Élõ Erdély   Olvasmány  
 
Balázs Sándor - Schwartz Róbert

Funar-korszak Kolozsváron

1992.
1993. január  február  március  április  május  június  július  augusztus  szeptember  október  november  december 
1994.
1995.
1996.

    1993.júl.1.

  1. Traian Vedinas román szakember bebizonyítja, hogy az a felirat, amelyet a Mátyás-szobron elhelyeztek, s amely annyi konfliktust szült, nem egyezik azzal, amit Nicolae Iorga román történésznek tulajdonítanak. Nem lehet megállapítani, ki másította meg az eredeti szöveget, de amely a szobron van, az semmiképpen sem származik Iorgától.
    Traian Vedinas: Filológiai fellebbezés a Mathias Rexen levõ felirat ellen. TrA II/128. 3.

  2. Az RMDSZ megyei szervezete beperelte a polgármesteri hivatalt azért a határozatáért, mely szerint nem szabad kitûzni a városban más állam zászlaját és nem lehet énekelni más ország himnuszát. A megyei törvényszék 1307/1993 szám alatt 1993. június 7-én iktatta a dokumentumot. Az érv az volt, hogy ilyen törvényes elõírások nem léteznek, az intézkedés ellentmond az alkotmánynak. A prefektúra annak idején jóváhagyta ezt a polgármesteri döntést, törvényesnek tartotta. Az elsõ tárgyalás 1993. július 6-án lesz.
    Florin Danciu: Az RMDSZ beperelte Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Mt IV/679. 2.

    1993.júl.2.

  3. A román lap kommentálja az RMDSZ pereskedését a polgármesteri hivatallal az idegen országok zászlajának használatát és himnuszának éneklését megtiltó határozat kapcsán. A szerkesztõség véleménye szerint bizonyos körülmények között szûkíteni lehet az alkotmányos jogokat, ez történt Kolozsváron is. A nemzetközi jog szerint csak különleges esetekben használják más államok lobogóit.
    M.S.: Az RMDSZ polgárjogi eljárása a helyi tanács ellen. AdC V/911. 1.

    1993.júl.6.

  4. Liviu Maior oktatásügyi miniszter ígérete szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen lesznek beiskolázási számok a magyar csoportok számára. Ez azonban csak félmegoldás, ha nem hoznak létre tagozatokat. Az évenként megállapított magyar tannyelvû beiskolázási számok nem jelentenek biztonságot.
    (gm): Minden jóban van valami rossz. Sz V/129. 1.

  5. A cikkíró a magyar sajtó szemléjében támadja Pomogáts Bélának a Szabadság hasábjain megjelent cikkét, amelyben az áll, hogy Erdélyt amolyan "keleti Svájccá" kellene alakítani. Hiányolja, hogy nem írt a horthysták banditizmusáról, a magyar revizionizmusról. Kifogásolja, hogy Pomogáts nem szól arról sem, hogy a magyarokat asszimilálni kell a román államban. [Kivételes eset, amikor egy román tollforgató elszólja magát, "asszimilálást" ír "beépülés" helyett.]
    Vasile Lechintan: Románok és magyarok. Mt IV/682. 2.

    1993.júl.7.

  6. A megyei törvényszéken elhalasztották annak a pernek a tárgyalását, amelyet az RMDSZ indított a polgármesteri hivatal ellen a más államok szimbólumainak használatát megtiltó polgármesteri rendelet ügyében. Az újabb tárgyalás 1993. szeptember 14-én lesz.
    A.V.: Az RMDSZ és a polgármesteri hivatal közötti per tárgyalását elhalasztották. Mt IV/683. 1.

    1993.júl.8.

  7. Tõkés Elek megyei tanfelügyelõ elmondta, hogy nincs elég jelentkezõ Kolozsváron a meglevõ magyar osztályokba. Rossz a helyzet a nyolcadikosok továbbtanulása tekintetében is. Kevés magyar tanuló végezte el a nyolcadikat, sokan román szakra iratkoznak be, ott túljelentkezés van.
    Makkay József: Lesz-e gyermek a magyar iskolákban? Sz V/131. 1.

    1993.júl.9.

  8. Kántor Lajos, a Korunk fõszerkesztõje ír a folyóirat gondjairól. Ennek a szövegnek eredetileg a Romania Libera címû lap hasábjain kellett volna megjelennie, amikor is a román újság egész oldalt szentelt a mûvelõdési minisztérium folyóiratainak problémáira, de a Korunkról nem esett szó. A fõszerkesztõ úgy érzi, hogy a Funarral kialakult konfliktus idején a kolozsvári közvélemény mintha magára hagyta volna a lapot.
    Kántor Lajos: A szerkesztõség magányossága. Sz V/132. 2.

  9. A városi tanácsban megtárgyalták az üzletek licitálását. Az RMDSZ-tanácsosoknak kellett közbelépniük azért, hogy egy gyógyszertárat ne Aldea Mariának, hanem Bajusz Éva Máriának adjanak, ez utóbbi ugyanis az elõírt kritériumok szerint nagyobb pontszámmal rendelkezett. Visszás volt, hogy az egyik tanácstag, a köpönyegforgató Doru Iancu is üzlethelyiséghez jutott. Ez csak erkölcsileg ítélhetõ el, ugyanis nem törvénytelen, hogy funkciót betöltõ személy hozzájusson valamihez a licitáláson.
    Németh Júlia: Egyetemi tanárból - fûszeres. Sz V/132. 1.

  10. LADO-küldöttség látogatott Kolozsvárra Theodore S. Orlin amerikai jogász-doktor vezetésével, aki hosszú ideje foglalkozik az emberi jogokkal. A LADO jogvédõ, de nem kormányszervezet, élénk tevékenységet fejt ki Romániában. Orlin kijelentette: azért jöttek Kolozsvárra, hogy egyes konkrét esetekkel kapcsolatban dokumentálódjanak.
    Sorin Grecu: LADO-küldöttség Kolozsváron. TrA II/134. 1.

  11. Kolozsváron a hadsereg rendezésében tudományos ülésszakot tartottak. Itt felszólalt Funar is, aki felkérte a hadsereget, fogja össze a politikai erõket, kérte, hogy az Erdélyi-érchegység övezetét, illetve Hargita és Kovászna megyét nyilvánítsák stratégiai érdekû zónává a külsõ, illetve a belsõ (RMDSZ) ellenség ellen. Kérte, hogy vezessék be a katonaság elõtti katonai képzést, hogy a fiatalok szükség esetén megvédhessék a hazát.
    Emil Stanciu: Az ország védelme. AdC V/916. 1.

    1993.júl.10.

  12. Melescanu külügyminiszter egy interjúban elmondta, hogy Románia nem köti feltételekhez a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását, csakhogy a jelenlegi kolozsvári közhangulat miatt ennek a kérdésnek a megoldását késõbbi idõpontra halasztja.
    ***: Lehet magyar konzulátus Kolozsváron. Sz V/133. 1.

  13. Victor Dragoi megyei fõtanfelügyelõ szóbeli utasítására felmentették igazgatói állásából Lázár Irént, a Báthory Líceum igazgatóját, mivel elérte a nyugdíjkorhatárt. A tanárok meglepetéssel vették ezt tudomásul, s felkérték a tanfelügyelõséget, hogy Lázár Irén maradhasson igazgató. Dragoi ebbe nem egyezett bele, elismerését fejezte ki az igazgatónõ munkája iránt, s kérte, hogy ne vegyék az esetet kisebbségi sérelemnek.
    Balló Áron: Érdemei elismerése mellett... Sz V/133. 1.

  14. A PSZP/PAC megyei vezetõsége köszönetet mond Douglas Hurdnak, Nagy-Britannia külügyminiszterének, amiért a hozzá intézett emlékirat elérte a kívánt hatást, s Kolozsvárra látogatott Andew Murray, a British Council aligazgatója és Jackie Pelin tervirányító asszisztens, minek következtében megnyílik Kolozsváron a Brit Kulturális Központ.
    A PSZP Kolozs megyei fiókjának vezetõsége: Köszönet. Sz V/133. 2.

    1993.júl.13.

  15. Calin Nemes, akit 1989 decemberében Kolozsváron az elsõ puskalövés ért, most öngyilkos lett. Ez alkalomból Victor Lungu felsorolja azokat, akik az 1989-es vérengzésekért felelnek: Iulian Topliceanu tábornok, Caba tábornok, Carp Dando ezredes, Dicu kapitány (ha azóta nem léptették elõ) és mások, akiket azóta sem vontak felelõsségre. Kéri a cikkíró, hogy derítsenek fényt az akkor történtekre s a gyilkosokat ne hagyják nyugodtan aludni.
    Victor Lungu: Az 1989. decemberi gyilkosok ne aludjanak nyugodtan. TrA II/136. 3.

  16. A román cikkíró reflektál a Szabadságban megjelent nyilatkozatra, amelyben a romániai történelmi magyar egyházak visszaigénylik javaikat. Szerinte az államosítás - paradox módon - az egyházi vagyon esetében igazságos volt. Az egyházi iskolák minden itt élõ etnikum, így a románok tulajdonát képezték a múltban, ekképpen a magyar egyházak nem birtokolhatják azokat.
    Vasile Lechintan: Újból az államosított egyházi javakról. Mt IV/687. 2.

    1993.júl.14.

  17. Kolozsváron talán újból iskolaháború lesz, a magyar tannyelvû líceumokba román osztályokat akarnak betenni. Most másként akarják "vegyesíteni" a Brassai és talán a Báthory Líceumot. Zanc szerint semmi akadálya nincs annak, hogy ugyanabban az épületben legyenek elemisták, gimnazisták, líceumi tanulók és egyetemi hallgatók. Ez nem etnikai probléma. Zanc arra hivatkozott, hogy a román líceumok belemennek abba, hogy a közgazdasági kar az épületükben kapjon termeket.
    (molnos): Mégis lesz iskolaháború? Sz (Erdélyi Híradó) V/135. I.

  18. Varga Istvánt a rendõrség kiköltöztette a lakásából, holott õ tette azt lakhatóvá. A polgármesteri hivatal mûszaki igazgatója elismerte, hogy jogsértés történt, ennek ellenére Vargáékat kétszer is törölték a lakásra jogosultak listájáról.
    (németh): Magyartalanítás. Sz V/135. 1.

  19. A Romania Libera címû lap elítélõ cikket közölt Funarról, aki arra készül, hogy befeketítse Romániát külföldön. A Brassai Líceumban akarja elhelyezni a közgazdasági kar egy részlegét. A román cikkíró szerint "ennek a bomlott agynak legújabb, kihívó ötlete magát Grigore Zancot is olyannyira megijesztette, hogy lóhalálában Bukarestbe érkezett semleges megoldás keresése érdekében".
    I. Ionescu: Gh. Funar lámpással keresi a bajt. Sz V/135. 1.

  20. Szociológiai felmérés készült Kolozsváron a különbözõ román politikai alakulatok népszerûségérõl. A sorrend a következõ: 1. KDNPP/PNTCD plusz PSZP/PAC 45 százalék, 2. NRP/PRM plusz RNEP/PUNR 20 százalék, 3. szocdem koalíció alig 10 százalék felett, 4. függetlenek 5 százalék, 6. újkommunisták 2 százalék, 7. nem válaszolt 15 százalék. Kiderült, hogy Kolozsváron a jobbközép erõsebb, mint a nacionalisták és a szocdemek.
    Traian Vedinas: A szociológiai felmérés szerint is erõsebb a középjobb, mint a nacionalisták és szociáldemokraták. TrA II/137. 3.

    1993.júl.15.

  21. A Vatra Romaneasca kötetlen beszélgetést szervezett a nacionalizmusról és internacionalizmusról. Részt vett Jean Nouzille (Strasbourg), A. Condor (Montreal) és R. Volcinschi krajovai egyetemi tanár. A Vatra közleménye szerint az elõadók kiemelték annak a fontosságát, hogy Románia kiépítse külföldi kapcsolatait, hogy minden külföldön élõ román felsorakozzék az egyazon nemzetiszínû zászló alá s lemondjon a politikai nézeteiben jelentkezõ különbségekrõl.
    Uniunea Vatra Romaneasca: Nacionalizmus és internacionalizmus. Mt IV/689. 1.

  22. A DK/CD kolozsvári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a Mesagerul transilvan címû lap bemocskolta a forradalom hõsének, Calin Nemesnek az emlékét. Tipikus kommunista módszer az, ahogyan rágalmaznak, s azt sugalmazzák, mintha Calin Nemes ellenállása lett volna az oka az 1989-es kolozsvári vérfürdõnek. Abszurd ez az állítás, hiszen nemcsak a Szabadság téren lõttek, ahol Nemes volt, hanem az Astoriánál és a Monostoron is.
    Demokratikus Konvenció, Kolozsvár: Tiltakozás. TrA II/138. 2.

    1993.júl.16.

  23. A kolozsvári törvényszék átiratban tudatta a Kriterion Könyvkiadó szerkesztõségével, hogy el kell hagyniuk a Közgazdasági Kar épületét, ahol eddig mûködtek.
    ***: Kilakoltatják a Kriteriont is? Sz V/137. 1.

  24. Antoine Bruno, az EBEÉ belga képviselõje Kolozsvárra látogatott, itt akarja létrehozni a szakszervezetközi konzultatív tanácsot. Tisztázni akarja a román partnerekkel a szakszervezeti tevékenység alapvetõ fogalmait. Bruno szerint Kolozsváron nincs harmónia a munkaadók és a munkavállalók között. A most kiformálódó munkaadó rétegnek meg kell értenie, hogy a sztrájk természetes dolog, a tárgyalásoknak egyik szakasza.
    Traian Vedinas: "A sztrájkok csak egy szakaszt jelentenek a tárgyalások folyamatában". TrA II/139. 2.

    1993.júl.17.

  25. Mivel az egyetem közgazdasági karának épületét át kell adni a bíróságnak, kérdés, mi lesz az ott mûködõ intézményekkel, így a Kriterion Kiadóval. A könyvkiadónak megígérték, hogy egyelõre, amíg nem utalnak ki neki más helyiséget, maradhat az épületben. Az egyetem megbízottjai megtekintették a Brassai Líceum épületét, ahol fõleg a díszterem jöhet számításba amelyet a közgazdasági kar elõadóteremnek használhat. Hivatalosan azonban még nem közöltek semmit.
    (gm.): Mi lesz a Közgazdaságival, a Kriterionnal és a Brassaival? Sz V/138. 1.

    1993.júl.20.

  26. A LADO amerikai szakértõje, Tr. Orlin Kolozsváron találkozott a lakossággal. A helyi rendõrség bemutatta a városban uralkodó állapotokat. O. Buracu felszólalásában elmondta, hogy zsarolással sikerült megakadályozni az 1989. decemberi kolozsvári sortüzek szervezõinek elítélését. Orlin azt mondta, hogy Románia belépése az ET/CE-be nagymértékben attól függ, mennyire tartják tiszteletben az emberi jogokat.
    Ovidiu Moldovan: A gazdasági bizonytalanság és a diktatúra utáni vágy. TrA II/141. 3.

  27. Liviu Maior oktatásügyi miniszter megbeszélést folytatott Kolozsváron a prefektúrán. Itt elmondta, hogy átmeneti megoldást találtak a gazdaságtudományi kar elhelyezésére, a Diákmûvelõdési Házban fog mûködni, amíg nem kap egy másik helyiséget. [Ezek szerint a Brassai Líceumtól nem vesznek el termeket.]
    M.D.: Ideiglenes megoldás a Gazdaságtudományi Intézet számára. TrA II/141. 1.

  28. A kolozsvári magyar lapok szemléjében Vasile Lechintan a Szabadság egyik írására reagál. Azt állítja, hogy a magyar lap "magyar iskolákról" ír, holott ilyenek nincsenek. A magyarnak nevezett iskolák is a románok adójából épültek, nem magyar iskolák ezek, hanem elmagyarosított iskolák.
    Vasile Lechintan: Magyar iskolák?! Mt IV/692. 2.

    1993.júl.21.

  29. Az Unitárius Püspökség elõadó-tanácsosa sajtókonferencián ismertette a püspökség tulajdonában levõ kolozsvári Sora-épület helyzetét, a benne levõ élelmiszerüzlet ügyét. Az épületet soha nem államosították, az unitárius egyház tulajdona. Jelenleg az Alimentara KT használja az üzletet, amely megtagadta a városközpontban használatos bérleti díjak fizetését. Így a püspökség át akarja adni az üzletet egy jobban fizetõ cégnek. Ebbõl per kerekedett, s az egyház számára kedvezõ döntés született. Bár az Alimentara KT alávetette magát a döntésnek, most nem akarja átadni az üzletet, újból fellebbez.
    (gál): Zsákutcában a Sora ügye. Sz V/140. 1.

  30. Funar sajtóértekezleten elmondta, hogy nem engedheti meg a románok kiszorítását Kolozsvár fõterérõl, nem kerülhetnek magyar kézbe a fõtéri épületek és üzletek. Beperel minden olyan egyházat, amely visszaköveteli a vagyonát. A román igazságszolgáltatásnak van egy olyan korrupt vonala, amely a magyar egyházak kezére akarja játszani a román állam vagyonát. Leállítja azt az akciót, hogy az unitárius egyház birtokba vegye a Sora élelmiszerüzletet. A magyar egyházak a románokat a város szélére akarják ûzni, ez megengedhetetlen.
    (németh): Magyartalanítás. Sz V/140. 1.

  31. Az 1993/94-es tanévben lesznek külön beiskolázási számok a magyar felvételizõk számára a Babes-Bolyai Egyetemen, de csak a tanárképzõ szakokon. A minisztérium 300 helyet biztosít a matematika, kémia, fizika, történelem-filozófia szakon, ezekre a helyekre magyarul lehet felvételizni és a megalakult csoportok magyarul tanulnak.
    Gál Mária: Lesznek magyar helyek a Babes-Bolyain! Sz V/140. 1.

  32. Liviu Domsa, a kolozsvári katonai bíróság elsõ ügyésze elítélõen szól a romániai neovasgárdista mozgalomról. Azt ezt támogató I.C. Draganról, a nyugati milliárdosról kijelenti, nem tudja megállapítani, tényleg vasgárdista volt-e. Különben a fasiszta propaganda kivizsgálása a polgári ügyészség feladata. Nem adott választ arra, vajon felelõsségre vonják-e az 1989-es kolozsvári vérengzés tetteseit.
    Transstar News Cluj: "A vasgárdisták és a neovasgárdisták a nemzet szerencsétlensége". Mt IV/693. 1, 2.

  33. A The European 1993. május 28. - június 2-i számában cikk jelent meg Michael Bond tollából a Funar és a romániai magyarok közötti viszonyról. A nyugati újságíró azt írja, hogy amikor Funar kitátja a száját, az 1,8 millió magyart a félelem fogja el.
    D.G. Frigu: "A magyarok többsége egységesen gyûlöli Funart". Mt IV/693. 1.

    1993.júl.22.

  34. Funar már régóta ki akarja tenni a MADISZ-t a székházából, de eddig nem sikerült. Most az jött közbe, hogy helyet kell biztosítani a fellebbviteli bíróságnak és a számvevõszéknek, s Funar azt az épületet adja át ezeknek az intézményeknek, amelyben most a MADISZ, a NU címû ellenzéki lap szerkesztõsége, a Német Demokrata Fórum és az Etnikumközi Párbeszéd Szövetség székel. Ekképpen mégiscsak kilakoltatják a magyar diákszervezetet.
    Németh Júlia: Sakkozik a hivatal. Sz V/141. 1.

  35. Funar sajtókonferencián bejelentette, hogy megjelenik pártjának a napilapja Clar címmel. A hírt közlõ újságíró úgy értékeli ezt a bejelentést, hogy valamiféle madárijesztés az újságírók számára. Egy ilyen újság beindítása már évek óta napirenden van. Funar nem mondta meg, kik fognak írni benne, kik szerkesztik a lapot. [Az újság nem jelent meg, így valóban "madárijesztésnek" szánta Funar a beharangozást.]
    D.J.: Az RNEP napilapja? TrA II/143. 1.

    1993.júl.23.

  36. Kovács Lajos unitárius püspök aláírásával felhívás jelent meg, ebben az egyház Képviselõ Tanácsa az USA kongresszusának unitárius tagjaihoz fordul, kérik támogatásukat. Romániában a kisebbségi egyházakra nem alkalmazzák a törvényeket, nem akarják visszajuttatni az egyháznak azt, ami az övé. Az unitárius egyház egyetlen jelentõsebb épületének bérbeadását akadályozzák, már két éve folyik a per, az épületben mûködõ állami céget nem lehet kitenni, bár erre jogerõs ítélet született. A végrehajtást a legfelsõbb ügyészség négy alkalommal felfüggesztette.
    Kovács Lajos: Felhívás. Sz V/142. 1.

    1993.aug.5.

  37. A Transstar News hírügynökség megszólaltatta a különbözõ politikai pártok kolozsvári vezetõit. Maria Serbanescu (SZMP/PSM): általában ellene vagyunk a nagy privatizálásnak, így nem akarjuk, hogy Kolozsváron is végbemenjen. Mivel a Caritas sokat segít a lakosságon, egyetértünk mûködésével. Ioan Tanase (NRP/PRM): nem vagyok az ellen, hogy magyar konzulátus legyen Kolozsváron, de addig nem lehet, amíg a két ország közötti szerzõdésben Magyarország nem ismeri el az 1920-as trianoni döntést. Iuliu Pacurariu (DP/PD): amíg Funar a családjával együtt nyaralt, az Evenimentul zilei címû lap közölte a korrupciós eseteket, de mindaddig, amíg a megfelelõ szervek nem hozzák nyilvánosságra a kolozsvári polgármesteri hivatalban történteket, nem nyilatkozom az ügyrõl.
    Transstar News: Politikai pártok szemben a valósággal. Mt IV/704. 2.

    1993.aug.6.

  38. A kolozsvári rádió és televízió három alkalmazottja, köztük egy magyar szerkesztõ, Sebesi Karen Attila, egy román-amerikai vegyesvállalkozás rádióstúdiójához szerzõdött. Az új adó 4 órás magyar mûsort is sugározni fog. Csép Sándor, a kolozsvári magyar adás felelõse meglepetéssel vette tudomásul a hírt.
    (makkay): Napi 4 órás adás. Sz V/152. 1.

    1993.aug.7.

  39. Funar aláírásával állásfoglalás jelent meg a zsilvölgyi bányászok sztrájkjára vonatkozóan. Az RNEP/PUNR elnöke megpróbál közvetíteni a bányászok és a kormány között.
    Gheorghe Funar: Az RNEP álláspontja a zsilvölgyi bányászok sztrájkjára vonatkozóan. AdC V/937. 1.

    1993.aug.10.

  40. Nicolae Stoian, a BBC szerkesztõje mond véleményt a romániai helyzetrõl. Jelzi, hogy a lakosság kiábrándult, a nemzet nem tudja ébren tartani az Egyetem téri szellemet, az ellenzék "bársonyos". Felvette a kapcsolatot Funarral is, az az érzése, hogy az ellenzék nem elég határozott, meggyõzõbb eszközöket is használhatna. Ha nem nyilvánul meg erélyesen, akkor nem nyilvánítja ki, mi fáj a város lakossága többségének. Ekképpen Kolozsvár megérdemli sorsát.
    Mariana Dan: Románia a BBC-bõl nézve... TrA II/158. 2.

    1993.aug.11.

  41. Bár eddig Kolozsváron szorosan együttmûködött a Caritas pilótajáték és Funar, most a polgármester kijelentette, hogy az utóbbi idõben nincs közük egymáshoz. Az elhatárolódás kölcsönös. A zsílvölgyi bányászok majdnem 20 millió lejt helyeztek el a kolozsvári Caritasnál. Felmerült annak a lehetõsége, hogy a becsapott bányászok elárasztják Kolozsvárt, ahogyan azt Bukaresttel tették.
    Nits Árpád: Csak semmi határolódás. Sz V/155. 1.

  42. Iliescu hiába hívta fel a figyelmet arra, hogy az országban árulják Hitler Mein Kampfját, az árusítás tovább folyik. Különösképpen kelendõ Kolozsváron, annak ellenére, hogy az ára már 7500 lej. Egy kolozsvári román vásárló kijelentette: demokráciaellenes lenne, ha nem árulnák a könyvet, hiszen sikere van a katonák, fiatalok és kutatók körében.
    Calin Taut: A "Mein Kampf"-ot továbbra is árulják. Mt IV/709. 2.

    1993.aug.13.

  43. Iuliu Pacuraru, a DP/PD kolozsvári szervezetének elnöke sajtóértekezleten szólt a kolozsvári korrupciós esetekrõl. Példának említette, hogy a Vatra-érdekeltségû Dacia Felix Bank bagóért megkapott egy központi elegáns bérházat.
    (Nits): Sajtóértekezlet a DP-nél / Veszélyes vizeken. Sz V/157. 8.

    1993.aug.19.

  44. Kolozsváron bûnügyi eljárás indult azok ellen, akik a vasutasok sztrájkját vezették. Mircea Pop Kolozs megyei fõügyész találkozott néhány vádlottal, s azt mondta nekik, nem volt ideje biztosítani számukra idõben a védõügyvédeket.
    Caius Chiorean: A vasutasok vezetõi ellen bûnvádi eljárás indult. AdC V/945. 1.

    1993.aug.20.

  45. Augusztus 1-tõl drasztikusan csökkentették a kolozsvári tanfelügyelõség állományát. A két fõinspektorból egy maradt, de nem a magyar. Felszámoltak 6 körzeti felügyelõi állást és 4 félnormás szakfelügyelõi helyet. A leépítést költségvetési takarékossággal indokolták.
    ***: Leépítések a tanfelügyelõségen. Sz V/162. 1.

  46. Funar az alkotmányra hivatkozva azt állította, hogy az egységes nemzeti államban csak egyetlen hivatalos nyelv létezik, a román, így ha elfogadják, hogy kétnyelvû feliratok legyenek, akkor a kormány alkotmányellenesen jár el.
    ***: Alkotmányellenes a kormány? Sz V/162. 1.

    1993.aug.21.

  47. Az Etnikumközi Párbeszéd Szövetség támogatja azt az elgondolást, hogy ahol a lakosság összlétszámának a tíz százalékát a kisebbségek teszik ki, legyenek kétnyelvû feliratok. Utal Funar véleményére, mely szerint ez alkotmányellenes, úgy értékel, hogy az RNEP/PUNR mint szélsõséges párt ezzel az állásfoglalásával újabb akadályt akar gördíteni Románia ET/CE-i felvétele elé.
    Octavian Buracu: Közlemény. Sz V/163. 2.

  48. Az RNEP/PUNR Funar aláírásával tiltakozást adott közzé, melyben felkérik az államelnököt, foglaljon nyilvánosan állást a kétnyelvû feliratokkal kapcsolatban és vessen véget a románellenes akcióknak. Ha bevezetik a kétnyelvûséget, akkor ez interetnikai polgárháborúhoz vezet. Elmarasztalják Hrebenciucot, amiért a Kisebbségi Tanácsban javaslatot szövegeztek meg a kétnyelvûségre nézve. Felkérik a Legfelsõbb Bíróságot, vizsgálja ki, hogy a kormány mennyi pénzt költött a románellenes tevékenység finanszírozására.
    Gheorghe Funar: Tiltakozás. AdC V/947. 1, 8.

    1993.aug.24.

  49. Az RTDP/PDSR sajtóértekezletet tartott Kolozsváron. Itt Liviu Maior oktatási miniszter ezt mondta: "A Kisebbségi Tanácsnak a nemzetiségek nyelvén írt feliratokról szóló ajánlata nem több egyszerû ajánlatnál. Mi nem akarjuk ezt aláírni. Nekünk nem kell tiszteletben tartanunk ezeket a javaslatokat. Nem hiszem, hogy ezt alkalmazni fogják. Nem hiszem, hogy ez csupán magánvélemény."
    Balló Áron: Liviu Maior: "Nem hiszem, hogy alkalmazzák a nemzetiségi feliratozást". Sz V/164. 1, 2.

  50. Constantin Marinciu, az SZMP/PSZM kolozsvári szervezetének elnöke elmondja, hogy nem hisz a proletárdiktatúra visszaállításában, de a pluralizmuson belül a munkásosztálynak legyen meg a maga pártja. A munkásosztály igenis létezik, nem félnek használni ezt a kifejezést.
    Dorin Serghie: "A munkásoknak legyen saját pártjuk!" AdC V/948. 7.

  51. Az RTDP/PDSR sajtóértekezletet tartott a prefektúrán. Jelen volt Liviu Maior miniszter, aki ellenezte, hogy ahol a kisebbség eléri a tíz százalékot, ott legyen kétnyelvûség. Azt kérdezte: ha Sulinán 101 nemzetiség él, mindenik nyelvén legyen felirat? [Abszurditás, ahol 101 nemzetiség van, mindenik nem érheti el a tíz százalékot.]
    S.G. Margharitas: Különleges meghívott - az oktatási miniszter. Mt IV/720. 1, 2.

    1993.aug.25.

  52. A Szabadságban cikk jelent meg a Kolozsvár melletti színtiszta magyar településrõl, Székrõl. Ebben a cikkben idézik a La Republica címû francia lap írását a széki magyar folklórról és az elrománosításról. A kolozsvári magyar lapok szemléjében Vasile Lechintan elutasítja a francia véleményt, azt állítja, hogy a magyarok nem õslakók Széken, hanem bevándoroltak s nem folyik semmiféle elnemzetietlenítés.
    Vasile Lechintan: Magyar folklór Széken és a "románosító nyomás". Mt IV/721. 2.

    1993.aug.26.

  53. Funar az RNEP/PUNR vezetõsége nevében kijelenti, hogy ha a kormány megvitatja a kétnyelvûségre vonatkozó javaslatot, bizalmatlanságot kezdeményez a kormány ellen s kéri Iliescu felmentését. Mindennél fontosabb a román nép nemzeti identitásának védelme, a román nemzeti állam egységének, szuverenitásának, függetlenségének, területi épségének védelme.
    Gheorghe Funar: Az RNEP kérni fogja, függesszék fel funkciójából Románia elnökét. AdC V/950. 1.

    1993.aug.27.

  54. Ioan Tanase, az NRP/PRM kolozsvári fiókjának elnöke sajtótájékoztatón azt állította, hogy az RMDSZ vezetõi kivétel nélkül románellenes tevékenységet folytatnak. Szerinte még ott sem szabad magyar feliratokat kitenni, ahol a helyi lakosság 70 százaléka magyar. Dicsérte a Caritast, azt állította, hogy az országnak legalább 12 olyan intézményre lenne szüksége, mint a Ion Stoica vezette Caritas.
    (n.á.): A hadsereget mindig támadják. Sz V/167. 1.

  55. A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezete elmarasztalja Hrebenciucot, amiért a Kisebbségi Tanács javasolta a kétnyelvû feliratok bevezetését. A Vatra fenntartja magának a jogot, hogy az egész román közvéleményt a javaslat ellen hangolja. Elmarasztalják Chebeleu elnöki szóvivõt is, aki meg akarta indokolni ezt az intézkedést. A parlamentnek és a végrehajtó hatalomnak arra kellene törekednie, hogy "elmagyartalanítsák" azokat a románokat, akiket elnemzetietlenítettek a magyarok.
    A Vatra Romaneasca kolozsvári fiókja: Hrebenciuc terve / Szükségállapotot teremt a Vatra Romaneascában. Mt IV/723. 1, 2.

    1993.aug.28.

  56. Az RTDP/PDSR kolozsvári szervezete is állást foglal a kétnyelvûségre vonatkozó javaslattal szemben. Szerintük provokáció, hogy az RMDSZ ilyesmit kezdeményez, nem az elsõ és nem az utolsó az ilyen destabilizáló indítvány. A jóérzés hiányát igazolja. A javaslat az ország érdekei ellen van.
    Az RTDP kolozsvári sajtóirodája: Nemzetünk és országunk érdekeire nézve ellenséges javaslat. AdC V/952. 1, 8.

  57. Az NRP/PRM Kolozs megyei szervezetének sajtóértekezletén Ioan Tanase nyugalmazott ezredes, a párt helyi szervezetének elnöke azt mondta, hogy a Varsói Szerzõdés hadseregeinek hagyományait nem szabad feladni, jószomszédi kapcsolatokat kell kiépítenünk a keleti szomszédunkkal, ugyanakkor Magyarország felé kell "megfeszítenünk izmainkat".
    Ovidiu Moldovan: Az NRP sajtókonferenciája. TrA II/170. 2.

    1993.aug.31.

  58. Az RNEP országos vezetõségének kolozsvári tanácskozásán kiderült, hogy a párt megváltoztatja viszonyát a kormánnyal, elsõsorban a Kisebbségi Tanácsban történtek miatt. [Javaslat a kétnyelvû feliratokra.] Kiderült, hogy Funar és Iliescu között személyi ellentét van. Az államelnök zsarolni akarja Funart. Az a vélemény alakult ki, hogy a kormány külsõ nyomásra cselekszik, s ezt az egységpárt nem fogja támogatni.
    Caius Chiorean: Az RNEP egy alternatíva nélküli opció elõtt. AdC V/953. 1, 8.

  59. Az LP '93/PL '93 kolozsvári vezetõsége kifejti álláspontját a kétnyelvû feliratokkal kapcsolatban. Ez az intézkedés senkit nem sértene, a javaslatot továbbítani kellene a parlamenthez és a kormányhoz, hogy törvény legyen belõle. A párt vezetõi szerint ezt a kérdést helyi szinten nem lehet megoldani.
    Az LP '93 álláspontja / A kétnyelvû feliratok senkit nem sértenek. Mt IV/727. 2.

  60. Ion Ratiu sajtóértekezletet tartott. Szólt a kétnyelvû feliratokról is, azt mondta, hogy Kovászna és Hargita megyében meg lehetne engedni a kétnyelvûséget, de csak bizonyos határok között. Iuliu Maniu helyett ne írják azt, hogy Maniu Gyula.
    M. Luca: Sir John ... visszatér. Mt IV/727. 1, 2.

  61. Az RNEP/PUNR Országos Tanácsának kolozsvári ülése után Funar úgy nyilatkozott, hogy a pártja feltételeket szab a kormánynak az együttmûködéshez. Ilyen feltétel a Nemzeti Bank kormányzójának leváltása. Funar szerint a mostani kormány "csomagolhat", szerinte egyedül az õ pártja komoly párt Romániában. Azzal kapcsolatban, hogy Iliescu dossziét készít ellene, ezt mondta: "Nem félek az elnöktõl."
    C. Taut: Egy bizalmatlansági indítvány lehetõsége. Mt IV/727. 2.

    1993.szept.1.

  62. Zanc véleményt mondott Funar azon kijelentésével kapcsolatban, mely szerint Iliescu egyetértene azzal, hogy 30 százalékos kisebbségi arány esetén legyenek kétnyelvû feliratok. Zanc azt állítja, hogy pártjának (RTDP) irányítói közül - beleérve õ magát is - senki sem jelentette ki, hogy támogat ilyen javaslatot.
    ***: Iliescu elnök és az RTDP nem ért egyet a kétnyelvû feliratok bevezetésével. AdC V/954. 1.

    1993.szept.2.

  63. Georgeta Gheorghe-Muntean szociológus, a Gallup közvélemény-kutató intézet román partnerének, az Informatixnak a vezetõje számol be a lapnak egy közvélemény-kutatásról. Ebbõl kiderült, hogy a megkérdezettek tekintélyes része szerint a Funar-féle párt programja nem tér el az ellenzék programjától a nemzeti kérdésben.
    Székely Kriszta: Közvélemény-kutatás / Az ellenzék politikája nem különbözik az RNEP-étõl. Sz V/171. 3.

  64. Kolozsváron megkezdõdött a megtorlás a vasutassztrájk szervezõi ellen. Felbontották Luca Tibrea szakszervezeti vezetõnek a munkaszerzõdését, ugyanezt tették még négy szakszervezeti vezetõvel is. Többeket visszaminõsítettek. Válaszként a mozdonyvezetõk japán sztrájkba kezdtek.
    (gál): Megtorlások a vasútnál. Sz V/171. 4.

    1993.szept.3.

  65. A városi tanács ülésén ismertették azt, hogy Zanc prefektus a közigazgatási bíróságon megtámadta azt a Funar által kezdeményezett határozatot, mely szerint népszavazást kellene rendezni a kolozsvári konzulátus ügyében. Azt is bejelentették, hogy az RMDSZ helyi szervezete ugyancsak a közigazgatási bírósághoz fordult a más államok himnuszának és zászlajának kérdésében. Funar azt állította, hogy ezek a problémák hamarosan megoldódnak.
    ***: A népszavazás, himnuszok és zászlók ügye a közigazgatási bíróságon. Sz V/172. 8.

  66. Tom Lantos Budapesten javasolta, hogy hozzanak létre amerikai képviseletet Kolozsváron. Az USA bukaresti nagykövete azt állította, hogy ez a kirendeltség nem a magyar kisebbségre vonatkozóan szeretne tájékozódni, ha ezt akarná, akkor inkább Marosvásárhelyen vagy Csíkszeredában nyitnák meg. Azért esett a választás Kolozsvárra, mert itt van infrastruktúra és kedvezõ a város földrajzi fekvése. Egyelõre nem sok remény van arra, hogy ez meg is történik. Román oldalon helytelenítik, hogy éppen Budapesten vetették fel a kérdést.
    (n.a.): A hír igaz, de ... / Amerikai képviselet Kolozsváron? Sz V/172. 2.

  67. Zanc interjúban azt mondta, nem lát lehetõséget arra, hogy az RTDP/PDSR és az RNEP/PUNR között szakításra kerüljön sor. Közvetlen kapcsolatuk van az RNEP-pel, ez megmutatkozik a közigazgatás szintjén is. Ez nem jelenti azt, hogy Funar ne lenne elégedetlen egyes esetekben, ne támadná az államelnököt és a prefektust, nézeteltérések mutatkoznak meg a kormányátalakítással kapcsolatban is.
    Caius Chiorean: Grigore Zanc: "Nem látom lehetségesnek az RNEP és a RTDP közötti szakadást". AdC V/956. 1, 8.

    1993.szept.4.

  68. A korrupciós ügyek felkavarásának eredményeként Ionel Romant eltávolították az RTDP/PDSR kolozsvári szervezetének élérõl. Zancot választották meg elnöknek, aki prefektus lévén, felül tudja vizsgálni Funar döntéseit. A kormánypártot felháborították Funar legutóbbi kijelentései, egyebek mellett az, hogy megkérdõjelezte Iliescu román származását. [Azt sejtette, hogy Iliescu cigány.] Hírek szerint Zancnak a kezében vannak a Funar visszaéléseit igazoló dokumentumok, ezeket azonban csak akkor hozza nyilvánosságra, ha az RNEP megvonja támogatását a kormánytól.
    (ná): Forrósodik a polgármesteri szék. Sz V/173. 1.

  69. Az USA Kolozsváron létrehozandó kirendeltségével kapcsolatban Zanc azt mondta, hogy hasznos egy ilyen intézmény mûködtetése. Arra a kérdésre, hogy miért ne létesülhetne magyar konzulátus is Kolozsváron, Zanc azt válaszolta, hogy két kérdésrõl van szó, a magyar kirendeltség problémáját másképpen értékeli: mivel Romániának közvetlen kapcsolata van Magyarországgal, nincs szükség semmiféle formalitásra.
    Flaviu Serghie: Lesz-e amerikai konzulátusunk Kolozsváron? / Grigore Zanc: "Kedvezõen fogadok egyes közvetlenebb kommunikációs eszközöket". AdC V/957. 1.

  70. Funar a replika jogán pontosít azzal kapcsolatban, amit Zanc mondott róla. Szerinte nem igaz Zancnak az az állítása, mely szerint az RTDP/PDSR egyetlen vezetõje sem ért egyet a kétnyelvûséggel. Idéz a bukaresti Adevarul címû lapból, ahol Chebeleu elismerte a kétnyelvûség bevezetésének lehetõségét. Oliviu Gherman is támogatta a kétnyelvûséget. A kormány azért nem vitatta meg ezt a kérdést, mert az RNEP/PUNR nyilatkozott róla.
    ***: Gh. Funar úr pontosít. AdC V/957. 8.

    1993.szept.9.

  71. Az etnikumközi párbeszéd csoportnak a tábláján három nyelven szerepel az, hogy "egyesület" ("szövetség") "asociatia" és "verband". Mielõtt kitették volna a Jókai utcai székház falára, szabályosan bemutatták az illetékeseknek. Most Funar megbízottjai felszólították õket, hogy távolítsák el a feliratot.
    (n.á.): Újabb táblaháború a láthatáron. Sz. V/176. 2.

  72. A Babes-Bolyai Egyetemen folynak a beiratkozások, problémát okoz a magyar nyelvû újságíró-szak. Most már eldõlt, hogy lesz ilyen szak, ám ide románul kell felvételizni, s csak a képességvizsgát tehetik le magyarul. A továbbiakban a tantárgyak nagy részét magyarul fogják oktatni.
    Balló Áron: Akár a tanévkezdést is elhalaszthatják. Sz V/176. 1.

    1993.szept.10.

  73. Funar követelte, hogy mondják le a magyar külügyminiszter romániai látogatását, mivel az zsarolni akarja a román államot. A külügyi szóvivõ megnyugtatta Funart, hogy meg fogják védeni az ország érdekeit, de megérti az RNEP/PUNR elnökének aggodalmát most, amikor az RMDSZ memorandumot küldött az ET/CE-hez.
    ***: Ízekre szedett memorandum. Sz V/177. 1.

  74. Funar aláírásával nyilatkozat jelent meg. Ebben figyelmeztet, hogy az RMDSZ zsarol, elfogadhatatlan követelései vannak, így: biztosítsák a többségében magyarlakta területeken az autonómiát, legyenek kétnyelvû feliratok, az RMDSZ-t fogadják el partnerként a román-magyar tárgyalásokon, állítsák vissza Kolozsváron a magyar fõkonzulátust, hozzanak létre magyar tannyelvû egyetemet Kolozsváron, adjanak vissza minden egyházi vagyont, a magyar állam támogassa az erdélyi kereskedelmi társaságokat. A magyar külügyminiszter bukaresti látogatása során ezeket a követeléseket fogja támogatni. Nem szabad engedni ennek a zsarolásnak.
    Gheorghe Funar: Közlemény. TrA II/179. 4.

    1993.szept.16.

  75. Kína bukaresti nagykövete Kolozsvárra látogatott. Tárgyalt Funarral, tájékozódott az RNEP/PUNR és a kormány kapcsolatáról. Funar megjegyezte: szimpatizálnak engem a kínaiak.
    ***: Akit kedvelnek a kínaiak. Sz V/181. 1.

    1993.szept.17.

  76. A bukaresti kínai követ Kolozsváron felkereste a kereskedelmi és iparkamarát, elmondta, hogy sok kínai cég és vállalkozó szerzett kellemetlen élményt Romániában. Megkérdezte, hogy a kamara milyen garanciákat tud adni arra nézve, hogy a kínaiak normális körülmények között üzleteket bonyolíthassanak le Kolozsváron. Erre a kérdésre a kamarában nem tudtak választ adni.
    (K.N.K.): Javuljunk meg - mondják a kínaiak. Sz V/182. 1.

    1993.szept.22.

  77. A kolozsvári Avram Iancu (Petõfi) utcai zenelíceum épületét visszaadták a görög katolikus egyháznak, így nagy gondban van az alsó- és középfokú zeneoktatás. A tanfelügyelõség nem akar beleegyezni abba, hogy magyar osztály mûködjék. Ha vegyes osztályok jönnek létre, akkor csak egyes tantárgyakat fognak magyarul tanulni a magyar tanulók.
    Balló Áron: Harc egy osztályért, épületért. Sz V/185. 1.

    1993.szept.23.

  78. A Babes-Bolyai Egyetemen sikerült betölteni a magyarul tanuló hallgatóknak biztosított 300 helyet, igaz, néhány átcsoportosításra volt szükség. Az elõírások szerint azok közül is felvesznek az egyetemre, akiknek nem sikerült a felvételijük, de tandíjat fognak fizetni. Kérdés, arányosan kapnak-e ilyen helyeket azok, akik magyarul felvételiztek.
    Balló Áron: A felvételi mérlege. Sz V/186. 1.

    1993.szept.24.

  79. Még mindig bizonytalan, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen az újságíró-szakon lehet-e magyarul felvételizni. Az elõírások szerint magyarul felvételiztetnek azokból a tantárgyakból, amelyeket a jelentkezõk a középiskolában magyarul tanultak. Így logikus lenne, hogy a magyar újságírói szakra magyar nyelvtanból felvételizzenek. Csakhogy van egy olyan elõírás, mely szerint az újságírói szakra román nyelvbõl kell vizsgázni, s ebbõl hiányzik a pontosítás, miszerint a magyar felvételizõk kivételt képeznek.
    Magyari Tivadar: "Csendes botrány". Sz V/187. 5.

    1993.szept.28.

  80. Az NRP/PRM kolozsvári szervezetének elnöke sajtóértekezleten a háromnyelvû Együtt címû lapot osztogatta, amelyben magyar tollforgató [a renegát Hajdu Gyõzõ] is írt. A nyugalmazott ezredes azt állította, hogy Magyarország egyre nagyobb veszélyt jelent Romániára nézve, mivel ott fegyverkeznek. Erdélyben félkatonai alakulatok kiképzése folyik, ezt állítása szerint az RHSZ/SRI is megerõsítette. Magyarország ki akarja terjeszteni hatalmát Erdélyre.
    Dorin Serghie: Szépen ravasz - a "Romania Mare". AdC V/973. 1, 8.

  81. Az NRP/PRM kolozsvári szervezetének elnöke sajtóértekezleten szólt a magyar külügyminiszter romániai látogatásáról. Azt mondta, hogy ez hasznos, bár Magyarország több milliárd pesetát (kijavította: forintot) költ revizionista célokra. Bírálta a kolozsvári RMDSZ-t, amely - állítása szerint - a Pavlov utcában valóságos palotát birtokol.
    Adrian Cris: "Nekünk még egy kapusunk sincs a kormánynál". TrA II/191. 2.

    1993.szept.29.

  82. A Brassai Líceumban beindult az unitárius tagozat. Itt elsõsorban humán jellegû oktatás folyik, a tanárhiányt egyes tantárgyak esetében külsõ szakemberekkel oldják meg. Ez nagy anyagi megterhelést jelent az unitárius egyháznak. Kénytelenek voltak unitárius teológiai szeminárium névvel beindítani ezt az oktatási formát, mert három éve hiába kérték vissza az unitárius kollégiumot.
    Gál Mária: Unitárius tagozat a Brassaiban. Sz V/190. 1, 2.

  83. A Dél-afrikai Köztársaság nagykövete Kolozsvárra látogatott. Funar hosszan ecsetelte neki a két ország közötti hasonlóságot, a nemzetközi elszigetelõdést, az információszegénységet és a külföldi imázs meghamisítását. Boros János RMDSZ-tanácsos afelõl érdeklõdött, hogyan oldották meg a fehérek és a feketék közötti ellentétet. A nagykövet egyebek mellett azt is mondta, hogy a helyi önkormányzatok nagyfokú autonómiával rendelkeznek, ez is hozzájárult a feszültségek feloldásához.
    Németh Júlia: A Dél-afrikai Köztársaság nagykövete Kolozsváron. Sz V/190. 1, 2.

  84. Ioan Gavra kifejti, hogy a nacionalizmus kifejezésnek több értelme van. Esetenként a nacionalizmus hazafiságot jelent. Természetesen a nacionalizmust nem szabad a végletekig fokozni. "Más szóval - mondta - mi nem nacionalisták, hanem nemzetiek vagyunk. Mi a nemzeti eszmét védelmezzük. Az RMDSZ megpróbálta befeketíteni pártunkat, holott éppen az RMDSZ az egyedüli soviniszta, nacionalista, ultranacionalista alakulat."
    Aura Dobre: "Az év végéig megváltozik a mostani kormányzó csapat". Mt IV/808. 1, 3.

    1993.szept.30.

  85. A Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületével szemben diszkriminatív módon járt el Funar. Nem adott jóváhagyást egy szabályosan összeállított dokumentációra, amely rehabilitációs központ felépítésére vonatkozott.
    Octavian Buracu: Tiltakozás. Sz V/191. 1.

 

 
 

Vissza az elejére