|
Balázs Sándor - Schwartz Róbert
Funar-korszak Kolozsváron
1993. jan. 5.
- Zanc nyilatkozik a szoborügyben. Azt állítja, hogy õ volt, aki igyekezett lecsillapítani a kedélyeket. Õt csak a nemzeti érdek érvényesítése vezérli. Nem lehet felelõsségre vonni a helyhatóságot, ha nem tesz eleget különleges elvárásoknak, s legkevésbé azért, mert kiemeli a Mátyás-szobor történelmi jelentõségét.
Valer Chioreanu: "Nem értem meg, miért kellene lemondani a nemzeti érdekek érvényesítésérõl". AdC V/784. 1.
- Újra beiktatták prefektusi funkciójába Grigore Zancot. Ez alkalommal beszédet mondott, szólt arról, hogy Iliescu elkötelezettje, civilizált módon akar együttmûködni a kolozsvári polgármesteri hivatallal. Eddigi munkáját mindig becsületesen végezte, soha nem kívánt anyagi elõnyöket magának, mindig megmondta a véleményét a múlt rendszerben is, 1989 elõtt. [Megyei pártaktivista volt.]
S.G. Marghitas: Az újrabeiktatott kolozsvári prefektus. Mt IV/152. 1.
- A pénzügyigazgatóság átiratot küldött a Báthory Líceumba, ebben felkérik az iskolát, fizesse ki a 30 ezer lejes büntetést a magyar nyelvû névtábla kifüggesztéséért. Funar újabb jegyzõkönyvet készíttetett a büntetés kirovására, bár a törvényszék már egyszer letárgyalta az ügyet és az iskolának adott igazat.
B.Á.: Folytatódik a feliratháború a Báthoryban. Sz V/5. 1.
1993. jan. 7.
- Ioan Gavra védelmébe veszi Funart az Evenimentul zileiben megjelent támadásokkal szemben. Azt állítja, hogy a kolozsvári polgármester Románia egyik legkompetensebb helyi vezetõje. Válogatott gyalázkodó kifejezésekkel illeti az RMDSZ-t és az Etnikumközi Párbeszéd Egyesületet: "horthysta nosztalgia", "gyermekded demagógia", "politikai visszamaradottság".
Ioan Gavra: Pontosítások. AdC V/786. 5.
- Kötõ József, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke levélben fordul az államelnökhöz, Románia kormányához és a Kolozs megyei prefektúrához, kéri a Mátyás-szoborra elhelyezett tábla levételét, mivel történelmi emlékmûvön ilyen változtatásokat nem szabad eszközölni. Kéri továbbá a szobor körüli munkálatok beszüntetését, tiltakozik Funar önkényes intézkedései ellen.
Kötõ József: Románia elnökének, Románia kormányának, Kolozs megye prefektúrájának. AdC V/786. 5.
- Funar pontosít azzal a beadvánnyal kapcsolatban, amely Kötõ József aláírásával hozzá érkezett. Kifogásolja a pecsétet, amelyen magyarul van írva Kolozs megye, holott ilyen megye nincs Romániában. Hivatkozik arra, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, a beadványban egyeztetési hibák vannak. Az RMDSZ-nek semmi köze a Mátyás-szoborhoz. Kéri, hogy az RMDSZ sorolja fel, hány román történelmi emlékmûvet gyaláztak meg a magyarok Romániában a forradalom után. Kéri Kolozsvár lakosságát, lépjen fel az RMDSZ akciói ellen.
Gheorghe Funar : Pontosítások. AdC V/786. 5.
- Az RMDSZ kolozsvári vezetõsége feljelentette Funart. Az indok: a Mátyás-szobron eszközölt törvénytelen változtatás és hatáskörrel való visszaélés.
M.S.G.: Feljelentették Gheorghe Funar urat. Mt IV/154. 1.
1993. jan. 8.
- Funar nyílt levélben fordul Adrian Nastaséhoz, kéri, hogy a magyar nyelven megjelenõ Hivatalos Közlöny címû parlamenti kiadványt szüntessék meg, mivel az ország hivatalos nyelve a román. Egy ilyen kiadvány megjelentetése ellentmond az alkotmánynak.
Gheorghe Funar: Levél... AdC V/787. 1.
- A stuttgarti demokrata ifjúságtól levél érkezett Funarhoz és Zanchoz, ebben helytelen román nyelven határozottan elítélik a Mátyás-szobor elleni akciót, hangsúlyozzák, hogy a nagy reneszánsz elme, Mátyás király minden népé. A levélhez a szerkesztõség hozzáteszi: úgy látszik, hogy a szoborügy kezd "nemzetközivé" válni.
A stuttgarti demokrata ifjúság: Gh. Funar polgármesternek és Zank [sic!] prefektusnak. AdC V/787. 2.
1993. jan. 9.
- Buia Simon, a Hivatalos Közlöny magyar nyelvû kiadásának szerkesztõje reflektál Funar azon kérésére, hogy ezt a kiadványt ne jelentessék meg. A közlöny 1951 óta létezik, tartalmazza magyarul a legfontosabb törvényeket. E kiadvány magyar példányát egy alkalommal még az Európa Tanácsban is bemutatták, és az elismerést váltott ki Románia iránt.
Nits Árpád: Véletlen idõzítések? Sz V/5. 1.
1993. jan. 12.
- Kolozsváron bizottság alakult, amely javaslatokat tesz az utcanevekre vonatkozóan. Azt viszont nem tudja megakadályozni, hogy eltûnjenek a magyar utcanevek, ugyanis nincs döntési jogköre. Végsõ fokon a Megyei Tanács dönt ebben a kérdésben.
Ovidiu Moldovan: Új utcák Kolozsvár térképén. TrA II/6. 2.
- Stefan Matei az Erdélyi Történelmi Múzeum részérõl nyilatkozik arról, hogy a Szabadság téren ásatások folynak a nemzetiszínû zászlók elhelyezésére szolgáló oszlopok számára. Az innen származó leletek azonban eltûntek. Szerinte törvénytelen beavatkozás történt, mivel Kolozsvár központja archeológiai rezervátum.
***: "Törvénytelen beavatkozási akció egy régészeti rezervátumban..." Mt IV/157. 2.
- Funar állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy a nyugat-erdélyi mûemlékvédõ tanács elmarasztalta a polgármestert a Mátyás-szobor körüli akciói miatt. Funar azt állítja, hogy ezt a bizottságot nem lehet elismerni, mivel Románia térképén nincs "Nyugat-Erdély", így visszautasít minden véleményt, amely ettõl a bizottságtól jön.
***: "Mi nem ismerjük el Nyugat-Erdélyt". Mt IV/157. 2.
- Az ellenzéki tanácsosok tiltakoznak amiatt, hogy a Mátyás-szoborra elhelyezett tábla ügyét nem tárgyalták meg a tanácsban, Funar önkényesen intézkedett. Tiltakoznak az ellen is, hogy a polgármester nem hagyta jóvá az 1992. december 21-ére tervezett emlékgyûlést a Szabadság téren.
A KDNPP, NLP, RMDSZ, NLP Fiatal Szárny municípiumi tanácsosai: Közlemény. Sz V/6. 1.
- Az RMDSZ Országos Elnöksége ülésezett Kolozsváron. Állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy Kolozsvár nyugati kapujában a várost jelzõ táblát átírták Cluj-Napocáról Kolozsvárra. Az RMDSZ elhatárolja magát ettõl az akciótól, kéri a tett elkövetõinek felelõsségre vonását. Destabilizáló provokációnak tekinti a történteket.
Az RMDSZ Országos Elnöksége: Közlemény. Sz V/6. 1.
1993. jan. 13.
- Zanc azt állította, hogy az RMDSZ elhatárolta ugyan magát, de nincs kizárva, hogy Kolozsvár bejáratánál a tábla átfestése e magyar szervezet mûve. Kihívásnak tartja, hogy egyesek magyarul akarják megjelentetni a Magyar Opera plakátjait, amikor a zene mindenkinek szól.
***: Telex. AdC V/790. 1.
- Zeno Opris, a Vatra kolozsvári elnöke elutasítja a kétnyelvûséget, ezt a követelést irreálisnak tartja. Az RMDSZ ezzel a kérésével csak azt igazolja, hogy idegen érdekek szolgálatában áll. A Vatra nem lesz elnézõ az ilyen irredenta akciókkal szemben.
Zeno Opris: Fellépünk az irredenta akciók ellen. AdC V/790. 4.
- A durván szélsõséges magyaroknak az a céljuk, hogy botrányt csapjanak, azért festették át a Cluj-Napoca táblát a város határán Kolozsvárra, hogy a románok válaszoljanak rá. A táblaátírás azt jelenti, hogy "egyesek újból rá akarják tenni a mancsukat nemzeti földünkre".
Dan Rebreanu: Kiegészítés a "táblák háborújához". AdC V/790. 4.
- A Báthory Líceumot 30 000 lejes pénzbüntetéssel sújtották, mert nem vették le az épületrõl a kétnyelvû feliratot. Az iskola vezetõsége, alkalmazottai közadakozásból kifizetik a büntetést, de tiltakoznak a törvénytelen eljárás ellen.
A Báthory iskola vezetõsége és 70 alkalmazottja: A Báthory Líceum tantestülete / Összeadja a pénzbüntetést. Sz V/7. 1.
1993. jan. 14.
- Új betegség jelent meg, az "udemeritis" [az RMDSZ román nevébõl (UDMR) formált kifejezés], amely úgy támadja meg a szervezetet, mint az AIDS, de csak a naiv románokat, akik még hisznek a magyar szövetségnek. A románellenes RMDSZ az irredentizmus vírusát terjeszti. A magyarok mindig azt az ideológiát kapták fel, amelyik éppen divatos volt, legyen az zöld, barna vagy vörös.
Teodor Capota: "Udemeritis" - egy krónikus betegség? Mt III/159. 1.
- RNEP/PUNR elnöki minõségében Funar követeli: helyezzék törvényen kívül az RMDSZ-t, mivel Budapestrõl irányított szervezet s Románia föderalizálását akarja. Szerinte kezd veszélyessé válni a helyzet, hasonlít az 1940-es állapotokhoz. Az RMDSZ és a magyar kormány összehangolt munkálkodása nyomán titokban megalakult Erdély Vezetésének Tanácsa. Kéri, hogy hívják össze a Legfelsõ Védelmi Tanácsot, a parlament rendkívüli ülésszakát, szüntessék be a rádióban és a televízióban az RMDSZ-re vonatkozó adásokat.
***: Funar követeli / Helyezzék törvényen kívül, vagy oszlassa fel önmagát az RMDSZ. Sz V/8. 4.
1993. jan. 15.
- Az Etnikumközi Párbeszéd Egyesület nevében Octavian Buracu levelet intézett az államelnökhöz, a parlament két háza elnökeihez és a Kolozs megyei prefektúrához, ebben elítéli a Funar-féle intézkedéseket, az egyházi életnek, a magyar tannyelvû iskolák tevékenységének megzavarását célzó döntéseit, a Mátyás-szoborral kapcsolatos akcióit. Összeegyeztethetetlennek tartja Funar pártelnöki és polgármesteri funkcióját.
Dr. Octavian Buracu: Felhívás. TrA II/9. 1.
- Az RMDSZ nem mondott igazat, amikor elhatárolta magát attól, hogy a Kolozsvár város nevét jelzõ országúti táblán a Cluj-Napoca helyére azt a városnevet írták, amely a horthysta idõkben volt használatos. Ez súlyos provokáció, összehangolt akcióról van szó, amelynek célja jól meghatározott terv szerint interetnikai konfliktusokat teremteni.
***: Terjed a megszentségtelenítõ irredentizmus járványa. AdC V/792. 1.
- Horogkeresztes náci feliratok jelentek meg Kolozsváron a Dávid Ferenc utcában. Hasonló rajzok máshol is elõfordulnak. A polgármesteri hivatal nem intézkedik.
***: Horogkeresztes náci feliratok. Sz V/9. 2.
1993. jan. 16.
- Január 15-én a Korunk szerkesztõit nem engedték be munkahelyükre, kiutaltak nekik egyetlen szobát, amelyet nem lehet szerkesztõségnek használni. A szerkesztõségi szobákban milliós értékek vannak, ki fog értük felelni?
(N.J.): Az utcán a Korunk szerkesztõi. Sz V/10. 1.
- Zanc átiratban elmarasztalja mindazokat, akik bírálják Funart a szoborügyben. A prefektus szerint a polgármester törvényesen járt el.
(makkay): Zanc-Funar koalíció. Sz V/10. 4.
1993. jan. 19.
- Január 15-16-án Kolozsváron tartotta vezetõségi ülését a Vatra Romaneasca szervezet. Elmarasztalták az RMDSZ brassói kongresszusának nyilatkozatát, azt állították, hogy ez a jóérzés hiányáról és felelõtlenségrõl tanúskodik. A Vatra a Ion Antonescu nevét viselõ szervezethez fordul, kéri, propagálja a Vatra ideológiáját.
Zeno Opris: Közlemény. AdC V/794. 1.
1993. jan. 20.
- Petre Litiu ellenzéki képviselõ megerõsítette azt a megállapítást, hogy Funarról a doktori disszertációjának vezetõje annak idején kijelentette: "magyargyûlöletben szenved".
Mircea Ambru: "Funar úr magyargyûlöletben szenved". TrA II/12. 1.
- Nem lehet megelégedni azzal, hogy a Báthory Líceumra kirótt pénzbüntetést egy etnikai csoport közösen fizeti ki, amikor az iskola falára elhelyezett tábla, amely miatt a büntetést kirótták, Báthorynak tulajdonítja az iskola megalapítását, holott õ csak bitorolta az erdélyi fejedelmi széket és a lengyel királyi trónt.
Vasile Lechintan: A magyar nyelvû sajtó szemléje. Mt IV/163. 2.
1993. jan. 22.
- A Korunk fõszerkesztõje és Funar közötti hosszas tárgyalás után a polgármester továbbra is ki akarja költöztetni a szerkesztõséget. Kántor Lajos fõszerkesztõ ebbe nem egyezett bele, tárgyalások kezdõdnek a Mûvelõdésügyi Minisztériummal, addig pár hónapos haladékot kapott a Korunk.
***: A Korunk egyelõre marad. Sz V/14. 1.
- Simon Gábor, az Állami Magyar Opera igazgatója beperelte Funart, amiért megtiltotta a kétnyelvû plakátok kifüggesztését. A pert megnyerte. Eszerint az évad végén már magyar plakátokat is kitehettek. Most azonban ismét megtiltották. Az opera ezért ismételten panasszal fordult a prefektushoz, de elutasító választ kapott.
Németh Júlia: Kolozsvári plakátnyelv. Sz V/14. 2.
- Péntek János azzal a javaslattal jött, hogy Kolozsvár város RMDSZ-tanácsosai mondjanak le tisztségükrõl, mert jelenlétükkel - még ha tiltakoznak és ellene szavaznak is sok mindennek - legitimizálják a törvénytelenségeket.
Péntek János: Tanácsosainkhoz. Sz V/14. 1.
1993. jan. 23.
- Virgil Pop, a Nyugat-Erdélyi Területi Mûemlékvédõ Bizottság titkára szerint a tábla elhelyezése a Mátyás-szobor talapzatán nem felel meg Fadrusz János elképzelésének, õ ugyanis egyszerû talapzatot tervezett. A szakember szerint a szoborra elhelyezett szöveg többszörösen ellentmond a valóságnak: Mátyást nem csak Baián verték meg, s mint magyar királyt nem saját "nemzete" gyõzte le, a moldovaiak nem minden csatában nyertek, miként azt a felirat hirdeti, Mátyás nem viszonyult ellenségesen Stefan cel Maréhoz. Funar megbontja a Fõtér harmóniáját. Virgil Vatasianu mûvészettörténész akadémikus is tiltakozott a fõtéri átalakítások miatt.
(németh): Trikolóros Disneyland. Sz V/15. 23.
1993. jan. 26.
- Január 23-án tiltakozó nagygyûlés volt a Mátyás-szobor elõtt. Az RMDSZ helyi szervezetének vezetõi ilyen román feliratos táblákkal jelentek meg: "Ne romboljuk az emlékmûveket!" "Tartsátok tiszteletben a törvényeket!" "Nem akarunk diktatúrát a városban!" "A diktátorok kijelentik: a törvény én vagyok. Vajon így gondolkodik Funar is?" A rendõrség ott volt a be nem jelentett akción, konfliktus nem történt.
O.M.: Tiltakozó akciók. TrA II/16. 1.
1993. jan. 27.
- Petre Litiu, a PSZP/PAC kolozsvári parlamenti képviselõje Funar-ellenes akciót kezdeményez a parlamentben. A kolozsvári polgármester visszaéléseit a helyi közigazgatással foglalkozó parlamenti szakbizottság elé akarja vinni.
M.A.: Funar-ellenes terv a parlamentben. TrA II/17. 1.
- Funar nemcsak a Korunk, hanem a Tribuna Ardealului szerkesztõségét is ki akarja lakoltatni. A Szabad Románok Világszövetsége ellen is folyamatban van a kilakoltatás. Õk azonban nem hagyták el a helyiséget, bezárkóztak, így a kilakoltatók nem tudtak behatolni, rendõri segítséget nem kértek.
Nits Árpád: A polgármester újabb áldozatai. Sz V/17. 1.
- A Mátyás-szobor körüli szûk körû néma tüntetés jelképes volt, nem zavarta meg a város békéjét és rendjét. A cél az volt, hogy kicsikarják az ország törvényeinek betartását éppen attól - Funartól -, aki folyton a törvényességre hivatkozik.
(-nos): Jelképes tüntetés. Sz V/17. 3.
- A városi tanács RMDSZ-tanácsosainak aláírásával közleményt juttattak el a polgármesteri hivatalba, ebben a megfelelõ törvényekre hivatkozva kérték, állítsák vissza a Mátyás-szobor 1992.nov.30-a elõtti állapotát. Törvénysértésnek nevezik Funarnak azt a tervét, hogy a Mathias Rex feliratot kicseréljék. Ugyanakkor az Országos Mûemlékvédelmi Bizottsághoz fordulnak, tiltakoznak a szobor mellett felállított hatalmas zászlórudak ellen.
Kolozsvár város RMDSZ-tanácsosai. Sz V/17. 4.
1993. jan. 28.
- Traian Basescu, az NMF/FSN alelnöke Kolozsváron kijelentette: szégyenteljesnek tartja Funar intézkedéseit arra nézve, hogy a FSN-t is ki akarja lakoltatni helyiségeibõl. A kolozsvári polgármester harcias nyilatkozatai nagy kárt okoznak Romániának.
T.A.: "A kolozsvári polgármester szégyellje magát". TrA II/18. 1.
- Az USA bukaresti nagykövetségének két magas rangú munkatársa Kolozsvárra látogatott, tárgyalt az RMDSZ vezetõivel. A zártkörû megbeszélésrõl csak annyi szivárgott ki, hogy az egyik vendég szerint Funar intézkedései nem a törvényesség szellemében születnek.
N.Á.: Hangulatmérés. Sz V/18. 1.
1993. jan. 29.
- Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetõsége tiltakozik az ellen, hogy Doina Corneát megidézte az ügyész és vádat emeltek ellene. Ez is jele annak, hogy nacionalista-kommunista restauráció megy végbe Romániában, hiszen azt akarják elítélni, aki annak idején Kolozsváron következetesen harcolt a kommunizmus ellen.
RMDSZ Kolozs Megyei Tanácsa: Dolgozik az ügyész. Tiltakozó nyilatkozat. Sz V/19. 1.
- Herédi Gusztáv városi tanácsos elutasítja Péntek Jánosnak azt a javaslatát, hogy a magyar tanácsosoknak ki kellene vonulniuk a városi tanácsból, mivel amúgy sem tudnak elérni semmit. Herédi szerint e kivonulással meggyöngülne az ellenzék, megfosztanók magunkat attól, hogy hallassuk szavunkat.
Herédi Gusztáv: A harcot vállalni kell. Sz V/19. 3.
1993.febr.2.
- A városi tanács ülésén Funar javasolta, hogy olvasszák be a Mátyás-szobrot. Egy román konvenciós tanácsos (Fred Nadaban) kijelentette, hogy a polgármester túlfeszíti a húrt.
Ovidiu Moldovan: A helyi adminisztráció krónikája. TrA II/21. 1.
- Funar találkozott Bukarestben a tévé új elnökével, Paul Everackal. Követelte tõle, hogy a magyar adást ne az RMDSZ használja fel, helyette 5 perccel több mûsoridõt biztosítsanak a "román érdekeket" kifejezõ pártoknak. Funar szerint Kolozsváron tökéletes rend uralkodik. Bocsánatot kért Vacaroiu kormányfõtõl, amiért a beiktatásakor vádolta õt, és teljes támogatásáról biztosította.
***: Funar Bukarestben (is) vádol. Sz V/21. 1.
- A városi tanácsülésen Funar azt állította, hogy a Mátyás-szobor az egyetlen olyan szobor Romániában, amely a monarchiában készült és nem olvasztották be. Szerinte népszavazást kell rendezni errõl Kolozsváron, s mivel a lakosság 80 százaléka román, az eredmény nem kétséges. Így a szobrot beolvaszthatják, s belõle készíthetnék el Avram Iancu szobrát. A NU címû ellenzéki román lap újságírója ezen mosolygott, s ezért kiutasították a terembõl.
Németh Júlia: Népszavazás a Mátyás-szobor beolvasztásáról? Sz V/21. 1.
1993.febr.3.
- A városi tanácsülésen egy fenyegetõ levelet ismertettek, ebben az áll, hogy ha a konvenciós tanácsosok továbbra is cinkosai maradnak az RMDSZ-nek, akkor behozzák a mócokat Kolozsvárra rendet teremteni. Ugyanilyen fenyegetés Gavra szájából is elhangzott 1992 decemberében.
Molnos Lajos: Visszarendezõdve. Sz V/22 (Erdélyi Híradó). V.
1993.febr.4.
- Az NRP/PRM kolozsvári parlamenti képviselõje, Ioan Tanase azt állítja, hogy a Romániába látogató magyar katonai küldöttség tárgyalt az RMDSZ-szel, ez is azt bizonyítja, hogy ezt a szervezetet Budapestrõl irányítják. Az RMDSZ fasiszta párt, Horthy politikáját folytatja. Kijelentette továbbá, hogy Románia politikáját egyedül csak a románoknak kell irányítaniuk.
Dorin Serghie: "Románia politikáját csakis a románoknak kell csinálniuk". AdC V/806. 1.
- Ion Ratiu a memorandisták emlékére szobrot akar emelni Kolozsváron. Funar nincs elragadtatva az ötlettõl, nem szeretné, ha Ratiu úr próbálná megváltoztatni a város képét. A város vezetõsége elfogadja az anyagi támogatást, de maga akar dönteni az emlékmû helyérõl.
***: Ion Ratiu fizet, Funar dirigál. Sz V/23. 1.
1993.febr.5.
- Az unitárius egyház Kolozsváron egyre-másra nyeri meg a pereket a kereskedelmi vállalatokkal szemben. Visszakerült az egyház tulajdonába a Sora üzlet, a vele szembeni üzlethelyiségek. A bíróság elvetette Funarnak azt a kérését, hogy õ rendelkezhessék a város üzletei felett.
(makkay): Privatizál az egyház. Sz V/24. 2.
- Iliescu Kolozsvárra tervezett látogatása elõtt különleges biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A Farkas utcában a házfelelõsöktõl az ott lakók viselkedésérõl érdeklõdtek, ugyanis Iliescu el akar látogatni az egyetemre. Ilyen óvintézkedések Kolozsváron csak Ceausescu idejében voltak.
(B.A.): Biztonsági elõszimatolás az elnök látogatásához. Sz V/24. 1.
1993.febr.6.
- Funar egy interjúban elmondta, hogy az az ellenzéki román újságíró, akit eltávolítottak az tanácsülésrõl, gyilkos módszerhez folyamodik, amikor konfliktushelyzetbe keveredik a polgármesteri hivatallal. Ha az RMDSZ továbbra is úgy viselkedik, mint eddig, akkor szobor nélkül maradunk, a történelmi igazságot vissza kell állítani, ez ellen nem lehet tiltakozni, a magyaroknak is be kell látniuk.
Németh Júlia: A törvényesség jegyében? Sz V/25. 1.
1993.febr.9.
- Fennállásának harmadik évfordulóját ünnepelte a Vatra Romaneasca szervezet. Zeno Opris elnök nem tartotta jónak, hogy Funar, aki egy másik szervezetnek, az RNEP/PUNR-nek az elnöke, részt vegyen a Vatra vezetõségében is elnökként.
(Nits): Ez egy másik szervezet. Sz V/26. 1.
- A törvénytelen kilakoltatás miatt a Korunk szerkesztõsége beperelte a polgármesteri hivatalt. A bíróság március 5-re tûzte ki a tárgyalást, addig a szerkesztõség marad a régi helyén. Funar - minden bizonnyal Iliescu kolozsvári látogatásának hírére - ígéretet tett arra, hogy az új szerkesztõségi helyiséget beköltözhetõ állapotban adják át a folyóiratnak.
(makkay): Törvényszéken a Korunk. Sz V/26. 1.
1993.febr.10.
- Február 9-én levették a Mátyás-szoborról a négy nemzetiszínû zászlót, de a tábla maradt. Maradt a szobor mellett a szondabéléscsövekbõl felállított hat hatalmas oszlopon a trikolór is.
N.Á.: Tisztuló légkör? Sz V/27. 1.
1993.febr.11.
- Zanc szerint a tábla elhelyezése a Mátyás-szobron nem jelenti a mûemlék megváltoztatását, rövidesen amúgy is át fogják rendezni a Fõteret. Tréfának nevezte Funarnak azt a kijelentését, mely szerint a szobrot be kell olvasztani s errõl népszavazást rendezni. Az nem számít, hogy a szobor az UNESCO listáján van, majd utólag megtudják, milyen változtatásokat eszközöltek rajta. Amíg az a néhány ember dönt, aki a táblát feltétette, addig a tábla ott marad.
Németh Júlia: Ameddig mi döntünk... Sz V/28. 1.
1993.febr.12.
- A polgármesteri hivatal és a prefektúra között látszatra konfliktushelyzet alakult ki. Medrea alpolgármester igyekszik az ellentéteket tisztán politikai síkra terelni, mondván: a prefektúra az RNEP/PUNR-s akciók ellen tiltakozik, a prefektus törvénytelenséget lát Funar intézkedéseiben, csakhogy mindezek a prefektus tudtával történtek. A legfontosabb kérdésekben Zanc és Funar tökéletesen egyetért.
N.J.: Valódi vagy vélt konfliktus. Sz V/29. 1.
- A Magyarországról érkezõ lapok igen nagy késéssel érnek Kolozsvárra. Jellemzõ, hogy olyan újságok késnek akár két hónapot is, amelyekben ilyen címû cikkek vannak: Történészvita Erdélyrõl - Párizsban. Vajon az egyforma göngyölegekbõl hogyan tudják kiemelni éppen az ilyen cikkeket tartalmazó újságokat? Vajon nem a cenzúra jele ez?
k.i.: Budapest-Kolozsvár, postán, 2 hónap. Sz V/29. 2.
1993.febr.16.
- Mihai Ghenus bukaresti katonai ügyész beszámolt az 1989. decemberi kolozsvári sortûzzel kapcsolatos kivizsgálásról. Elmondta, hogy senkit nem vonnak felelõsségre, mivel mindenki parancsra cselekedett. Nem lehet tudni, kik lõttek a Sörgyárnál, az Astoria szállónál, a Szabadság téren. A felmentettek között ott van az egykori megyei elsõ titkár, Ioachim Moga, a katonai vezetõk, Nicolae Constantin, Iulian Topliceanu és mások.
Dorin Serghie: "Ki lõtt 1989 decemberében". AdC V/814. 4.
1993.febr.17.
- Funar meglepõ javaslatot tett. Február 20-ára beszélgetésre hívta meg az RMDSZ-t. Meg akarja tárgyalni az RMDSZ románellenes akcióit, az RNEP/PUNR meg szeretné tudni, milyen álláspontot foglal el az RMDSZ a kisebbségi jogok kérdésében, milyen alapon állítja, hogy Romániában megsértik a kisebbségi jogokat, milyen külföldi tevékenységet folytat, mi az elképzelése az autonómiáról.
Gheorghe Funar: Egy meglepõ javaslat: RNEP-RMDSZ találkozó. AdC V/815. 1.
1993.febr.18.
- Funart meglepte, hogy az RMDSZ visszautasította az RNEP/PUNR-vel javasolt találkozót. Szerinte a budapesti kormány elképzelésébe nem épül bele ez a dialógus, ezért nem kívánnak tárgyalni. Az RMDSZ nem akar beszélni arról, hogy milyen alkotmányellenes tevékenységet fejt ki.
Valer Chioreanu: Gheorghe Funar: Az RMDSZ visszutasítja a javasolt párbeszédet az RNEP-pel. AdC V/816. 1.
1993.febr.19.
- Az RNEP/PUNR félrevezetõ akciója az, hogy késznek mutatja magát tárgyalni az RMDSZ-szel. Hogyan lehetséges ez, amikor Funar pártja kijelenti: az RMDSZ nem képviseli a romániai magyarságot. Az ellenzéki román újságíró véleménye szerint Funarnak a ténykedése összeegyeztethetetlen egy ilyen kezdeményezéssel.
Virgil Lazar: RNEP-RMDSZ párbeszéd? TrA II/34. 1.
- Funar az RNEP/PUNR nevében nyilatkozatot adott ki. Értesülései szerint magyarországi politikusok is részt fognak venni a gyergyószentmiklósi RMDSZ-konferencián. Kéri a kormányt, hogy függesszenek fel minden RMDSZ-polgármestert és tanácsost, aki megszegi esküjét és alkotmányellenesen ott lesz ezen a konferencián. Az ott elfogadandó dokumentumokra Magyarország áldását fogja adni. Felszólítja az egyházakat, ne kapcsolódjanak be az RMDSZ munkájába, a DK/CD pártjait arra kéri, ne támogassák a magyarok szervezetét.
Gheorghe Funar: Nyilatkozat. AdC V/817. 1.
- Az újságíró egyetért Funarnak azon megállapításával, mely szerint a magyarok ezer év alatt sem tudtak alkalmazkodni Európához, mindig uralmi törekvéseik voltak, a vezetõik szûklátókörûsége elvezet ennek az etnikumnak az önfelszámolásához. Akik a magyarok revizionizmusa ellen lépnek fel, azok a gazemberek ellen fognak össze. Sajnálhatjuk a romániai magyarokat, hogy ilyen vezetõik vannak.
Ioan Timis: “A magyar vezetõk etnikumukat az önfelszámolás felé vezetik". Mt III/184. 1.
1993.febr.20.
- A Iuliu Maniu (Szentegyház) utcai Képzõmûvészeti Galéria kiállítási termének ügyében tovább folyik a harc a római katolikus plébánia és a Képzõmûvészeti Alap között. A terem a római katolikus egyház tulajdonában van, ezt akarja birtokolni a Képzõmûvészek Szövetsége. A román újságíró megjegyzi: ha a két fél közötti pert az egyház megnyeri, akkor az a veszély áll fenn, hogy ezt a termet a magyar képzõmûvészek fogják használni.
Valer Chioreanu: A Képzõmûvészeti Galériáért tovább folyik a háború. AdC V/838. 1.
- A kolozsvári piarista templom tulajdonképpen a római katolikusok és a görög katolikusok közös tulajdona, ugyanis 1932 óta közösen használják a templomot, így jogos annak a követelése, hogy a görög katolikus parókia is itt mûködjék. Ezzel visszaállítják a történelmi igazságot a románoknak, biztosítják méltóságukat - vélekedik a román újságíró.
Vasile Lechintan: Történelmi dokumentumok. AdC V/818. 4.
- A városi RMDSZ-tanácsosok nehéz helyzetben vannak, a többség mindig leszavazza õket. Az alpolgármester szemükre vetette, hogy egyesek a tanács megalakulása óta ellene szavaznak mindannak, ami a város javát szolgálja. A magyar tanácsosok megkérdezték: hány magyar (esetleg magyarul tudó) tisztviselõje van a polgármesteri hivatalnak s ez hogyan tükrözi a város nemzetiségi megoszlását. Funar azt válaszolta, hogy ilyen kimutatásra nincs szükség.
Nits Árpád: RMDSZ-tanácsosok szélmalomharca. Sz V/35. 1.
1993.febr.23.
- Viharos ülése volt a városi tanácsnak. Funar javasolta, hogy tiltsák meg más országok zászlajának használatát és himnuszának éneklését a hivatalos ünnepségeken kívül. Az RMDSZ-tanácsosok kivonultak, a 2 NLP/PNL-s és az ökológus tanácsosok tartózkodtak a szavazáskor, a DK/CD tanácsosai pedig nem vettek részt a szavazáson, mivel szerintük az ilyen döntés túllépi a tanács jogkörét.
O.M.: Kolozsváron nem fogják kitûzni más országok zászlaját, kivéve az egyes hivatalos ünnepségeket. TrA II/36. 1.
- A városi tanácsban újabb konfliktus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Funar javaslatára Raul Sorbant a város díszpolgárává akarják választani. A magyar tanácsosok tiltakoztak ez ellen, hiszen Sorban magatartása közismerten magyarellenes. A többség ennek ellenére megszavazta Sorban díszpolgárságát.
Flavia Serghie: A Városi Tanács ülése / Körvonalazódik egy újabb "csata"? AdC V/819. 5.
- Az RMDSZ megindokolja, miért nem hajlandó Funar javaslatára párbeszédet folytatni az RNEP/PUNR-vel. Minden olyan politikai erõvel kész a dialógusra, amely hozzájárul az ország demokratizálásához, az egységpárt viszont magyarellenes politikát folytat, be akarja szüntetni az RMDSZ-t, Funar feszültséget teremt Kolozsváron, ez pedig ellentétben van azzal, hogy az ilyen megbeszélés az interetnikai megbékélést szolgálja.
Markó Béla: Az RMDSZ megindokolja az RNEP-pel folytatandó párbeszéd visszautasítását. AdC V/819. 1.
1993.febr.24.
- Funar interjúban válaszol arra a kérdésre, miként lehet ellenõrizni, hogy ne énekeljék más országok himnuszát. Azt mondta, hogy erre vannak megfelelõ szervek, a városi tanács határozata nem tartalmaz szankciót, de léteznek jogszabályok, amelyek erre büntetést írnak elõ. Biztos benne, hogy más városok tanácsai is követni fogják Kolozsvár példáját.
Ovidiu Moldovan: Ma válaszol az újságnak: Gheorghe Funar. TrA II/37. 1.
- 93 politikai tisztséget be nem töltõ kolozsvári magyar értelmiségi tiltakozó szöveget írt alá az ellen, amit Funar mûvel Kolozsváron. Felsorakoztatják a sérelmeket: a Magyar Színház évfordulójával kapcsolatos durva intézkedések, a Mátyás-szobor körüli botrány, a kulturális etnikai tisztogatás. Hangsúlyozzák Funar magyarellenességét, diktatórikus viselkedését, antidemokratizmusát, önkényeskedését, törvénytelenségeit. Mindez megnehezíti Románia negatív képének megváltoztatását Európában, az európai felzárkózást.
96 kolozsvári magyar értelmiségi: Nyilatkozat. Sz V/37. 1.
1993.febr.25.
- Octavian Bratila az RMDSZ kiadásában megjelenõ Puntea címû román nyelvû lapban levélben fordul R. Vignal úrhoz, Franciaország bukaresti nagykövetéhez, megírja, hogy Funar intézkedései szerint semmilyen himnuszt, még a Marseilles-t sem szabad énekelni. Ezek után állítsa valaki, hogy nem ápolják a rokonságot a franciákkal.
Octavian Bratila: Õexcellenciájának, R. Vignal úrnak. Sz V/38. 2.
1993.febr.27.
- Mihaela Nicolae fiatal lányt azzal vádolták, hogy Iliescu kolozsvári látogatása alkalmával sértõ szavakat használt az elnökkel szemben. A vádlott beismerte tettét, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-tanácsost, ügyvédet kérte fel védõügyvédnek. Február 26-án jelezte, hogy feldúlták a lakását, viszont értékes tárgyakat nem vittek el. Feltételezhetõen megfélemlítésrõl van szó.
Sz.K.: Feldúlták a lakását. Sz V/40. 1.
1993.márc.3.
- A cikkíró szerint a Mátyás király szülõházára elhelyezett tábla nincs veszélyben, hiszen ez az épület román történelmi emlékház.
Vasile Lechintan: Magyar lapok szemléje. Mt IV/192. 2.
1993.márc.6.
- Funar egy interjúban kijelentette: egyes országok - így Magyarország - igyekeznek megakadályozni Románia belépését az ET/CE-be. Reméli, hogy amikor az ET tanácsosai meglátogatják Kolozsvárt, látni fogják, mennyire tiszteletben tartják az emberi jogokat.
Dorin Serghie: Egy tüskés probléma: belépés az Európa Tanácsba. AdC V/828. 1.
- Michael Dyal, a North Las Vegas város menedzsere Kolozsvárra látogatott. Elítélõen szólt arról, hogy Funar nem engedte be a tanácsülésekre a szakszervezetek képviselõit; szerinte egy amerikai polgármester ilyet nem engedhet meg magának.
Mariana Dan: "Mi tiszteletben tartjuk a közigazgatási egység állampolgárait és véleményüket". TrA II/45. 2.
1993.márc.9.
- Pályázatot írtak ki az Avram Iancu-szoborra. Ilyen feliratot akarnak rátenni: "Szabadság, egyenlõség, testvériség. Magyar testvérek..., akik hisztek az égben az Istenben, a földön a hazában, használjatok más eszközöket velünk szemben, gyõzõdjetek meg afelõl, hogy köztünk a fegyverek sohasem fognak dönteni." [Nem ez a felirat került a szoborra.]
O.M.: Avram Iancu-szobrunk lesz. TrA II/47. 1.
1993.márc.11.
- A román cikkíró természetesnek tartja Tõkés László állásfoglalását az etnikai tisztogatásról. Példákat hoz fel arra, hogy a helyi román lapok milyen gyûlölettel írnak a magyarokról. Így a Mesagerul transilvanban Ion Timis azt állítja, hogy az EP/PE-t a magyar revizionizmus ellen hozták létre. A cikkíró szerint a kommunisták nem tudják megbocsátani, hogy Tõkés robbantotta ki a forradalmat.
Octavian Bratila: A cenzúrától az etnikai tisztogatásig. Sz V/48. 3.
1993.márc.12.
- Az RMDSZ megyei szervezetének vezetõsége beadvánnyal fordult a megyefõnökséghez. Ebben kérte, hogy a prefektúra változtassa meg azt a polgármesteri döntést, mely szerint Kolozsváron nem lehet más állam himnuszát énekelni s más állam zászlaját kitûzni. Ez az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, az EBEÉ dokumentumainak. Hamisnak tartják azt a Funartól származó érvet, mely szerint a március 15-i kellemetlenségek elkerülése véget hozták ezt a döntést.
***: EBEÉ-dokumentumokkal szembefordulva. Sz V/49. 1.
- Amikor a város szélén a "Cluj-Napoca" táblát "megrongálták", mert valaki magyarul is kiírta a város nevét, támadták a magyarokat. Most egy újabb csoport csonkította meg a táblát, a rozsdamentes betûkbõl kettõt lefeszített. Ebbõl nem lett botrány, mert az elfogott tettesek románok voltak.
***: Merénylet a Cluj-Napoca felirat ellen. Sz V/49. 1.
- Corneliu Vadim Tudor exkluzív interjújában elmondta a kolozsvári román lapnak, hogy egyetért Funar kolozsvári intézkedéseivel, hetenként kapcsolatba lép vele, az RNEP/PUNR-t úgy értékeli, mint hõs hazafias szervezetet, amely védelmezi az ország sorsát.
Florin Danciu: Corneliu Vadim Tudor: "Hetente kapcsolatban vagyok Funar úrral". Mt VI/199. 1.
- A román cikkíró a Szabadságban megjelent Pomogáts-cikkel kapcsolatban állítja: a magyarországi szerzõ nem vette figyelembe a román kultúra alkotásait Erdélyben; ha a magyar egyházak visszakapnák vagyonukat, akkor visszamenõleg szentesítenék az évszázados igazságtalanságot a románok ellen.
Vasile Lechintan: A magyar sajtó szemléje. Mt IV/199. 2.
- Egy francia-svájci vállalkozócsoport élén Kolozsvárra látogatott Barta Erik. Funar az ellenzéki lapnak, a Tribuna Ardealuluinak a szerkesztõjét úgy mutatta be neki, mint aki "a román nyelven megjelenõ RMDSZ-lap" újságírója. Ezzel kapcsolatban az ellenzéki román újságíró emlékeztet C. Lalumière asszony megállapítására, mely szerint "egyes erdélyi román politikai személyek nyilatkozatai megdöbbentenek nacionalizmusukkal".
Mircea Ambru: Funar úr nem szalaszt el egy lehetõséget sem, hogy odaüssön. TrA II/49. 2.
1993.márc.13.
- A DK/CD Kolozs megyei szervezete felhívással fordul Kolozsvár lakosságához, ebben felkér mindenkit, írja alá azt a kérést, hogy vizsgálják felül Funar hivatali visszaéléseit. A beadvány felsorolja ezek közül a legfontosabbakat: a kétnyelvû feliratok használatának betiltása, a kilakoltatási akciók, a mûemlékekkel kapcsolatos visszaélések, a nyilvános rendezvények bejelentésének kötelezettsége. Parlamenti vizsgálatot kérnek.
A Demokratikus Konvenció Kolozs Megyei Bizottsága: Felhívás / Beadvány. Sz V/50. 1.
- A kolozsvári piarista templomot ne csak istentiszteletre használhassák a görög katolikus románok, hanem a román parókia is ott mûködjék. Ha ez nem történik meg, akkor a római katolikusokat úgy fogják kezelni, mint akik továbbra is kiállnak a bécsi döntés mellett, ugyanis a görög katolikusok ekkor vesztették el jogukat a templom felett.
Vasile Lechintan: A kolozsvári görög katolikusok igazsága. Mt IV/200. 1.
1993.márc.17.
- Bernard Paqueteau, a francia kulturális központ igazgatója tárgyalt Funarral az intézet számára biztosítandó helyiségrõl. Úgy tudják, hogy Funartól a Mócok útja 18. számú épületet kapják meg, miután kiteszik onnan a MADISZ-t.
(K.N.K.): Paqueteau szerdán Funarral tárgyal. Sz V/52. 2.
- A "kolozsvári római katolikus egyház" kifejezés nem csak a magyar római katolikusokra vonatkozik, az ilyen cím alatt nyilvántartott vagyon nem csak az övék, a román görög katolikus egyház is beletartozik ebbe, így jogot tarthat a "közös" vagyonra. Ezeknek a javaknak egy része nem egyházi jellegû, ennek át kell mennie az állam tulajdonába.
Vasile Lechintan: Ki a tulajdonosa az ún. "kolozsvári római katolikus egyháznak"? AdC V/835. 4.
1993.márc.18.
- A népszámlálás elõzetes adataiból kitûnik, hogy Kolozsvár lakosságának 75,7 százaléka román, 22,7 százaléka magyar. Tehát Funar alaptalanul beszél 80 százalék románról.
(B.Á.): Kolozsvár lakossága: 75,7 százalék román, 22,7 százalék magyar? Sz V/53. 1.
- Octavian Buracu, az Etnikumközi Párbeszéd Társaság elnökének véleménye szerint Funar pártja az ország integritását veszélyeztetõ magyar fenyegetés hangoztatásával saját létét akarja biztosítani. Az etnikai tisztogatás nem csak a magyarokra vonatkozik, országszerte folyik, a kitelepülõk jó része román, többségük részt vett a decemberi forradalomban.
Székely Kriszta: A kitelepülõk többsége decemberi forradalmár. Sz V/53. 1.
1993.márc.25.
- A Világbank képviseletében Kolozsvárra érkezett Gottfried Ablasser. Találkozott a város és a megye vezetõségével. A megbeszélésen Funar kemény hangot használt, azt mondta, hogy a nagy kínai nép képviselõit fogadta elõbb, akiket nagyon komolyan érdekel a romániai könnyûipar, úgy hogy gondolják meg az urak Washingtonban, s lehetõleg siessenek.
Krajnik Nagy Károly: A hitelek diszkrét bája. Sz V/58. 3.
1993.márc.26.
- A Romániai Demokrata Fórum kolozsvári fiókjának elnöke, Paul J. Porr indítványozta az RMDSZ-RNEP/PUNR találkozót. Ez képtelenség, ugyanis az egységpárt vezetõi kijelentették: romániai magyarok nem is léteznek, csak elmagyarosított románok, cigányok, örmények és más nemzetiségûek vannak. Az RNEP nem párbeszédre, hanem számonkérésre szólította fel az RMDSZ-t. Az RMDSZ beadványaira Funar egyszerûen nem válaszol, leragasztott borítékban küldi vissza az ilyen dokumentumokat. Ilyen körülmények között a párbeszédre nincs lehetõség.
Nits Árpád: Hogyan párbeszéljen, ami nem létezik? Sz V/59. 1.
1993.márc.27.
- Funar bejelentette, hogy a Romulus és Remus-szobrot áthelyezteti a Mátyás-szobor elé, a Szent György-szobrot pedig a Béke térre. Amikor az RMDSZ-tanácsosok arra hívták fel a figyelmét, hogy ilyen döntést csak a tanács hozhat, Funar ezt válaszolta: ugyanúgy törvényesen fog eljárni, mint eddig. Arra az érvre, hogy a Béke tér igen forgalmas, s ez károsan hat a szoborra, azt felelte, hogy ez vonatkozik a Mátyás-szoborra is, ha kell, azt is elszállíttatja.
Németh Júlia: Szobortologatás. Sz V/60. 1.
- Funar azt állítja, hogy Kolozsváron több száz utcát aszfaltoztatott le, holott csak néhány gödröt tömetett be, ezt nevezi õ úgy, hogy Kolozsváron nyugati módra lehet közlekedni. Amellett, hogy lábbal tiporja a törvényeket, félre akarja vezetni a közvéleményt, így például a közlekedés siralmas állapotáról. Kérdés: vajon a helyzet nem ismerésébõl fakad az, hogy valótlanságokat állít, vagy rosszindulatúan teszi? Mindkét esetben aberráció, amit tesz.
Octavian Buracu: Gheorghe Funar polgármester aberrációi. TrA II/60. 1.
1993.márc.30.
- A városi tanácsban az ellenzéki tanácsosok Liviu Medrea alpolgármester törvénytelen cselekedeteit akarják megtárgyalni. A felszólításra, mely szerint Medrea válaszoljon a vádakra, az alpolgármester kitérõ feleletet adott, támadta az RMDSZ-t, amely nem hajlandó tudomásul venni, hogy Kolozsvár a romanizmus bástyája. Szerinte az õt ért támadások inkább Funar ellen irányulnak.
Németh Júlia: Felfelé bukott az alpolgármester. Sz V/61. 1.
- Újból felszólították a Korunk szerkesztõségét, hogy hagyja el az épületet. A városi tanácsban a magyar tanácsosok hiába hangsúlyozták az eljárás törvénytelenségét, Funar mellébeszélt, azzal érvelt, hogy szüksége van a helyiségre. Peres ügyekben törvényszéki végzés nélkül senkit sem lehet kilakoltatni.
***: Újabb kilakoltatási felszólítás a Korunk címére. Sz V/61. 2.
1993.márc.31.
- Ion Ratiu szenátor felajánlotta Kolozsvárnak, hogy hozzájárul a memorandisták emlékmûvének felállításához. Ezt a Béke téren szeretné elhelyezni, ahova Funar a Szent György-szobrot akarja vinni. A szakbizottság azon az állásponton volt, hogy a Szent György-szobor jó helyen van. Az RMDSZ-tanácsosok egyetértettek a memorandisták emlékmûvének elkészítésével, mivel a memorandisták politikai foglyok voltak, az RMDSZ pedig ellenzi a politikai pereket.
N.J.: Memorandisták emlékmûve. Sz V/62. 1.
- Octavian Bratila visszautasítja azt a román lapokban megjelent érvelést, mely szerint a piarista templom nem a római katolikus egyházat illeti meg, mivel - úgymond - a többségi román lakosság adójából építették. A szerzõ szerint azért indult kampány a kegyesrendi templom ellen, mert a görög katolikusok az elvett és az ortodoxoknak átadott templomaikat nem tudják visszaszerezni.
Octavian Bratila: Kié a kegyesrendi templom? Sz V/62. 2.
|
|
