|
Balázs Sándor - Schwartz Róbert
Funar-korszak Kolozsváron
1992. dec. 1.
- A városi tanács ülésén elemezték egyes kolozsvári utcanevek megváltoztatásának problémáját. Végsõ döntést nem hoztak. Az RMDSZ-tanácsosok amellett érveltek, hogy a magyar utcanevek száma még most is alacsony, ki akarják törölni az emlékezetbõl mindazt, ami a város magyar múltja. Helytelenítették azt az elvet, hogy annyi magyar utcanév legyen Kolozsváron, ahány román van Magyarországon. Megalakult egy öttagú bizottság, amely a javaslatokat elõterjeszti. Ebbe nem került be egyetlen RMDSZ-es tanácsos sem. A bizottságban három RNEP/PUNR-s tag van.
Németh Júlia: Utcanevek etnikai tisztogatása. Sz IV/234. 2.
- Az RMDSZ kolozsvári szervezete nyilatkozatot adott ki, ebben az áll, hogy kifejezik tiszteletüket Románia nemzeti ünnepe iránt, de sajnálják, nem vehetnek részt a Kolozsváron rendezett ünnepségeken, mivel a helyi hatóságok ezt az alkalmat is az etnikai viszonyok mérgezésére használják fel, megkísérlik megváltoztatni a magyar utcaneveket és táblát helyeznek el Mátyás király szobrára, kiforgatva ezzel az ünnep valódi jellegét.
Buchwald Péter: Nyilatkozat. Sz IV/134. 2.
- Szõcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilatkozatot adott ki, ebben december elsejét a román nép nemzeti és az erdélyi magyarság önrendelkezésének ünnepeként értékelte. Hivatkozott arra, hogy a gyulafehérvári határozatban ezt mondták ki. Utalt Vasile Goldisra és más olyan románokra, akik elismerték a kisebbségek kollektív jogait.
Géza: Nyilatkozat. Sz IV/234. 1.
- A cikkírók óráról órára leírják a Mátyás-szobor körüli eseményeket: 10 órakor apró vésõkkel munkások vésni kezdenek, hogy feltegyék a táblát. 12 órakor még egyetlen lyuk sem készült el; csõdület keletkezett a szobor körül. 14 órakor nagyobb kalapácsok kerülnek elõ; a magyar fiatalok gyûrûje a szobor körül egyre inkább vastagodik. 16 órakor a teológus diákok élõláncot alkotnak a szobor körül, a rendfenntartó erõk hátrább szorítják õket. A Mathias Rex feliratot is le akarják venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felírat a Mathias Rex alá került. 18 órakor a diákok, teológusok gyertyákat gyújtanak és egyházi énekeket énekelnek; az RMDSZ helyi elnöke kéri a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendõrparancsnok hangosbeszélõn csitítja a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezd nacionalista énekeket énekelni. 20.45-kor a rendõrkordon kiszorítja a térrõl az éneklõket. Az országos Mûemlékvédelmi Bizottság igazgatónõje, Cezara Mucenic asszony elmondta, hogy a szobron végzett mûveletre nem volt engedély, ezt tudatták Funarral, aki még le tudta volna állítani a munkálatokat.
Németh Júlia, Nits Árpád, Székely Kriszta: A Mátyás-szobor elleni merénylet. Sz IV/234. 1.
- Szõcs Géza tiltakozó nyilatkozatot adott ki a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. Kijelenti: "Kolozsváron sorozatosak a nyílt vagy burkolt magyarellenes akciók, melyeknek egyik fõ mozgatója Gheorghe Funar, a város immár hírhedt polgármestere." Utal arra, hogy a lakáshivatal az érvényes lakbérleti szerzõdés ellenére újból kilakoltatási felszólításokat küld a magyar diákok szervezetének, Funar követeli, hogy a tévé magyar adásaiban ne használják a magyar helységneveket, nem engedte meg, hogy a kolozsvári magyar színjátszás kétszázadik évfordulójára készült háromnyelvû plakátot kifüggesszék, mert azon Kolozsvár neve három nyelven szerepel. Mindez azt mutatja, hogy Romániában felgyorsult a visszarendezõdés.
Géza: Tiltakozó nyilatkozat. Sz IV/234. 1.
- A román lap közli Szõcs Gézának a tiltakozó nyilatkozatát [Lásd Sz IV/234.], és szerkesztõségi megjegyzést fûz hozzá. E megjegyzés szerint a szöveg egyes megállapításai igaztalanok, Szõcs hamis színben tünteti fel a románok nemzeti ünnepét, nem emeli ki a magyarok Romániához való tartozását, egyoldalúan félremagyarázza december 1-e jelentõségét, vádol, befeketíti a kolozsvári közigazgatási szerveket.
Géza: Tiltakozó nyilatkozat (Szerkesztõségi megjegyzések). AdC IV/767. 3.
1992. dec. 2.
- Feszültség van Kolozsváron a nemzeti ünnepen. Koszorúzási ünnepség volt Mihály vajda szobránál, majd katonai felvonulás. A tömeg egy része a Fõtérre ment, ott Funar rövid beszédet mondott. Nagy volt a rendõri készültség. A tapsoló sorok mögött fegyelmezetten vonultak a magyar fiatalok. A svájciak filmeztek.
P.: Feszültség a városban / Nemzeti ünnep. Sz IV/235. 1.
- Tizennégy kolozsvári értelmiségi (köztük olyanok, mint Cs. Gyímesi Éva, Szilágyi N. Sándor, Eckstein-Kovács Péter, Fey László és mások) aláírásokat gyûjtenek, kérik azok csatlakozását, akik nem akarják a dilletáns szintû képviseletet az RMDSZ kongresszusán, nem akarják, hogy hivatalnokok döntsenek a kongresszuson, nem akarják, hogy egy szûk kör kisajátítsa a döntés jogát. Jelzik, hogy többször is megfogalmazták, mivel nem értenek egyet az RMDSZ politikájában, itt az ideje a nyílt párbeszédnek.
Tizennégy aláírás: Felhívás a nyílt párbeszédre. Sz IV/235. 1.
- Az ellenzéki román lap szerkesztõségi titkára nyílt levelet intéz Virgil Ardeleanu kolozsvári rendõrparancsnokhoz. Ebben kéri, hogy a rendõrök õrizzék a Mátyás-szobrot, de ne lépjék át hatáskörüket. Egy rendõr nem éppen udvariasan viselkedett egy fiatalemberrel, karjánál fogva rángatta és távozásra szólította fel. Kéri, hogy ilyen eset ne forduljon elõ. Az illetõ tisztet vonják felelõsségre, ugyanis vele, a sajtó képviselõjével is durván viselkedett, annak ellenére, hogy felmutatta újságírói igazolványát.
Victor Lungu: Nyílt levél Kolozsvár rendõrparancsnokának. TrA I/218. 1.
1992. dec. 3.
- A lap hasonmásban közli azt a román nyelvû leiratot, amelyet a Nyugat-Erdélyi Területi Mûemlékvédelmi Bizottság küldött a kolozsvári polgármesteri hivatalnak. Ebbõl az derül ki, hogy törvénytelen, amit Funar tett a Mátyás-szoborral. Kérik a munkálatok leállítását.
Nemcsak provokáció, törvénytelen is. Sz IV/236. 1.
- December 2-án öt és hét óra között több mint háromszáz fiatal és nem fiatal körmenettel és gyászszertatási énekekkel tiltakozott a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. A tüntetõk információs lapokat osztogattak. A bámészkodók néha parázs vitába keveredtek a békés tüntetõkkel, de incidens nem volt. Hét órakor bevonultak a Szent Mihály-templomba. Tõkés László mindenkinek megköszönte, hogy eljött a tüntetésre. Szõcs Géza elmondta, hogy Kenyérmezõn eltüntették Hunyadi szobráról a buzogányt. Megegyeztek abban, hogy az RMDSZ ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású tüntetést szervez vasárnap a Fõtéren, még akkor is, ha nem kap rá engedélyt.
Á.: Nem dõlnek be. Sz IV/236. 1.
- A Mátyás-szobor meggyalázása ellen az RMDSZ-honatyák interpellációt nyújtottak be a parlamentben. Domokos Géza aláírásával tiltakozó levél ment Iliescunak és a kormányfõnek. Az RMDSZ értesítette a Bécsben székelõ UNESCO-t. Ebben többek között ez áll: "Mátyás király egyetemes értékû jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékmûvet a politizálás szûk látókörû provokáló és sértõ eszközévé fokozták le." Szõcs Géza vezetésével küldöttség tárgyalt Zanckal. A Mátyás-szobor védelmére tehát politikai eszközöket is felhasználnak.
Á.: A Mátyás-szobor védelmében / A politikai lépések napja. Sz IV/236. 1.
- Az Etnikumközi Párbeszéd Társaság elnöke (O. Buracu), alelnöke (Kántor Erzsébet) és ügyvezetõ titkára (Gh. Vasilescu) aláírásával tiltakozás jelent meg a Mátyás-szoborral kapcsolatos Funar-akcióval szemben. Tiltakoznak az ellen is, hogy neves magyar és az egyetemes kultúrában ismert kiválóságokról elnevezett utcák nevét meg akarják változtatni. Míg a forradalom hõseirõl egyetlen utcát sem neveznek el, addig Ion Lancranjannak, az ismert ultranacionalista történésznek utcát szánnak.
Ügyvezetõ Bizottság: Tiltakozás. Sz IV/236. 1.
- Funar magyarázatot ad arra, miért kell elhelyezni a Mátyás-szobron a Iorga-szöveget. Szerinte ez nem csökkenti Mátyás király jelentõségét, de jelzi katonai koncepciójának törékeny voltát. Funar szerint a románként magyar királlyá lett Mathias jelképezi, mennyire mesterségesen szítják az ellentéteket a románok és magyarok között. [Azt nem magyarázza meg, hogy a feliraton Mátyás király vereségére emlékeztetni a románok elleni háborúban miért igazolja, hogy mennyire mesterséges az ellentét a románok és magyarok között.]
Gheorghe Funar: Egy felirat restaurálásának jelentõsége. AdC IV/769. 1.
- A cikkíró hivatkozik Szõcs Géza nyilatkozatára [lásd Sz IV/234. és AdC IV/767.], azt állítja róla, hogy úgy emlékezik 1918. december elsejére, mint a magyar kisebbség autonómiájára tett ígéretre. A cikkíró hangsúlyozza, hogy a Gyulafehérvári Határozat a kisebbségeknek csak a román állam keretén belül biztosított jogokat. Ha Szõcs akarja, egy ilyen "autonómiát" megünnepelhet december elsején. Csakhogy a magyarok más értelmet adnak az autonómiának.
Vasile Lechintan: Szõcs Géza úrnak egy helyes értékelése. AdC IV/769. 3.
- A cikkíró kitámadja Szõcs Gézát, "aki szemtelenül meggyalázza" "eremdéeszes hitványsággal" Románia nemzeti ünnepét, amikor azt állítja, hogy ez a nap az erdélyi magyarok autonómiájának az ünnepe is. Ez "politikai lódítás, amelyet a románok és magyarok közötti barátság melegénél sütögettek". Az erdélyi magyarok viselkedését az amazonasi õserdõk törzseinek viselkedéséhez hasonlítja, fejére olvassa az RMDSZ-nek, hogy rezervátumokat akar Romániában.
Teodor Capota: A közösségi szobor. Mt III/133. 1.
1992. dec. 4.
- A cikkíró köszönetet mond a tizenéveseknek, akik szép számban vettek részt a Mátyás-szobor védelmére szervezett akciókban.
Kovács Katalin: Üzenet a tizenéveseknek. Sz IV/237. 4.
- Tõkés László elemzi az ellenforradalmi kurzus kibontakozását Romániában. Funarnak a Mátyás-szoborral kapcsolatos provokációjáról egyebek mellett ezt írja: "A szobor talapzatán erõszakkal és törvénytelenül elhelyezett - a nacionalista régi rendszerbõl átmentett - régi-új felirat tulajdonképpen egy idõben »románellenesnek« és »románnak« állítja be egyik legnagyobb magyar királyunkat, azon célból, hogy Mátyás magasztos történelmi személyiségén keresztül is népén, jelesen a romániai magyarságon üssön."
László: Folytatódik a múlt. Sz IV/237. 1.
- Tõkés László és Szõcs Géza sajtóértekezletet tartott a Mátyás-szoborral kapcsolatos eseményekrõl. Szõcs felszólította a jóérzésû románokat, erkölcsileg támogassák a magyarság igazságos harcát. Tõkés bízik abban, hogy Kolozsvár magyarsága megõrzi higgadtságát, nem fog válaszolni az esetleges provokációkra. De ha a hatalomnak elõre megírt forgatókönyve van, akkor könnyen ellenõrizhetetlenekké válhatnak az események.
Sz.Z.: Sajtóértekezlet szobor-ügyben. Sz IV/237. 1.
- A lap hírül adja azt, hogy vasárnap a Szent Mihály-templomban tiltakozni fognak a polgármesteri intézkedések ellen. A felhívás utal arra, hogy a december 5-i lapszám ismerteti a tiltakozás formáit. De ha ez a lapszám esetleg "ismert" okokból nem jut el az olvasóhoz, akkor a templom bejáratánál mindent megtudhatnak a tiltakozásról.
Vasárnapi tiltakozás. Sz IV/237. 1.
- A román lap is beszámol arról az RMDSZ-nél tartott sajtóértekezletrõl, amelyen Szõcs Géza és Tõkés László mondta el véleményét. Szõcs Géza kiemelte: "Nem úgy merül fel a kérdés, hogy Mátyás király megverte Moldovát s a moldovai zászló ott hever a lábánál a szoborcsoporton. Mátyás Király és Stefan cel Mare között szövetség volt, csak a két állam nagyságában megmutatkozó különbségek miatt ez a szövetség Stefan cel Mare vazallusi minõségében nyilvánult meg." Az újságíróknak azon kérdésére, miért nevezte Tõkés a romániai magyarokat másodrendû állampolgároknak, a püspök úr azt felelte, azért is, mert Kolozsváron nincs egyetlen magyar vállalati igazgató, a városházán senki nem tud magyarul, s alig van magyar iskolaigazgató.
Chioreanu: Az RMDSZ vasárnap nagy tiltakozó gyûlést rendez Kolozsvár belvárosában. AdC IV/770. 1.
- Kolozsváron a magyar ifjúsági szervezetek nemzetközi szimpóziumot rendeztek az ifjúság és a politika témájában. Külföldi meghívottak is jelen voltak. Funar magához hívatta a rendezõket, résztvevõket, érthetetlennek tartotta, hogy meghívták Budapest polgármesterét, Bukarestét pedig nem. Kifogásolta azt is, miért nem hívták meg Gavrát, miért csak Ion Ratiut. Megtudta, hogy a rendezvény mögött a Soros Alapítvány áll.
A Soros Alapítvány ismét idõszerûvé válik. AdC IV/770. 1.
- A cikkíró kifogásolja, hogy a Korunk kiadásában megjelent kolozsvári kalauzban az utcaneveket magyarul tüntették fel. Ez szerinte feleleveníti azt, ami 1940-1944 között Kolozsváron történt, amikor minden utcanév magyar volt. Helyteleníti, hogy Farkas utcának nevezik a Kogalniceanu utcát, vagy Bem utcát emlegetnek, aki kegyetlenül üldözte a románokat. Az egész ilyen eljárás mögött a magyar nacionalizmus nosztalgiáját véli felfedezni.
R.: Kogalniceanu ... Farkas volt? AdC IV/770. 5.
- Támadás Verestóy Attila és Szõcs Géza ellen. A szerzõ szemére veti Verestóynak, hogy Európát úgy képzeli el, mint az autonómiák konglomerátumát. Szõcs nem veszi figyelembe a tényeket, elõjogokat akar a kisebbségnek, meghirdette az autonómia elméletét, amellyel egyik pillanatról a másikra felszámolna mindenféle állami egységet. Ezek a személyek gyûlöletet szítanak a Mátyás-szobor kapcsán. Idézi egy egyszerû ember véleményét, aki szerint nem lehet tagadni Mátyás király román származását, hiszen sz...-ból soha nem lesz arany.
Neagoe: A felvilágosult Verestóy. Mt III/134. 1.
- A román ellenzéki lap is beszámol az RMDSZ-nél tartott sajtóértekezletrõl. Kiemeli Szõcs Géza kijelentését, mely szerint Mátyás királlyal kapcsolatban nem annyira az etnikai eredet számít, mint inkább az, hogy milyen üzenetet hordoz és közvetít az utókornak; ilyen értelemben Mátyás király szimbólumértékû történelmi személyiség. A sajtóértekezletrõl szóló beszámoló aláhúzza Tõkés Lászlónak azt a gondolatát, mely szerint az RMDSZ minden körülmények között a közvetítõ szerepet vállalja, Funar felfokozott nacionalista politikájának leple alatt a kommunista restauráció folyik, valóságos ellenforradalom, amelyet a hatalom irányít.
Ovidiu Moldovan: "Mérsékeltek leszünk, a hatalom forgatókönyvétõl függetlenül". TrA I/217. 1.
1992. dec. 5.
- Funar az RMDSZ kolozsvári vezetõit kihallgatásra rendelte be a városházára azzal kapcsolatban, hogy december 6-án ökumenikus istentisztelet lesz a Szent Mihály-templomban. Erre vonatkozóan az RMDSZ kérvényt juttatott el a polgármesteri hivatalhoz. Funar formai hibákat talált a kérvényben, így azt, hogy a pecséten magyar felirat is van, szerinte nem létezik Kolozsvár, csak Cluj-Napoca. Kérte az RMDSZ vezetõit, beszéljék le a kolozsvári magyarságot a vasárnapi tüntetésrõl. Ion Muresan, a városháza hivatali igazgatója arra hivatkozott, hogy december 6-án, Szent Miklós (Mikulás) napján hagyják a kolozsváriakat békésen poharazni. A beszélgetésre megérkezett Ion Gavra is, aki fenyegetéseit kiterjesztette az egész romániai magyarságra.
Árpád: Kihallgatás és bordal. Sz IV/238/ 1.
- Eckstein-Kovács Péter a vasárnapi tüntetés szervezõihez fordult, szükségesnek tartotta a románok részvételét is, szerinte nem szabad kizárólag nemzeti ügyet csinálni a Mátyás-szobor körüli bonyodalmakból. Azt állította, hogy az RMDSZ Országos Elnökségének három tagja megjelent Kolozsváron, anélkül hogy megbízatásuk lett volna a szervezésre, és a szoborügy kapcsán "az egész román társadalmat tették felelõssé". [E cikkben tett megállapítások miatt Tõkés László a KOT gyûlésén hevesen bírálta Eckstein-Kovács Pétert.]
Eckstein-Kovács Péter: A tüntetés szervezõihez. Sz IV/238. 2.
- Kiss János válaszol a néhány kolozsvári értelmiségi által aláírt felhívásra, amelyben keményen bírálták az RMDSZ vezetõségét [lásd Sz IV/235. 1.]. A cikkíró szerint ez a felhívás csupa általánosságokat tartalmaz, nem egyértelmû, nem bizonyított kijelentéseket tesz, mint például azt, hogy az RMDSZ "nem veszi figyelembe a romániai magyarok [...] mindennapi érdekeit". A felhívás egyes mondatai a becsületsértés határát súrolják.
János: Válasz a felhívásra. Sz IV/238. 2.
- A kolozsvári utcanevek megváltoztatásával kapcsolatban a cikkíró felteszi a kérdést: mit vétett Varga Katalin, a román bányászjobbágyok vezetõje az Erdélyi-érchegységben, hogy most levegyék a róla elnevezett utca tábláját. Vajon a mócok szó nélkül hagyják ezt? Az utcatáblák lecserélése nem kizárólag magyarellenes akció, hiszen a történelem, a tudomány, a kultúra világnagyságainak a nevét is törlik. Bár még csak javaslatok hangzottak el, egyes utcanévtáblákat máris levettek Kolozsváron.
(veress): Csodálkozunk? Sz IV/238. 2.
- A december 2-án a Szabadságban megjelent Felhívás a nyílt párbeszédre címû nyilatkozatot újabb személyek írták alá. Szám szerint huszonheten. A nevek között jól ismert kolozsvári magyar személyiségek nincsenek, kivéve Dávid Gyulát.
Aláírások: Sz IV/238. 2.
- Ismét téma az utcanevek dolga Kolozsváron. Olyan vélemény is olvasható, hogy a híres személyekrõl vett utcaneveket ne töröljük el, de például Heltai Gáspár helyett Gaspar Helt-et írjanak, mert szász volt, Kemény János helyett Chimini Ianas-t, mert Miron Costin így írta.
Vasile Lechintan: Újból az utcanevekrõl. AdC IV/771. 1.
- Az NLP FSZ/PNL AT kolozsvári szervezete részérõl állásfoglalás fogalmazódik meg. Ebben érthetetlennek tartják, hogy a Mátyás-szobron feliratot helyeznek el, s éppen a román nemzeti ünnepen. A polgármesteri hivatal nem ismeri a mûemlékekre vonatkozó törvényes intézkedéseket. Ugyanakkor felhívja az RMDSZ figyelmét arra, hogy a tiltakozó nagygyûlés veszélyes következményekkel járhat az amúgy is feszült interetnikai viszonyokban. A két etnikum közötti nézeteltérést dialógussal kell megoldani.
Albacan: Közlemény. AdC IV/771. 5.
- Funar elmondja, hogy az RMDSZ akcióját azért tiltotta be, mert az románellenes volt. Az RMDSZ-nek semmi köze a Mátyás-szoborhoz. Visszautasította, hogy illegálisan járt volna el, nemkülönben Tõkés Lászlónak azt a megállapítását is, mely szerint õ az "Iliescu-féle lándzsa hegye". Elmondta: célja az, hogy a Kolozsvárra látogatók mindig érezzék: román városban vannak, ezt szolgálja az utcanevek megváltoztatása is, egyes épületeken emléktáblák elhelyezése. Kifogásolta, hogy Andrei Sagunáról, aki Miskolcon született és Budapesten tanult, egyik magyar városban sem neveztek el utcát.
Chioreanu: Gheorghe Funar: "Semmi kapcsolat nincs a Mátyás-szobor és az RMDSZ között. AdC IV/771. 1.
- Az RSZDP/PDSR kolozsvári vezetõsége leszögezi, hogy a Iorga-idézet elhelyezése a Mátyás-szobor talapzatán a történelmi igazságot mondja ki, így senkit sem sért, legfeljebb azokat, akik szolidarizálnak a fasiszta magyar hatóságokkal, amelyek a bécsi diktátum után eltávolították a táblát.
Kolozs megyei bizottsága: Az RSZDP közleménye. AdC IV/771. 5.
- Funar "pontosít": szerinte hamisítás az, amit Fadrusz János tett, amikor is a moldvai zászlót is a lehajtott zászlók közé helyezte el a Mátyás-szobron. Amikor 1932-ben a Iorga-szöveget elhelyezték a szoborra, az RMDSZ [így, mintha akkor létezett volna] nem tiltakozott ellene, de akkor sem, amikor a bécsi diktátum után eltávolították azt. 1945-ben a kommunisták ráírták a szoborra Mathias Rex, de nem kértek engedélyt a mûemlékvédõktõl.
Gheorghe Funar: Pontosítások. AdC IV.771. 1.
- A KDNPP/PNTCD kolozsvári szervezete a Mátyás-szobron elhelyezett Iorga-szöveggel kapcsolatban leszögezi: Funar ezzel a tettével kárt okoz a nemzeti ügynek, ellentéteket szít, bemocskolja a románok nemzeti ünnepét, nem a városháza hatáskörébe tartozik módosítani a szobrokon.
KDNPP kolozsvári szervezetének vezetõ bürója: A városháza bûnügyi megvilágításban. TrA I/218. 2.
- Felhívás jelent meg a lapban: "Kolozsvár polgárai, kik szolidárisak a szoborgyalázás miatti felháborodásban, magyarok és románok! Csak felemelt fejjel, de nem felemelt ököllel válaszolhatunk a primitív fenyegetéseknek! Méltósággal a megalázó indulatnak."
Nem engedhetünk a provokációnak! Sz IV/238. 1.
1992. dec. 8.
- Az RMDSZ tiltakozó nagygyûlését a polgármester betiltotta, ennek ellenére több ezer ember gyûlt össze vasárnap a Szent Mihály-templomban. Az ellenzéki román szervezetek kifejezték szolidaritásukat az akcióval, s képviselõik jelen is voltak. Domokos Géza kijelentette, hogy a tiltakozás fegyelmezettsége önmagában is Funar és elvbarátai ellenakcióinak vereségét jelenti. A magyar egyház püspökei elítélték az erõsödõ romániai nacionalizmust. Tõkés László leszögezte, hogy a provokációra a magyarság nem erõszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után néma körmenetben megkerülték a templomot. A járdákon álló kisebb román csoportok több ízben megtapsolták a felvonulókat. Verestóy Attila tárgyalt Zanckal, majd azt állította, hogy szerinte a prefektus Kolozsváron nem õre a törvényességnek: "Amíg a prefektus nem érvényesíti hatáskörét - mondta Verestóy -, Kolozsváron egy sajátságos területi autonómia létezik, amelyet Funar vezet."
Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. Sz IV/239 1.
- Szabó Károly szenátor interpellációt terjesztett elõ a szenátusban a Mátyás-szobor ügyében. Ebben utalt arra, hogy törvénytelenség történt, mivel törvényes elõírások vannak arra nézve, hogy miként lehet módosításokat eszközölni mûemlékeken, s ezeket a kolozsvári polgármesteri hivatal nem tartotta be. Az RMDSZ kérvényt nyújtott be ez ügyben Zancnak, minden eredmény nélkül. Az interpelláció hangsúlyozza, hogy nem egyedi eset, amikor Funar törvénytelenséget követ el.
Az RMDSZ parlamenti interpellációja. Sz IV/239. 1.
- Funar elemzi a kolozsvári magyarság tiltakozó akcióját a Mátyás-szoborral kapcsolatban. Azt állítja, hogy ez a menet olyan volt, mint 1946-ban, amikor a magyar kommunisták vandál módon megrohamozták a román diákotthonokat. A felvonulók - állítása szerint - provokálták a román lakosságot, de ez nem sikerült, így az RMDSZ nem tudott kirobbantani interetnikai konfliktust Kolozsváron. A polgármesteri hivatal megköszöni a román lakosságnak, hogy példát adott a civilizált viselkedésbõl, nem válaszolt erre a neohorthysta akcióra, amely annyira megzavarta a város rendjét.
Gheorghe Funar: Hiteles állampolgári lecke. Mt III/136. 1.
1992. dec. 9.
- Balázs Sándornak, a Bolyai Társaság elnökének aláírásával beadványt küldtek Iliescunak, Vacaroiunak és Liviu Maior tanügyminiszternek. Ebben megindokolják a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításának szükségességét. Jelzik, hogy számos ilyen jellegû beadványukra nem érkezett pozitív válasz.
Balázs Sándor: Beadvány a magyar tannyelvû Bolyai Egyetemre vonatkozóan. Sz IV/240; Erdélyi Híradó III.
- A Román Televízióban a Rompres tudósítása alapján elhangzott az, hogy Kolozsváron a Mátyás-szobor körüli tüntetésen "körülbelül háromezer" ember vett részt, több ezer ellentüntetõ volt, holott a valóságban az "ellentüntetõk" alig voltak százan, a felvonuló emberek száma pedig becslések szerint elérte a tízezret.
Áron: A Rompres tudósítója inkompetens vagy manipulál. Sz IV/240. 1.
- Megünnepelték Kolozsváron a magyar színjátszás bicentenáriumát. A Jókai (Napoca) utcai Rhédey-házon helyeztek el koszorút. Arra nem kaptak engedélyt, hogy az elsõ kolozsvári magyar kõszínház helyére épített Egyetemiek Házára tegyék fel az emléktáblát.
Az erdélyi magyar színjátszás bicentenáriuma. Sz IV/240. 1.
- A Kolozsvári Francia Kulturális Központ engedélyt kért egy rendezvényre, továbbá kérte a rendezvény reklámozásának biztosítását. A polgármesteri hivatal megtagadta a plakátok kifüggesztését, mivel azok francia nyelven íródtak. Bernard Paqueteau, a központ igazgatója levélben tiltakozott ez ellen, a levél másolatát elküldte Zancnak is. Funar a hivatalnokok túlkapásának tekintette az ügyet.
Tilos a francia is, nemcsak a magyar... Sz IV/240. 1.
- A polgármesteri hivatal pontosításokat ad közre: a kolozsvári magyar színjátszás nem kétszáz éves, mert csak 1803-ban rakták le a magyar színjátszás alapjait Kolozsváron. Ezt az információt a polgármesteri hivatal egy román színháztörténeti munkából vette, bár megjegyzik, hogy az illetõ szerzõ nem jelöli meg, honnan származik az adat. Kifogásolják, hogy a magyar opera miért kapcsolódott bele az évfordulós megemlékezésbe. Az Egyetemiek Házára azért nem engedték meg a megemlékezõ felirat elhelyezését, mert ennek az épületnek semmi köze sincs a magyart színjátszáshoz.
Kolozsvári Városháza: Szükséges pontosítások. AdC IV/773. 1.
- A cikkíró reflektál a kolozsvári magyar sajtóban megjelent cikkekre, kifogásolja, hogy ezek úgy írnak Mátyás királyról, mintha magyar király lett volna. Õ nem magyar király volt, hanem román, aki a magyarok királya lett.
Vasile Lechintan: A magyar nyelvû sajtó szemléje. Mt III/137. 2.
- A kolozsvári színjátszás kétszázadik évfordulóján az ünnepségeken jelen volt Victor Opaski elnöki tanácsos, aki tolmácsolta Iliescu jókívánságait. Csak Funar nem jelent meg a megemlékezésen, a polgármesteri hivatal egyáltalán nem képviseltette magát.
Z.: Cotroceni közelebb áll a Magyar Színházhoz, mint a kolozsvári városháza. TrA I/220. 1.
- Az RNEP/PUNR Kolozsváron tartotta országos konferenciáját. A cikkíró leírja, milyen incidensnek volt kitéve, amikor újságíróként részt akart venni a munkálatokon. Az ajtóban kitámadták, különösképpen durván viselkedett vele Forna, aki ezt kiabálta: "eladtátok magatokat a magyaroknak". Ilyesmit mondtak még: jöttetek, hogy zavart keltsetek a románok között? Az újságíró következtetése: Funar pártja hisztérikusan viszonyul a demokratikus ellenzékhez.
Mircea Ambru: "Átvilágíthatóság" és egységpárti hisztéria. TrA I/220. 2.
1992. dec. 10.
- Iuliu Pacuraru, az NMF/FSN kolozsvári szervezetének elnöke elmondta, hogy Funar egyes kolozsvári vállalatok élére egységpártiakat nevezett ki, nem érvényesíti a hozzáértés elvét. Funar a beiktatásakor azt mondta, hogy a város élén nem fog RNEP/PUNR-s politikát folytatni, s most ezt teszi. Gavrával együtt megfertõzik Kolozsvár légkörét.
Mircea Ambru: A kolozsvári NMF kijelenti: "Funar és Gavra urak megfertõzik Kolozsvár légkörét". TrA I/221. 2.
- A LADO emberjogi szervezet kérte a polgármesteri hivatalt, engedélyezze, hogy 1992. december 10-én tíz órakor megszólaljanak a szirénák Kolozsváron annak emlékére, hogy annak idején ezen a napon hozták nyilvánosságra az általános emberi jogok nyilatkozatát. Funar nem engedélyezte a szirénázást. A LADO szervezetrõl azt állította, hogy diverzionista célokra alakult fantomszervezet, a LADO terjeszti azt, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyékben nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. A szirénázás különben is pánikba ejtené Kolozsvár lakosságát.
Gheorghe Funar: Kolozsváron 1992. december 10-én is csend lesz. TrA I/221. 1.
1992. dec. 11.
- Szõcs Géza interjúban elmondja, hogy agyonhallgatásban van része, volt olyan kísérlet is, hogy kolozsvári választóit ellene fordítsák. Egyik kezdeményezõje volt a kolozsvári Mátyás-szoborral kapcsolatos tiltakozásnak, ott volt a templomban, s amikor a tanácstalanság miatt, hogy ki menjen a körmenet élén, õ maga indult el elsõk között, a Fõtér déli sarkán szembesült a rendkívül agresszívan fellépõ ellentüntetõkkel, de jelenlétérõl, szerepérõl a kolozsvári sajtóban egy szó sem jelent meg.
Árpád: Politikai pályaváltások / Aminek meg kell történnie, azt nem lehet elkerülni. Sz IV/241. 3.
- A kolozsvári román és magyar fiatalok köszönetet mondanak Virgil Ardeleanu alezredesnek, Kolozsvár rendõrparancsnokának udvarias viselkedéséért, tárgyalókészségéért, higgadtságáért, mivel így el lehetett kerülni a konfliktust, amikor a fiatalok néma körmenettel tiltakoztak a Mátyás-szobor meggyalázása ellen.
Köszönet a városi rendõrparancsnoknak. Sz IV/241. 5.
- A Kolozsvári Magyar Színház és Opera felhívást adott közre, aláírásokat gyûjt, felkéri a románságot, "különítse el magát a polgármesteri címet és minden emberséget bemocskoló személytõl". Funar ugyanis Bukarestben egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy nem is kétszáz éves a magyar színjátszás Kolozsváron, meg akart cáfolni egy, az etnikum kultúrájához hozzátartozó dokumentumot, amely ezt igazolja. Erre még az alacsonyabbrendûségi komplexusa sem ad magyarázatot. A felhívás visszautasítja Funarnak azt a megállapítását is, mely szerint a kolozsvári sajtó hamis képet fest a románokról.
Ki mit kockáztat? Sz IV.241. 1.
- A Mátyás-szobor körüli feszültség miatt különleges rendõri brigádokat rendeltek Kolozsvárra. Ennek egyik tagja, Daniel Huma törzsõrmester alkoholos mámorban randalírozott a Casino nevû vendéglõben, pisztolya agyával megütötte Kiss Csaba Istvánt, mindenkit megfenyegetett, az ott levõket arccal a falnak állította, átkutatta a helyiséget. Büntetésbõl lefokozták és törvény elé állították.
Vida: A különleges ... verekedõk. AdC IV/774. 1.
1992. dec. 12.
- Amíg a Rhédey-házon a színházi évforduló alkalmával megkoszorúzták az emléktáblát, ismeretlen tettesek felvágták a bukaresti magyar követség CD jelzéssel ellátott gépkocsijának mind a négy kerekét. Történt ez a város szívében, a Continental szálló elõtt, annak ellenére, hogy a rendõrök és csendõrök szakadatlanul ott cirkáltak.
(-ly): Figyelõ. Sz IV/242. 2.
- Kötõ József, az RMDSZ kolozsvári szervezetének új elnöke nyilatkozik arról, hogy a polgármester a december 6-án történtek miatt kilátásba helyezett egy 20-50 ezer lejes pénzbüntetést. Ennek nincs jogalapja, hiszen nem volt tüntetés, jelszavakat nem kiabáltak, nem akadályozták a forgalmat. Viszont ott volt az igen zajos kis csoport, az "ellentüntetõké", ezek között - egy román újságíró jelzése szerint - jelen volt Liviu Medrea alpolgármester is. Inkább õket nevezhetjük rendzavaróknak. Funar kérte, hogy az RMDSZ készítsen listát azokról, akik részt vettek a tiltakozáson. Kötõ kijelentette, hogy ilyen lista nem készült, különben sem szegte meg senki a törvényeket.
Áron: Szívünk joga. Sz IV/242. 1.
- Beszüntették a bûnvádi eljárást Ioachim Moga, az RKP Kolozs megyei volt elsõ titkára, Nicolae Constantin, az RKP KB VB volt tagja, Iulian Topliceanu volt helyõrségparancsnok, Ioan Serbanoiu volt belügyi fõfelügyelõ és mások ellen, akik az 1989-es kolozsvári vérengzésnek a szervezõi voltak. Az ellenük felhozott vádak állítólag nem összesítik a népirtás bûncselekményének elemeit.
Beszüntették az bûnvádi eljárást Kolozsváron is. Sz IV/242. 1.
- A cikkíró elemzi az RMDSZ kiadásában Kolozsváron román nyelven megjelenõ Puntea címû lapot. Azt állítja, hogy felütötte a fejét benne a magyar revizionizmus új formája, mely szerint a határokat nemzetközi szinten kell megváltoztatni. A Puntea a regionalizmust hirdeti, ebbõl akarják kinöveszteni az etnikai autonómiát.
Neagoe: A magyar revizionizmus új taktikája. Mt III/139. 2.
- A magyarországi katonai küldöttséggel együtt Rudas Ernõ nagykövet is ellátogatott Kolozsvárra. A Funarral folyatott személyes beszélgetése alkalmával ezt mondta a polgármesternek: "Polgármester úr, önnek mindig nagyszerû humora volt; amíg megõrizzük humorérzékünket, minden jól megy." [Kértételmû megjegyzés, úgy is lehet érteni, hogy Funart nem lehet komolyan venni.]
Frigu: Labdaváltás a prefektúrán. Mt III/139. 1.
1992. dec. 15.
- Beszámoló Raffay Ernõ magyar honvédelmi államtitkár, Rudas Ernõ bukaresti magyar nagykövet és Funar, valamint Zanc megbeszéléseirõl. Funarról így ír az újságíró: "Gyerekes és buta kérdései, amelyeket a magyar félhez intézett, nemcsak azt bizonyították, mennyire hézagosak az ismeretei a jogi normákra és a nemzetközi egyezményekre vonatkozóan, hanem azt is, mennyire nem ismeri a diplomáciai nyelvet és a viselkedést, amely a hivatalos személyiségeknek kijár." Még Zanc prefektusnak is meg kellett jegyeznie Funar viselkedésével kapcsolatban, hogy nem "mérkõzésen" vagyunk. A magyar fél nem reagált a provokációra.
Mariana Dan: Román-magyar találkozó. TrA I/224. 2.
1992. dec. 16.
- A PSZ/AC kolozsvári egyeztetõ tanácsa nyílt levélben fordul Kolozsvár polgármesteréhez. Ebben számon kérik Funartól, miért menesztett igazgatókat, a közvélemény tudni szeretné, milyen a politikai hovatartozása azoknak az igazgatóknak, akik a helyükbe kerültek. A polgármester összetéveszti a pártelnöki funkcióját a polgármesterséggel, arra törekszik, hogy választási tõkét kovácsoljon. Felhívják Kolozsvár lakosságát, tiltakozzék Funar visszaélései ellen.
kolozsvári PSZ egyeztetõ tanácsa: Nyílt levél / Kolozsvár polgármesteréhez. Sz IV/244. 1.
- A cikkíró javasolja, hogy a Mátyás király szülõházára tegyenek román nyelvû táblát, amely azt hirdesse, hogy a nagy románnak, Ioan de Hunedoarának a fia itt született, s Magyarország egyik nagy királya lett.
Vasile Lechintan: Javaslat. AdC IV/777. 4.
- Nicolae Maier, a PSZP/PAC helyi szervezetének elnöke kérdéseket fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy cikk jelent meg arról, miszerint Kolozsváron antiterrorista kommandós alakulatok tartották fenn a rendet a Mátyás-szobor miatti feszült helyzetben. Afelõl érdeklõdik, hogy ezek az egységek a belügyminisztériumhoz tartoznak-e, vagy valamelyik párt kádereibõl tevõdnek össze, ki küldte és ki kérte õket, miért jelent meg a kolozsvári lapokban az, hogy a bukarestiek megint beleütötték az orrukat a kolozsvári dolgokba, volt már erre példa? A kérdésekre Radu Vida válaszol röviden [õ írta a cikket arról a törzsõrmesterrõl, aki ehhez az alakulathoz tartozott s botrányt keltett Kolozsváron, lásd AdC IV/774.], azt állítva, hogy õ nem antiterrorista kommandóról szólt, hanem különleges alakulatról, szó sem volt arról, hogy ezek pártkáderek lettek volna.
Nicolae Maier, Radu Vida: Antiterrorista kommandós alakulatok tartottak rendet Kolozsváron? AdC IV/777. 4.
- A cikkíró azt állítja, hogy az RMDSZ a maga paranoiás imperialista gondolkodásmódjában nem akarja elfogadni azt, hogy a magyaroknak egyetlen nagy királyuk volt, s az is román. Ezért lépnek fel a tábla elhelyezése ellen, sértésnek veszik az igazság kimondását.
Millea: A "tábla" és a megsértõdés lényege. Mt III/141. 3.
1992. dec. 22.
- Funar betiltotta az 1989-es kolozsvári áldozatokra emlékezõ akciót. A szervezõknek azt mondta, hogy ne a város utcáin vonuljanak fel, hanem menjenek a Sportcsarnokba. A lényegében illegális megemlékezést mégis megtartották, a kis csoport végigjárta azokat a helyeket, ahol forradalmárok estek el. Calin Nemes, a kolozsvári sortûz egyik sebesültje azt mondta, azért voltak olyan kevesen, mert az emberek nem tudták meg idejében, hogy Funar betiltotta az akciót, ha ezt tudták volna, csak azért is eljöttek volna.
(Nits): A decemberi áldozatok napja / Ne hagyjuk feledésbe merülni! Sz IV/245. 1.
- Bálint Lajos érsek aláírásával a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nyilatkozatban ítéli el a Mátyás-szobor profanizálását. Szükségesnek tartja, hogy a szobron kizárólag csak a Mathias Rex felirat szerepeljen. Legyen ez az emlékmû a két együtt élõ nép közös kincse.
Bálint Lajos: A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nyilatkozata. Sz IV/245. 1.
- Az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság felhívta a kolozsvári polgármesteri hivatal figyelmét arra, hogy nem engedélyezi a Mátyás-szobor körüli ásatásokat. A szobor mögött gödröket ástak, ebbe helyezik el a hatalmas zászlórudakat. A kiásott gödrökbe betont öntöttek, noha bennük római és középkori rétegeket lehetett volna feltárni.
Á.: Nem engedélyezik az ásatásokat. Sz IV/245. 2.
- Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a közel 60 000 tagjának nevében támogatja a PSZ/AC-nek Funarhoz intézett nyílt levelében foglaltakat. Egyetért azzal, hogy a polgármester törvénytelenségeket követ el. "Városunk nevéhez - szól a szöveg - eddig Európa-szerte az értékteremtõ kulturális mûhely fogalma társult, most mesterségesen szított feszültségeirõl vált hírhedtté."
RMDSZ Kolozs megyei választmánya: Nyilatkozat. Sz IV/245. 2.
1992. dec. 24.
- A DK/CD kolozsvári szervezete tiltakozik Funar hazugságai ellen. Nem igaz, hogy az 1989-es áldozatokra emlékezõ gyûlést az RMDSZ és annak szövetségesei szervezték (miként azt Funar állította), a DK indította el ezt az akciót. Így nem lehet szó semmiféle szeparatizmusról, hiszen a konvenció képviselõi is ott voltak a megemlékezésen.
Vlasie, a DK kolozsvári elnöke. Sz IV/247. 1.
1992. dec. 29.
- A magát meg nem nevezõ szerzõ azt állítja, hogy a Mátyás-szobor körüli háború tovább tart, ezúttal áttevõdött politikai síkra. A szobron elhelyezett tábla a királyi Romániában senkit sem sértett, most olyan szervezetek tiltakoznak ellene, amelyek esetleg nosztalgiát éreznek a királyság iránt.
Folytatódik a háború a Mátyás-szoborért. AdC IV/781. 1.
1992. dec. 30.
- Funar jegyzékben oktatja ki az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság tagjait. Szerinte a Mathias Rex felirat a Mátyás-szobron a magyarbarát kommunisták mûve. A mûemlékvédõknek ezt üzeni: "Úgy tûnik, önök a román nemzet ellenségeinek kiszolgálói. Meghívjuk önöket, hogy vegyenek részt 1993 elején a Matei Corvinul felirat leleplezésén. Így gyönyörködhetnek majd a mûemlék közvetlen közelében lengedezõ román zászlókban."
(németh): Az ország elsõ mûemlékvédõje, Gheorghe Funar. Sz IV/249. 1.
|
|
