|
Balázs Sándor - Schwartz Róbert
Funar-korszak Kolozsváron
1992. nov. 3.
- A városházán a sajtóértekezleten Funar foglalkozott a Babes-Bolyai Egyetem megnyitásával, szerinte meg kell változtatni az egyetem nevét. Kifogásolta az RMDSZ-honatyák templomi esküjét, a szöveget románellenesnek nevezte, úgy értékelt, hogy ez is egy lépés afelé, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolják. Kifogásolta, hogy a magyar közösségre esküdtek. Szerinte erre az eskütételre nem került volna sor, ha a prefektúra nem lép fel a polgármesteri hivatallal szemben.
Flavia Serghie: Sajtóértekezlet a városházán. AdC IV/747. 1.
- Az Avram Iancu Társaság az RMDSZ önrendelkezési nyilatkozatáról azt állítja, hogy ez a szöveg a régi magyar feudális jogok visszaállítását követeli. Szerintük nincs is magyar kérdés Romániában, nincs asszimiláció, ellenkezõleg, igen sok magyarosított nevû él Észak-Erdélyben. A mócok mindig készek, hogy ellensúlyozzák azt, ha a magyarok a szándékon túl érvényesíteni is akarják a kolozsvári nyilatkozatukban foglaltakat, ha a szándéknyilatkozatot tettek követik.
Avram Iancu Társaság Tanácsa: Feudális jogok? Mt III/111. 1.
1992. nov. 4.
- Az RSZDP/PSDR Kolozs megyei bizottsága elítélõen foglalt állást az RMDSZ önrendelkezési nyilatkozatával szemben. Azt állította, hogy ez felelevenítése az Unio Trium Nationumnak, ami a románok méltóságát sértette. Szerintük akik a gyulafehérvári nyilatkozatra utalnak, azoknak el kell fogadniuk azt, hogy a többnemzetiségû Románia gondolata alkotmányellenes, mert megtagadja még a történelmi múltat is. Egy ilyen álláspont elvezethet a románok radikali-zálódásához, aminek nem kívánt következményei lehetnek.
Nyilatkozat. AdC IV/748. 4.
- Az RP/PR kolozsvári szervezetének tanácsa elítéli az RMDSZ önrendelkezési nyilatkozatát. Visszautasítja, hogy Romániában az itt élõ magyarok asszimilálásának folyamata menne végbe. Az autonómia gondolata nincs benne a nemzetközi egyezményekben. Ez az RMDSZ-nyilatkozat azt szolgálja, hogy megromoljon a viszony a román többség és a magyar kisebbség között.
Kolozs megyei Tanács: A republikánus párt álláspontja. AdC IV/748. 4.
- A szerzõ szerint a kolozsvári nyilatkozat szavakkal feltöltött bomba, de ténylegesen is felrobbanthatja a békés hangulatot Romániában. Manolescu elfogadja az RMDSZ javaslatát, Emil Constantinescu szerint nincs eléggé pontosan megfogalmazva, de nem kell elvetni, egy Maniut követõ "tinó" (ifjú) kijelenti, hogy az asszimiláció veszélye tényleg fennáll. [A cikkíró így akarja lejáratni azokat a románokat, akik megértéssel viszonyultak az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatához.]
Nicolae Mutiu: Lehullnak a címkék. Mt III/112. 4.
1992. nov. 5.
- Octavian Buracu levonja a tanulságokat a választásokból: késõn választották ki a képviselõjelölteket, az elnöki tisztségre a konvenció olyan személyt jelölt, akinek kommunista múltja van. Kolozsváron nem kolozsváriakat jelöltek a konvenció listáján, a konvenció nem rendezett jelentõsebb választási gyûléseket, falun és a katonai egységekben nem szervezték meg kellõképpen a választási kampányt. Az 1990-ben Kolozsváron megválasztott ellenzéki képviselõ szinte semmit sem tett a város és megye érdekében.
Octavian Buracu: Tanuljunk a hibákból. Sz IV/216. 1.
- Kolozsváron a római katolikus egyház lépéseket tett az irányban, hogy visszaszerezze régi ingatlanait, amelyeket 1948-ban államosítottak. Majdnem egy egész utcáról van szó, a Szentegyház utcának (Iuliu Maniu) a Fõtértõl a Bolyai János utcáig terjedõ szakaszáról, amelynek egy része most is az egyház tulajdona. Itt sok üzlet van.
G.M.: A volt tulajdonos visszakéri az utcáját. Mt III/113. 1.
- Az RMDSZ megyei szervezetének vezetõsége és városi tanácsosai felháborodással vették tudomásul, hogy a polgármesteri hivatal mintegy száz esetben illegálisan kilakoltatott családokat. A kilakoltatottak közül négy nõ kénytelen éhségsztrájkot kezdeni a városháza elõtt. Kérik az ügy emberséges kivizsgálását.
Nyilatkozat. TrA I/196. 1.
- Az ellenzéki román cikkíró felháborodással ír arról, hogy a Mesagerul transilvan címû kolozsvári lapban magyargyûlölettõl izzó cikket közöltek. Ebben az áll, hogy az elevenen megnyúzott bozgorokat (hazátlanokat = magyarokat) öntsék le 98-as oktánszámú 200 lejes benzinnel, és gyújtsák fel, vagy ismerjék meg, milyen édes a haza puskagolyója. A Mesagerul transilvan cikkét Pisica Parizianu (nyilván álnév) írta alá.
Dadulescu: A "Poiana lui Ioan" címû rovatban a bozgorokat elevenen megnyúzzák. TrA I/196. 3.
1992. nov. 6.
- A cikkíró ismerteti a kolozsvári Bolyai Szabadegyetem mûködését. Leírja, hogy ez új oktatási forma, nem állami, nem magán, az elõadásokat magyar nyelven hallgatják a fiatalok és idõsek, nem fizetnek semmit, a kurzus elvégzése után tiszteletbeli diplomát kapnak. [Erre a cikkre azért volt szükség, mert Funar kijelentette: mûködik Kolozsváron a Bolyai Egyetem, nem tudott különbséget tenni az egyetem és a szabadegyetem között.]
Reporter: Létezik a "Bolyai" Egyetem Kolozsváron. AdC IV/750. 5.
- Doina Cornea mond véleményt az RMDSZ autonómianyilatkozatáról. Még nem tudja, milyen következményei lesznek ennek a dokumentumnak, de szükség van a párbeszédre a magyar kisebbséggel. Az autonómia kifejezés túl tágnak tûnik neki. Iliescu elhamarkodottan vélekedett az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatáról, ez melléfogásnak számít, a szélsõségesek malmára hajtja a vizet. Szerinte Romániában nem a kisebbségi jogok hiányáról van szó, hanem inkább arról, hogy szakadatlanul inzultálják, megalázzák a kisebbségeket.
Mircea Ambru: "Dialógusra van szükség a magyar kisebbséggel". TrA I/197. 2.
1992. nov. 7.
- Az Evenimentul zilei címû lap arról ír, hogy Zanc prefektus kivizsgálást rendelt el Funar ellen. Pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel, a polgármester megszegte a törvényes elõírásokat, a havi fizetések nagyobbak voltak az elõírtaknál, a megengedettnél negyven személlyel több alkalmazottja van a polgármesteri hivatalnak. Funar pénzügyi manõverekkel is gyanúsítható, volt olyan hónap, amikor 100 000 lejjel több fizetést kapott a kelleténél. A megyei tanács ellenõrzése után a pénzügyõrség vizsgálata következik. A bukaresti lap nem tartja kizártnak, hogy Funart menesztik.
Elnökjelöltség után / Még polgármester sem? Sz IV/218. 1.
1992. nov. 10.
- Egyes kolozsvári lapok támadták Funart, azt állították, hogy pénzügyi visszaélésekkel vádolható. Funar ezt visszautasítja, azt mondja, hogy a sajtó dezinformál a városháza helyzetérõl, a polgármesteri hivatalban a tisztviselõk száma megfelel az elõírásoknak, nem utalt ki több pénzt senkinek, csak figyelembe vette a túlórákat. Saját fizetése is a törvényes keretek között van, a lakosságot nem sújtották többletilletékkel.
Serghie: Gheorghe Funar: "A sajtó hamis információkat közöl a kolozsvári városháza helyzetérõl. AdC IV/752. 1.
- A Helsinki Watch amerikai munkatársa, Holly Cartner Kolozsváron felkereste az RMDSZ-t. Afelõl érdeklõdött, vajon tényleg radikalizálódott-e az RMDSZ. Sikerült meggyõzni õt, hogy az RMDSZ részérõl semmiféle agressziótól nem kell tartani.
Hitetlenkedõ megfigyelõ. Sz IV/219. 1.
1992. nov. 11.
- Fey László kolozsvári közíró kritikailag elemzi az RMDSZ politikáját. Azt állítja, hogy olyan fogalmakat használnak (autonómia, társnemzet, belsõ önkormányzat, államalkotó tényezõ), amelyek nincsenek meghatározva, s így bizalmatlanságot és értetlenséget keltenek, ellenséges támadásokat eredményeznek. Szerinte a mostani RMDSZ-vezetõk a múlt rendszer jellemzõ hibáit követik el.
László: Politika - tudomány. Sz IV/220.; Erdélyi Híradó II.
- A kolozsvári városházán a volt pártvagyon sorsáról tárgyaltak. Egy kormányhatározat értelmében mindenféle pártvagyon a polgármesteri hivatal tulajdonába megy át. Kolozs megyében viszont ezt a vagyont a prefektúra vette át. Funar emiatt pert indított. Ha megnyeri, elõfordulhat, hogy a számára kényelmetlen pártoktól elveszik a pártvagyonból kapott lakberendezési tárgyakat.
(makkay): Kié lesz a kolozsvári pártvagyon? Sz IV/220. 1.
- Funar egy interjúban megint visszatér arra, hogy megrágalmazták, miszerint pénzügyi visszaélések történtek a városházán. Szerinte az egész rágalomhadjárat mögött politikai motívumok húzódnak meg, le akarják járatni a városi vezetést, ebbe kapcsolódtak be egyes újságok.
Serghie: Gheorghe Funar: "A rágalomhadjáratnak politikai mozgatói is vannak!" AdC IV/753. 1.
1992. nov. 12.
- A református egyház kezdeményezésére magyar asszisztensképzés indul Kolozsváron. Hároméves posztliceális oktatásról van szó, magyar nyelven. A tanterv megfelel a romániai általános didaktikai programnak, a végzõsöknek nem lesznek beilleszkedési problémáik.
Székely Kriszta: Magyar asszisztensképzés Kolozsváron. Sz IV/221. 1.
- Egyes hírek szerint konfliktus alakult ki Kolozsváron a polgármester és a prefektus között. Zanc hamis információnak nevezi ezt, a polgármesteri hivatalban nem történtek pénzügyi visszaélések, a prefektus ilyen ügyben nem indított eljárást. Jól együttmûködik Funarral, semmiféle ellenõrzõ bizottságot nem bízott meg azzal, hogy kivizsgálja a városházán elkövetett esetleges szabálytalanságokat. Csak a szenzációhajhászó újságírók találták ki ezt a konfliktust.
Serghie: Egy konfliktus, amelyet a szenzációhajhászás kreált. AdC IV/754. 1.
- A cikkíró a színházi évforduló kapcsán a prefektúrához, a polgármesteri hivatalhoz, a kolozsvári román nemzeti színházhoz, a magyar színházhoz és a német fórumhoz fordul azzal a javaslattal, hogy helyezzenek el emléktáblát a Egyetemiek Házán [ennek helyén volt az elsõ kolozsvári magyar kõszínház], ez a tábla hirdesse, hogy a színház itt általában magyarul mûködött, de a román és német színjátszásnak is helyet adott. A táblán aláírásként (románul) ez szerepeljen : Nemzeti színházi társaság.
Vasile Lechintan: Javaslat a prefektúrának, a polgármesteri hivatalnak, a kolozsvári nemzeti színháznak és a német fórumnak. AdC IV/754. 3.
- A cikkírók folytatják sorozatukat, amelyben be akarják mutatni a romániai helyzetet. Ebben a részben támadják Szõcs Gézát, akit románellenesnek titulálnak, azt állítják, hogy mostani nyilatkozatainak gondolatai megegyeznek azokkal, amelyeket annak idején a Román Kommunista Párt vezetõségéhez eljuttatott. A "mindent vissza" elvét vallja, királypárti, az erdélyi magyarság "kistársadalmáról" ír. Ez az álláspont a cikkírók véleménye szerint "nem számíthat társra a romániai politikai palettán".
Vinteleru, Steno Anagnoste: Jelentés König úrnak (7). Mt III/118. 2.
1992. okt. 13.
- Kolozsváron összeültek a neokommunista, fasiszta politikát folytató, velük szimpatizáló pártok képviselõi. Itt voltak az RNEP/PUNR, az NRP/PRM, a szocdem párt, az agrárpárt, az NMF/FSN "demokratikus" szárnyának képviselõi. Erélyesen felléptek az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatával szemben. Azt sérelmezték, hogy a magyarok nem ismerik a román nemzet történetét, Nagy-Románia nem Trianon következtében jött létre, hanem a nagyromán törekvések eredményeként. Aggodalomra ad okot az, hogy éppen a kormányt alkotó párt (Demokratikus Megmentési Front) hangadói voltak a leghangosabbak.
(makkay): Nem csitulnak a szélsõséges indulatok. Sz IV/222. 1.
- Zanc mond véleményt az RMDSZ önrendelkezési nyilatkozatáról. Szerinte az RMDSZ egész politikája románellenes, távol áll a román érdekektõl. A mostani nyilatkozattal betelt a pohár. Minél több jogot biztosítanak a magyaroknak Romániában, annál inkább a románok ellen fordulnak. Nem érti, miért akarják az iskolai szeparatizmust, amikor senki sem akadályozza a magyarokat az anyanyelv szabad használatában.
Serghie: Grigore Zanc: "Az erkölcsi és lelki nyitottság az igazi civilizáció jele! Mi rendelkezünk ezzel". AdC IV/755. 1.
1992. nov. 14.
- Szabó Zsolt, a Kolozsváron megjelenõ Mûvelõdés címû lap fõszerkesztõje mondja el, hogy befagyasztották a folyóirat költségvetését, nem folyósítják a fizetéseket, a lap további megjelenése nem biztosított. A létük nagymértékben függ a mûvelõdésügyi miniszter személyétõl, csak akkor maradhatnak életben, ha a minisztériumtól anyagi támogatást kapnak.
T. István: Nincs támogatás - de van. Sz IV/223. 2.
- Az Unitárius Egyház visszaköveteli Kolozsváron tulajdonát, így azokat a belvárosi épületeket, amelyeket elvettek tõle. Peres ügyek indultak, a Sora épülettel kapcsolatos pert meg is nyerte az egyház. A román cikkíró attól fél, hogy az egész kolozsvári belváros az unitárius egyház birtokába megy át. [Ez túlzás, hiszen a katolikus egyháznak is vannak itt épületei.]
M.: Az Unitárius Egyház visszaköveteli Kolozsvár belvárosát. Mt III/120 1.
1992. nov. 17.
- Domokos Géza kijelentette: aggodalommal tölti el, miszerint a kolozsvári egyetemi tanárt, Liviu Maiort akarják tanügyminiszternek kinevezni. Maiort Kolozsváron a Vatra szélsõséges köreihez igen közel álló történészként ismerik.
Kétséges a Vacaroiu-kormány. Sz IV/224. 1.
- Funar sajtóértekezleten elmondta, hogy jó viszony van közte és a prefektúra között. Az egyik újságíró megkérdezte: mi a véleménye arról, hogy Zanc õt kicsit paranoiás, buta gyereknek minõsítette? Funar azt felelte, nem hiszi, hogy a prefektus ilyet mondott volna róla. Az újságíró megmutatta az errõl készült magnószalagot. Funar erre is azt válaszolta, akkor sem hiszi. Kijelentette: "Kolozsvár polgármestere vagyok és az is maradok." Azt állította, hogy a polgármesteri hivatal azt sem tudja, hány helyiségben mûködik az RMDSZ, mert a szakterület illetékesét nem engedték be a székházba. [Szemenszedett hazugság, hiszen a székház alaprajza ott van a városházán.]
Németh Júlia: "Kolozsvár polgármestere vagyok, és az is maradok". Sz IV/224. 1.
1992. nov. 19.
- A Polgármesteri Hivatal Sajtóirodája közli, hogy Funar az Audiovizuális Országos Tanácshoz, a Román Rádió-Televízióhoz és a Kolozsvári RTV stúdiójához fordult, s javasolta: legyen kötelezõ a román feliratozás a magyar adásokon, a helységneveket ne lehessen magyarul írni vagy mondani, a kolozsvári magyar mûsor adáscímét változtassák meg, a "Kolozsvári Stúdió" helyett "Studioul TVR" szerepeljen.
Polgármesteri Hivatal Sajtóirodája: Közlemény. Sz IV/226. 1.
- A Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) igazgatója, Hámos László, Latkóczy Emese kíséretében Kolozsvárra látogatott. Megvizsgálták a megyében a börtönviszonyokat, találkoztak a hatóságok embereivel, anyagot gyûjtenek egy könyvhöz, amely a romániai magyarság helyzetével foglalkozik. Elmondták, hogy a román hatóságokat hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy rájuk kérdeznek. Kiemelték, hogy a HHRF békés eszközökkel küzd az objektív, megcáfolhatatlan tényfeltárásért.
Á.: "Szokják meg, hogy rájuk kérdeznek". Sz IV/226. 1.
1992. nov. 21.
- Funar úgy vélekedett az új kormányról, hogy az elnöki kormány. Az újságírók kérdésére elmondta, hogy ha Tom Lantos Kolozsvárra jön, meg fogja hívni a városházára, odahívja az újságírókat, s nyíltan fognak beszélni azokról a dolgokról, amelyekrõl Lantosnak igen különös nézetei vannak.
Chioreanu: Gheorghe Funar: Romániának elnöki kormánya van. AdC IV/761. 1.
- Mikó Lõrinc városi tanácstag szól arról, hogy az unitárius egyház az egyedüli olyan egyház, amely Kolozsváron jött létre, s most peres ügyeik vannak a tulajdonukkal kapcsolatban. A Sora épületét annak idején nem államosították, még a diktatúra idején is megmaradt az unitárius egyház tulajdonában. Most az épület használatával kapcsolatban pereskednek, elsõ fokon megnyerték a pert, de a felperes fellebbez ellene. Más ingatlanokat is sikerült visszaszerezni.
Ovidiu Moldovan: Az egyetlen Kolozsváron alapított egyház. TrA I/208. 3.
1992. nov. 24.
- Michael Hessét, a bukaresti német nagykövetség sajtóirodájának vezetõjét díszdoktorrá avatták a kolozsvári protestáns teológián. Ez alkalommal szólt a Németországba menekült románokról. Hangsúlyozta, hogy a két ország között megegyezés van e tekintetben, a kitoloncolás nem etnikai alapon történik, nem csak a cigányokat utasítják ki.
Krajnik-Nagy Károly: Menekültügy, ahogy a német fél látja. Sz IV/229. 1.
1992. nov. 25.
- Rövidesen új felirat kerül a Mátyás-szobor talapzatára, egy Iorga-idézet, amely a harmincas években már rajta volt. A szöveg lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baiánál vesztett csatát, ahol saját nemzete [a román] verte meg. A tábla már elkészült a prefektúra rendelésére.
(makkay): Merénylet készül Mátyás szobra ellen. Sz IV/230. 1.
- Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság fõszerkesztõje beszélgetett Zanckal, aki elmondta: nem tud semmiféle részletet arra nézve, hogy feliratot akarnak elhelyezni a Mátyás-szobron. A prefektus dühös lett, amikor azt kérdezték tõle, mi a kapcsolat a Mátyás-szobor és december elsejének megünneplése között. Ezt válaszolta: "Uram, ha nem tudja, hogy mi a kapcsolat, akkor kérdezzen meg olyan valakit, aki meg tudja magának magyarázni, hogy melyik országban él. S akkor majd meg fogja tudni, hogy milyen kapcsolatban áll bárki ebbõl az országból december elsejével."
Tibori Szabó Zoltán: Dührohamot kapott a prefektus. Sz IV/230. 1.
- A cikkíró a mellett érvel, hogy Kolozsváron szükség van az utcanevek megváltoztatására, ez jelenti a normális állapotokat. Szerinte nem lenne szabad, hogy Kolozsváron olyan utcanevek legyenek, mint Zrínyi, Mikszáth, Arany János, Ady Endre, Madách, amikor Budapesten nincsenek románokról elnevezett utcák. A kölcsönösség elvét kell alkalmazni: ha Kolozsváron van Petõfi utca, Budapesten is legyen Petru Maior utca például.
Vasile Lechintan: Az utcanevek a normalitás érvényesítésének összefüggésében. AdC IV/763. 4.
- Finnország bukaresti nagykövete, Timo Kopanen meglátogatta a kolozsvári prefektúrát. Tárgyalásokat folytatott Zanc prefektussal, Traian Braddal, az Octavian Goga Könyvtár igazgatójával, Ioan Bottal a filológia karról. [Jellemzõ, hogy a magyar tanszékrõl senkit sem hívtak meg, holott itt folyik a finn nyelvoktatás.]
Finnország nagykövete a prefektúrán. Mt III/127. 2.
1992. nov. 26.
- Virgil I. Pop mûépítésznek az a véleménye, hogy a Mátyás-szobron a Mathias Rex felirat kifejezõ, nem látja értelmét semmiféle módosításnak. Ennek ellenére a tervezett felirat felkerülhet a szobor talapzatára, hiszen már eddig is számtalan önkényes intézkedést hozott a városháza. Példának említi, hogy a Fõtér 15, 16, 17. számú mûemlék épületén engedély nélkül átalakításokat végeztek.
Németh Júlia: Ki védi meg Mátyást? Sz IV/231. 1.
- Újból elkezdõdött a kolozsvári diákszervezetnek, a MADISZ-nak a zaklatása. A Lakásgazdálkodási és Karbantartási Önálló Gazdálkodás átiratban értesítette a MADISZ-t, hogy költözzék át a 4 helyiségébõl (amelyre vonatkozóan érvényes szerzõdése van) máshova, hogy tevékenységét a törvény által megszabott keretek között folytathassa.
Ismét terítéken a MADISZ-székház / Számtanlecke kezdõknek. Sz IV/231. 1.
- A két szerzõ folytatja magyarellenes cikksorozatát. Ezúttal afelett csúfolódik, hogy Kolozsváron a magyarok emléktáblákat akarnak kitenni, amelyeken ilyesmik lennének: "Ebben a házban aludt egy éjszaka X költõ", "Ebbõl a házból tûnt el Y grófnõ nyaklánca", "Örök emlék Sándor K. hegedûsnek, aki egy este itt hegedült". [Ezek célzások arra, hogy Petõfi szálláshelyén, a Biasini-épületen valamint ott, ahol Liszt Ferenc koncertezett, valóban van emléktábla.] A szerzõk elítélik a Szabadság címû újságot, amiért a román utcanevek helyett a magyar elnevezéseket használja.
Vinteleru, Steno Anagnoste: Jelentés König úrnak (8). Mt III/128. 2.
1992. nov. 27.
- A polgármesteri hivatal meghívót küldött a helyi RMDSZ vezetõségnek, tárgyalni akart a szervezõkkel az elkövetkezõ KOT-gyûlésrõl. Pálffy Zoltán és Mózes Pál vett részt a megbeszélésen. Itt azt feszegették, hogy a KOT-gyûlést ne tartsák meg iskolaépületben. Más témákról is szó volt, érdeklõdtek az RMDSZ szervezõfelelelõseitõl arról, miért nem jött Tom Lantos Kolozsvárra, miért hívta meg az RMDSZ Szabadelvû Köre a magyarországi vendégeket, amikor a külügyminisztérium határozata szerint egy ilyen látogatást csak Bukarest engedélyezhet. Kifogásolták, hogy az RMDSZ miért reklamál a Mátyás-szobor kérdésében, hiszen a szobor nem az RMDSZ-é.
Árpád: Kihallgatás a Hivatalban. Sz IV/232. 1.
- Ion Ratiu kolozsvári parasztpárti képviselõ véleménye szerint Tom Lantos soviniszta, hiszen a trianoni döntést igazságtalannak nevezte, egyik elõadásában az autonómiát emlegette, majd az elõadás végén elénekelték a székely himnuszt. Ennek ellenére hasznosnak tartja Lantos látogatását Romániában, kéri, hogy ne szépítsék meg elõtte az itteni helyzetet. Elmondta, hogy õt is meglepte, amikor Funar betiltotta a kolozsvári Állami Színház magyar nyelvû plakátjainak kifüggesztését.
Ion Ratiu Tom Lantosról. Sz IV/232. 1.
- A polgármesteri hivatal meg akar változtatni egyes utcaneveket Kolozsváron. A javaslatok között ilyenek szerepelnek: Bem utca - Rubin Patitia memorandista; Heltai - Axente Sever; Kõvári - Dimitrie Oniciu történész; Mikszáth - General Mosoiu; Zrínyi - Cpt. Grigore Ignat; Pápai Páriz - Columna lui Traian; Bartók Béla - Sabin Dragoi; Ady Endre - Emil Cioran; Brassai - Hotin; Dávid Ferenc - David Frantz Herte; Dózsa György - Horea. Lenne Antonescu utca is Kolozsváron.
Coltor: Javaslatok egyes kolozsvári utcanevek megváltoztatására. TrA I/212. 2.
1992. nov. 28.
- Hetvenhárom kolozsvári magyar értelmiségi írta alá azt a nyilatkozatot, amely tiltakozik Mátyás király szobrának megcsúfolása ellen. A Iorga-szöveg elhelyezése a szobron nemcsak mûemlékvédelmi szempontból elítélendõ, hanem azért is, mert ezzel ki akarják sajátítani Mátyás királyt, etnikumközi feszültséget okoznak. Kérik a Mûvelõdésügyi Minisztériumot, foglaljon állást az eljárással kapcsolatban.
Hetvenhárom aláírás: Nyilatkozat. Sz IV/233. 1.
- Funar közleményben bejelenti a december 1-i kolozsvári ünnepségek menetét, ebben elõször említi, hogy a "Matei Corvin" szoborra elhelyezik a Iorga-idézetet.
Gheorghe Funar: Közlemény. AdC IV/766. 1.
|
|
