|
Balázs Sándor - Schwartz Róbert
Funar-korszak Kolozsváron
1994.júl.1.
1003. Gheorghe Vasilescu ügyvéd állást foglal a fõtéri ásatásokkal szemben, jelzi, hogy az ilyen akciók csak arra
jók, hogy fenntartsák az interetnikai feszültségeket, s ez kedvelt módszere a hatalomnak. Idézi a Gazeta de Cluj június 22-i számából azt, hogy mit írtak a magyarokról: "...nem szégyellitek magatokat Európa gyilkosai, antiszemiták, barbárok, jöttment semmirekellõk? Mátyás király szobránál mintegy 1500 honvéd bitang mutatta ki a foga fehérjét."
Gheorghe Vasilescu: Felelõtlen és veszélyes provokáció. Sz VI/127. 1.
1994.júl.2.
1004. A bukaresti Archeológiai Intézet munkatársai megvitatták a kolozsvári ásatási terveket, s nyilatkozatot adtak
ki. Ebben az áll, hogy ellenzik a feltárást, felhívták kolozsvári kollégáik figyelmét, hogy ne támogassák Funar tervét. Mondjanak nemet a politika fegyvereként használt régészetnek.
***: Tiltakoznak a bukaresti régészek a kolozsvári Polgármesteri Hivatal döntése ellen. Sz VI/128. 1.
1994.júl.5.
1005. A Funar által feltett kérdésekre - ezúttal arra, hogy ugyanbizony hol mûködnek a nemzeti kisebbségek
nyelvén iskolák - Takács Csaba válaszol, felsorolja, milyen európai államokban tanulnak a kisebbségek anyanyelvükön. Olyan országokat említ, mint Spanyolország, Finnország, Olaszország, Németország, Dánia, Szlovákia, Ukrajna, Moldva, Belgium, Bulgária stb.
Takács Csaba: A román oktatás felzárkózása az európai követelményekhez. AdC VI/1170. 5.
1006. A városi tanácsban újra tárgyaltak a fõtéri ásatásokról. Olyan szócsata bontakozott ki, hogy a gyûlésvezetõ még
a napirendi pontokat is elfelejtette megszavaztatni. Rendkívüli tanácsülés volt, amelyet 11 ellenzéki tanácsos kérésére hívtak össze, ugyanis a június 20-i ülésen a tanács nem szavazta meg a költségvetésbõl a 30 milliós támogatást a fõtéri feltárásokra, három napra rá azonban a polgármester aláírta a munkálatok engedélyezését, anélkül hogy a tanács ezt jóváhagyta volna. Greabu alpolgármester törvényesnek tartotta Funar eljárását, más tanácstagok arra utaltak, hogy a Karolina téren is végeztek archeológiai kutatást, s ehhez tanácsi döntésre volt szükséges. Funar támadta az RMDSZ-tanácsosokat, azt kérdezte, mi közük a magyaroknak a fõtéri római fórumhoz.
N.J.: A fõtéri ásatásokról tárgyaltak a városi tanácsban. Sz VI/129. 1.
1994.júl.6.
1007. Az RNEP/PUNR kolozsvári vezetõsége nyilatkozatot adott ki a fõtéri ásatásokról, ebben azt állítják, hogy
a Mátyás-szobor javításra vár, meg kell védeni, a hatóságok biztosítják, hogy tovább ne rongálódjék. Az RMDSZ két okból ellenzi az ásatásokat, egyfelõl nem akarja, hogy felszínre kerüljenek a régi római emlékek, másfelõl úgy képzeli, hogy a Fõtér kizárólag a magyarok szent helye, s nem akarja, hogy a románok hozzányúljanak. Elfelejtik, hogy a románoknak joguk van megismerni múltjukat.
Az RNEP megyei bürója: Nyilatkozat. AdC VI/1171. 7.
1008. Takács Csaba választ ad Funarnak az államnyelvre vonatkozóan feltett kérdésére is. Leírja, hogy az
államnyelv egyáltalán nem jelenti azt, miszerint nem lehet a kisebbségek anyanyelvén tanulni minden szinten, hivatkozik az erre vonatkozó nemzetközi dokumentumokra, amelyeket Románia is aláírt. Funarnak azon kérdésére, hogy vannak-e egyáltalán etnikai alapon szervezõdött pártok, Takács felsorol rengeteg ilyen politikai alakulatot Svédországból, Olaszországból, Finnországból, Spanyolországból, Belgiumból, Szlovákiából és számos más országból.
Takács Csaba: A romániai oktatás felzárkózása az európai követelményekhez. AdC VI/1171. 8.
1009. Funar közleményt adott ki a július 4-én tartott rendkívüli városi tanácsülésrõl. Ebben elítéli a magyarok
akcióit, azt állítja, hogy e mögött az áll, hogy az RMDSZ a Fõteret a magyar Kolozsvár terének tartja, s nem akarja, hogy a románok megismerjék történelmüket. Emiatt ellenzi az RMDSZ, hogy a capitoliumi farkast visszahelyezzék oda, ahonnan a horthysták eltávolították. Az RMDSZ-tanácsosok azzal fenyegetõztek, hogy a polgári engedetlenség eszközéhez folyamodnak, Funar viszont elhatározta, hogy biztosítani fogja a város lakosságának nyugalmát. Nem engedi, hogy az RMDSZ megszegje az alkotmányt. Az ásatást mindenképpen elkezdik.
Gheorghe Funar: Közlemény. AdC VI/1171. 1, 7.
1010. Amikor Funar a városi tanácsülésen durva hangon beszélt az RMDSZ-rõl, a magyar tanácsosok elhagyták
az üléstermet. Ilyesmiket mondott: "Az Isten õrizzen titeket, ha ellenálltok a régészeti ásatásoknak, ha nem tetszik, ott van Magyarország, menjetek oda, az RMDSZ szemtelenségének is legyen határa, ez a párt tettekkel bizonyítja, hogy fasiszta párt."
V.M.: Kolozsvár - zárt város / "Az Isten õrizzen titeket, ha ellenálltok a régészeti ásatásoknak". Mt V/983. 1, 2.
1011. A Soros Alapítvány és az IRSOP közvélemény-kutató intézet felméréseket végzett, ebbõl kiderült, hogy az
RNEP/PUNR csak a választók 2 százalékának a bizalmát élvezi, Funar pedig a negatív személyek topján a második helyen van, Ilie Verdet után. A cikkíró kapcsolatot teremt e között és a kolozsvári archeológiai feltárások között olyan értelemben, hogy az RNEP egy ilyen akcióval akarja visszanyerni az elvesztett hitelét, tudva, hogy a Mátyás-szobor elleni fellépése mit vált ki az RMDSZ-bõl. Ezzel az RNEP újból a figyelem középpontjába kerül, s így eltereli a figyelmet az IRSOP közvélemény-kutatási eredményeirõl.
Vasile Magradean: Az IRSOP hatása az archeológiára. Mt V/983. 1.
1012. Az Mt-ben megjelent cikket kiegészítve, a magyar újságíró pontosan idézi, mit mondott még Funar a
városi tanácsülésen az RMDSZ-rõl: "Térjetek végre észhez! Két hete terrorizáljátok a várost! Azt hiszitek, hogy a Fõtér a tietek? Jegyezzétek meg végre, hogy Romániában éltek és nincs jogotok a polgári engedetlenség eszközével élni!... Türelmünk elfogyott... A pimaszságnak is van határa. Az RMDSZ-tanácsosok szemtelensége odáig fajult, hogy még magyarul írott dokumentumokat is osztogattak a tanácsban. Ez már több a soknál. A magyarok távozzanak innen, menjenek külföldre!" Miután a magyar tanácsosok e sértések miatt kivonultak, a tanácsülésen benn maradt ellenzéki tanácsosok igen becsületesen továbbra is felléptek a Fõtér felbolygatása ellen. Funar azt állította, hogy az ásatástól még a templomkert sem mentesül.
(németh): Távozzatok innen, magyarok! Sz VI/130 1, 2.
1013. Az RMDSZ városi tanácsosai nyilatkozatot adtak ki, ebben leírják, hogy a rendkívüli tanácsülésen Funar
türelmét vesztette, nem tudott uralkodni magán, gyûlölködõ és minõsíthetetlen hangnemben durva, fenyegetõ és sértõ kifejezésekkel illette az RMDSZ-t és annak városi tanácsosait. Az RMDSZ tevékenységét terrorista hangoskodásnak nevezte. Az aláírók kikérték maguknak ezt a magatartást.
Molnos Lajos, Eckstein-Kovács Péter, Boros János, Bálint Kelemen Attila, Mikó Lõrinc, Herédi Gusztáv. Szász Alpár Zoltán városi tanácsosok: Nyilatkozat. Sz VI/130. 1, 2
1014. Az RMKDP Elnöksége állást foglal a kolozsvári ásatásokkal kapcsolatban. Kijelenti, hogy ezzel a
provokációval el akarják terelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági és politikai helyzetérõl, nemzeti hõsként akarnak tetszelegni a választóik elõtt, bele akarják hajszolni a magyarságot egy semmi haszonnal nem kecsegtetõ politikai kalandba, bizonyítani akarják, hogy a magyarok "sovének és barbárok". A román régészek jól ismerik, mi rejlik a föld alatt, tudhatják, hogy nem éri meg ásatásokat folytatni.
Az RMKDP elnöksége: Állásfoglalás a kolozsvári ásatások ügyében. Sz VI/130. 3.
1994.júl.7.
1015. Az NRP/PRM Kolozs megyei vezetõ tanácsa nyilatkozatban szól a Mátyás-szoborral kapcsolatos
eseményekrõl, kiemeli, hogy ez a szobor a román állam tulajdona, a magyar nép dicsõségét Magyarországon, ne pedig román területen ünnepeljék. A román népnek szuverén joga van minden felett, ami román terület, az RMDSZ ne destabilizálja a helyzetet. Utoljára kérik az RMDSZ-t, vágja le irredenta karmait, ez a szervezet az utóbbi öt évben részt vett minden románellenes akcióban. "Mi románok - írják - mindig emberségesek és toleránsak voltunk. Aki azt állítja magáról, hogy civilizált és demokratikus, annak tettekkel kell bizonyítania ezt, ti, RMDSZ-vezetõk, vigyázzatok, mert saját etnikumotok fog elítélni benneteket."
NRP Megyei Tanácsa: "Felkérjük az RMDSZ-t, vágja le irredenta karmait". AdC VI/1172. 5.
1016. Kötõ József elmondja, hogy július 5-én az ügyvezetõ elnökség és a megyei vezetõség megtárgyalta a
Kolozsváron kialakult helyzetet. A fõtéri ügy országos méretûvé vált, állandó kapcsolatban állnak az országos szervekkel, az államelnöki hivatallal, a minisztériumokkal. Szerinte az RNEP/PUNR-s vezetésnek hosszú távú és jól kitervelt stratégiájával kell számolni, s ezt ismerik a felsõ hatalmi szervek is.
(németh): Minden eszközt vállalunk fõterünk és szobraink védelmében. Sz VI/131. 1.
1017. Vasile Marcu, a kolozsvári Lakásgazdálkodási Vállalat aligazgatója, akirõl a város vezetõsége azt állította,
hogy õ vakoltatta le a Bem-emléktáblát, tagadta, hogy személyesen ilyen intézkedést hozott volna. Azt mondotta, hogy amikor javították az épületet, a tábla már le volt vakolva. Amikor az újságíró felhívta a figyelmét arra, hogy ez nem felel meg a valóságnak, megígérte, hogy letisztíttatja a táblát. Mihai Greabu alpolgármester számtalanszor kijelentette, hogy beszél az aligazgatóval a tábla letisztításáról, de ez mind ez idáig nem történt meg.
N.J.: Ásni vagy nem ásni. Sz VI/131. 1.
1994.júl.8.
1018. Az RP/PR nyilatkozatban mond vélemény a fõtéri ásatásokról. Természetesnek tartja, ha egy nép szeretné
ismerni a múltját, aki ezt meg akarja akadályozni, azt mindenekelõtt alacsony intellektuális és tudományos szint jellemzi. Az RMDSZ által kezdeményezett akciók sajnálatos irredenta jellegû politikai manipulációk, azt bizonyítják, hogy egyesekbõl hiányzik a tisztelet a román állam iránt, amelynek õk is állampolgárai. A tudományos ismérveket ez esetben is elsõdlegeseknek kell tartani.
A Republikánus Párt nyilatkozata. AdC VI/1173. 7.
1019. Az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatójának aláírásával állásfoglalás jelent meg a fõtéri ásatásokról. Azt
állítják, hogy minden jóváhagyást megszereztek a feltáráshoz, a múzeum nincs alárendelve az Archeológiai Intézetnek, párhuzamos vele, így nem kell figyelembe venni ennek az intézetnek a véleményét.
Gh. Lazarovici: Az Erdélyi Történelmi Múzeum álláspontja. AdC VI/1173. 1.
1020. A fõtéri ásatások megkezdése körüli bonyodalmakról Doina Cornea megállapította: Funar nem bolond, õ a
hatalom mocskos játékának eszköze, minél botrányosabbak Funar akciói, annál inkább úgy fog tûnni, hogy Iliescu a stabilitás tényezõje.
***: A régészeti ásatások elkezdése lõporos hordóvá alakította Kolozsvárt. Mt V/985. 1.
1021. A július 7-i fõtéri tüntetésrõl nyilatkozott Doru Ioan Taracila belügyminiszter, aki szerint a mintegy 800
tüntetõ és a karhatalom között nem volt konfliktus. [A szám nem felel meg a valóságnak, összehasonlíthatatlanul többen voltak a téren.] Medrea alprefektus kijelentette, hogy kapcsolatba lépett Adrian Nastaséval is, aki felhívta a figyelmét arra, hogy mindenért, ami Kolozsváron történik, õ és a polgármester felel. 12 városi tanácsos kérésére újból összehívják a városi tanács rendkívüli ülését.
V.M.: Reflektálások arra, ami tegnap Kolozsvár belvárosában történt. Mt V/985. 1.
1022. A román újságíró nagyobb összefüggésbe helyezi bele a kolozsvári Fõtéren történteket, azt állítja, hogy a
csata tulajdonképpen Cotroceni-ben és a parlamentben folyik. Ugyanis arról van szó, engednek-e az RMDSZ-nek, mert ha igen, akkor ez a közigazgatás gyengeségét, képtelen voltát bizonyítja. Ha felfüggesztik az ásatásokat, akkor ez nagy veszteséget jelent az RNEP/PUNR-nek, de ugyanakkor a kormánynak is.
O.V. Iacob: Kiért szólnak a harangok, Ghita és János? Mt V/985. 1.
1023. A VR nyilatkozatot adott ki, ebben azt állítja, hogy a román múlt kutatása szigorúan tudományos probléma,
ebbe nem avatkozhatnak be politikai alakulatok. Sajnálattal vették tudomásul, hogy a Mátyás-szoborról felelõtlen kijelentések is elhangoztak, így az, hogy a szobrot esetleg el fogják mozdítani. Az RMDSZ felelõtlensége viszont az, hogy ezeket a megállapításokat abszolutizálta, eltúlozta és politikai tõkét kovácsolt belõlük. A szobor a románok és a magyarok kapcsolatát jelzi, egyetemes mûvészi érték. A VR kifejezi azon szándékát, hogy biztosítsa a szobor épségét.
VR Kolozsvár: A Vatra Romaneasca nyilatkozata. Mt V/985. 1.
1024. Helyszíni beszámoló a Fõtéren július 7-én történtekrõl: a rendõrök erõszakoskodtak az ásatások ellen
tüntetõkkel, az újságírónõnek az egyik ezt mondta: "Én megszorongathatom a nyakad!" Herédi Gusztáv városi tanácsossal még igazolványa felmutatása után is durváskodtak. Voltak idõsebb hölgyek, akiket a karhatalmi erõk brutálisan félrelöktek, mert át akartak lépni az egyenruhások által körülvett övezeten. A hangulat izzó volt, a rendõröknek nem sikerült eltávolítaniuk a zöldövezetben összegyûlteket. A tömeg megõrizte méltóságát, ügyelt arra, hogy ne adjon okot a nyílt beavatkozásra. Katonai alakulatokkal megerõsített rendõrkordon vette körül a térnek azt a részét, ahol az ásatásokat el akarták kezdeni.
Németh Júlia: Jelentés a Fõtérrõl. Sz VI/132. 1, 8.
1025. Takács Csaba szól a július 7-én történtek részleteirõl: 12 óra tájt Octavian Cosmanca közigazgatási
államtitkár tájékoztatta Markó Bélát és a Kolozsvárra érkezõ Kónya-Hamar Sándor parlamenti titkárt arról, hogy utasítást adott Liviu Medrea alprefektusnak, vonja ki a Fõtérrõl az oda vezényelt munkásokat és munkagépeket. Az alprefektus elismerte, hogy az államtitkár ilyen utasítást adott, mivel azonban a kormánypárti prefektust helyettesíti, a felelõs szervekkel kívánt konzultálni róla. 14 órakor Markó Béla kéri Cosmancát, adja írásba az utasításait. 14.30 és 15 óra között az RMDSZ-szenátorok és -képviselõk sajtóértekezletet tartanak a képviselõházban, ismertetik az eseményeket. 15 óra után Viorel Hrebenciuc kormányfõtitkár veszi át a válsághelyzet irányítását és konzultál Iliescuval. 17.20 perckor Hrebenciuc bejelenti, hogy közleményt adnak ki az ásatások felfüggesztésérõl.
***: Eseménykrónika. Sz VI/132. 1, 7.
1026. Újabb helyszíni beszámoló a Fõtérrõl: a cikkíró megerõsíti azt az értesülést, mely szerint a rendfenntartó
sorkatonák és rendõrök nem riadtak vissza az erõszaktól, ha nem a gumibotot, akkor a kezüket használták, lökdösõdtek, ráncigálták az embereket. Virgil Ardelean városi rendõrparancsnok arra a kérdésre, hogy a kiskatonák miért ütlegekkel tartják vissza a tömeget, azt felelte, hogy a törvények elõírása szerint védelmezik a közrendet, a közbiztonságot. Azt is hozzátette, hogy ha szükség lesz rá, bármilyen áron megteszik ezt. Egy altiszt arra a kérdésre, miért erõszakoskodik, azt válaszolta, hogy õ parancsot teljesít.
Gál Mária: Emberek és katonák. Sz VI/132. 1, 7.
1027. Július 7-én a városházán sajtóértekezlet volt, itt Lazarovici múzeumigazgató nyilatkozott, azt mondta, hogy
a polgári engedetlenséggel megakadályozták az ásatást, majd kijelentette: "Amíg az RMDSZ nem engedi, nem ásunk." Virgil Ardelean rendõrparancsnok elismerte, hogy erõszakosságokra is sor került, de ezt azzal magyarázta, hogy csak így lehetett fenntartani a közrendet; arról nincs tudomása, hogy a rend õrei sok esetben durváskodtak volna. Liviu Medrea alprefektus diverziós szándékkal azt állította, hogy 8 magyarországi turistabusz érkezett Kolozsvárra, ami felettébb gyanús, de arra nem tudott választ adni, vajon ez összefüggésben áll-e a Fõtéren történtekkel.
N.J. - T.-J.L.: "Amíg az RMDSZ nem engedi, nem ásunk". Sz VI/132. 1.
1028. Funar a városi tanácsülésen azt hazudta, hogy a fõtéri templomkert állami tulajdon, s ez azt jelenti, hogy ott
is lehet régészeti ásatásokat folytatni. Ezzel szemben az igazság az, hogy az 1459-es telekkönyv igazolja: a templomkert a római katolikus egyházé.
***: Hazudj - és uralkodhatsz. Sz VI/132. 1.
1994.júl.9.
1029. Iuliu Pacuraru, a DP/PD kolozsvári elnöke kijelentette: a fõtéri ásatásoknak nem szabad
bizalmatlanságot ébreszteniük senkiben. Bírálta a polgármesteri hivatal eljárását, egy ilyen mûveletet a városi tanácsnak jóvá kell hagynia. Viszont azt is állította, hogy ezekre a föld alatti kutatásokra szükség van. Ha egy pontos ásatási tervet engedélyezett volna a városi tanács, akkor az RMDSZ-nek kevesebb esélye lett volna az obstrukcióra.
Caius Chiorean: Sajtóértekezlet a DP (NMF)-nél / A régészeti ásatásoknak nem kell bizalmatlanságot kelteniük. AdC VI/1174. 6.
1030. Funar közleményben azt állítja, hogy az RMDSZ interetnikai konfliktus céljából szervezte meg a tiltakozó
akciót a fõtéri ásatások ellen, hamis híreket terjesztett a belföldi, de fõleg a külföldi sajtóban. A polgármester a polgári engedetlenség ellen kénytelen volt a rendõrség segítségét kérni. A város román lakossága nem hagyta provokálni magát, így nem vált be az RMDSZ jóslata, miszerint könnyen megismétlõdhetnek Kolozsváron az 1990-es marosvásárhelyi események.
Gheorghe Funar: Gh. Funar a kolozsváriakhoz fordul: / Ne hagyjátok bevonni magatokat a provokatív akciókba. AdC VI/1174. 7.
1031. Iglói Zoltán, a pécsi magyar-román baráti társaság vezetõje kijelentette, hogy a pécsiek neheztelnek, amiért
olyan testvérvárost választottak, mint Kolozsvár, ahol sajnálatos események történnek. Jelezte, hogy a német sajtóban "Skandalstadt"-nak nevezik Kolozsvárt, mindenki tudja, hogy amikor valamilyen újságban Kolozsvár neve szerepel, akkor ez kapcsolatban áll valamilyen botránnyal.
***: A német sajtóban Kolozsvárt "Skandalstadt"-nak nevezik. AdC VI/1174. 7.
1032. Funar aláírásával az RNEP/PUNR válaszol arra a határozatra, amelyet a Mûvelõdésügyi Minisztérium hozott.
A közlemény szerint ez az elsõ eset, amikor Romániában bizottságot hoznak létre valamely régészeti tudományos munkával kapcsolatban, amelyre megvan minden engedély. A minisztériumnak azt a döntését, hogy az ásatásokat le kell állítani, nem lehet tiszteletben tartani, mivel ilyen feltárások el sem kezdõdtek annak következtében, hogy az RMDSZ polgári engedetlenségre szólította fel a város magyar lakosságát. Funar javasolja, hogy az a bizottság, amely kiszáll Kolozsvárra, engedélyezze az ásatást, ugyanakkor kéri a kormányt, hogy egy különleges bizottság vizsgálja ki az RMDSZ által szervezett akció törvénytelen voltát s nyilvánosan jelentse ki, hogy a megmozdulás románellenes volt.
Gheorghe Funar: Az RNEP válasza a Mûvelõdésügyi Minisztérium határozatára / Közlemény. AdC VI/1174. 1.
1033. Az RMDSZ kolozsvári székházában a július 7-i fõtéri akció után sajtóértekezlet volt. Kónya-Hamar Sándor
kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ azt kifogásolja, hogy engedély nélkül akarnak ásatásokat kezdeni, kérte, hogy az UNESCO szakértõinek a véleményét is hallgassák meg. A város más részén senki nem ellenzi az ásatásokat. A sajtóértekezletrõl beszámoló román újságíró kifogásolta, hogy a budapesti rádió a Mátyás-szobrot az erdélyi magyarság szimbólumának nevezte, holott a király román származású.
Valer Chioreanu: A RMDSZ-vezetõk felfedik magukat. AdC VI/1174. 1, 5.
1034. P. Litiu (LP `93/PL `93), ezúttal magánemberként, úgy nyilatkozott, hogy a Kolozsvár központjában
tervezett ásatás az RNEP/PUNR diverziója, politikai manõver, jelzi az RNEP válságát a Caritas összeomlása után. Ha mégis kutatni akarnak, miért nem folytatták a Memorandisták emlékmûvénél megkezdett feltárást. A feszültséget az okozta, hogy a Mátyás-szobor irányában akarják az ásatásokat megkezdeni. Funar ezzel a lépésével a magyar nacionalisták malmára hajtja a vizet. Ha a városi tanács nem akar dönteni, akkor népszavazást kell kiírni ebben az ügyében.
Florin Danciu: A régészeti ásatás Kolozsvár központjában az RNEP diverziója. Mt V/986. 3.
1035. Gh. Dumitrascu szenátor állást foglalt a kolozsvári ásatásokkal kapcsolatban, elítélte, hogy egyes
román állampolgárok sovininiszta politikai meggondolásokból meg akarnak akadályozni egy tudományos kutató munkát. Szerinte a föld alatti vizsgálódásoknak el kell kezdõdniük, sikert kíván Lazarovici múzeumigazgatónak ehhez a munkához. Dicséri a kolozsvári régészeket, akik eddig is nagyszerû eredményeket mutattak fel.
Gh. Dumitrascu: Gh. Dumitrascu szenátor kifejezi megdöbbenését. Mt V/986. 3.
1036. A Mûvelõdésügyi Minisztérium részérõl az az állásfoglalás született, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum
szüntesse be a régészeti vizsgálódásokat. A minisztériumi kivizsgáló bizottságban elismert szakemberek, a román UNESCO-bizottság tagjai fognak részt venni. A munkálatokra csak akkor kerülhet sor, ha ez a szakbizottság kedvezõen véleményez.
***: A Mûvelõdésügyi Minisztérium úgy döntött, hogy a Történelmi Múzeum szüntesse meg a munkálatokat. Mt V/986. 1.
1037. Octavian Olteanu, a kolozsvári rendõrparancsnok helyettese egyes RMDSZ-vezetõk tudomására hozta,
hogy ötvenezer lejre büntette mindeniküket, amiért megszervezték a kolozsvári törvénytelen megmozdulást. Név szerint Molnos Lajos, Herédi Gusztáv, Szász Zoltán Alpár, Bitay Csaba szerepel a listán, rajta van még Czirják Árpád kanonok és két más megbírságolt személy, aki nem tagja az RMDSZ-nek.
F.D.: RMDSZ-vezetõket bírságolt meg a rendõrség. Mt V/986. 1.
1038. A KDNPP/PNTCD négy városi tanácsosa, Fred Nadaban, Bogdan Cerghizan, Mircea Gavrila, Ioan
Vida-Simiti nyilatkozatban foglal állást a fõtéri ásatásokról. Illegálisnak, a helyi és nemzeti érdekeket sértõnek tartják a Funar kezdeményezte ásatásokat, szerintük a tér történelmi, esztétikai érték, nem szabad hozzányúlni, ilyen ügyekrõl a városi tanácsnak kellene döntenie, ennek a szervnek kell meghatároznia, vajon bizonyos feltételezett értékek reményében meglévõ értékeket le kell-e rombolni. A történelmi múzeumnak lehetõsége van arra, hogy máshol végezzen feltárásokat. Az ásatások szándéka a magyarság egy részében ellenállást vált ki, de a parasztpárti tanácsosok nem kívánnak részt venni ezekben a tiltakozó akciókban.
Négy KDNPP-s városi tanácsos: Az Egyesülés tér - újabb provokáció. Mt V/986. 1, 3.
1039. Takács Csaba üdvözli a kormánynak azt a nyilatkozatát, amely szerint nem vállalta fel a romániai magyarság
és a polgári értékek ellen tervezett durva kolozsvári provokációt. Hangsúlyozza, hogy az RMDSZ nem politikai célokat kíván elérni, amikor tiltakozik a kolozsvári akció ellen, hanem a romániai törvényes rendet védelmezi. A kormány megtette azt a lépést, amelyet a kolozsvári polgárok kezdettõl fogva sürgettek, a szaktekintélyekbõl álló bizottság létrehozása megoldási lehetõségnek tûnik. A kinevezendõ bizottság döntéseit azonban az RMDSZ nem fogja kritikátlanul fogadni, alapfeltétel az, hogy a tér arculata ne változzék meg. Az eddigi törvénysértések orvoslásáért a polgári és közigazgatási bírósághoz fordul az RMDSZ.
T.Sz.Z.: Az RMDSZ értékeli a kormány nyilatkozatát. Sz VI/133. 1, 7.
1040. Július 8-án a Fõtéren csend és nyugalom uralkodott. Fél kilenc után megjelentek az Ipari Építkezési
Tröszt Serdean mérnök vezette emberei, akik megpróbálták felállítani a kerítést, de azonnal embergyûrû vette körül õket, egy látáskorlátozott fehér botjával hadonászva kergette a munkásokat. A térre érkezõ Buchwald Péter szenátort így világosította fel Olteanu rendõrparancsnok: "Csak kipróbáltuk az éberségüket." Ebbõl kiderült, hogy kinek az oldalán áll az állítólag semleges rendõrség. Octavian Cosmanca államtitkár, aki egy nappal azelõtt utasította az alprefektust, hogy függesszék fel a munkálatokat, most sem volt hajlandó írásba adni az utasítást. A fantázia szüleménye, az, hogy buszokon magyar turisták érkeztek volna a városba, s így nyilván az sem igaz, hogy valamelyik parókián szállásolták volna el õket.
Németh Júlia: "Csak kipróbáltuk az éberségüket..." Sz VI/133. 1, 7.
1041. Az RMDSZ július 7-i sajtóértekezletérõl szóló beszámolóban a cikkíró jelzi, hogy itt kölcsönös
bizalmatlanság mutatkozott meg, ez kiderült a feltett újságírói kérdésekbõl. Arra a kérdésre, mit jelentett a rendkívüli harangozás, a válasz az volt, hogy az egyház nincs alárendelve az RMDSZ-nek, egyébként 12 óra 10 perckor áramszünet volt. [A harangok villanyárammal mûködnek.] Olyan kérdés is elhangzott, hogy végül is ki volt Bem, miért kell tisztelni; a válasz az volt, hogy az együttélés szabályai szerint kölcsönösen meg kell becsülni minden közösség múltját. Elmondták, hogy a 69-es helyhatósági törvény szerint a polgármester nem engedélyezheti az ásatásokat, márpedig ez történt.
Ö.I.B.: A bizalmatlanság kölcsönös. / Értetlenségek az RMDSZ csütörtök esti sajtóértekezletén. Sz VI/133. 1, 3.
1042. Varsóban találkozott Melescanu az új magyar külügyminiszterrel, Kovács Lászlóval, aki hangsúlyozta, hogy
a magyar parlamentbõl kiszorultak a szélsõségesek, a román nacionalisták viszont olyan akciókat indítanak, mint Funar Kolozsváron, s ezek a megnyilvánulások veszélyeztetik a kétoldalú kapcsolatokat.
***: Kovács László Varsóban a kolozsvári eseményekrõl is tárgyalt Teodor Melescanuval. Sz VI/133. 8.
1043. A Fõtéren a tiltakozó akció idején a rendõrség Katrinecz Leventét bekísérte a rendõrségre azzal az indokkal,
hogy valaki felismerte benne azt, aki kirabolta a cégét. Cellába zárták, a letartóztatottaknak járó bánásmódban részesítették. Végül kiderült, hogy amikor azt a céget kirabolták, ahol Katrinecz dolgozott, õ egészen máshol tartózkodott. A fiatalembert ártatlanul vitték el, mint elmondta, nem verték, csak lélektani nyomásnak tették ki. Annak ellenére, hogy bebizonyosodott ártatlansága, a kolozsvári román sajtó tolvajnak nevezte. Ez volt egyébként az egyetlen letartóztatás a Fõtéren.
***: Nyolc óra fogságban. Sz VI/133. 2.
1044. Markó Béla nyilatkozott az MTI-nek, elmondta, hogy a kolozsvári események alatt folyamatosan
kapcsolatban állt a kormány különbözõ tényezõivel, figyelmeztette a belügyminisztert, hogy incidensek is voltak a Fõtéren, s ennek ellenére a rendõrség azokat védte, akik az ásatásokat el akarták kezdeni. Az RMDSZ vezetõi felvették a kapcsolatot Iliescuval, a miniszterelnökkel, továbbá Viorel Hrebenciuc fõtitkárral, valamint a kormány közigazgatási kérdésekkel foglalkozó államtitkárával, kérték, hogy írásos utasításokat adjanak. Octavian Cosmanca, a kormány közigazgatási államtitkára az MTI tudósítójának kijelentette, hogy nem foglalkozott a kolozsvári üggyel, mivel az a helyi vezetés hatáskörébe tartozik.
***: Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek. / Az RMDSZ határozott fellépést vár - a kormány cáfol. Sz VI/133. 1, 3.
1045. A Washington Post július 5-i száma cikket közöl D.B. Ottaway tollából. A cikkíró példákkal mutatja be,
milyen nehéz helyzetben van a magyarság Erdélyben, ki van téve a román ultranacionalisták állandó provokációinak. Részletesen ír arról, miként próbálja Funar elrománosítani a kolozsvári magyarságot, megemlíti a Mátyás-szobor körüli konfliktust, megszólaltatja Tõkés Lászlót is, aki szerint a magyarság jogaiért folytatott harc immár 75 éve tart.
***: A nemzeti identitásért folytatott harc megosztja Erdélyt. Sz VI/133. 3.
1046. A magyar kormány állást foglal a kolozsvári provokációval kapcsolatban, aggodalmát fejezi ki a Fõtér
arculatának megváltoztatása miatt. Tiltakozik az ellen, hogy megzavarják Kolozsvár nyugalmát, elvárja a román kormánytól, hogy a románok és magyarok közötti ellentétek megelõzésére intézkedéseket hozzon. A magyar kormányszóvivõ elmondta, hogy nem elõször kapnak rossz híreket Kolozsvárról, már a múlt évben is kísérletet tettek a Mátyás-szobor megváltoztatására. A magyar külügyminisztérium 1994 márciusában levélben fordult a román külügyminisztériumhoz, kérte, járjon közbe a válságos helyzet elhárításáért.
***: A magyar kormány aggodalmát fejezte ki a kolozsvári provokációs kísérletek miatt. Sz VI/133. 3.
1047. A különbözõ román lapok holmi kacsákat terjesztenek a kolozsvári konfliktusról. Így a Salajul címû újság
azt írja, hogy máris megkezdõdtek az ásatások Kolozsvár Fõterén, sõt azt is tudni véli, hogy protokoll született a feltárások helyének kijelölésére. Az Evenimentul zilei úgy tudja, hogy az RMDSZ még az RHSZ/SRI-t is megkereste panaszával, sõt azt állítja, hogy egyenesen Clinton elnöknek küldött üzenetet. Vannak viszont tárgyszerû beszámolók is, így a Virgil Lazar cikke a Romania liberában, leírja, hogy Herédi Gusztáv városi tanácsost a rendõrök átlökték az élõsövényen és a földre esett.
***: Sajtókacsák, délibábok minden mennyiségben. Sz VI/133. 3.
1994.júl.12.
1048. A RÖM/MER állást foglalt a fõtéri incidens kapcsán. Az elindítandó feltárások tudományosan igazoltak,
de környezetvédelmi szempontból biztosítani kell a zöldövezet védelmét. Sajnálják, hogy egyes politikai alakulatok interetnikai célzattal használják fel ezt az esetet. A zöldek szerint egyes felelõs funkciót betöltõ kolozsvári vezetõk kijelentéseibõl azt lehetett kiolvasni, hogy el akarják költöztetni a Mátyás-szobrot, ez járult hozzá az RMDSZ radikalizálódásához. Mivel igen sok probléma merült fel, a párt szerint jó lenne a munkálatokat elhalasztani.
A RÖM kolozsvári fiókjának Vezetõ Tanácsa: A RÖM az elhalasztás híve. AdC VI/1175. 5.
1049. A cikkíró a Mátyás-szobor körül történteket úgy értelmezi, hogy amikor visszavonultak a karhatalmi erõk,
a magyarok úgy érezték, õk gyõztek, a románok pedig veszteseknek tartották magukat. A konfliktus ily módon etnikumközi volt. Értékeli Iliescu elnök közbelépését, amely elhárította a helyzet kiélezõdésének a lehetõségét, ezt összehasonlítja azzal, hogy 1990-ben a marosvásárhelyi eseményekbe nem szólt bele az államelnök, bár felszólították rá. Az újságíró szerint azonban a mostani közbelépés csak elõvigyázatossági aktus volt, hiszen összetûzésre amúgy sem került volna sor. A kormány által hozott intézkedésben jó az, hogy így világossá válnak a törvényes keretek, amelyek között az ásatásokat el lehet kezdeni.
Valer Chioreanu: Az elnök második közbelépése... AdC VI/1175. 1.
1050. A Reuter hírügynökség valótlanságokat kezd állítani rólunk - vélekedik az újságíró. Júl. 7-én azt közölte,
hogy Kolozsváron a Mátyás-szobor elõtt a rendõrség brutálisan szétzavarta a tüntetõket, ami nem felel meg a valóságnak. A Reuter jelentésében ez úgy szerepel, mint az RMDSZ közleményébõl átvett idézet. [Ilyen megállapítás egyetlen RMDSZ-közleményben sem szerepelt.] A cikkíró felrója a külföldi sajtótudósítónak, hogy csak bizonyos forrásokból ihletõdik.
I.C.: A Reuter is gyûlöl minket. AdC VI/1175. 1.
1051. Liviu Medrea alprefektus mond véleményt a fõtéri ásatásokról. Szerinte az a mód, ahogyan az
RMDSZ megakadályozta a munkálatok elkezdését, elárulja, hogy ez a szervezet a maga egészében terrorista, mögötte ott van a magyar kormány. Az RMDSZ konfliktust akar kirobbantani, ezt bizonyítja az az intenzív levelezés, amelyet külfölddel folytatott. A nemzetközi fórumokhoz eljuttatott panaszok azt igazolják, hogy az RMDSZ nem tiszteli az ország törvényeit, semmibe veszi a román államot, nem akar békésen együtt élni a többségi lakossággal, attól fél, hogy az ásatások végleg leleplezik a magyar történészek hazugságait.
L. Medrea: Liviu Medrea durvább, mint saját pártjának elnöke: / "Az RMDSZ ördögi következetességgel tevékenykedik". Mt V/987. 2.
1052. Az RMDSZ-vezetõket a 60/91-es törvény 26. cikkelye alapján megbírságolták, de õk kijelentették, hogy
nem fizetik ki az összeget, hiszen nem érzik magukat hibásaknak. Fellebbezni fognak a törvényszéken. A jegyzõkönyvet Petru Balaj rendõrtiszt készítette, ebben az áll, hogy be nem jelentett megmozdulást szerveztek és agresszíven léptek fel a rendfenntartó erõkkel szemben.
***: Bár a rendõrség megbüntette õket, az RMDSZ tanácsosai nem fizetik ki a bírságot! Mt V/987. 1.
1053. Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ SZKT. Itt Tõkés László állást foglalt amellett, hogy a szervezet
politikájában gyökeres változás szükségeltetik. Szükség van a stratégiaváltásra, hiszen az utóbbi napokban a kolozsvári események igazolták: a védekezõ taktikával nem érünk célt.
***: Stratégiát vált az RMDSZ. Sz VI/134. 1, 3.
1054. Danuta Blagowieszczanska, a varsói Kossuth Lajos Gimnázium tanára tiltakozó levelet írt Funarnak
amiatt, hogy lemeszelték Bem József kolozsvári emléktábláját. Méltatja a lengyel forradalmár érdemeit, s elvárja, hogy a dicsõ tábornokot tisztelet övezze. A lap hasonmásban közli a lengyelül írt levelet.
Danuta Blagowieszczanska: Tiltakozó levél. Sz VI/134. 3.
1994.júl.13.
1055. A cikkíró véleménye szerint az amerikai sajtóban hamis információkat közölnek Romániáról. Utal a
Washington Post július 5-i, illetve az International Herald Tribune július 7-i számában megjelent cikkekre, ezekben dezinformálták az amerikai olvasókat a kolozsvári fõtéri ásatásokról, azt írták, hogy a magyar kisebbség ellenállt a román nacionalisták nyomásának, figyelmen kívül hagyták, hogy a magyaroknak is megvannak a nacionalistáik. A román lap kifogásolja, hogy az amerikai újságok a magyarok elrománosításáról írnak, ezt a folyamatot agresszívnek nevezik, s Funart összehasonlítják Zsirinovszkijjal.
Ilie Calian: Félretájékoztatás az amerikai sajtóban. AdC VI/1176. 7.
1056. Liviu Medrea alprefektus, aki most a prefektust helyettesíti, kijelentette, hogy nincs megelégedve a
rendõrség munkájával. A Fõtéren lezajlott események alatt a rendõrség nem volt a helyzet magaslatán, kérni fogja a rendõrparancsnok leváltását. Mivel Medrea és Funar között a legnagyobb egyetértés uralkodik, minden valószínûség szerint a polgármester is osztja ezt a véleményt. Ha visszatér Zanc Olaszországból, a rendõrparancsnok leváltása már nem az alprefektus kompetenciájába fog tartozni.
***: Liviu Medrea alprefektus haragszik a rendõrségre. AdC VI/1176. 7.
1057. Victor Constantinescu, a megyei tanács elnöke kijelentette, hogy a fõtéri ásatásokat jóváhagyta a
Mûvelõdésügyi Minisztérium, sõt biztosította a munkálatok elvégzéséhez az anyagi fedezetet is. Nem érti, ezek után miért szükséges, hogy egy bizottság kiszálljon Kolozsvárra. Szerinte egy szabadtéri múzeum kiépítésére feltétlenül szükség van a városban, ennek megvalósítása nem fogja érinteni a Szent Mihály-templomot és a Mátyás-szobrot. A múzeum bizonyítani fogja civilizációnk magas szintjét, hozzájárul nem csak a román nép, hanem az egész emberiség civilizációjának jobb megismeréséhez.
Flavia Serghie: Victor Constantinescu, a megyei tanács elnöke: / "A Mûvelõdésügyi Minisztérium jóváhagyta ezeket a munkálatokat, sõt biztosította is rá az anyagi fedezetet". AdCVI/1176 1, 7.
1058. Gheorghe Lazarovici azt nyilatkozta, hogy várják az ásatások szükségességét kivizsgáló bizottság érkezését,
biztosak abban, hogy ez a szakértõi testület elemezni fogja a feltárások tudományos értékét és legalitását. A múzeumigazgató megköszöni a karhatalmi szerveknek azt, hogy segítségükre voltak az ásatások elõkészítésében, köszönetét fejezi ki azoknak, akik õszintén támogatják õket e munkálatok elvégzésében és felléptek azon politikai szervezetek ellen, amelyek akadályozni kívánják tudományos munkálkodásukat.
(M.T.): Egy bizottságra várva. AdC VI/1176. 7.
1059. A KDNPP/PNTCD ifjúsági szervezete, a Parasztpárti Fiatalok (Tineretul Taranist) tiltakozik az ellen, hogy
a polgármesteri hivatal nem veszi figyelembe a kolozsvári közvéleményt, felháborodásukat fejezik ki amiatt, hogy fel akarják dúlni a Fõteret, ezt a rombolást összehasonlítják azzal, amit Ceausescu idejében Bukarestben végeztek. Jelzik, hogy Kolozsvárnak mi mindenre volna szüksége (a tömegközlekedés megjavítása, a város megvilágítása stb.); erre nincs pénz, az ásatásokra viszont nagy összegeket akarnak fordítani. Tiltakoznak az ellen is, hogy ezt a konfliktust etnikumközinek kiáltsák ki, egyszerûen arról van szó, hogy nemzetellenes elemek bizonyos káros akcióba kezdtek.
***: A Parasztpárti Fiatalok tiltakoznak. Mt V/988. 2.
1060. A Babes-Bolyai Egyetem Szenátusa úgy döntött, hogy nem kéri az egyetem nevének megváltoztatását, bár
Funar ilyen kérést továbbított hozzá. Az indoklás az, hogy a mostani név megfelel az egyetem szerkezetének.
A Babes-Bolyai Egyetem Szenátusa: A Szenátus határozott / A Babes-Bolyai Egyetem nem változtatja meg a nevét. Mt V/988. 2.
1061. A városi tanács rendkívüli ülésén Funar egyebek mellett ezt mondta a magyar tanácstagoknak: "Ezt a
csatát ugyan elvesztettük, de a harc tovább folyik. Mindannyiotokat nem tudunk megölni, mert sokan vagytok, de ti még annyira sem bennünket. Mi nem lóháton és nem is az állatainkat legeltetve jöttünk ide. Mi itt voltunk. Bizonyítékaink a föld alatt vannak, és senki sem akadályozhat meg abban, hogy ezeket felszínre hozzuk. Annak a románnak, aki ezt nem akarja, süljön le a bõr a képérõl."
Németh Júlia: Erõfitogtatás, rendkívüli tanácsülés. Sz VI/135. 1.
1062. Az emberi jogokat védelmezõ liga (LADO) elérkezettnek látta az idõt arra, hogy a sorozatos
kolozsvári önkényeskedésekrõl, a fõtéri ásatások körüli törvénytelenségekrõl értesítse az EBEÉ varsói fõbiztosát. A LADO közleményében az áll, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait, Románia nem tartja tiszteletben a nemzetközi egyezményeket, a helyi adminisztráció a központi hatóságok biztatására cselekszik, s ennek következménye az interetnikai feszültség növekedése. Figyelmeztetnek arra, hogy a kolozsvári incidens könnyen véres eseményekké fajulhat.
(Rompres nyomán): Az EBEÉ elõtt Kolozsvár ügye. Sz VI/135. 1.
1994.júl.14.
1063. Teodor Popa, az RTDP/PDSR kolozsvári szervezetének alelnöke nyilatkozatot adott ki a pártszervezet nevében
a fõtéri ásatásokról. Ebben azt állítja, hogy a román népnek joga van megismerni régi önmagát, egyes pártok ne avatkozzanak bele ebbe, a nemzeti értékek megõrzése nem lehet valamely politikai szervezet feladata. A fõtéri ásatásoknak szigorúan tudományos jellegük van. Idézik Dumitru Protase professzor véleményét, aki szerint az RMDSZ akciójának semmi köze nincs a tudományhoz, a tudományos kutatás igazi céljához. Ekképpen megkérdõjelezhetõ, tulajdonképpen mit is akar az RMDSZ a feszültség teremtésével.
Teodor Popa: A nemzeti értékek védelmérõl nem gondoskodhatik egyetlen politikai alakulat. AdC VI/1177. 5.
1064. Funar kéri a prefektustól négy magyar városi tanácsos felfüggesztését. Az indoklás az, hogy a 69/1991-es
törvény 35. cikkelye szerint a prefektusok fel vannak hatalmazva az ilyen döntés meghozatalára. A megnevezettek megszegték az ország alkotmányát és a törvényeket, rosszindulatúan kompromittálták a várost, megszegték a beiktatáskor tett esküjüket.
Gheorghe Funar: A polgármesteri hivatal kéri 4 magyar tanácsos felfüggesztését / Közlemény. AdC VI/1177. 5.
1065. A kormány közleményt adott ki a fõtéri ásatásokról. Ebben az áll, hogy a polgári engedetlenség
alkalmazása július 7-én a jogrenden kívül áll, a kormány nem engedheti meg az ilyen megmozdulásokat, elegendõ politikai eszköz áll rendelkezésre abból a célból, hogy mindenki kifejezhesse véleményét, anélkül hogy semmibe venné a jogállamot. Az egyéni ambícióknak nem szabad kompromittálniuk a román társadalom általános érdekeit.
***: Közlemény. AdC VI/1177. 1.
1066. A mûvelõdésügyi miniszter aláírásával rendelet jelent meg, ez felsorolja azoknak a személyeknek a nevét,
akik részt vesznek a kolozsvári régészeti ásatásokat kivizsgáló bizottságban. Ezek Razvan Teodorescu, Adrian Radulescu, Mircea Petrescu-Dambovita, Serban Popescu-Griveanu, Dan Teodoru, Alexandru Suceveanu, Radu Florescu, Constantin Preda, Mircea Musat, Lucia Marinescu, Ioan Glodariu, Petre Roman [nem azonos a politikussal], Ioan Opris, Gheorghe Sion, Tereza Sinigalia.
Marin Sorescu: Mûvelõdésügyi Minisztérium. / Rendelet. AdC VI/1177. 1.
1067. Funar válaszolt a magyar tanácsosok kérdéseire, de feleletei megkerülték a lényeget. Nem tudott pontos
feleletet adni arra, hogy törvényes volt-e táblát elhelyezni a Mátyás-szobron. A Bem-emléktábla levakolásáról Funar nem nyilatkozik mindaddig, amíg az RMDSZ nem mondja meg, kié a tábla és hogyan került oda. Funar az RMDSZ tanácsosainak szemére vetette, hogy magyar nyelvû iratokat terjesztenek a tanácsban, most kiderült, hogy ez a magyar nyelvû dokumentum a történelmi múzeumtól származik, s a titkárnõ tette a többi irat mellé.
N.J.: A polgármester válaszol. Sz VI/136. 1.
1068. Calin Hoinarescu, a mûvelõdésügyi minisztériumhoz tartozó Mûemlékek, Mûemlék Együttesek és
Történelemi Emlékhelyek Igazgatóságának vezetõje a Szabad Európa rádiónak azt nyilatkozta, hogy minden régészeti kutatáshoz az õ engedélyük szükséges. Medrea alprefektus ötletérõl, mely szerint el kell mozdítani a Mátyás-szobrot, azt állította, hogy az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság jóváhagyása nélkül ezt nem lehet megtenni, az ez ellen vétõket a törvény bünteti.
Calin Hoinarescu: A fõtéri ásatásokról. Sz VI/136. 1.
1069. A kolozsvári rendõrség részérõl Victor Marincas megyei, Virgil Ardelean városi parancsnok kijelentette,
hogy kizárólag csak a közrendet védelmezték a Fõtéren a demonstráció idején, óvták a virágágyásokat. A rendõrség nem nyilvánított ki politikai állásfoglalást, nekik nem lett volna nehéz szétzavarni azt a pár tucat embert, aki kezdetben a téren gyülekezett. A néha erõszakosnak minõsíthetõ közbelépésre akkor került sor, amikor a fõleg magyar nemzetiségû polgároknak nézeteltérésük támadt a múzeum munkásaival. Itt jegyzi meg az újságíró, hogy az események után közvetlenül a sajtóértekezleten a rendõrség még azt állította, hogy polgári személyek között is volt összetûzés. Azzal kapcsolatban, hogy Liviu Medrea alprefektus elmarasztalóan nyilatkozott a rendõrségrõl, a megyei parancsnok kijelentette: "Mindenki szellemi képességei szerint nyilatkozik."
Turós-Jakab László: Hivatalos álláspont. / A rendõrség kizárólag a közrendet és a virágágyásokat védelmezte. Sz VI/136. 1, 2.
1070. A DK/CD Emil Constantinescu aláírásával nyilatkozatban foglalkozik a fõtéri konfliktussal. Ebben az áll, hogy
a kolozsvári Fõtér az évszázados együttélés szimbóluma, ezt meg kell védeni, bármilyen ásatás esetében szempont az, hogy ne csonkítsanak meg meglevõ értékeket, a római kori feltárásokra van lehetõség máshol is Kolozsváron, így a Karolina téren, ahol meg is indult ilyen kutatás, de a leleteket parlagon hagyták. Most provokációról van szó, ennek célja elterelni a figyelmet a Caritas okozta botrányról.
Emil Constantinescu: A Romániai Demokratikus Konvenció Nyilatkozata. Sz VI/136. 1, 2.
1071. A Magyar Mûvelõdésért Alapítvány és a Magyarok Világszövetsége az UNESCO-hoz fordult a kolozsvári
Mátyás-szobor ügyében. Felhívták az UNESCO vezérigazgatójának a figyelmét arra, hogy meg kell védeni a szobrot, amely kulturális szimbólum és az emberiség közös kincse. Kérték az UNESCO vezetõségének személyes közbelépését.
***: A Magyar Mûvelõdésért Alapítvány és a Magyarok Világszövetsége az UNESCO-hoz fordult a Mátyás-szobor ügyében. Sz VI/136. 8.
1994.júl.15.
1072. A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezete is tiltakozik az ellen, hogy két amerikai lapban a kolozsvári
románokra nézve sértõ cikk jelent meg. A Washington Post és az International Herald Tribune július 5, illetve 7-i számában azt közölték, hogy Kolozsvárt agresszíven románosították, a több tízezer mocskos lakásba román parasztokat költöztettek. A cikkíró azt állítja, hogy éppen fordítva, megszüntették a város agresszív magyarosítását.
VR kolozsvári Vezetõ Tanács: A kolozsvári románok megsértése két amerikai újságban. Mt V/990. 3 [Az újságon hibásan 980 szerepel.]
1073. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és az SZKT nyilatkozata tájékoztat a fõtéri fejleményekrõl. E
dokumentumok hangsúlyozzák, hogy mégis meg akarják kezdeni az ásatásokat, annak ellenére, hogy az RMDSZ hivatalos óvást emelt ellenük. Az 15 596. számú, július 23-án kiadott építési engedély ugyanis törvénytelen, mert a városrendészeti igazolásnak meg kell elõznie az engedélyt, ez viszont nem történt meg. Hiányoznak a törvény által elõírt láttamozások is. A Mûemlékek és Emlékhelyek Nemzeti Bizottságának 2277/14.06.1994. számú átirata nem tekinthetõ engedélynek, mert nem utal a múzeum részérõl végzendõ ásatásokra. Az 1991. évi 50. számú törvény 5. paragrafusa értelmében bármiféle munkálat elkezdéséhez a tulajdonos (jelen esetben a római katolikus egyház) beleegyezésére is szükség van.
RMDSZ Kolozs megyei szervezete, RMDSZ SZKT: Törvénysértõ önkényeskedés. / Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Tájékoztatója. Tiltakozó nyilatkozat. Sz VI/137. 5.
1074. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nevében Molnos Lajos köszönetet mond azoknak, akik részt vettek a
fõtéri ásatások megakadályozását célzó megmozdulásban; hangsúlyozza, hogy ez nem kizárólag az RMDSZ ügye, nem csak kolozsvári probléma, miként azt a szélsõséges román nacionalista elemek be akarják állítani. Nem román és magyar szembenállásról van itt szó, hanem az európaiság, a tolerancia szembesül a barbarizmussal, a szélsõséges nacionalizmussal, az antidemokratikus erõkkel. Ugyanakkor aláhúzza, hogy mindezek ellenére a konfliktusnak erõteljes magyarellenes éle is van.
Molnos Lajos: Egymás mellett. Sz VI/137. 1.
1994.júl.16.
1075. Az RMDSZ Markó Béla és Takács Csaba aláírásával újabb közleményt adott ki, ebben tiltakoznak az ellen,
hogy a Vocea Romaniei július 14-i számában (ez a lap a kormány álláspontját fejezi ki) a kormányközleményben törvénytelennek minõsítik és provokatív akciónak nevezik a kolozsvári fõtéri megmozdulást. Az RMDSZ szerint nem azok vétettek a törvények ellen, akik kivonultak a Fõtérre, hanem azok a jogsértõk, akik a provokatív jellegû ásatásokat kezdeményezték. Az RMDSZ-közlemény emlékeztet arra, milyen lépéseket tett a szervezet: így levélben fordultak a miniszterelnökhöz, telefonon beszéltek a belügyminiszterrel, kérték, hogy a rendõrség ne támogassa a törvénytelen ásatást, az RMDSZ-szenátorok személyesen kérték a miniszterelnök közbelépését, a román televízió beolvasta az RMDSZ tiltakozását, tehát minden törvényes eszközt felhasználtak az ásatások megakadályozása érdekében.
Markó Béla, Takács Csaba: Nem a jogaikat védõk a jogsértõk. / Közlemény. Sz VI/138. 1.
1994.júl.19.
1076. Az Avram Iancu Társaság Országos Tanácsa tiltakozik az ellen, hogy egyesek meg akarják akadályozni a
fõtéri ásatásokat, amelyeknek kizárólag tudományos jellegük van. Szerintük a Fõtér a román állam tulajdona, így senki nem szólhat bele, milyen régészeti feltárások folynak ott. Elítélik a magyar lapokat, amelyek gúnyt ûznek egyes román szimbólumokból, így az Avram Iancu-szoborból, a memorandisták emlékmûvébõl. Felteszik a kérdés, mi lenne a véleményük azoknak, akik kivonultak a Fõtérre megakadályozni a munkálatokat, ha az Avram Iancu Társaság felszólítaná a mócokat, jöjjenek segíteni a múzeumnak az ásatásokban. Figyelmeztetnek, hogy a jövõben mindenki vegye figyelembe a többségi románság érzelmeit, mi románok itthon vagyunk, s békében akarunk élni azokkal, akik késõbb telepedtek le a román földre.
Avram Iancu Társaság Országos Tanácsa: Senkinek sincs joga megakadályozni a tudományos kutatást. AdC VI/1180. 5.
1077. Boros János városi tanácsos beszámol arról, hogy Kolozsváron tanácskozott a kormány által kinevezett
régészeti szakbizottság a fõtéri ásatásokról. Jelen volt Ferenczi István ismert kolozsvári régész is, aki igen sok információt szolgáltatott arra nézve, hogy ezek az ásatások szakmai szempontból sem kívánatosak. A megbeszélés során kiderült, hogy a feltárások elõkészítése hebehurgya módon történt, nincsenek meg hozzá az anyagi eszközök. Lazarovici múzeumigazgató szabadkozott, mondván, hogy egyelõre csak kutatóárkok ásását vették tervbe. Megvolt a helyszíni terepszemle is. Összefoglalásként a bizottság elnöke, Razvan Teodorescu elmondta, hogy nem zárkóznak el az ásatások elõl, de ezt csak alapos terv elõkészítése után lehet elkezdeni. A legmegfelelõbb hely a Fõtér északi oldala, a városi WC mellett lenne, ez nem érintené a tér összképét.
Boros János: A régészeti szakbizottság és a fõtéri ásatások. Sz VI/139. 1, 3.
1994.júl.20.
1078. Az RNEP/PUNR sajtóirodája közleményt adott ki, ebben támadja a DK/CD nyilatkozatát, azt állítja, hogy
e politikai alakulat vezetõje, Emil Constantinescu nem ismeri az erdélyi realitásokat, mélységesen megsérti Kolozsvár lakosainak érzéseit, amikor állást foglal a fõtéri ásatásokkal szemben. Az RNEP-nyilatkozat szerint Kolozsvár lakosságának több mint ötven százaléka Funarra szavazott [ez nem felel meg a valóságnak, hiszen azokat nem számítja be, akik nem szavaztak], "professzorocskának" titulálja Constantinescut, csúfolódik vele, azt állítja, hogy a Funarra utaló megjegyzéseire nem érdemes válaszolni, hiszen ezek olyan politikustól származnak, akinek nincs sem erkölcsi, sem polgári, sem szellemi tartása.
Az RNEP sajtóirodája: Közlemény. AdC VI/1181. 1, 6.
1079. Zanc nem tartózkodott Kolozsváron, amikor a fõtéri események lezajlottak. Miután visszatért
Olaszországból, elhatározta, hogy rendet teremt a városban. Szerinte tûrhetetlen az RMDSZ álláspontja, ez a szervezet valóságos összeesküvést szervez Románia ellen, meg akarja akadályozni a stabilizálódás folyamatát. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy fel akarjae függeszteni az RMDSZ tanácsosait, bár ilyen javaslat elhangzott Funar részérõl. Egyelõre csak tanulmányozza a kérdést. Azt viszont kijelentette, hogy a parlamentben meg kell vitatni azoknak az RMDSZhonatyáknak a helyzetét, akik részt vettek a fõtéri megmozdulás megszervezésében s ezzel megszegték az ország törvényeit.
Caius Chiorean: Olaszországból visszatért azzal a szándékkal, hogy rendet teremt a városban / Grigore Zanc határozott álláspontot foglal el a régészeti ásatásokra nézve. AdC VI/1181. 1.
1080. Zanc nyilatkozott az RMDSZ kolozsvári akciójáról, azt állította, hogy az RMDSZ semmibe veszi a
prefektus szavát, hiszen õ garantálta, hogy sem a szobornak, sem a templomnak nem esik bántódása. Szerinte ebbõl is kiderül, hogy az RMDSZ politikai okokból ellenez egy szigorúan tudományos munkálatot. Tõkés László és más RMDSZ-vezetõk nyilatkozatai a tolerancia hiányáról tesznek tanúbizonyságot, nemzetközileg azt a célt szolgálják, hogy befeketítsék Romániát, rontani akarják a románok és a magyarok közötti viszonyt, fenn akarják tartani a konfliktushelyzetet. Szólt a magyar elítéltek kiszabadításáról is, megengedhetetlennek tartja, hogy holmi gyilkosokat most nemzeti hõsöknek mutassanak be. Meggyõzõdése szerint a romániai magyarság többsége nem ért egyet szélsõséges vezetõi ilyen álláspontjával.
Calin Todorescu: "Az RMDSZ reakciója a prefektus szavának semmibevevését jelenti". Mt V/933. 1, 3.
1994.júl.21.
1081. Liviu Medrea alprefektus meg van elégedve azzal, ahogyan a rendõrség viselkedett a kolozsvári ásatások
elleni megmozdulás alkalmával. Visszautasítja azt a véleményt, mely szerint a rendõrség nem teljesítette volna kötelességét. Azt állítja, hogy magatartásával példát adott a nyugati demokráciáknak is, egy ilyen akciót minden nyugati országban gumibotokkal, vízágyúkkal vernek le. Ugyanakkor Medrea kérte, hogy az RMDSZ-tanácsosokat, a be nem jelentett tüntetés szervezõit függesszék fel.
Caius Chiorean: Liviu Medrea alprefektus semmit nem vet a rendõrség szemére. AdC VI/1182. 5.
1994.júl.22.
1082. Zanc, Liviu Medrea és Takács Csaba reagál az országos régészeti bizottság közleményére. Zanc azt állítja,
hogy ez a dokumentum még egyszer alátámasztja az ásatások szükségességét. Az RMDSZ nem tulajdonos s nincs kompetenciája ahhoz, hogy megakadályozza a kutatást. Liviu Medrea azt állítja, hogy az RMDSZ nyilatkozatai újból bizonyítják ennek a szervezetnek mélyen románellenes voltát, a konvenció nem kerülheti meg, hogy állást foglaljon az RMDSZ ellen. Állítása szerint az RMDSZ felhívására csak néhány tucat ember gyûlt össze a Fõtéren. [Nem felel meg a valóságnak.] Takács Csaba megállapítja: ha az ásatások során nem találnak érdemleges dolgokat, a földtúrás azért arra mégis jó lesz, hogy megváltoztassa a Fõtér arculatát. Az Alkotmány biztosítja a nemzeti identitáshoz való jogot, így az RMDSZ fel fog lépni minden olyan próbálkozás ellen, amely ezt az identitást sérti.
***: Reagálások az országos archeológiai bizottság közleményére. AdC VI/1183. 7.
1083. A Mûvelõdési Minisztérium sajtóirodájának közleménye bemutatja a kijelölt szakbizottság véleményét
arról, hogy bármely történelmi táj esetében nemcsak törvényes, hanem kötelezõ is a régészeti ásatás. Az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum kutatási programja elõír alapkutatásokat a történelem elõtti kortól a középkorig bezárólag, ugyanakkor mentõ ásatásokat olyan területeken, ahol építkezések folynak. A Fõtér déli részén, kb. ötven méterre a Szent Mihály-tempomtól lehetne régészeti kutatásokat folytatni azért, hogy kialakítsák a végleges stratégiát Kolozsvár központi övezetében. Ezek az ásatások nem érinthetik a téren lévõ mûemlékeket.
***: A fõtéri ásatások ügyében. Sz VI/142. 1.
1994.júl.23.
1084. A Zalmoxis elnevezésû kulturális egyesület elnökének aláírásával nyilatkozat jelent meg, amelyben ez a
szervezet is kéri, hogy a Babes-Bolyai Egyetemet nevezzék Dacia Superioarának. Azzal érvelnek, hogy 1918-ban ez volt az egyetem neve. Ugyanakkor jelzik a szövegben, hogy az egyesület nem tud hozzáférni az erre vonatkozó dokumentumokhoz, mert az egyetem rektora megakadályozza ebben. Nem tudták tanulmányozni az 1948 és 1959 közötti szenátusi jegyzõkönyveket. Felszólítják Andrei Marga rektort, használja ki a nagy történelmi esélyt, az egyetem nevének megváltoztatásával tegyen eleget annak, amit a román öntudat elvár.
Horia Muntenus: A "Zalmoxis" a "Dacia Superioara" mellett áll ki. Mt V/996. 3.
1085. Az RMDSZ pereli Funar polgármestert és az Erdélyi Történelmi Múzeumot, mivel jóváhagyás nélkül
ásatni akarnak a Fõtéren. Ugyanakkor egy beadványban kérték, hogy az ásatásokat függesszék fel a per befejezéséig. A törvényszéken az elsõ tárgyalást július 2-ára tûzték ki, majd eljárási problémákra hivatkozva július 27-re halasztották. Idõközben a római katolikus egyház is perel.
Sz.P.: A fõtéri ásatás ügyében / A következõ tárgyalás: július 27. Sz VI/143. 1.
1994.júl.27.
1086. A Szilágyi családot kiutasították Magyarországról. Azt mondták róluk, hogy veszélyesek a magyarokra
nézve, mert román cigányok, holott õk csak dolgozni mentek az "anyaországukba". A magyarországi helyi lakosság kétezer aláírással kérte, hogy távolítsák el a családot a helységbõl. Szilágyi most Funarhoz fordult segítségért.
Caius Chiorean: A Szilágyi családot durván kiutasították Magyarországról. AdC VI/1186. 7.
1087. A megyei tanács és a kormány között botrányos konfliktus alakulhat ki. A megyei tanács rendkívüli
ülésén elhatározta a földgáz bevezetését egyes helységekbe. A helyi adminisztrációra vonatkozó 69-es törvény értelmében és a Strasbourgi Charta szerint, amelyet Románia is aláírt, az ilyen ügyekben a prioritást a helyi tanácsok döntik el. A kormány azonban ezt nem vette figyelembe, s olyan falvakba kívánja bevezettetni a gázt, amelyekben kormánypárti polgármesterek vannak.
Sabin Razorean: A gáz bevezetésével kapcsolatos machinációk következtében / A kormányt a törvények megszegésével vádolják. Mt V/998. 2.
1088. Horia Rusu, az LP `93/PL `93 elnöke kifejti, hogy a kolozsvári ásatások esetében az RNEP/PUNR
diverziójára kell gondolnunk, reméli, hogy az újabb diverziók nem lesznek olyan sikeresek, mint az eddigiek, s a fõtéri ásatások kérdése is megoldódik. Gabriel Andreescu, az Emberi Jogok Romániai Védegyletének elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem tudja pontosan, mit jelent a polgári engedetlenség, de ahhoz, hogy egy ilyen megmozdulás sikeres legyen, nagy méretûnek kell lennie. A polgári engedetlenség gyakorlatát úgy lehet értékelni, mint a megoldáshoz vezetõ eszközök közül az egyiket. Ekképpen nem ellenezte egy ilyen akció megindítását Kolozsváron.
Ö.I.B.: Két exkluzív interjú a Szabadság olvasóinak / A polgári engedetlenségrõl. Sz VI/145. 1.
1994.júl.28.
1089. A Kolozs megyei törvényszék szeptember 8-ra halasztotta annak a pernek a tárgyalását, amelyet az
RMDSZ indított a helyi tanács jóváhagyása nélkül tervbe vett ásatások miatt Funar ellen. Az RMDSZ most kérte a Legfelsõbb Bíróságtól, hogy a pert egy másik bíróság folytassa le, attól tartva, hogy a kolozsvári döntést befolyásolják a helyi események. A Legfelsõbb Törvényszék szeptember 5-én kíván dönteni e kérelemrõl. Ha elutasítja az RMDSZ kérését, akkor marad a régi szeptember 8-i dátum Kolozsváron.
***: Az ásatásokkal kapcsolatos per áthelyezésérõl szeptember 5-én dönt a Legfelsõbb Törvényszék. Sz VI/146. 1.
1994.júl.29.
1090. Az Erdélyi Történelmi Múzeum közleményben hozza nyilvánosságra, hogy augusztus 2-án a Fõtér
délkeleti részén mégis elkezdõdnek a régészeti ásatások, amelyeknek az a céljuk, hogy feltárják a terület rétegzõdéseit és felszínre hozzák az archeológiai leleteket, bármilyen korból származzanak is azok.
A Múzeum Vezetõsége: Kedden, augusztus 2-án a kolozsvári fõtéren elkezdõdnek a régészeti ásatások. AdC VI/1188. 1.
1091. Még mindig bizonytalanság uralkodik a fõtéri ásatások körül. Lazarovici múzeumigazgató egyre csak azt
hajtogatja, hogy nincs szükség engedélyre a próbafúrásokhoz. Az Adevarul címû bukaresti lap egyértelmûen közli, hogy a múzeum augusztus 2-án elkezdi a munkálatokat. Marin Sorescu mûvelõdésügyi miniszter azt mondotta Kónya-Hamar Sándor képviselõnek, hogy sem az RMDSZ-nek, sem az RNEP/PUNR-nek, sem valamilyen kolozsvári intézménynek nem továbbított semmiféle értesítést. Traian Chebeleu szóvivõ és Melescanu kijelentette, hogy Clinton elnök jólértesülten érdeklõdött a kolozsvári események felõl, õk pedig igen keveset tudtak minderrõl. A múzeum saját szakállára akarja elindítani a próbafúrásokat. A helyzet tehát zavaros.
Székely Kriszta: Balkáni recept szerint / Nincs egyértelmû kormánydöntés a fõtéri ásatások ügyében. Sz VI/147. 1, 2.
1994.júl.30.
1092. A kolozsvári rendõrparancsnok (Virgil Ardelean) aláírásával felszólítás jelent meg, ebben az áll, hogy a
rendõrség - akárcsak július 7-én - most is fel van készülve arra, hogy biztosítsa a törvények tiszteletben tartását. A fõtéri feltárásokra megvan az engedély, így védelmezni fogják az ásatásokat végzõket, felszólítanak mindenkit, ne akadályozza a kutatást, semmilyen formában ne provokáljon, ne legyen agresszív, õrizze meg a rendet, ellenkezõ esetben a rendõrség kénytelen lesz beavatkozni, felhasználva a rendelkezésére álló minden eszközt.
Virgil Ardelean: A Történelmi Múzeum felkérésére / A kolozsvári rendõrség figyelmeztet. AdC VI/1189. 5.
1093. Stefan Matei, az Erdélyi Történelmi Múzeum archeológusa kijelentette, hogy augusztus 2-án tényleg
megindul Kolozsvár Fõterén a próbaásatás. Az elõkészületek már meg is történtek, a munkálatokat a tér délkeleti részén kezdik, ugyanott, ahol nem tudták beindítani. Azt állította, hogy tanácsi határozat ehhez nem szükséges. Arra a kérdésre, vajon nem inkább az északi oldalon kellene ásni, azt felelte, hogy a minisztériumi közlemény nem tiltja a déli oldalon a kutatást, csak az a megszorítás szerepel, hogy a környezõ mûemlékeket óvni kell. S ennek eleget is fognak tenni. Petru Iambor archeológus ehhez hozzátette, hogy a déli oldalon egyelõre csak próbaásatásokat kezdenek el.
Szabó Csaba: Kedden délelõtt próbaásatások a Fõtéren. Sz VI/148. 1.
1994.aug.2.
1094. Molnos Lajos kijelentette, hogy a helyi RMDSZ-szervezet még nem fogadott el hivatalos álláspontot a
fõtéri ásatások megkezdésével kapcsolatban, senkit nem szólítottak fel arra, hogy a térre vonuljon, a vezetõk azonban ott lesznek. Liviu Medrea alprefektus megelégedését fejezte ki afelett, hogy megkezdik az ásatást minden incidens nélkül, azt állította, hogy akik ellenálltak a feltárásnak, azok ezt a negyvenes évek horthysta periódusa iránti nosztalgiából tették. Ioan Donca magyarországi román nagykövet a prefektúrán azt állította, hogy Magyarországon túl nagy jelentõséget tulajdonítanak a fõtéri kutatásoknak.
Ioan Rohian: A Mûvelõdésügyi Minisztérium határozata után / Ma megkezdik a régészeti ásatásokat a Fõtéren. Mt V/1002. 1.
1095. Octavian Buracu bejelentette, hogy nem marad közömbös a kolozsvári ásatásokkal szemben, ha szükség
lesz, tiltakozó táblával a nyakában fogja körbejárni a Fõteret.
V.M.: A leginkább üldözött kolozsvári / Octavian Buracut az Európa Parlament védi. Mt V/1002. 2.
1096. A prefektúrán találkozott a prefektus az RMDSZ helyi vezetõivel, majd külön Czirják Árpád
kanonokkal, megbeszélték a fõtéri munkálatokkal kapcsolatos problémákat. Zanc szavatolta, hogy a fõtéri emlékmûvek épen maradnak. Lazarovici múzeumigazgató nyilvánosságra hozta, hogy az RMDSZ nem ellenzi az ásatásokat mindaddig, amíg az ígéreteket betartják. Az RMDSZ vezetõi és parlamenti képviselõi ott lesznek a téren az ásatások megkezdésekor, de csak mint megfigyelõk.
V.M.: Hosszú vita után / Az RMDSZ egyetért a fõtéri ásatásokkal. Mt V/1002. 2.
1097. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben szögezte le, hogy továbbra is fenntartja álláspontját,
mely szerint a próbaásatások a Fõtéren törvénytelenek, a szervezet ez ügyben folytatni fogja a bírósági eljárást, az ásatásokat magyarellenes provokációnak tartja, s ezért ezután is nemzetközi fórumokhoz fog fordulni a fõtéri mûemlékek megvédéséért. Figyelembe véve azonban a Zanc prefektustól kapott garanciákat, ezúttal nem folyamodik a polgári engedetlenség eszközéhez mindaddig, amíg az ígéreteket betartják s nincs veszélyeztetve a Fõtér hagyományos arculata.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének / Közleménye. Sz VI/149. 1.
1098. A múzeum közleménye szerint felkérték a rendõrséget, biztosítsa a fõtéri ásatások megkezdését augusztus
2-án. Semmilyen tiltakozást nem tartanak törvényesnek ebben az ügyben, minden ilyen akció rendbontásnak minõsül. Kónya-Hamar Sándor érdeklõdött a belügyminiszternél, vajon a rendõrségnek szándékában áll-e beavatkozni, de választ nem kapott, mert a miniszter szabadságon van, más bukaresti illetékesek sem adtak felvilágosítást errõl. Bukarest minden valószínûség szerint hallgatólagosan egyetért vagy egyenesen támogatja a kolozsvári polgármesteri kezdeményezést.
Sz.P.: Olajág vagy kard. Sz VI/149. 1.
1099. A lap közli a fõtéri ásatások színhelyének térképét, amelyet a múzeum készített el és Lazarovici igazgató
nyújtott át az RMDSZ-nek. Jellemzõ, hogy a terv keltezésének az ideje június, elfelejtették kijavítani a dátumot, ez azt bizonyítja, hogy a forgatókönyvet már elõre kidolgozták. A rajzon a Fõtér délkeleti részén ki van jelölve az ásatások helye.
***: Cím nélkül. Sz VI/149. 2.
1994.aug.3.
1100. Augusztus 2-án megkezdõdtek az ásatások mindenféle incidens nélkül. Lazarovici múzeumigazgató azt
állítja, hogy a munkálatok októberben befejezõdnek. A helyszínen megjelent román riporter azt állítja, hogy a körülállók között egyesek igazolni akarták az ásatások szükségességét, mások viszont ellenezték, de senki nem próbált belépni a rendõrkordon mögé. 12 óra után elõbb Boros János városi tanácsos románul, majd Molnos Lajos magyarul felolvasta az RMDSZ felhívását, ebben arra szólítottak fel, hogy hagyják a szakembereket dolgozni.
V. Magradean: Tegnap reggel a rendõrség felügyelete mellett / Elkezdõdtek az archeológiai ásatások incidensek nélkül. Mt V/1003. 3.
1101. Lazarovici múzeumigazgató elfogadta az RMDSZ városi tanácsosainak a kérését, s megbeszélésre felment
a római katolikus plébániára, ahol egyházi vezetõkkel is tárgyalt. Itt ismét hangsúlyozta, hogy kizárólag tudományos célt követ az ásatás, a feltárást végzõ csapatot Petre Iambor és Stefan Matei vezeti, szólt az eddig elõkerült leletekrõl. A kutatás folytatását a Jókai utcától a Hõsök sugárútig tervezik, majd a szobor és a templom közötti részre gondoltak, ahol a zászlórudak elhelyezésekor értékes leletekre bukkantak. A múzeumnak soha nem volt szándékában elmozdítani a szobrot vagy veszélyeztetni a templomot, állítása szerint máshol is ástak már templom közelében. A tervezett ásatások 5-l5 évig is eltarthatnak. Ha a próbafúrások nem vezetnek eredményhez, betömik a gödröt. Szerinte olyan föld alatti múzeumot lehet kiképezni a Fõtéren, amely nem veszélyezteti a felületen levõ épületeket. Amikor arról esett szó, hogy az egyház tulajdonában levõ területen akarnak ásni, Lazarovici kijelentette, hogy ami a föld alatt van, az az állam tulajdona, nem akarta elismerni, hogy ilyen munkálathoz az egyház beleegyezése is szükséges.
Szabó Piroska: Megkezdõdtek az ásatások. Sz VI/150. 1, 4.
1102. A fõtéri ásatások erõteljes biztonsági intézkedések mellett kezdõdtek, páncélozott gépkocsi parkolt a téren,
a karhatalmi erõk alaposan felkészültek az esetleges tiltakozók elleni fellépésre. Gumibotos rendõrök, fegyveres kiskatonák járõröztek. Több erdélyi helyõrségbõl ide vezényeltek csendõri, katonai alakulatokat. Aránylag kevés kíváncsiskodó volt a téren, magyarellenes megjegyzéseket lehetett hallani: "azt állítják ezek az ázsiai jöttmentek, hogy nekünk nincs is történelmünk, gumibottal kellene kiverni õket, ahogy Németországból a törököket".
Újvári Ildikó: Régészeti kutatóteleppé alacsonyították a Fõteret. Sz VI/150. 3.
1103. Markó Béla és Takács Csaba aláírásával közleményt adott ki az RMDSZ a fõtéri ásatásokról.
Ebben megfogalmazódik, hogy ez a mûvelet nacionalista, magyarellenes és ugyankor kultúraellenes is. Sajnálatos, hogy a kormány mind ez idáig nem lépett fel erélyesen, nem tisztázta egyértelmûen a helyzetet, nem mondta ki, hogy súlyos provokáció veszélye áll fenn, tudományos, kulturális értékeket akarnak megsemmisíteni. Az RMDSZ továbbra is a nemzetközi közvélemény támogatását fogja kérni. Nem elegendõek azok a biztosítékok, amelyeket Zanc prefektus adott. A további feszültségeket és tiltakozó megnyilvánulásokat csak a törvényesség, a tolerancia és a demokrácia elveinek határozott érvényesítésével lehet elkerülni.
Markó Béla, Takács Csaba: Az ásatás nacionalista, magyar- és kultúraellenes célokat szolgál / RMDSZ-közlemény a Fõtér hagyományos arculatának megváltoztatásáról. Sz VI/150. 1.
1994.aug.4.
1104. Buchwald Péter szenátor szerint az RMDSZ-nek a fõtéri ásatások elleni tiltakozása nem volt hiábavaló. Július
7-e és augusztus 2-a között lényeges különbség van, júliusban a törvényen belül voltunk, mert a múzeum nem rendelkezett engedéllyel, augusztus másodikán viszont már törvényes keretek között kezdõdtek el az ásatások a megfelelõ garanciák mellett, így ha ekkor is kivonult volna a magyarság, rá lehetett volna sütni, hogy nem jár el törvényesen. Az RMDSZ folytatja a tiltakozást, a kormány Verestóy Attila kérésére megismételte azt az állítását, mely szerint csak egyetlen, háromszor négyméteres gödör megásására adott engedélyt.
Tibori Szabó Zoltán: Nem tiltakoztunk hiába a Fõtér ügyében / Az RMDSZ törvényes keretek között folytatja a harcot. Sz VI/151. 1.
1105. A lap hasonmásban közli azt a levelet, amelyet Noumir Bouchenaki az UNESCO-tól Octavian Buracunak
és Doina Corneának írt. Ebben az áll, hogy megkapta az õt tájékoztató levelet a Mátyás-szobor esetleges elmozdításával kapcsolatban, jelzi a levélíró, hogy legújabb értesülései szerint elmúlt a veszély, reméli, véglegesen.
Noumir Bouchenaki: Octavian Buracu úrnak, Doina Cornea asszonynak. Sz VI/151. 3.
1106. Egy külföldön élõ volt kolozsvári, Weil Ottó levélben fordult Kolozsvár polgármesteréhez, ebben le akarja
beszélni arról, hogy ásatásokat végezzenek a fõtéren. Ásatásokat a múltban is végeztek, de máshol, nem szükséges éppen a Mátyás-szobor környékét feldúlni. Nem érti, hogy ha a polgármester meggyõzõdése szerint a román népnek történelmi joga van Erdélyre, miért szükséges ez a pánikszerû bizonygatás.
Weil Ottó: Olvasói levél külföldrõl Kolozsvár polgármesterének. Sz VI/151. 3.
1994.aug.5.
1107. A román lap állítása szerint az ide érkezõ egyes külföldi újságírókat Budapesten már eleve úgy idomítják,
hogy Romániáról rossz képet fessenek. Így a Washington Post riportot közöl, amelyet egy Kolozsváron járt újságírója írt. (Ezt átvette az International Herald Tribune is.) Az amerikai riporter szerint Románia szakadatlanul arra emlékeztet, hogy Kelet-Európa két részre szakad, egyeseknek nem sikerül semmi (Románia), másoknak sikerül (Magyarország, Lengyelország, Csehország). A Kolozsvárról írt cikkben az van, hogy ebben a városban az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy vendéglõben étkezzenek a havi 65 dolláros fizetésükbõl. A Magyarország által támogatott RMDSZ-propagandának az eredménye, hogy ilyen imázs alakul ki városunkról egyes nyugati újságírók szemében - vélekedik a riportot elemzõ román újságíró.
Ilie Calian: Miután Budapesten a Románia felé vezetõ úton jól idomították õket / Egyes külföldi újságírók hazudnak, mint a vízfolyás. AdC VI/1193. 4.
1108. Ioan Campeanu, a kolozsvári városi tanács tagja arról ír, hogy Pécsrõl levél érkezett a helyi RMDSZ-hez
Kolozsvár polgármesterének címezve, ezt a levelet a magyar városi tanácsosok nyújtották át a tanácsban, ahol fel akarták olvasni. Sok vita után (afelett, hogy miért nem egyenesen a polgármesteri hivatalnak címezték a levelet) végül felolvasták. Campeanu visszautasítja a pécsiek levelének azon kitételeit, melyek szerint a fõtéri ásatások megzavarják a város nyugalmát, szerinte Trójában sem kértek engedélyt a régészeti ásatásokhoz. Ugyanakkor a román tanácsos a jóérzés hiányát látja a levél tartalmában, úgy véli, hogy az rágalmaz, amikor a kisebbségi jogokat emlegeti, ugyanis - szerinte - nincs Európában még egy kisebbség, amely annyi jogot élvezne, mint a magyarok Romániában. A kolozsvári román tanácsosok felháborodtak a levél miatt, s kérték, hogy a valóságnak megfelelõen informálják a pécsieket.
Ioan Campeanu: Egy RMDSZ-es megalapozottságú "baráti" levél margójára. Mt V/1005. 3.
1109. A LADO felhívta az EBEÉ Varsóban székelõ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok elnevezésû
hivatalának a figyelmét arra, hogy Kolozsvár Fõterén elkezdik az ásatásokat, s ez mesterségesen táplálja az interetnikai feszültségeket. Ugyanakkor abszurd, anakronisztikus cselekedetnek minõsítette ezt a "romokért romboló" akciót. A LADO tiltakozását a román baloldali sajtó elítélte, mondván, hogy a Fõtér az egyetlen hely a városban, ahol akadálytalanul végezhetnek ásatásokat.
***: A LADO is tiltakozik. Sz VI/152. 1.
1994.aug.6.
1110. Újabb információk a Szilaghi [más újságokban magyarul írják a nevét: Szilágyi] családról, amelyet Funar
vett pártfogásába. A Magyarországon "üldözött" családfõ [aki azért menekült el onnan, hogy megszabaduljon a börtönbüntetéstõl] felvette a kapcsolatot Druta államtitkárral, s kérte, hogy tisztázzák a helyzetét. Ugyanakkor a LADO-hoz is fordult, mert - állítása szerint - jogaiban megsértettnek érzi magát. Szilaghi kijelentette, hogy meg fogja mutatni a világnak, kik is a magyarok.
***: A Szilaghi család még mindig földönfutó. AdC VI/1194. 4.
1111. Két bukaresti újságíró kereste fel a kolozsvári római katolikus plébániát, afelõl érdeklõdött, hogy
vannak-e katakombák, amelyek összekötik a plébániát a Szent Mihály-templommal és a Farkas utcai templommal, mert a fõvárosban ilyen hírek terjedtek el. Azt is állítják egyesek, hogy ezekben a föld alatti folyosókban raktározzák el a Magyarországról ideszállított fegyvereket, s az RMDSZ azért nem akar ásatásokat a Fõtéren, nehogy megtalálják ezt a fegyverraktárt. A plébánián készségesen megmutatták a pincét, a szent Mihály-templomot. Virgil Pop régész engedélyt kért arra, hogy a plébánia pincéjében ásatásokat kezdjen, de hamar rájött, hogy nincs ott semmiféle titkos folyosó. A nacionalisták felcsigázott fantáziáját jellemzi ez a kacsa.
Sz.P.: Kolozsvári kacsa Bukarestben. Sz VI/153. 1.
1994.aug.9.
1112. Funar kijelentette a Magyarországgal kötendõ alapszerzõdésrõl, hogy ezt elõvigyázatosan kell kezelni, nem
szabad hitelt adni a magyarországi kormánynyilatkozatoknak. Magyarországon a szerzõdés megkötését a kisebbségeknek adandó indokolatlan jogok megadásához kötik. Funar szerint ezek az elvárások megalapozatlanok, mivel például a tanügyi törvénytervezet minden jogot biztosít a kisebbségeknek az anyanyelvû oktatásra. Magyarországnak érdeke, hogy a tanügyi törvénytervezet szenátusi vitája elõtt megkössék az alapszerzõdést, hogy kikötéseiket alkalmazni lehessen a román oktatás kárára.
***: Az RNEP figyelmeztet a Magyarországgal való baráti egyezmény megkötésével kapcsolatban / Budapest jóindulatát elõvigyázatosan kell kezelni. AdC VI/1195. 4.
1113. Ioan Tanase, az NRP/PRM kolozsvári parlamenti képviselõje véleményt mond a kolozsvári ásatásokról, azt
elemzi, hogy Romániában a túl nagy "demokrácia" káros lehet, az RMDSZ kihasználja ezt. Utal arra, hogy a fõtéri RMDSZ-akció idején úgy kellett volna eljárni, ahogyan az USA-ban vagy Angliában eljárnak a tüntetõk ellen, hiszen végül is ezektõl az országoktól tanuljuk a demokráciát. Az RMDSZ-rõl azt állítja, hogy ez a reakciós szervezet Budapestnek van alárendelve, de biztos benne, hogy céljaikat nem fogják elérni. Szerinte Romániában "ott áshatunk, ahol akarunk (mármint mi, románok), mert ez az állam a mienk, ezt az Alkotmány is kimondja. Az a tény, hogy a kisebbség részérõl hiányzik a többség iránti tisztelet, azt jelenti, hogy mi (románok) túl szépen viselkedtünk velük. De a mi türelmünknek is van határa" - fenyegetõzik a képviselõ.
Ioan Tanase: Saját szakállra / A túl sok "demokrácia" kárt okoz! Mt V/1007. 3.
1114. Az SZMP/PSM sajtóértekezletet tartott Kolozsváron, ezen célként jelölték meg, hogy a párt teret hódítson
a városban és a megyében mindenütt, a párttagokat megfelelõ kiképzésben kell részesíteni, hogy valóságos propagandisták legyenek. Modernizálni akarják a pártot, ki akarják építeni a párt ifjúsági szervezetét, létre fogják hozni a Baloldali Ezmék Kubját, egy szocialista-liberális (!) platformot akarnak megteremteni.
V. Magradean: A Szocialista Munkapárt sajtóértekezlete / Minden párttag legyen igazi propagandista. Mt V/1007. 3.
1994.aug.11.
1115. Kolozsváron a Gloria nyomdában kinyomtatták Kolozsvár város kalauzát, a román cikkíró ennek a
szövegét bírálja. Kifogásolja azt a megállapítást, hogy Kolozsvárnak magyar jellege van, hogy a könyv egyes épületeket úgy mutat be, mintha azokat a magyarok építették volna, ugyanakkor elhanyagolja a román emlékeket. A recenzens a Szent György-szoborról azt állítja, hogy azt egy Martin nevû német és egy Gheorghe nevezetû román készítette [holott a valóságban a híres Kolozsvári testvérek, Márton és György alkották.] A cikkíró véleménye az, hogy a kolozsvári kalauz készítõi meghamisítják a történelmet, s ez igen veszélyes, mert a könyv angolul, németül, románul és magyarul jelent meg.
Constantin Nistor: Napoca-Klausenburg-Kolozsvár-Cluj-Napoca . AdC VI/1197. 3.
1116. Augusztus 10-én nagygyûlést rendeztek Kolozsváron a Caritas ellen. A felszólalók igyekeztek
társadalmi, revindikatív jelleget biztosítani a tiltakozásnak, a Caritasszal szembeni elégedetlenséget a kormányzat elleni elégedetlenséggé akarták szélesíteni. Felolvastak egy felhívást a román nemzethez, ebben az áll, hogy a román népet sokkal súlyosabb nyomor fogja sújtani, mint `89 elõtt, s ezért az a hatalom felel, amely a pilótajátékokkal is manõverezik saját javára. Az állam vezetõi kihasználják különleges helyzetüket arra, hogy megtöltsék zsebeiket, végül is õk hagyták jóvá az ilyen pilótajátékok szervezését. A jelenlegi sajátos román demokráciát egyvalami jellemzi, az, hogy ez a demokrácia a törvények fölött áll - hangzik a felhívásban.
Catalina Vlad: Tegnap a Caritas elleni nagygyûlésen / A szervezõk a károsultak elégedetlenségét át akarták alakítani társadalmi revindikatív mozgalommá. Mt V/1009. 1.
1117. Kolozsváron a Caritas-ellenes tüntetésen a szervezõk gépkocsival köröztek a városban, felkérték a
lakosokat, vegyenek részt a megmozduláson, ennek ellenére csak kis csoport verõdött össze. Számos felszólalás hangzott el, ezek kiemelték azt is, hogy Ioan Stoica, a Caritas vezetõje Funar közvetlen támogatásával csapta be a hiszékenyeket. A jelenlevõk felháborodtak azon, hogy egy Iasi-ban megjelenõ lap megfélemlítette az embereket, azt írta, hogy Kolozsváron bele fognak lõni a Caritas ellen tüntetõkbe.
U.I.: Caritas-ellenes tüntetés Kolozsváron. Sz VI/156. 1.
1994.aug.12.
1118. Stefan Matei, a fõtéren folyó ásatások vezetõje azt nyilatkozta, hogy a munkatelepet jól megszervezték,
biztosították a kiásott föld elszállítását. Amit kiásnak, azt nem fogják a gödrök mellett tárolni. Megköszöni a polgármesteri hivatal nekik nyújtott segítségét. Az ásatások során eljutottak egészen ahhoz a kövezethez, amely a XIX. századból való. Folytatják a munkálatokat.
Flavia Serghie: Kolozsváron az Egyesülés téren / A régészeti ásatások elérték a tér kövezetét. AdC VII/1198. 1.
1119. Leonard E. Okogwu, Nigéria bukaresti nagykövete Kolozsvárra látogatott, mint mondotta, azért, hogy saját
szemével gyõzõdjék meg, vajon van-e alapja a magyar kisebbség sérelmeinek. Egy nigériai-román tárgyaláson ugyanis felvetették ezt a kérdést. Kijelentette, hogy az itt élõ magyarokkal nem bánnak rosszul. Amikor hazatér Nigériába, be fog számolni a kolozsvári ásatások ügyérõl, nem fog felülni a hazugságoknak. Funarról igen jó véleményt alakított ki. A magyarok vádaskodásainak nincs semmi alapja.
Demostene Sofron: Dr. Leonard E. Okogwu... / " A romániai magyarokat nem kezelik rosszul, ahogyan õk ezt el akarják ezt hitetni". AdC VI/1198. 1, 8.
1994.aug.13.
1120. Tony Barber a The Independent augusztus 11-i számában cikket közöl, ebben egyebek mellett azt állítja,
hogy Funar ultranacionalista, hivatkozik a fõtéri ásatásokra is, leírja, hogy csak a rendõrség felügyelete mellett kezdhették el a régészeti kutatást, s hogy a magyar vezetõk az EBEÉ-hez fordultak panaszukkal.
Tony Barber: A Nyugat vaksi szemével nézve / Románia visszautasítja magyarjainak a sajátos "státust". Mt V/1011. 3.
1994.aug.16.
1121. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elõkészítette az aláírásgyûjtést a nemzetiségi oktatási
törvénytervezetre. Felhívták a figyelmet arra, hogy az aláíró csakis 18. évét betöltött román állampolgár lehet, ezért aláíráskor kötelezõ felmutatni a személyazonossági igazolványt. Az adatok ellenõrizhetõségének biztosítása érdekében pontosan fel kell tüntetni a lakcímet.
***: Nemzetiségi oktatási törvénytervezet / Megkezdõdhet az aláírásgyûjtés. Sz VI/159. 1.
1994.aug.17.
1122. Max van der Stoël, az EBEÉ jelentéskészítõje kolozsvári látogatása alkalmával élénk figyelmet fordított a
fõtéri régészeti ásatásokra. Errõl nyilatkozott Zanc és Funar. Zanc azt mondta, hogy a Stoëllal folytatott tárgyalások nyugodt légkörben zajlottak, a sajtó túlméretezetten mutatott be bizonyos dolgokat, ezért merültek fel problémák a fõtéri munkálatokkal kapcsolatban. Ugyanez a túlméretezés vonatkozik az oktatási törvényre is. Most Stoël a helyszínen bizonyosodott meg arról, mi az igazság. Funar azt állította, hogy benyomása szerint Stoël jóindulatú ember, meg akarja ismerni az igazságot, õ (Funar) igyekezett meggyõzni Stoëlt arról, milyen nevetséges helyzetbe hozta az EBEÉ tisztségviselõjét az RMDSZ, amikor rávette, hogy Kolozsvárra jöjjön s egy normálisan folyó ásatás felõl érdeklõdjön. Ha Stoël minden aprósággal foglalkozni akar, ám tegye, folytatta Funar, de kár egy ilyen értékes politikusnak erre pocsékolnia idejét.
Caius Chiorean: Az Egyesülés téri archeológiai ásatások az EBEÉ figyelmében. AdC VI/1201. 1, 5.
1123. A román lap beszámol arról, hogy az RMDSZ Kolozsváron egy halom panasszal fogadta Stoël
EBEÉ-fõbiztost, ezek között szerepelt az is, hogy a kolozsvári intézményekben a tisztviselõk száma nincs arányban a nemzetiségi összetétellel. Idézi a lap Takács Csaba megállapítását, mely szerint az itt élõ magyarságnak nincs szándékában kitelepedni, elegendõ számban él ahhoz, hogy kérhesse az autonómiához való jogát.
M.A.: Az RMDSZ egy halom panasszal fogadta Stoël urat. Mt V/1013. 1.
1124. Amikor Funar Max van der Stoël kolozsvári látogatása alkalmával kijelentette, hogy az EBEÉ kisebbségi
ügyekkel foglalkozó politikusát az RMDSZ tévesen informálta a fõtéri ásatásokkal kapcsolatban, s ezért jött ide, Stoël azt felelte, hogy õt nem befolyásolhat |
