szavazókörzet szavazatainak összesített eredményei. TrA I/174. 3.

    1992. okt. 7.

  7. Iliescu Kolozsvárra látogatott, a Sportcsarnokban kevés, de lelkes közönség elõtt nagygyûlést tartott. Beszédét a szélsõséges hazaszeretet hatotta át, figyelmeztetett arra, hogy az autonómiákkal szét akarják szaggatni az országot. Elítélte Tom Lantost, kifejtette a nemzetállam elvét. Erõs rendõri felügyelet mellett zajlott le a gyûlés.
    P.: Kolozsváron a három rózsa elnökjelöltje. Sz IV/195. 1.

  8. Iliescu kolozsvári villámlátogatása alkalmával tanácskozott Funarral, majd a sajtónak kijelentette: baráti beszélgetés volt a jó együttmûködés légkörében. Mintegy százan kifütyülték az államelnököt, amikor elhagyta a polgármesteri hivatalt.
    Daniela Neagu: Egy villámlátogatás. Mt III/92. 1.

  9. Amikor Iliescu választási nagygyûlést tartott a kolozsvári Sportcsarnokban, egy csoport Emil Constantinescu-képpel fogadta, a csarnokban pedig azt az éneket énekelték, amelynek kezdõsora ez: "Úristen, óvd meg a románt!"
    D.: Tömeggyûlés a Sportcsarnokban. Mt III/92. 1.

  10. Iliescu kolozsvári látogatásáról Funar kijelentette az újságíróknak: az NMDF/FDSN tagjaival és szimpatizánsaival igen sikeres találkozó zajlott le. Az államelnökkel normális körülmények között beszélgettek. [Ezt azért kellett hangsúlyozni, mert az elnökválasztás során Funar durván támadta Iliescut.] A cikkíró felteszi a kérdést: vajon nem az RNEP/PUNR és az NMDF közötti közeledésnek a jele ez?
    N.: Funar úr jelenléte. Mt III/92. 1.

    1992. okt. 8.

  11. Az aggodalmaskodó külföldieket egy fõhivatalnok azzal nyugtatta meg, hogy minálunk nincs xenofóbia. A Funar-Gavra páros hatalomátvételével Kolozsvárra helyezõdött az RNEP/PUNR központja. Ez logikusan összefügg azzal, hogy a városban egyre inkább felerõsödik a verbális erõszak. Csakhogy az, ami a Melody étteremben történt [az, hogy megvertek magyarországi újságírókat], azt jelzi, hogy a magyarul beszélõk könnyen nem csak ilyen erõszak áldozatai lehetnek.
    N.K.): Verbális erõszaktól az orvosi kezelésig. Sz IV/196. 4.

  12. Részletek Iliescunak a kolozsvári Sportcsarnokban elhangzott beszédébõl: "A román állam nem soknemzetiségû állam. Nemzeti kisebbségekkel rendelkezõ, sajátos vonásokat felmutató nemzeti állam." "Tom Lantos úr néhányszor járt Romániában, 1990-ben a legnagyobb megbecsüléssel fogadtam, elmondta, hogy Nagyváradon született. Az amerikai kongresszusban viszont azt állította, hogy Funar fasiszta, Romániában nincsenek biztosítva az állampolgári és kisebbségi jogok."
    Iliescu: "Hiszek abban, hogy Románia jó irányban változik". Mt III/93. 1.

  13. Két szerzõ cikksorozatban anyagot szolgáltat a König-jelentéshez. Az elsõ részben utalnak arra, hogy a magyarok Kolozsváron még a Ceausescu-korszakban elkezdték felforgató tevékenységüket. Példának említik a táncházmozgalmat, a Kriterion Könyvkiadót, a Visszhang elnevezésû diákrádiót, a Szõcs Géza szerkesztette Ellenpontokat, a Limes elnevezésû illegális filozófiai-társadalomtudományi kört, a Szabad Európa Rádiót kiszolgáló Erdélyi Hírügynökséget, a Balázs Sándor szerkesztette Kiáltó szó címû szamizdat lapot. Megemlítik Tõkés László és Cseke Gyímesi Éva nevét is. A két szerzõ azt állítja, hogy mindezek elõfutárai voltak a kolozsvári magyarok mai románellenességének.
    Vinteleru, Steno Anagnoste: Jelentés König úrnak (I), Mt III/93. 2.

  14. Iliescu nyilatkozott kolozsvári tapasztalatairól: "Kellemetlen benyomást keltett bennem, hogy azok, akik leginkább hivatkoznak a fair playre és a választási kampány normális folytatására, éppen õk szegték meg a fair playt és a törvényeket. Egyedül a Demokrata Konvenció hívei rendeztek törvényellenes ellendemonstrációkat. Ma is láttam Kolozsvár utcáin, amint nagy szájjal kiabáltak."
    Ion Iliescu nyilatkozatai. AdC IV/728. 1.

  15. Iliescu kolozsvári sportcsarnoki választási találkozóján nagy volt a rendõri felügyelet. A gyanús kinézésû fiatalokat nem engedték be a terembe, mondván, hogy már nincs hely, pedig volt. A hangszórók nemzetikommunista ízzel zenét sugároztak. Iliescut füttykoncert fogadta, õ viszont a megszokott módon nevetett. Incidensre nem került sor. Távozásakor tüntetés volt.
    Precup, Marius Zolinski: Az RTDP "átvilágíthatósága" és a "fairplay". TrA I/176. 2.

  16. Idézetek Iliescu kolozsvári kortesbeszédébõl: "Erdélyben fejezem be választási kampányomat, mert Erdélyhez tartozunk mindnyájan, s Erdély mindannyiunké." "Minden merénylet Erdély léte ellen létünk elleni merénylet." Azt is mondta, hogy nem koldulunk Nyugattól, ott is vannak szegények és gazdagok. Iliescu mellett ott volt Funar is, amibõl arra lehet következtetni, hogy politikai szövetség van köztük.
    Litiu: Megjött Iliescu, a nap nem sütött, drágám! TrA I/176.2.

    1992. okt. 9.

  17. Magyari András, az egyetem prorektora nyilatkozik arról, hogy milyen elhelyezkedési lehetõségeik vannak a magyar végzetteknek. A minisztérium általában biztosít helyeket, vannak azonban olyanok, akik nem fogadják el a felajánlott posztot, inkább maguk keresnek állást. A mûszaki fõiskola végzettjei már nem állnak ilyen jól. A magyar nyelvû középiskolai tanárok iránt elég nagy a kereslet. A kolozsvári egyetemen egyelõre nincs olyan veszély, hogy a magyarul tanulók munkanélküliekké váljanak.
    Magyari Tivadar: Magyar középiskolai tanárok hiánya. Sz IV/195. 5.

  18. Radu Ceontea, az RNEP/PUNR eddigi elnöke, akinek a helyébe a párt élére Funar került, úgy nyilatkozott, hogy a kolozsvári RNEP-esek, akik szétverték a Vatrát, most a párttal is ezt fogják tenni. Funar az elnökválasztási kampányban nyulaknak való puskával lõtt vaddisznókra. Gavrát "javra"-nak nevezte. [Szójáték: javra = rühes kutya, senkiházi.] Szerinte az ország még vissza fogja sírni a "mérsékelteket".
    Ceontea: Nyilatkozat arra nézve, hogy kikerült az RNEP vezetõségébõl. TrA I/177. 1.

  19. Adrian Nastase kolozsvári látogatása alatt egy interjúban arra a kérdésre, vajon Funarnak az elnökválasztási kampányban Iliescu ellen felhozott vádjai nem zavarják-e õt az RNEP-pel folytatott tárgyalásokon, ezt válaszolta: "Azt hiszem, meg kell értenünk, hogy a választási kampány idején különleges dolgok történnek. Úgy gondolom, hogy Funar kritikái Iliescu ellen jóindulatúak voltak, õ bizonyos kérdéseket másképpen lát, mint Iliescu."
    Mariana Dan: Az RNEP és az RTDP egy hajóban. TrA I/177. 1.

    1992. okt. 10.

  20. Uscatescu professzor után Stefan Pascu történészt választották Kolozsvár díszpolgárává. Uscatescu vasgárdista volt, Horia Sima legionárius vezér hódolója, Pascu pedig Ceausescu udvari történésze, õ adott doktori címet a diktátor analfabéta testvérének. Az ellenzéki tanácsosok felszólalását, miszerint szégyen és gyalázat egy ilyen döntés, a többségi tanácstagok visszautasították, szerintük Pascunak csak apró emberi gyengeségei voltak.
    Németh Júlia: Egy legionárius után most egy cseausiszta. Sz IV/198. 1.

  21. A két szerzõ folytatja a Könignek szánt jelentést. Ebben a részben arról szólnak, hogy Kolozsváron a magyarok még 1989. december 22-én lerakták egy magyar szervezetnek az alapjait. Idézik Balázs Sándornak a Szabadságban megjelent cikkét, amely beszámol arról, hogy Gáll Ernõ lakásáról indult el szervezkedés és december 23-án már felhívással fordultak a magyar lakossághoz. Ennek az akciónak - a szerzõk véleménye szerint - diverziós jellege volt, ezt folytatta az RMDSZ kolozsvári szervezete.
    Vinteleru, Steno Anagnoste: Jelentés König úrnak (II). Mt/95. 2.

    1992. okt. 13.

  22. A két szerzõ cikksorozatának harmadik részében támadja a Pro Transilvania Alapítványt, Szõcs Gézát, ennek patrónusát, szerintük ennek az alapítványnak a célja enklávékat létrehozni. Támadják a Bolyai Társaságot, amely mögött - állításuk szerint - Tom Lantos és Soros György áll, elmarasztalják Pálfalvi Attilát, amiért felkarolta a magyar egyetem ügyét, az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, amiért etnikai alapon szervezkedik, a magyar cserkészmozgalmat, amelynek gyanús külföldi kapcsolatai vannak.
    Vinteleru, Steno Anagnoste: Jelentés König úrnak (III). Mt III/96. 2.

    1992. okt. 14.

  23. A városi tanácsülésen az ellenzéki tanácsosok nem értettek egyet azzal, hogy Stefan Pascu történészt Kolozsvár díszpolgárává válasszák. Az érv az volt, hogy Pascu 1989 decemberében elítélte, huligánoknak nevezte a temesvári forradalmárokat. "Anélkül - mondották -, hogy kétségbe vonnók Stefan Pascu történészi munkáját, bölcsebb lenne, ha kivárnók, hogy kihûljön hõseink felett a sírhant, s csak azután tárgyaljunk Pascu díszpolgárságáról." A válasz erre az volt, hogy Pascunak a temesvári eseményekhez való viszonyát csak akkor lehet tisztán látni, ha kiderül az igazság az akkori eseményekrõl.
    Mariana Dan: Városi tanácsülés. TrA I/180. 1, 2.

    1992. okt. 16.

  24. A két szerzõ a Könignek készült jelentésében tovább sorjázza azokat a kolozsvári magyar szervezeteket, amelyek - szerintük - destabilizáló tevékenységet folytatnak. Ilyen az Erdélyi Szépmíves Céh, a Bogáncs táncegyüttes, a magyar egyetemisták szervezete (KMDSZ), a magyar középiskolások szervezete (MAKOSZ), a Közép-erdélyi Magyar Mûvelõdési Egyesület [az EMKE elõdje].
    Vinteleru, Steno Anagnoste: Jelentés König úrnak (IV). Mt III/ 99. 3.

    1992. okt. 17.

  25. A kolozsvári városi tanács RMDSZ-tanácsosai nyilatkozatban tiltakoznak az ellen, miként folyik a tanácsban a munka. A szakbizottságok véleményezését érdektelenséggel kezelik, a tanácstagok nem kapják meg idejében a dokumentumokat, minimálisra csökkentik a tanács szerepét. Intolerancia jellemzi a tanácsot. Erélyesen tiltakoznak Liviu Medrea alpolgármester kijelentése ellen, miszerint "az erdélyi magyarok nem e földnek a fiai".
    municípiumi RMDSZ-tanácsosok: "Az erdélyi magyarok nem e földnek a fiai" / Nyilatkozat. Sz IV/203. 2.

  26. Corneliu Coposu mondott véleményt a Kolozsváron tapasztalható nacionalizmusról: "A kolozsváriak pedig ne tartsanak semmitõl sem. A nacionalizmus egy felfújt hólyag, hamarosan kipukkan. Kolozsváron beszélgettem egy értelmiségivel, aki a Vatra tagja. [...] Nem tudom felfogni, hogyan lehet vatrás egy értelmiségi. Meghallgattam érveit, aztán azt mondtam neki: ha mindezt egy analfabéta tanyalakó elhiszi, azon nem csodálkozom, de hogyan gondolhatja komolyan a magyar veszélyt egy beosztásban levõ képzett ember."
    (nits): Kiböjtöljük! Sz IV/203. 1.

    1992. okt. 20.

  27. Az RNEP/PUNR Konvenciója megválasztotta Funart pártelnöknek, aki az ezt követõ sajtóértekezleten úgy vélekedett, hogy a párt egyes vezetõinek távozása nem jelent szakadást a párton belül. Részt kívánnak venni a kormányzásban. A miniszterelnökrõl azt mondta, hogy az nem lehet sem független, sem pedig a diaszpórából származó.
    Sajtóértekezlet az RNEP-nél. Sz IV/204. 1.

  28. Az RNEP/PUNR Rendkívüli Országos Konvencióján 120 szavazattal 67 ellenében Radu Ceonteával szemben Funart választották meg a párt elnökének. Ezt úgy értékelik, hogy az RNEP fõvárosa Kolozsvár lett. Az egységpárt szerint ezzel a párton belül a pragmatista vonal gyõzött a Ceontea-féle romantikával szemben. Funar háta mögött ott vannak azok, akik támogatják õt, így Valer Suian, Adrian Motiu, de mindenekelõtt Ion Gavra, aki igyekszik eloszlatni a párton belüli ellentéteket.
    Florin Danciu: Az RNEP áthelyezte fõvárosát Kolozsvárra. Mt III/101. 1.

  29. Zanc egy beszélgetés során elmondta, hogy a prefektus és a kolozsvári polgármester között feszültség van. Funarnak ellenõrizhetetlen kijelentései vannak, így a Pavlov utcai [itt van az RMDSZ székháza is], valamint azon épületekre vonatkozóan, ahol az Adevarul de Cluj és a Szabadság szerkesztõsége mûködik. Zanc szerint Funarnak feudális mentalitása van, s ennek következményei lehetnek.
    Daniela Neagu: Grigore Zanc és Gheorghe Funar polgármester között feszült a viszony. Mt III/101. 3.

    1992. okt. 21.

  30. Magyarországi parlamenti képviselõk - Csapody Miklós és Bogdán Emil - látogattak Kolozsvárra, velük volt Alföldi László és Kálmán Béla, a magyar nagykövetség tanácsosai és Szilágyi Mátyás titkár. Meghívták a megbeszélésre Petru Litiut, Octavian Buracut és Adrian Marinót is. Nem formális, hanem építõ, nyitott, õszinte és rendkívül baráti tárgyalás zajlott le.
    Magyar honatyák Kolozsváron. TrA I/185. 1.

  31. Az RNEP/PUNR kolozsvári Országos Konferenciáján több jelölt volt a párt elnöki posztjára, így Funar, Ardeleanu, Motiu, Gavra és Ceontea. Közülük ketten maradtak: Funar, aki 120 szavazatot kapott, és Ceontea a maga 62 szavazatával. Funar kijelentette, szándékában áll miniszterelnöknek lenni.
    D.: "Olyannyira rút volt, hogy szórakoztató lett". TrA I/185. 3.

    1992. okt. 22.

  32. Egyes szélsõséges román személyek elmarasztalták Stefan Pascu díszpolgárrá avatását amiatt, hogy a történész annak idején nem foglalt erélyesen állást az Erdély története címû magyarországi kiadvány ellen. Funar azt állította, hogy a román történészek - helytelenül - védekezõ álláspontra helyezkedtek a magyarok elképesztõ történelemhamisításával szemben. Bejelentette, hogy franciául is meg akarják jelentetni Erdély történetét, szerinte ezt Franciaországban meg kell akadályozni. Akcióba kell lépni. "Úgy látszik - mondta -, nem ártana már egy kis rendet teremteni azoknál a franciáknál sem, mert igen elszemtelenedtek."
    Júlia: Díszpolgáravatás. Sz IV/206. 1.

  33. Funar ismét alkotmányellenesen járt el, amikor a régi kommunista törvényt mereven alkalmazta egy lakásügyben. Eckstein-Kovács Péter városi tanácsos szerint az 5/1973-as törvényt nem vonták ugyan vissza, de mivel a megszavazott alkotmánnyal nincs összhangban, nem lehet érvényesíteni, mert a magántulajdon megsértését jelenti, ha valakit erõszakkal ráköltöztetnek idegenekre. Márpedig Funar ezt tette. Az esetben az érdekelt személy egyébként román.
    Árpád: Kényszer-társbérlet avagy a gyengét bántja a polgármester. Sz IV/206. 1.

  34. A cikksorozat ötödik részében a két szerzõ arról ír, hogy Kolozsváron tucatjával alakulnak szeparatista magyar szervezetek, az RMDSZ falvakra küldött aktivistái tanácsokat adnak a magyar földmûveseknek a földtörvénnyel kapcsolatban annak érdekében, hogy a magyarok elõnyben részesüljenek. A magyar falusiak csempészéssel foglakoznak, árukat visznek ki Magyarországra.
    Vinteleru, Steno Anagnoste: Jelentés König úrnak (V). Mt III/103. 3.

    1992. okt. 23.

  35. Kolozsváron Faragau Gavril rendõr õrmester soviniszta, trágár kifejezésekkel illette Sinceac Lilianát és Sinceac Victort, akiket magyaroknak nézett, ugyanis mint elõadás-szervezõk õk ragasztották ki a "Pokolgép" együttes elõadásának plakátjait. A részeg rendõr - miután lebozgorozta - gépkocsiba tuszkolta õket, és elrobogott ivócimboráival együtt. Majd fának hajtott, az utasok súlyosan megsérültek. A Katonai Ügyészségre került az ügy.
    A verbálistól a fizikai erõszakig. Sz IV/207. 1.

  36. Adrian Marino ismerteti a Herald Tribune, az International Herald Tribune és a Le Figaro címû lapokban Romániáról írt cikkeket. Ezekben szó van Funarról is, akirõl a Le Figaro cikkírója megjegyzi: "egy évvel ezelõtt még ismeretlen volt, most õ az az ember, aki emelkedik Romániában". Felteszi a kérdést: milyennek látszik Funar Franciaországban? "Hidegnek, ügyeskedõnek, demagógnak és kétségtelenül kissé megalománnak. Funar meg van gyõzõdve, hogy tízmillió szavazattal õ nyeri meg az elnökválasztást." A francia lapok idézik Funarnak a kolozsvári Sportcsarnokban elhangzott beszédébõl: "Hölgyeim és uraim, Iliescu napjai meg vannak számlálva."
    Adrian Marino: Románia imázsa. TrA I/187. 1.

    1992. okt. 28.

  37. A kolozsvári Szent Mihály-templomban a megválasztott RMDSZ-szenátorok és -képviselõk fogadalmat tettek. A hittétel szövegében ez is szerepel: "Hû magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belsõ önrendelkezés."
    Az RMDSZ-szenátorok és -képviselõk hittétele. Sz IV/210. 8.

  38. Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának közgyûlésén nyilatkozatot fogadtak el a nemzeti kérdésrõl. [Ez a híres "kolozsvári nyilatkozat".] Ebben kimondják, hogy a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényezõ, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa. A szöveg hivatkozik arra, hogy "az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része", utal az 1918-as gyulafehérvári kiáltványra, állítja, hogy az ott megfogalmazott elvek a "belsõ önrendelkezés útját" jelentik, kiáll a közösségek önkormányzata mellett.
    Az RMDSZ nyilatkozata a nemzeti kérdésrõl. Sz IV/210. 8.

  39. A cikkíró nyílt támadás indít az RMDSZ "kolozsvári nyilatkozata" ellen, azt állítja, hogy Erdélyt külön területté akarják nyilvánítani, feladják az "emberi jogokat", ehelyett a "helyi autonómiát" akarják érvényesíteni. Vissza akarnak térni a középkorba. Ezzel a nyilatkozattal Kolozsváron a nemesség lépett színre, a "hagyományokra" való hivatkozás azt célozza, hogy a XXI. század helyett visszatérjünk az Unio Trium Nationumhoz.
    Neagoe: A nemesség színre lépett. Mt III/107. 1.

  40. Funar, ezúttal az RNEP elnökeként, nyilatkozatot adott közzé. Ebben felkéri Románia parlamentjét, hogy tegye kötelezõvé a honatyáknak az eskü letételét. Mivel ilyen kötelezettség nincs, az RMDSZ-honatyák egészen más esküt tettek a kolozsvári Szent Mihály-templomban Magyarország és a magyar közösség iránt. A képviselõk és szenátorok akkor tegyék le ezt az esküt, amikor az államelnök leteszi.
    Gheorghe Funar: Közlemény. Mt III/107. 1.

  41. Elítélõ vélemény az RMDSZ "kolozsvári nyilatkozatáról". A cikkíró azt állítja, hogy ez a dokumentum amerikai rendelésre született, az ötlet Tom Lantostól származik, aki még egyszer ütni akar Románián. Az RMDSZ ki akar válni a román közösségbõl, önmaga bantusztánjában szeretne élni romángyûlöletében. Ez az akció az RMDSZ-bõrfejûek válasza arra a lobbyra, amely Amerikában folyik Románia ellen. A szeparatizmus vérontáshoz vezet, ezt mutatja Jugoszlávia példája is.
    Teodor Capota: Játék a tûzzel. Mt III/107. 1.

  42. A cikkíró kommentálja az RMDSZ-honatyák eskütételének szövegét. Kifogásolja benne a "kollektív jogok" és a "közösségi autonómia" kifejezéseket, ezek nem léteznek a nemzetközi jogban. Mivel a szöveg magyarul hangzott el, kérdés, mit kell érteni "népen", "hazán". Hiányzik a szövegbõl a román államra való hivatkozás. Mit jelent az, hogy magyarként szolgálom a népet, hiszen ez feltételezi, hogy létezik "magyar nép" Romániában.
    Rebreanu: Egy "eskü" csapdái. AdC IV/743. 1.

    1992. okt. 29.

  43. Sven Melli, Svájc bukaresti nagykövete Kolozsváron egy sajtóértekezleten azt mondta, hogy a románok hazudni szoktak, ezért alakul ki rossz kép Romániáról külföldön. Jogosnak tartotta a magyar tannyelvû egyetem mûködését Kolozsváron, a svájci kantonokban is különbözõ nyelvû egyetemek mûködnek. A követ azt állította, hogy Iliescu egyetért egy ilyen egyetem létrehozásával. [Hihetetlen, hiszen mindig is ellene volt, ha csak a svájci nagykövetnek nincs igaza, s Iliescu hazudott neki.]
    G. Marghitas: A nagykövet úrnak azt mondták, hogy a románok hazudnak. Mt III/108. 1.

  44. A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezetének elnöke tiltakozik az RMDSZ nyilatkozata ellen, fõleg azért, mert az a romániai magyarságot a román nemzet partnerének tekinti. Szerinte a nyilatkozat szövege a fasizmusra jellemzõ. A Legfelsõ Bírósághoz fordulnak, hogy az RMDSZ-nek ezt a lépését vizsgálja ki.
    Iustinian Petrescu: Közlemény. AdC IV/744. 1.

  45. Funar közleményben jelenti ki: nem tudta megakadályozni az RMDSZ honatyáit abban, hogy esküt tegyenek a Szent Mihály-templomban, mivel a prefektúra kérésére megsemmisítették a polgármesteri hivatalnak azon döntését, hogy egyházi épületekben ne lehessen politizálni. Várja, hogy az újabb törvényszéki határozat változtatni fog ezen. Az RMDSZ nyilatkozatát nacionalista-irredenta, uszító jellegûnek tartja, törvényesen intézkedni fog ez ellen, a polgármesteri hivatal már meg is tette az elsõ lépéseket.
    Gheorghe Funar: Nyilatkozat. AdC IV/744. 5.

  46. Petru Litiu kolozsvári parlamenti képviselõ véleménye szerint az RMDSZ nyilatkozata az autonómiára vonatkozóan alkotmányellenes, ez is jelzi a szervezet radikalizálódását. A közigazgatási törvény valóban javításra szorul, de az etnikai alapon folyó önigazgatás mûködési zavarokat okozna. Szerinte az RMDSZ államot akar az államban, ez az állásfoglalás radikalizálni fogja a román lakosságot is, valószínûleg elmélyíti az etnikai feszültségeket. Reméli, hogy a romániai magyarok elhatárolja magukat ettõl a dokumentumtól.
    Precup: "Egy alkotmányellenes álláspont". TrA I/191. 1.

    1992. okt. 30.

  47. Zanc nyilatkozott a lapnak: a kormány már régebben megfogalmazta, hogy a prefektúrák és a helyi adminisztráció elõzetes bejelentés nélkül ne fogadjanak külföldi politikai személyeket. A bejelentés nélküli kapcsolatteremtés a testvérvárosi érintkezésben is zavart okozott. Szerinte a külügyminisztérium e rendelkezése nem sérti a helyi autonómiát. Ezt az ügyet Sepsey Tamás kolozsvári látogatása robbantotta ki, a magyar államtitkár ugyanis az RMDSZ közvetítésével tárgyalt a hadifoglyok kárpótlásáról. Zanc egyetértett azzal, hogy az "Erdély" szót ne használják hivatalos dokumentumokban.
    Németh Júlia: Régi igények új köntösben. Sz IV/212. 1.

  48. Az NRP/PRM kolozsvári szervezete nyílt levélben fordul az RMDSZ-hez. Hevesen támadja az RMDSZ önrendelkezési nyilatkozatát. Fenyeget, azt állítja, hogy az az út, amelyet az RMDSZ választott, az alvilágba (a pokolba) vezet, eljön az idõ, amikor a Szent Mihály-templomban térden állva és sírva fogják megcsókolni a háromszínû román zászlót.
    Kolozsvár: Nyílt levél az RMDSZ-nek. AdC IV/745. 1.

    1992. okt. 31.

  49. Funar a városházán tartott sajtóértekezleten illegálisnak nevezte a Bolyai Szabadegyetem megnyitását, célzatosan félrevezetett, mivel egyetemnek tüntette fel a szabadegyetemet. Kilátásba helyezte, hogy a kolozsvári egyetemet Dacia Egyetemnek fogják nevezni. Alkotmányellenesnek nyilvánította az RMDSZ nyilatkozatát, elítélõen beszélt az RMDSZ-honatyák templomi hittételérõl, mivel az - állítása szerinte - Magyarországra tett eskü volt.
    Árpád: Célzatos félreértések. Sz IV/213. 1.

  50. Funar elmarasztalta a prefektúrát azért, mert megakadályozta annak az elõírásnak az alkalmazását, mely szerint az egyházak épületeiben nem folyhat politikai tevékenység. Szerinte ennek a következménye volt a Szent Mihály-templomban lezajlott eskütétel. Funar várja a prefektúra lépését, kéri, hogy vonja vissza a fellebbezést a polgármesteri hivatal tiltó intézkedéseivel szemben. Szerinte a prefektúra elõre tudott a magyarok alkotmányellenes, autonomista, sovén, románellenes akcióiról.
    K.: Lám, megmondtam. Sz IV/213. 1.

  51. George Gutiu görög katolikus püspök tiltakozik az ellen, ami a Mesagerul transilvan hasábjain megjelent, miszerint az õ egyházának képviselõi ott lettek volna a Szent Mihály-templomban az RMDSZ-honatyák eskütételekor. Ezt az egyházat meg sem hívták, s nem is kapcsolódik bele ilyen akcióba, amely növeli az etnikumközi feszültséget. A Mesagerul transilvan szerkesztõsége bocsánatot kér a téves információért.
    George Gutiu: Az Egyesült Román Egyház nincs belekeverve... Mt III/110. 3.

  52. Funar pártelnöki minõségében felhívást intézett a romániai magyar etnikumhoz tartozó lakossághoz. Ebben kéri, forduljanak szembe az RMDSZ önrendelkezésre vonatkozó felhívásával, csak így tudják bizonyítani lojalitásukat a román állam iránt. Az autonómia kérése egyenlõ a rasszizmussal, sovinizmussal, szeparatizmussal, ellentmond a demokráciának és a jogrendnek, államellenes. Ha ez az állásfoglalás az RMDSZ-nyilatkozattal szemben nem történik meg, akkor az RNEP/PUNR nem fog különbséget tenni az RMDSZ és a magyar kisebbség között.
    Gheorghe Funar: Felhívás. AdC IV/746. 1.

  53. Az RMDSZ sajtóirodája tiltakozik az ellen, hogy a Szent Mihály-templomi hittételnek a szövegét pontatlanul közölték románul. Az eredeti szövegben nem az szerepel, hogy "parlament" - amely lehetne a magyar parlament is, és ebbõl vontak le egyesek rosszindulatú spekulatív következtetéseket -, hanem az, hogy "Románia parlamentje". A románokban minden ilyen helyesbítés ellenére benne maradt a kétely a magyar honatyák lojalitására vonatkozóan.
    RMDSZ sajtóirodája: Tiltakozás. AdC IV/746. 5.

  54. A Kolozs megyei prefektúra pontosít: a polgármester intézkedhetett volna akkor, amikor megtudta, hogy a Brassai Líceum épületében tartja az RMDSZ a tanácskozását, mert az iskolákban nem szabad politikai tevékenységet folytatni. [Félremagyarázás, ugyanis a Brassai épületében mûködik az Unitárius Püspökség, s annak termében tartották az RMDSZ gyûlését.] A prefektúra szerint Funar betilthatta volna a Szent Mihály-templomban az eskütételt annak a törvénynek megfelelõen, hogy minden, a közrendet sértõ megnyilvánulást be lehet tiltani.
    Kolozs megyei Prefektúra: Pontosítás. AdC IV/746. 5.

  55. Az NLP/PNL kolozsvári szervezete tiltakozik az RMDSZ autonómianyilatkozata ellen. Soviniszta, alkotmányellenes tettnek nyilvánítja a nyilatkozat kiadását, ami destabilizálja a politikai helyzetet. A liberális hagyományok alapján nem fogják elfogadni egyik oldalon sem a szélsõségeket.
    NLP Kolozs megyei tanácsa: "Az ilyen nyilatkozat azt szolgálja, hogy destabilizáljon". TrA I/193. 3.

  56. Iuliu Pacuraru az NMF/FSN kolozsvári szervezetének nevében elítéli az RMDSZ önrendelkezési nyilatkozatát. Az autonóm közösség ("autonomia comunitara") mint fogalom itt jelenik meg elõször, ez ellentmond a helyi közigazgatásra vonatkozó törvénynek. Felszólít minden pártot, foglaljon állást az RMDSZ nyilatkozatával szemben.
    Pacuraru: "Az RMDSZ a politikai helyzet mesterséges feszültségét akarja". TrA I/193. 3.

  57. Az SZMP/PSM kolozsvári szervezetének vezetõje azt állítja, hogy az RMDSZ önrendelkezési nyilatkozatával még a magyarországi magyarok sem értenek egyet, annál kevésbé az erdélyi dolgozók, munkások. Jobboldali, szélsõséges álláspont ez, amellyel szemben minden pártnak állást kell foglalnia.
    Constantin Marinciu: "Közvetlen támadás az alkotmányos elõírások ellen". TrA I/193. 3.

  58. Victor Marian, a KDNPP/PNTCD kolozsvári szervezetének fõtitkára nyilatkozott az RMDSZ-nek az autonómiára vonatkozó állásfoglalásáról. Szerinte az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat már nem érvényes, mert az 1923-as alkotmány magában foglalta az ígéreteket, nem lehet hivatkozni olyan dokumentumra, amelyet a magyarok nem írtak alá. Nemzeti államra van szükség, a románság nem engedhet meg semmiféle enklávét az országon belül, ez legyen világos még barátaink elõtt is.
    Victor Marian: "Meglepett minket az RMDSZ konferenciájának zárónyilatkozta". TrA I/193. 3.

  59. Iosif Gadalean, az NRP/PRM kolozsvári fiókjának ügyvezetõ titkára nyilatkozott az RMDSZ önrendelkezési dokumentumáról. Szerinte ez a szöveg merõben új fogalmakat vezet be. Kifogásolja, hogy az RMDSZ honatyáinak templomi esküjébõl hiányzott a román állam iránti hûség. Hivatkozik C.V. Tudorra, aki szerint az RMDSZ önrendelkezési dokumentuma nem épül bele a nemzetközileg elfogadott normákba.
    "Ennek a nyilatkozatnak etnikai jellegû következményei lehetnek". TrA I/193. 3.

  60. Sorin Albacan, az NLP-FSZ/PNL-AT Kolozs megyei vezetõsége nevében véleményt mond az RMDSZ nyilatkozatáról. Reményei szerint ez a szöveg nem a magyarság közvéleményét fejezi ki. Meglepõ szöveg, mert az RMDSZ politikai álláspontja közel áll a liberalizmushoz, amely szerint csak egyéni jogok vannak. Egyetért az ország decentralizálásával, de csak az alkotmány alapján. Nem ért egyet az etnikai kritériumok szerinti autonómiával. Helyesnek tartja viszont, hogy minden kisebbség meg akarja õrizni identitását.
    Albacan: "Nem értünk egyet az etnikai kritériumok szerinti autonómiával". TrA I/193. 3.

 
 

Vissza az elejére