|
Balázs Sándor - Schwartz Róbert
Funar-korszak Kolozsváron
1993.ápr.3.
- Megalakult Kolozsváron a Bereczky Árpád Alapítvány, amelynek célja felderíteni a kommunista rendszerben elkövetett politikai gyilkosságok hátterét, így az Érchegységben kivégzetteknek, a füzesmikolai (Nicula) politikai gyilkosságoknak az ügyét. Bereczky elmondta, hogy megfélemlítésnek van kitéve, telefonon halálos fenyegetéseket kap.
Balló Áron: A kolozsvári Bereczky Árpád Alapítvány. Sz V/65. 4.
1993.ápr.6.
- Paul Eugen, a Képzõmûvészek Szövetsége kolozsvári fiókjának elnöke megvádolta Czirják Árpád kanonokplébánost, hogy a Iuliu Maniu (Szentegyház) utcai kiállítási termet úgymond el akarja venni a képzõmûvészektõl. A terem a római katolikus egyház tulajdona. Az elnök azon panaszkodik, hogy nem részesülnek állami segélyben, s ilyen körülmények között a kiállítóterem átadása az egyháznak megrövidíti a kolozsvári képzõmûvészeket. [Az igazság az, hogy az egyház nevetségesen kis összegért nem tudja a képzõmûvészek rendelkezésére bocsátani a termet, amely - ha megfelelõ anyagi ellenszolgáltatást kap az egyház a teremhasználatért - továbbra is a kolozsvári képzõmûvészeket segítheti.]
Paul Eugen: A képzõmûvészek közös ügye. Sz V/66. 1, 2.
1993.ápr.7.
- Funar ismét belekötött a MADISZ-ba, felszólították a magyar diákszövetséget, hogy a névtábláján elsõ helyen románul írják ki a szervezet nevét. Az ilyen utasítás csak a kereskedelmi társaságokra vonatkozik, a MADISZ nem ilyen. Egyébként is alaptalan Funar felhívása, hiszen a névtáblán felül található a román elnevezés.
Balló Áron: Nyílt kapuk döngetése. Sz V/67. 1.
1993.ápr.8.
- Belgiumból segítség érkezett a Báthory Líceum számára. A küldöttség nevében Péterfalvy András úgy nyilatkozott, hogy megdöbbenéssel tapasztalta, mennyire tönkrement az iskola 1989 óta, valóban szükség volt a segélynyújtásra.
Balló Áron: A maradók megsegítése. Sz V/68. 3.
1993.ápr.9.
- Medrea alpolgármester visszaéléseket követett el, területeket adott ki szükséges iratok nélkül. Így részesedett illegális házhelybõl Adrian Motiu RNEP/PUNR-s szenátor és Iustinian Petrescu, az ismert vatrás. Amikor az ellenzéki városi tanácsosok számon akarták kérni a visszaéléseket, a városi jogász azt állította, hogy erre nincs lehetõség, a tanácsosok csak interpellációkat nyújthatnak be.
Németh Júlia: Törvényesség és sajtószabadság péunérés módra. Sz V/69. 1.
- Az április 7-i városi tanácsülésen Liviu Medrea elmarasztalta a sajtót, amiért õt törvénytelenséggel vádolták. Az ilyen híreket közlõ újságírókat szégyentelen hazugoknak nevezte. Kijelentette: ezentúl csak 500-1000 dolláros összegért hajlandó interjút adni. Az ellenzéki sajtó képviselõi kivonultak a városi tanácsülésrõl. 11 újságíró aláírásával tiltakozás jelent meg ezzel kapcsolatban. Az aláírók között a bukaresti lapok kolozsvári tudósítói mellett ott vannak a kolozsvári Nu, az Agora és a Szabadság újságírói.
11 újságíró: Tiltakozás. Sz V/69. 1.
1993.ápr.14.
- Egyes szerkesztõségeket (Apostrof, Helikon) ki akarnak lakoltatni, a Mesagerul transilvan szerkesztõségét nem. Ez azt jelenti, hogy Funar aszerint dönt így vagy úgy, hogy ki mennyire tanúsít engedelmességet iránta? Zanc nem avatkozik bele az ilyen ügybe. Ilyenkor hangoztatni tudja, hogy létezik helyi autonómia.
Mircea Ambru: A területek újraelosztása az engedelmesség kritériuma szerint? TrA II/72. 2.
- Az városi tanács ülésén megrágalmazták az ellenzéki újságírókat, akik emiatt kivonultak. Liviu Medrea alpolgármester azt állította, hogy ezek az újságírók szégyentelenül hazudnak és manipulálják az ellenzéket. Az újságírók és Funar között éles konfliktus volt. Funar ezt kiabálta, amikor elhagyták a termet: "egy órával ezelõtt kellett volna megtegyék". Erre az egyik újságíró így válaszolt: távozunk, mert dilettánsnak nevezett, holott a dilettáns az, aki a polgármesteri székben ül.
Ovidiu Moldovan: Újból a polgármesteri hivatalban történt botrányról. TrA II/72. 2.
- Vidahörcs Gyöngyi névvel Funarnak címzett levelet közöl a lap Ileni-bõl (Illyefalváról). A szöveg magyarellenes, a cikkíró azt állítja, hogy Király Károly polgárháborúba akarja sodorni az országot, az RMDSZ-t maffiának nevezi, az etnikai alapon létrehozott párt koncentrációs tábort jelen. [Nyilvánvaló provokációról van szó annak "igazolására", amit Funar hajtogat, miszerint a magyarok zöme nem zárkózik fel az RMDSZ mögé.]
Vidahörcs: Gheorghe Funar úrnak. Mt IV/644. 2.
- Folytatódik Funar lélektani háborúja a Korunk ellen. Újabb kilakoltatási parancs érkezett, a 283-as átirat, csakhogy ez nem a tanács, hanem a polgármesteri hivatal fejlécével. Elõzetesen szó volt arról, hogy a Iasi utcában utalnak ki helyiséget a folyóiratnak, most kiderült, hogy ilyen ajánlat nincs.
***: A lélektani háború folytatódik. Sz V/71. 1.
1993.ápr.15.
- Eckstein-Kovács Péter tanácsos a tanácsülésen szóvá tette, hogy a polgármesteri hivatal nem iktatja a Korunk beadványait. Azzal érvelnek, hogy az iratokon levõ pecsét kétnyelvû, s ilyen pecsét használata alkotmányellenes.
N.J.: Nem iktatják a Korunk beadványait. Sz V/72. 1.
1993.ápr.16.
- A kolozsvári bíróság április 15-i határozata felfüggesztette a Korunk szerkesztõ-ségének kilakoltatására vonatkozó polgármesteri rendelet végrehajtását, így az ügy letárgyalásáig a Korunk maradhat mostani helyén.
***: Felfüggesztették a Korunk kilakoltatását. Sz V/73. 1.
- Iuliu Pacuraru, az NMF/FSN megyei elnöke a megmentési front igazgatótanácsának ülésén azt állította, hogy május 1-e után nagy társadalmi forrongás várható Kolozsváron, de ennek szerinte nem etnikai, hanem gazdasági okai vannak. Több kolozsvári gyárban a munkásságnak több mint a fele aláírta a felhívást az általános sztrájkra.
Nits Árpád: Rotyog a láva. Sz V/73. 1, 2.
1993.ápr.21.
- A Korunk szerkesztõsége tiltakozó nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy ki akarják lakoltatni. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa ülésezett, s megvitatták az együttmûködést az RMDSZ és a MÚRE között a Korunkat ért sorozatos fenyegetések elleni fellépésben.
A Korunk szerkesztõségének nyilatkozata. Sz V/75. 1.
1993.ápr.22.
- Liviu Medrea alpolgármester semmisnek nyilvánította a kolozsvári bíróság rendelkezését, amely felfüggesztette a Korunk kilakoltatását. Április 21-én munkások jelentek meg, akik el akarták kezdeni a helység kiürítését. Ott volt két rendõr is. A kilakoltatás mégis elmaradt, mert az alprefektus áttelefonált a rendõrségre, miszerint nem jó, ha ebben az ügyben az egyik fél oldalán beavatkoznak.
Nits Árpád: A felülbírálók. Sz V/76. 1, 2.
- Octavian Buracu szerint Kolozsváron etnikai tisztogatás folyik. A megyei és városi közigazgatásban egyetlen magyar sincs, holott a magyar nemzetiségûek aránya 20-25 százalék. A kiválasztás nem a rátermettség szerint, hanem etnikai alapon történik.
Octavian Buracu: Etnikai tisztogatás Kolozsváron. Sz V/76. 1.
1993.ápr.23.
- Tovább folyik a botrányos akció a Korunk szerkesztõségének kilakoltatásával kapcsolatban. Liviu Medrea alprefektus kijelentette: elõbb költözzenek ki, majd azután elrendezik az új helyiséget. A Korunk szerkesztõsége bezárkózott a szerkesztõségbe, erõszakkal nem tudták kilakoltatni õket.
Nits Árpád: Nincs kiutalás. Sz V/77. 1.
1993.ápr.24.
- A városi tanács ülésének napirendjére felvették azt, hogy népszavazást rendezzenek a "horthysta-kommunista" magyar egyetem és a magyar fõkonzulátus visszaállításáról.
(Nits): A kolozsvári 8-as pont. V/78. 1.
1993.ápr.28.
- Funar minden szobrot a régi helyére akar állítani, ezért szándékszik a Szent György-szobrot az igen forgalmas Béke térre vinni. Szerinte a kommunisták helyezték a szobrot a Farkas utcába.
Herédi Gusztáv: Szobrok kálváriája. Sz V/80. 1.
- Funar szeretné, ha minél hamarabb megkötnék a román-magyar alapszerzõdést, de nem tudja elfogadni, hogy Magyarország feltételeket szabjon. Elveti azt, hogy az RMDSZ harmadik partnerként részt vegyen az alapszerzõdés megkötésének elõkészítésében.
Dorin Serghie: "Úgy tûnik, viccelõ kedvük van... AdC V/864. 1.
1993.ápr.29.
- Liviu Medrea alpolgármestert kinevezték alprefektusnak. A beiktatáskor Zanc prefektus nem tulajdonított nagy jelentõséget ennek. Funar sajtóértekezleten ízléstelennek tartotta azt a kérdést, hogy mi lesz, ha a prefektuspáros nem fog tudni együttmûködni vele.
Németh Júlia: És mégis felfelé bukott Medrea alpolgármester. Sz V/81. 1.
1993.máj.4.
- Az RNEP/PUNR-s városi tanácsosok azt állították, hogy a magyar egyetemrõl és a magyar fõkonzulátusról rendezendõ népszavazás válasz lesz a kívülrõl jövõ kihívásra. A népszavazás költségeit a városi költségvetésbõl kellene fedezni. A konvenció és az RMDSZ nem szavazott ez ügyben. Csak elvi döntés született, Funar kezdeményezheti a népszavazás megtartását, ha erre alkalmasnak találja az idõt.
D. Mosoiu: A népszavazás csípõs interetnikai vitákat fakasztott. Mt IV/637. 1.
- Petre Roman Kolozsváron egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy Ioan Gavra a régi rendszer politikai rosszindulatának hordozója. P. Roman örült, hogy Kolozsváron nem találkozott Funarral.
Mircea Ambru: "Van szerencsém nem látni Funar urat". TrA II/86. 1.
- Funar a városi tanács ülésén fenyegetõen beszélt Magyarországról, azt mondta, hogy a magyar hadsereg még a 4. Erdélyi Hadsereggel sem tudna megküzdeni, nemhogy az összesített haderõvel. Azt állította, hogy a békét fegyverrel kell megvédeni.
Németh Júlia: Tizenegymillió egy népszavazásért. Sz V/84. 1, 2.
1993.máj.5.
- Liviu Medrea akkor még alpolgármester a városi tanácsülésen kijelentette: "Honnan az a szemtelenség Magyarország részérõl, hogy állandóan õ szabjon feltételeket? Egy európai hazug állam állítson sarokba minket, szakadatlanul fülünket és hajunkat rángassa?" Funar azzal vádolta Magyarországot, hogy ki akarja használni a romániai gazdasági helyzetet és el akarja szigetelni az országot.
Ovidiu Moldovan: "Népszavazás" mellette és ellene. TrA II/87 2.
1993.máj.6.
- Az Apostrof és a Helikon irodalmi lap fõszerkesztõje - Marta Petreu és Szilágyi István - a Román Írószövetséghez fordult, jelezték, hogy Funar ki akarja lakoltatni a két szerkesztõséget. Arra a kérésükre, hogy a polgármesteri hivatal elemezze újra a kérdést, elutasító választ kaptak. Mivel az Írószövetség lapjáról van szó, ez sértés a szövetség ellen, azt bizonyítja, hogy Funar lebecsüli a kultúrát és erõszakkal fenyeget.
Marta Petreu, Szilágyi István: A Román Írószövetségnek. TrA II/88. 1.
- A Funar-Medrea kettõs a városi tanácsban úgy manõverezett a szavazáskor, hogy meglegyen a fele plusz egy. Rendszerint nyílt szavazást kért, titkos szavazás esetében ugyanis más eredmény születhetik.
Ioan Deac: A fele plusz egy szabály és a Funar-Medrea kettõs. TrA II/88. 3.
1993.máj.7.
- Petru Prunea nyílt levélben fordul Funarhoz. Leírja, hogy családjában áldozatai vannak a horthyzmusnak. Jó románként mégis úgy érzi, hogy Funar messze megy a visszaélésekben, megszegi az alkotmányt. Az RNEP/PUNR programját magyarellenesnek tartja. Szerinte a magyarellenes intézkedések Kolozsváron semmiben sem különböznek azoktól a románellenes megnyilvánulásoktól, amelyekkel Hargitában vagy Kovásznán találkozunk.
Petru Prunea: Nyílt levél Gheorghe Funar úrnak. Mt IV/640 1, 2.
- A Bolyai Társaság tiltakozik Funar kijelentései ellen, melyek szerint a magyar tannyelvû egyetem visszaállítása szeparatizmust jelentene. Visszautasítja azt a vádat, hogy a Bolyai egyetem kommunista-horthysta egyetem lett volna s hozzájárult volna a totalitarizmus meghonosításához, hiszen éppen a totalitarizmus megerõsödésekor szüntették meg. Elutasítja azt az érvet is, hogy a magyar egyetemrõl kikerült végzõsök nem tudnának elhelyezkedni, mert úgymond nem fognak tudni románul.
A Bolyai Társaság Elnöksége: Nyilatkozat. Sz V/87. 1.
- Zanc prefektus mindenben egyetértett a városi tanács határozataival, kivéve azt az intézkedést, hogy az egyház épületeiben nem lehet politizálni. Ez az egyház autonómiájának megsértését jelenti, s erre vonatkozóan a Legfelsõbb Bíróság döntésére van szükség. Helyeselte Funar intézkedéseit arra nézve, hogy Kolozsváron ne lehessen használni más államok szimbólumait. Funar megelégedéssel vette tudomásul a prefektus véleményét.
(németh): És lõn egységpárti világosság. Sz V/87. 2.
1993.máj.8.
- Az Elnöki Hivatal szóvivõje válaszolt Balázs Sándornak az államelnökhöz intézett levelére, amelyben kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. A névtelen cikkíró ebbõl a válaszból azt emeli ki, hogy a magyar tannyelvû egyetem megnyitása Kolozsváron nem tartozik az általános emberi jogok körébe, ez kizárólag adminisztratív kérdés, amelyet a gyakorlati szükségleteknek megfelelõen kell kezelni.
***: Egy magyar egyetem létrehozása Kolozsváron nem az emberi jogok körébe tartozik. Mt IV/641. 8.
- Bernard Paqueteau, a kolozsvári francia kulturális központ vezetõje tanulmányt írt a Commentaire címû francia lapban. Ebben - a román cikkíró állítása szerint - hamis képet festett Romániáról, nemzetikommunistának titulált mindenkit, kivéve az ellenzéket, így az RMDSZ-t. Meghamisította Románia múltját, az 1989 elõtti helyzetet. Az újságírónõ végsõ következtetése az, hogy Paqueteau úr szedje a sátorfáját és tûnjék el Kolozsvárról.
Elena Neagoe: Ki hát Bernard Paqueteau úr? Mt IV/641. 1, 2.
- A lap közli Petru Prunea Funarhoz írt levelének második részét. Ebben a levélíró azt állítja, hogy valóban vannak szélsõséges magyarok, az RMDSZ destabilizáló tényezõ, de kérdés, hogy olyan módon kell-e reagálni erre, ahogyan Funar teszi. Vajon a Funar-féle intézkedések nem éppen az RMDSZ malmára hajtják a vizet, nem ezek igazolják az RMDSZ ugyancsak szélsõséges reagálásait?
Petru Prunea: Nyílt levél Gheorghe Funar úrnak. Mt IV/641. 2.
1993.máj.12.
- Octavian Buracu válaszol az õt ért támadásokra. 1990-ben a megye élén állt, s azzal oldotta fel az interetnikai konfliktushelyzetet, hogy új román nyelvû líceumot hozott létre Avram Iancu névvel. [Tehát szó sincs arról, hogy elûzték volna a román tanulókat a magyar iskolákból.] Buracu ultranacionalista megnyilvánulásnak nevezi, hogy betiltották a kétnyelvû feliratok használatát Kolozsváron.
Octavian Buracu: Ördögi kitartás. Sz V/90. 7.
- Balázs Sándor elutasítja Funar indokait arra nézve, hogy népszavazással kell eldönteni, legyen-e magyar tannyelvû egyetem Kolozsváron. Az esetleges népszavazás kiírása sérti a magyarságot, mert kétségbe vonja, hogy Kolozsváron évszázadok óta - kisebb megszakításokkal - folytonosan mûködött magyar egyetem. A magyar tannyelvû egyetem felépítéséhez az itt élõ magyarok járultak hozzá, õk hozták létre az Egyetemi Könyvtárat, építették fel azoknak az épületeknek a legtöbbjét, amelyekben a mostani Babes-Bolyai Egyetem mûködik. Az anyanyelvû egyetemet adófizetõ polgár minõségünkben is kiérdemeljük.
Balázs Sándor: Egyetem és népszavazás. Sz V/90.(Erdélyi Híradó) II.
1993.máj.13.
- Nicolae Maier nyilatkozott a román-magyar viszonyról, súlyos vádakat fogalmazott meg az RMDSZ ellen. A PSZP/PAC helyi elnöke szerint "a magyaroknak is abból a gondolatból kell kiindulniuk, hogy román állampolgárok, mivel sok minden, amit tesznek, kifejezi vagy arra irányul, hogy elfelejtsék ezt". Vagy: "...a magyar etnikum [tehát az egész magyarság, nem egyes személyek] soviniszta."
Florin Danciu: Á, ti vagytok azok, akik eladtátok az országot a magyaroknak. Mt IV/644. 1, 3.
- A KDNPP/PNTCD városi tanácsosai állást foglaltak a Kolozsváron tervezett népszavazással kapcsolatban. Ilyen kérdéseket tettek fel Funarnak: hol van az a hivatalos okmány, amelyben Magyarország feltételeket szab a kétoldalú szerzõdés megkötéséhez, mibõl fogják állni a népszavazás költségeit? Az aláírók szerint valóban nem szükséges magyar tannyelvû egyetem Kolozsváron, de a konzulátus kérdésében nem dönthet a tanács.
Négy KDNPP-s városi tanácsos: Az ellenzéki tanácsosok megharagudtak a polgármesterre és ... az Evenimentul zileire. Mt IV/644. 12.
- A kolozsvári Györgyfalvi negyedben ortodox templomot akarnak felépíteni. Így zöldövezetet vennének el, ezért a lakosság nem értett egyet ezzel. Mindezek ellenére az ortodoxok engedélyt kaptak az építkezésre. Most azzal érvel az ortodox egyház, hogy aláírásgyûjtést folytattak, s az íveket magyarok is aláírták. A Györgyfalvi negyedi magyarok azt állítják, hogy nem írtak alá semmiféle templomot támogató nyilatkozatot.
Makkay József: Ortodox templom a Györgyfalvi negyedben? Sz V/91. 1.
1993.máj.14.
- Közvélemény-kutatás a Funar által meghirdetett kolozsvári népszavazásról. Petre Litiu (PSZP/PAC): a konzulátus mûködtetése nem a városi tanács kompetenciájába tartozik, a román államnak nem kötelessége magyar egyetemet fenntartani. Ioan Hernianu (az NRP/PRM helyi alelnöke): nem szükséges a népszavazás, a magyar egyetemre nincs szükség, mert nyelvileg hátrányos szakembereket képezne ki.
Florin Danciu: Referendum a népszavazásról (I). Mt IV/645. 1, 3.
1993.máj.15.
- A városi tanács alpolgármesternek választotta az RNEP/PUNR-s Mihai Greabut. Funar ez alkalommal kijelentette: ez a szavazás is azt bizonyítja, hogy a városban minden szavazáson a románok nyernek. Petru Mesesan, a másik jelölt kikérte magának, hogy aki nem vatrás, az nem is román, õ románnak érzi magát.
***: Aki nem vatrás, nem is román. Sz V/93. 1.
1993.máj.18.
- A kolozsvári bíróság megállapította, hogy a május 14-én felvett jegyzõkönyv, mely szerint Mihaela Nicolae 1992-ben Iliescu kolozsvári látogatása alkalmával lehurrogta az elnököt, nem felel meg a valóságnak, így a fiatal lányt nem fenyegeti börtön.
***: Igazság szolgáltatott. Sz V/94. 1.
1993.máj.19.
- Reanaud Vignal, Franciaország nagykövete Kolozsvárra látogatott a Francia Kulturális Központtal kapcsolatos kérdések rendezésére. Találkozott Funarral is. Kemény hangot használt, többek között ezt mondta: "Remélem, Kolozsváron nincs értelmi fogyatékosság." A sajtóértekezleten viszont már megelégedéssel beszélt a látogatásáról.
D.M.: Franciaország nagykövete Kolozsváron. Mt IV/648. 1.
1993.máj.20.
- Olvasói levél érkezett a román lap szerkesztõségébe. Ebben a levélíró kifogásolja, hogy valaki "valamiféle közgazdásznak" titulálta Funart, az illetõ - a levélíró szerint - talán RMDSZ-tag lehetett. Ha a magyarok közül valaki nem akar román polgármestert Kolozsváron, akkor takarodjék az országból, ha pedig román, akkor a nemzet árulója.
Camelia Radulescu: Levelek a fõszerkesztõnek. Mt IV/649. 3.
1993.máj.21.
- Ioan Aluas, az egyetem szociológus tanárának kezdeményezésére megalakult Kolozsváron az interetnikai viszonyokat kutató intézet. Ez tudományosan kívánja elemezni az etnikumközi relációkat, hogy ennek segítségével fel lehessen oldani az interetnikai feszültségeket. Az intézetnek 65 tagja van. A cikkíró gúnyolódva megjegyzi, hogy innen csak Szõcs Géza hiányzik.
***: Az interetnikai viszonyokat kutató intézet. Mt IV/650. 3.
- Május 20-án megérkezett az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéhez az a levél, amelynek borítékán V.19. szerepel, s amely egy 1993. február 17-i iktatószámmal ellátott ügyészségi választ tartalmaz. A válasz mindössze három sor, az áll benne, hogy a tábla elhelyezése a Mátyás-szobron nem bûncselekmény tárgya, így nem indítható eljárás. Furcsa, hogy ennyi idõ kellett a levél továbbításához.
***: Föld körüli postaút. Sz V/97. 1.
- A városi tanácsülésen a Régi Monostor Fiai elnevezésû szervezet egyik tagja megrágalmazott egy román fõmérnököt, miszerint a magyarok lovaiért többet ad, mint a románokéiért. A fõmérnök azonban visszautasította a vádat, bebizonyította, hogy a hóstátiak sem kapnak semmivel sem többet a lovakért, mint a monostori románok.
Németh Júlia: A magyar lóért többet adnak? Sz V/97. 1.
1993.máj.22.
- A kolozsvári ellenzéki lapok - köztük a Szabadság is - védelmére keltek Mihaela Nicolae kisasszonynak, akit el akartak ítélni, mert Iliescu kolozsvári látogatása alkalmával szidta az államelnököt. A Mesagerul transilvan elutasítja ezt az álláspontot, azt állítja, hogy az ellenzéki újságok szenzációhajhászás céljából vették védelmükbe Nicolae kisasszonyt, hivatkoznak egyes törvényekre, amelyek szerint valamely személy megsértése büntetendõ cselekmény.
Adriana Vitan: Szenzáció ... minden áron, avagy miként szidják az ország elnökét. Mt IV/651. 3.
- Claude Karnoouh párizsi fõkutató, a kolozsvári egyetem meghívott tanára levélben fordul Elena N.-hez [Neagoe, aki a Mesagrul transilvanban kitámadta Bernard Paqueteau-t, a kolozsvári Francia Kulturális Központ vezetõjét], aljas rágalomnak nevezi azt, amit Elena N. írt, érthetetlen, hogy a román újságírónõ szemére veti valakinek, miért vásárol Budapesten, hiszen a piacgazdaságban mindenkinek joga van ott vásárolni, ahol akar. Bárkinek joga van bárhol közölni (ezt tette Paqueteau is), akinek nem tetszik, ki mit írt, kifejtheti véleményét, de ne rágalmazzon.
Claude Karnoouh: Levél (folyamodvány formájában) Elena N....-nek címezve. TrA II/100. 2.
1993.máj.26.
- A kolozsvári sajtóban megjelent írások román szemléjében Vasile Lechintan elítélõen ír Balázs Sándornak az Erdélyi Híradóban megjelent cikkérõl, amelyben arról van szó, hogy Erdélyben, jelesül Kolozsváron, régi múltja van a magyar egyetemnek. A sajtószemlézõ azt állítja, hogy ez nem felel meg a valóságnak, a régi egyetemek nem magyar egyetemek voltak, ugyanis latin nyelven tanítottak.
Vasile Lechintan: Emigránsok Romániából. Mt IV/653. 2.
- Az 1989-es kolozsvári vérengzés elkövetõit három év után sem vonták felelõsségre. Mindössze 4 személyt tartottak felelõsnek, de õk sem kaptak büntetést. Cheler tábornok 1990-ben kijelentette, hogy ha a vétkes tiszteket nem bocsátják azonnal szabadon, el fogja foglalni Kolozsvárt.
Octavian Buracu: Az igazság keresése három éven át. TrA II/102. 2.
- A Bolyai Társaság elnöke pontról pontra visszaveri Traian Chebeleu elnöki szóvivõ állításait a kolozsvári Bolyai Egyetemmel kapcsolatban. Nem igaz, hogy a magyarság megkérdezése nélkül fordult a társaság az államelnökhöz, hiszen az RMDSZ egymillió szavazatot kapott, s a programjában benne van a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítása mint cél. Nem igaz, hogy Nyugaton nem mûködnek kisebbségek nyelvén egyetemek. Nem felel meg a valóságnak, hogy a Bolyai Egyetemet nem számolták fel, csak egyesítették, ugyanis az önálló magyar Bolyai Egyetem megszûnt.
Balázs Sándor: Traian Chebeleu úrnak, Románia Elnöki Hivatala, Bukarest. Sz V/100. Erdélyi Híradó III.
1993.máj.28.
- A Korunk szerkesztõsége közli, hogy a közte és a polgármesteri hivatal közötti kilakoltatási perben a legközelebbi tárgyalás június 2-án lesz. Egyeztetõ tárgyalások folynak, folyamatban van az új helyiségek kialakítása. A szerkesztõi munka egyelõre a régi helyen folyik.
A Korunk szerkesztõsége: A Korunk székhelyérõl. Sz V/102. 2.
1993.máj.29.
- Bejelentették, hogy a PSZ/AC Kolozsváron létrehozza a Polgári Akadémiát, ez a demokrácia iskolája lesz. Elõadásokat fognak tartani. Az akadémia el is kezdte mûködését, olyan kiváló ellenzékiek tartottak elõadást, mint Octavian Paler vagy Adrian Marino. Ez utóbbi elõadásának a címe az volt, hogy Románia és Európa, végsõ kicsengése pedig az, hogy Európa megtalálása nem diplomáciai probléma, hanem az európai kultúrához való kapcsolódás kérdése.
S.G.M.: A Polgári Szövetség menetel Európa felé. Mt IV/656. 2.
- A kolozsvári iskolákban a tanulók még mindig a régi tankönyvekbõl tanulnak, amelyek tele vannak a kommunizmus tévelygéseivel. Victor Dragoi megyei fõtanfelügyelõ elismerte ezt, abnormálisnak tartotta, de szerinte ezen egyik napról a másikra nem lehet változtatni.
Mariana Dan: Egyes iskolákban még most is a kommunista tévelygéseket tanítják. TrA II/105. 1.
- Dan Rebreanu visszaveri Balázs Sándornak azt az érvét, hogy a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításával magasabb - intézményközi - szintre lehetne emelni az interetnikai viszonyokat. Rebreanu azt állítja, hogy egy ilyen egyetem mûködése Kolozsváron amolyan "hídfõ" lenne az autonómia felé, ami jogilag "enklávét" eredményez. Az egységes nemzeti államban nincs helye egy ilyen intézménynek, amely csak lépés akar lenni a távolabbi cél elérése felé.
Dan Rebreanu: Egy túl távoli "hídfõ". AdC V/887. 1.
1993.jún.1.
- A Vatra Romaneasca kolozsvári konferenciáján elhangzott az, hogy az RNEP/PUNR nyíltan vallja, miszerint a Vatra az õ irányítása alatt áll. Adrian Motiu azt állította, hogy Románia nem kerülhet be az ET/CE-be, mert "úgy néznek ránk, mintha leprások lennénk". A Vatrának tisztáznia kell: egyetért-e azokkal a szélsõséges lapokkal (Romania Mare, Vremea, Europa), amelyek kétkedve fogadják Románia belépését az európai közösségbe.
Virgil Lazar: "Vatra Romaneasca". TrA II/106. 1.
- A román szerzõ a magyar lapokban tallózva beszámol arról, hogy a 2. számú líceumban [ez a Báthory Líceum] leleplezték Márton Áron szobrát. Szerinte a románoknak ez a név nem mond semmit, más személyiséget kellett volna választani, aki ebben az iskolában tanult. Kifogásolja, hogy Márton Áron nevéhez fûzõdik a transzilvanizmus gondolata, ezt nem szabad rehabilitálni, mivel ez a magyar revizionizmusnak az erdélyi ideológiája.
Vasile Lechintan: Észrevételek egy szobor leleplezésével kapcsolatban. Mt IV/657. 3.
1993.jún.2.
- A Vatra megyei konferenciáján Funar állította: a kisebbségek centripetális erõt képviselnek Romániában, az ország helyzete nem rózsás, egyedül a Vatra mentheti meg az országot akkor, ha minden párt elfogadja az õ ideológiáját.
Ovidiu Moldovan: A Vatra Romaneasca megyei konferenciája. TrA II/107. 2.
1993.jún.3.
- A Vatra Romaneasca kolozsvári konferenciáján pánikkeltõ hangulat volt, a felszólalók a fenyegetettség érzését terjesztették, nehezményezték, hogy a szervezet keveset foglalkozott a kultúrával. Raul Sorban kifejtette, hogy valójában nem egy magyar klikkel, hanem az egész magyarsággal állnak szemben. Zeno Opris szerint nem lehet béke a magyarokkal mindaddig, amíg azok az ország felforgatására törekednek.
***: A pánikkeltés nagymesterei. Sz V/106. 1.
- Kolozsváron a római katolikus egyház meg akar szerezni a bérlõitõl bizonyos helyiségeket, azzal érvelve, hogy azok az egyház tulajdonát képezik. Ebbõl peres ügyek lettek. A római katolikus egyház nem tudja bizonyítani tulajdonjogát, mivel a telekkönyvekbõl az eredeti dokumentumok hiányoznak. [A cikkírónak fel sem tûnik, miért éppen ezek hiányoznak.] A cikk szerzõje szerint ezek az épületek nem is az egyház tulajdonában vannak, így tulajdonképpen etnikai tisztogatás folyik Kolozsváron - a románok ellen.
Irina Dumitrascu: A római katolikus egyház és a bérlõk. Mt IV/659. 3.
1993.jún.4.
- Vacaroiu miniszterelnök Kolozsvárra látogatott, részt vett a megyei tanácsosok összejövetelén. Ezen a gyûlésen Eckstein-Kovács Péter tanácsos azzal vádolta Funart, hogy viszályt kelt a városban. Funar azt felelte, hogy éppen az RMDSZ a viszálykeltõ, különben az RMDSZ elnevezés is helytelen, mert nem a magyarok, hanem az elmagyarosított románok szövetségérõl van szó.
Nits Árpád: Mutogatás. Sz V/107. 1, 2.
- Octavian Buracu levélben fordult Ion Iliescu elnökhöz, ebben jelzi, hogy még ez év májusában táviratot küldött az államelnöknek, amelyben kérte, hogy intézkedjék Funar kitartó és beszámíthatatlan módon folytatott, a város interetnikai együttélését veszélyeztetõ tevékenysége ellen. Iliescutól mind ez idáig nem jött válasz.
Octavian Buracu: Felhívás Románia elnökéhez, Ion Iliescu úrhoz. Sz V/107. 1.
- A városi tanácsülésen, amelyen jelen volt Vacaroiu is, Eckstein-Kovács Péter tanácsos kérte, hogy engedélyezzék a kétnyelvû pecsétek használatát. Nem kapott rá választ.
***: A számlák benyújtása a polgármesteri hivatalban. Mt IV/660. 1.
1993.jún.5.
- Iliescu kolozsvári látogatása alkalmával érzõdött a Funar-Iliescu ellentét. Amikor a megyei tanács elnökének felszólalása után Funar akarta kifejteni véleményét, az államelnök leintette: "Ez a pillanat nem alkalmas" - mondta.
Nits Árpád: Doina Cornea asszonyt a Vatra fellegvárában sem szabad bántani. Sz V/108. 1, 4.
- Vacaroiu kolozsvári látogatása alkalmával kijelentette: egy fõkonzulátus létesítése nem tartozik a városi tanács kompetenciájába, nem helyi probléma, errõl a kormány dönt. Így tárgytalan a Funar által kilátásba helyezett helyi népszavazás ez ügyben.
Molnos Lajos: Némi kiegészítés. Sz V/108. 1, 2.
- Iliescu kolozsvári látogatásakor úgy vélekedett, hogy mi a demokráciát nem König úr kedvéért csináljuk, elítélte azokat, akik nyilatkozataikban meghamisítják az ország objektív helyzetét, ezek között említette Doina Corneát, aki szerint Romániában 1989 után semmi sem változott. Iliescu szerint még mindig folyik a régi ideológiai mérgezés.
T.A.: "Az ideológiai mérgezés még mindig uralja gondolkodásunkat". TrA II/110. 1.
- Vacaroiu felkereste a polgármesteri hivatalt. Itt, bár Funar rendkívül optimista hangon beszélt a kolozsvári állapotokról, a tanácsosok felfedtek számos visszásságot. A kormányfõ javasolta, hogy a városi tanács ne folytasson politikai vitákat a tanácsüléseken, hanem a napi problémákat oldja meg.
Ovidiu Moldovan: Vacaroiu a polgármesteri hivatalban. TrA II/110. 1, 2.
- Vacaroiu Kolozsváron tanúja volt annak a "mérkõzésnek", amely az RMDSZ és Funar között zajlott. Az RMDSZ tanácsosainak Funar intézkedései elleni tiltakozására a polgármester durva hangon válaszolt, arra utalt, hogy az RMDSZ nem szavazta meg az alkotmányt. Az RMDSZ részérõl elhangzott az is, hogy Funar nem tartja be a választási kampányban tett ígéretét, mely szerint Kolozsvár minden állampolgárának polgármestere lesz.
Ion Goia: A miniszterelnök és az RMDSZ-Gh. Funar "mérkõzés". AdC V/892. 1.
1993.jún.8.
- Június 6-án az RMDSZ kolozsvári vezetõsége fogadta a Max van der Stoël által vezetett EBEÉ-küldöttséget. A megbeszélésen Tõkés László és Takács Csaba bemutatta a romániai politikai helyzetet. A vendégek érdeklõdtek a kisebbségi oktatás helyzetérõl, az önrendelkezésrõl, az egyházi vagyon visszaadásáról; szó esett a magyarságot ért sérelmekrõl, a bebörtönzött magyarokról. Az RMDSZ gazdag dokumentációt adott át az EBEÉ küldöttségének.
RMDSZ tájékoztató. Sz V/109. 1.
- A DK/CD kolozsvári képviselõi és szenátorai találkoztak választóikkal. A magyar honatyákkal szemben a bizalmatlanság légköre alakult ki. Buchwald Péter szenátor elmondta, hogy a Bolyai Egyetemre, a kolozsvári magyar fõkonzulátusra, az etnikai párt létezésére vonatkozó kérdést Funar is pontosan úgy veti fel, mint Nicolae Maier, a PSZP/PAC helyi szervezetének elnöke.
Nits Árpád: Képviselõk és választók a bizalmatlanság légkörében. Sz V/109. 1, 2.
1993.jún.9.
- Iliescu kolozsvári látogatásakor incidens történt. Az Evenimentul zilei címû bukaresti lap újságíróját, Eduard Bogdant megállították a testõrök, amikor interjút akart készíteni az elnökkel, megmotozták, fényszóróval percekig az arcába világítottak, kétszer alaposan ülepen rúgták, majd végleg eltávolították.
Sz.K.: Incidens az elnöki látogatáson. Sz V/110. 1.
- Ion Ratiu Kolozsváron elmondta, hogy minden jog biztosított a kisebbség számára, a diszkrimináció legfeljebb periferikus jelenség. A magyar revizionista propaganda abszurd. Beszédes példa erre az, hogy a magyar diaszpóra egy angol lord, Roderneard királlyá választásával akarja visszaállítani a magyar királyságot. Mindezt azért, mert a lord dúsgazdag, a Daily Mail tulajdonosa. Ratiu azt állítja, hogy a milliárdos fontolgatja az ajánlatot.
Adrian Cris: Ma válaszol a lapnak: Ion Ratiu úr. TrA II/112. 1.
- Az utca embereinek véleménye azzal kapcsolatban, hogy miért hoztak rendkívüli óvintézkedéseket Iliescu kolozsvári látogatása alkalmával: talán veszély fenyegeti az államelnököt; azt gondolják, hogy megint kifütyülik, mint az ezelõtti látogatása alkalmával. A legtöbben azzal az érzéssel maradtak, mintha feltámadt volna Ceausescu.
Mircea Ambru: Feltámadt Ceausescu? TrA II/112. 2.
- Ion Ratiu, a KDNPP/PNTCD kolozsvári képviselõje kijelentette: nem ért egyet Funar intézkedéseivel, de nem zárja ki a szövetséget az RNEP/PUNR-vel.
(M.T.): A KDNPP és az RNEP. Mt IV/663. 1.
- A román görög katolikusokat az Osztrák-Magyar Monarchia kényszerítette erre a hitre, most pedig igényt tartanak az ortodox templomokra. [Arról nem szól a román újságíró, hogy ezeket a görög katolikus templomokat egyszerûen elvették az ortodoxok.] Kifogásolja a szerzõ, hogy a Cipariu téren a görög katolikusok nagy templomot akarnak építeni, abban a városban - Kolozsváron -, amely az ortodoxia központja.
Valer Chioreanu: Támadás a román ortodoxia ellen. AdC V/894. 1.
1993.jún.10.
- Iliescu Kolozsváron nyilatkozott a lapnak. Hasznosnak tartotta itteni eszmecseréit, szerinte a prefektus és a polgármester közötti viszony nem valamiféle harc, bízik abban, hogy gyümölcsözõen együtt fognak mûködni.
Octavian Iacob: "Nem hiszem, hogy csatáról lenne szó". Mt IV/664. 1.
1993.jún.11.
- Iliescu Kolozsváron találkozott mezõgazdasági szakemberekkel. Itt kikelt az ellen, hogy Kolozsváron Mária Terézia idejébõl származó telekkönyveket fogadnak el a bíróságok a tulajdon igazolására, holott ez a régi tulajdonjog már nem érvényes.
N.Á.: Öt igazgatónak öt titkárnõ dukál. Sz V/112. 1, 2.
1993.jún.12.
- Az Etnikumközi Párbeszéd Egyesület nyilvános vitát tartott Kolozsváron az ET/CE által kidolgozott, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jegyzõkönyvrõl. Octavian Buracu elmondta, hogy a városházán nem dolgoznak kisebbségiek, a jelenlevõk közül többen tiltakoztak az ellen, hogy ez "genocídium" volna. A magyar hozzászólók kiemelték, hogy "kulturális genocídium" van. A Német Demokratikus Fórum egyik képviselõje elmondta, hogy számos kolozsvári ásatás eredményét nem hozzák nyilvánosságra, mert ezek nem felelnek meg a hivatalos történelemírás szempontjainak.
Adrian Cris: "Vitassuk meg nyíltan". TrA II/115. 2.
1993.jún.17.
- A Korunk szerkesztõségének kilakoltatása után Funar utasítást adott az ellenzéki Apostrof címû lap szerkesztõségének kilakoltatására is. Ezt a lapot Mircea Dinescu ismert ellenzéki író kezdeményezésére hozták létre. Marta Petreu, a lap fõszerkesztõje úgy értékelte, hogy ami Kolozsváron történik, az a nemzeti kultúra elleni merénylet, Funar egész apparátust mozgat az írók ellen. Olyan helyiséget utalnak ki folyóiratának, amely sötét és tele van patkányokkal.
(turós): Funar folytatja a leszámolást. Sz V/116. 2.
- A polgármesteri hivatal sajtóértekezletet tartott, itt az derült ki, hogy a városban a legnagyobb rendben vannak a dolgok. Kérdésekre válaszolva, Funar felháborodását fejezte ki afelett, hogy König úr hamis képet festett a román valóságról és személy szerint az õ nevét is említette a jelentésében. A polgármester azt állította, hogy a König-jelentésben valótlanságok vannak, idézett is belõle, de a szöveget nem volt hajlandó megmutatni az újságíróknak. Octavian Buracuról azt mondta, hogy ennek az embernek nem Európa Tanács-i tanácsosi állást kellene felajánlani (mint ahogyan történt), hanem kapusi állást a városi tanácsnál.
Németh Júlia: Polgármesteréknél minden rendben. Sz V/116. 1.
- Andrei Marga, a Babes-Bolyai Egyetem rektora nyilatkozott a TSN Hírszolgálatnak, szólt arról, hogy az egyetemisták körében terjed a legionárius propaganda és ideológia. Nem lehet pontosan tudni, milyen méreteket öltött a vasgárdista felfogás újjáéledése az egyetemen, de biztos, hogy ilyen gondolkodású diákok vannak. Tiszteletben kell tartani a gondolatszabadságot, de nem lehet elnézni egy ilyen mozgalom kibontakozását a diákság körében.
TSN: A kolozsvári egyetemi ifjúság és a legionárius irodalom. Mt IV/669. 1.
- Funar nyilatkozott arról, hogy az RNEP/PUNR-képviselõk egy sajtóértekezleten bejelentették: kérni fogják az elõrehozott választásokat. Funar szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha a parlament munkáját megbénítják, egyébként madárijesztõnek számít a honatyák számára egy ilyen kérés.
Valer Chioreanu: Gheorghe Funar: "Elõrehozott választások? Madárijesztõ a parlamenti képviselõk számára". AdC V/900. 4.
1993.jún.19.
- Szilágyi István, a Helikon fõszerkesztõje beszámol arról, hogy e folyóirat szerkesztõségét is kilakoltatták. Elõször két kicsi, plafonig ázott szobát ajánlottak fel, mivel azonban ez nem volt alkalmas, végül két vagon típusú helyiséget kaptak, de nem tudják elképzelni, milyen körülmények között mûködhetne ott a szerkesztõség. Ott viszont legalább a falak nem vizesek.
J.T.I.: "Megoldódott" a Helikon sorsa is. Sz V/118. 2.
1993.jún.22.
- A kolozsvári zsinagógában megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. Moses Rosen fõrabbi felháborodását fejezte ki amiatt, hogy Romániában megjelent Hitler Main Kampfja, s megjelenése után sem tiltották be. Sõt a fõügyész szerint a demokráciában mindenki azt ír, amit akar. Visszautasította azt a vádat, hogy õ románellenes volna, miként azt Dumitrascu szenátor állította.
Németh Júlia: A holocaust áldozataira emlékeztek. Sz V/119. 1.
- A kolozsvári zsinagógában tartott megemlékezés alkalmával nyilatkozott Moses Rosen. Elmondta, hogy Markó Bélának is kifejtette álláspontját arra nézve, miért utasította vissza a magyarországi zsidó közösség egyik vezetõjének ígért támogatását a "magyar nyelvterületen élõ" zsidóknak, beleértve ebbe az erdélyi zsidókat is. Rosen szerint nincs ilyen "magyar nyelvterület", vannak románok, vannak magyarok és vannak zsidók, de zsidó-magyarok vagy zsidó-románok nincsenek.
***: Gyászemlékezés. AdC V/903. 1, 4.
1993.jún.23.
- A kolozsvári állomáson bárki megveheti Hitler Mein Kampfját a Pacifica könyvkiadó gondozásában 6500 lejért.
***: A Mein Kampf mint könnyû úti olvasmány. Sz V/120. 8.
- A kolozsvári zsinagógában tartott megemlékezés alkalmával Moses Rosen kiemelte, hogy Románia - általában a románok - nem kértek bocsánatot a zsidók legyilkolásért, Magyarország és az RMDSZ viszont megtette. A fõrabbi szerint megdönthetetlen dokumentumok vannak arra nézve, hogy Romániában igenis volt zsidóüldözés, s ezeket a tényeket nyilvánosságra fogja hozni.
Ovidiu Moldovan: A felelõsség bátorsága. TrA II/122. 3.
- A román lap felhívja a figyelmet arra, hogy a Brassai Líceumban az 1993-94-es évben is lesz román tannyelvû esti oktatás, a IX. osztályban 60 hely van a reál profilon, 30 a humán szakon. Felszólítja a román fiatalokat, jelentkezzenek, mindenféle visszautasítás törvényellenes. [Ebbõl is kiderül, hogy a Brassai Líceum nem teljes egészében magyar tannyelvû.]
***: Esti oktatás, román tagozat. AdC V/904. 2.
1993.jún.24.
- Funar részt vett a tévé kerekasztal-beszélgetésén. Itt azt állította, hogy Romániában Kolozsváron a legmagasabb az életszínvonal. Kifejtette azt is, mit ért azon, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román: ez azt jelenti, hogy a kenyeret a boltban románul kell kérni, még a turistáknak is.
Sz.P.: Többség - kisebbség. Sz V/121. 1.
- Funar vezetésével RNEP/PUNR-s küldöttség tanácskozott Iliescuval. A megbeszélés után Funar kijelentette: "minket az elnök nem szeret". Funar kérte, hogy Iliescu váltsa le az Országos Privatizációs Ügynökség vezetõjét, mivel a román nép nehezen viseli el a gyors privatizálást.
***: PUNR-delegáció Iliescu elnöknél. Sz V/121. 1.
- Octavian Buracu a Vatra Romaneasca tevékenységével kapcsolatban utal arra, hogy e szervezetet Iosif Constantin Dragan, a nyugaton élõ volt vasgárdista milliárdos támogatja. A Vatra szélsõséges, és katonai beavatkozást követel Magyarország ellen, törvényen kívül akarja helyezni az RMDSZ-t.
Octavian Buracu: Merre Vatra Romaneasca? TrA II/123. 2.
1993.jún.25.
- Kommentár Funarnak arra a kijelentésére, mely szerint "Iliescu nem szeret minket". Ez természetes, hiszen Funar kérte az ellenszolgáltatást azért, mert szolgálatot tett az RTDP/PDSR-nek, de nem volt megelégedve azzal, amit kapott. Funar kulcspozíciókat akart, miniszteri helyeket kért, de hiába. Figyelembe kell venni azt is, hogyan viselkedett Funar az elnökválasztáson, amikor fennen hirdette: legyõzi Iliescut, még második fordulóra sem lesz szükség.
Virgil Lazar: Az RNEP-et ... sétálni küldték. TrA. II/124. 1.
- Iliescu-Funar cotroceni-i találkozóján a kolozsvári polgármester szükségesnek tartotta a kormány átalakítását, kérte a Nemzeti Bank kormányzójának leváltását, egyes prefektusok helyettesítését, Kovászna és Hargita megyében román alprefektusok beiktatását.
***: Ion Iliescu-Gheorghe Funar találkozó. AdC V/906. 1.
1993.jún.26.
- Iliescu sajtóértekezleten megjegyezte, hogy nincs szándékában összeházasodni Funarral. Ez utalás arra, amit Funar mondott, miszerint Iliescu nem szereti õt.
***: Sajtókonferencia Cotroceni-ben. Mt IV/676. 1.
1993.jún.29.
- Papp László a New Yorkban székelõ Pap Arhitects P.C. részérõl a Mûemlékek Nemzetközi Tanácsához fordult a Mátyás-szobron végrehajtott illetéktelen beavatkozás ügyében. A tanács Egyesült Államok-beli Bizottságának elnöke, Terry B. Morton válaszában biztosította a hozzá fordulót, hogy intézkedni fog. Papp tájékoztatta a Mûemlékek Világalapítványának ügyvezetõ igazgatóját, Bonnie Burnhamot is, aki válaszlevelében ezt írta a Mátyás-szoborral kapcsolatos akcióról: "Ez a cselekedet több a mûemlék fizikai rombolásánál, a történelem hamisítása, provokáció, ellenségeskedéskeltés, valamint erõ alkalmazásával éket akar verni a magyarok és románok közé."
B.Á.: A világ figyel a Mátyás-szoborra. Sz V/124. 3.
- A megyei tanács sajtóértekezletén elhangzott, hogy a tanács nem a prefektúra tanácsa, el kell határolni egymástól a hatalmi szférákat, biztosítani kell a helyi autonómiát. Az ellenzék - beleértve az RMDSZ-tanácstagokat - egyöntetûen kiállt e mellett az álláspont mellett, azzal is egyetértett, hogy a helyi adminisztrációt decentralizálni kell.
M. Sangeorzan: A Kolozs megyei tanács helyi autonómiát kér. AdC V/908. 4.
|
|
