|
Balázs Sándor - Schwartz Róbert
Funar-korszak Kolozsváron
1995.jan.3
1344. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöksége nyilatkozatban foglal állást Tõkés László mellett. Kiemeli, hogy az ellene indított kampány lényegében az RMDSZ és az egész romániai magyarság ellen irányul. Nagy Benedeknek a Tõkés elleni röpiratát úgy értékeli, hogy annak szerzõje mögött valamilyen erõk állnak, a parlamenti frakcióknak a feladata ezt tisztázni. A Tõkés elleni mesterkedés egyik célja megkönnyíteni a hatalom nemzetiségellenes elnyomó politikájának érvényesülését, a ceausiszta diktatúra megtorló eszközeinek alkalmazását.
Molnos Lajos: Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége Tõkés László védelmében / Nyilatkozat. Sz VII/3. 1.
1995.jan.4.
1345. Zanc elemzi az RMDSZ és az RNEP/PUNR közötti vitát, s azt állítja, hogy ebbõl alakul ki az a hamis kép, mely szerint Kolozsváron interetnikai feszültség volna. Az ET/CE megfigyelõi azért jöttek ide, hogy etnikai konfliktusokat tapasztaljanak, de meggyõzõdhettek róla, hogy ilyenek nincsenek. A városban normális az együttélés románok és magyarok között. Szerinte a fõtéri ásatásokkal kapcsolatos nézeteltérésrõl kiderült, hogy álprobléma, az ásatások elleni érvek tarthatatlanok. Zanc elítélte Tõkés Lászlónak azt a véleményét, mely szerint a nemzetállam koncepcióját a történelem szemetesládájából vették volna elõ [hamisítás, ezt nem így mondta Tõkés], egy ilyen támadást nem lehet szó nélkül hagyni, egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy bizonyos csoportok gúnyt ûzzenek az államhoz tartozás érzésébõl. A magyar politikai vezetõket elmarasztalja, mert meg nem engedhetõ nyilatkozatokat adnak, s ezzel meg akarják téveszteni azokat, akik nem ismerik belülrõl a romániai helyzetet.
Valer Chioreanu: Az RNEP-RMDSZ vitája / Hamis képet teremt a kolozsvári úgynevezett interetnikai konfliktusokról. AdC VII/1298. 1, 10.
1995.jan.10.
1346. Herédi Gusztáv városi tanácsost azzal vádolták, hogy az 1994. július 7-i fõtéri tüntetés alkalmával agressziót követett el a rendfenntartó erõk ellen. A törvényszéki határozat elutasította Herédi azon kérését, hogy semmisítsék meg az agresszív fellépésrõl szóló jegyzõkönyvet. A bíróság nem volt hajlandó figyelembe venni egy videokazettát, amely bizonyítja Herédi ártatlanságát.
Sz.Cs.: Tovább folyik a Herédi-ügy. Sz VII/6. 2.
1995.jan.11.
1347. Zanc azt állította, hogy az RMDSZ a megalakulásának ötödik évfordulóját választási kampány céljából használta fel. Szerinte ez a szervezet kétségbeesett próbálkozásokat tesz annak érdekében, hogy elhitesse: a magyarok Romániában frusztrációnak vannak kitéve, s hozzátette: addig, amíg ez a kormány létezik, nem fog megvalósulni az, amit a magyarok autonómiának neveznek. Liviu Medrea alprefektus azt állította, hogy a román állam, az ügyészség, a belügyminisztérium túl elnézõ a magyarokkal és az RMDSZ-szel szemben, hiszen az RMDSZ terrorszervezet, alá akarja aknázni a román nemzeti államot, eleget téve a Budapestrõl jövõ irányításnak.
***: A kormány képviselõi vádolják Kolozsváron az RMDSZ-t. AdC VII/1303. 1.
1995.jan.13.
1348. A DK/CD helyi szervezete bemutatta a jövõ évi választásokra vonatkozó célkitûzéseit. Ezek között ott szerepelnek a magyarsággal kapcsolatos kérdések is. P. Litiu úgy vélte, hogy az RMDSZ rossz szolgálatot tesz a konvenciónak, fel kellene oszlatni és tagjai olvadjanak be a különbözõ pártokba. Szerinte a konvenció nem tesz semmit az RMDSZ kárára, elvárja, hogy az RMDSZ se tegyen semmit a konvenció ellenében. A konvenció egyes román tagjai más véleményen voltak, így Radu Sarbu (KDNPP/PNTCD) azt állította, hogy a konvenciónak az RMDSZ-szel kötött szövetsége semmiféle kárt nem okoz.
V. Magradean: A választások elõtti évben teljes felállásban / A DK kolozsvári szervezete bemutatta célkitûzéseit. Mt VI/1120. 2.
1995.jan.14.
1349. A DK/CD-ben részt vevõ LP `93/PL `93 vezetõi Kolozsváron kijelentették, hogy az RMDSZ-nek ki kell válnia a konvencióból, mert alkotmányellenes akciókba kezdett. Felkérték az RMDSZ-t, határolja el magát a benne jelentkezõ politikai doktrínák egyes képviselõitõl. Bírálták az RMDSZ viszonyulását a konvencióhoz, kérték, hogy készítsenek tanulmányt arról, mennyire hasznos e szövetség jelenléte a DK-ban. A beszámoló különösnek tartja, hogy bár a KDNPP/PNTCD eddig mindig határozottan fellépett a magyar nacionalizmus ellen, most ellenzi az RMDSZ kiválását a konvencióból. Ennek a magyarázatát abban találja meg a cikkíró, hogy a parasztpártiaknak szükségük van a magyar szavazatokra az elnökválasztáson.
Caius Chiorean: Kolozsváron drámai fordulat / A liberálisok a RMDSZ-nek a konvencióból való kiválása mellett vannak. AdC VII/1306. 1, 4.
1350. A megyei tanácsban megtárgyalták és elítélték az RMDSZ autonómiaelképzelését. Ezzel kapcsolatban négy KDNPP/PNTCD-s tanácstag (Victor Marian, Bogdan Cerghizan, Doru Radosav, Gavrila Vatca) állásfoglalást tett közzé. Állításuk szerint az RMDSZ a régi kommunista befolyás alatt állt MADOSZ-nak a folytatója, kommunista elveket vall, tagjai irredenták, olyanok, akik fel akarják melegíteni azt az autonómiaelképzelést, amelyet Sztálin kényszerített Romániára. Kijelentették, hogy a kisebbségek Romániában megkapnak minden jogot, teljes szabadságnak örvendenek, egyetlen más országban sem nyújtanak annyit a kisebbségeknek, mint Romániában. Emlékeztettek arra, hogy amióta bejöttek a Kárpát-medencébe, a magyarok mindig terrornak tették ki az itteni õslakókat.
Négy parasztpárti megyei tanácsos: Az autonómia - kommunista fogantatású anakronizmus. AdC VII/1306. 4.
1995.jan.17.
1351. Az ortodox katedrálisban összegyûltek a régi vasgárdisták, és megemlékeztek a spanyolországi polgárháborúban Franco oldalán elesett románokról. Hangsúlyozták, hogy õk a legionárius hõsiesség jelképei. Magas rangú egyházi személyiségek vettek részt az ünnepségen, egyikük Corneliu Zelea Codreanu "keresztény mártírságáról" beszélt. A jelenlevõk többsége idõs ember volt. Vasgárdista énekeket énekeltek.
Caius Chiorean: A kolozsvári ortodox katedrálisban a vasgárdisták megemlékeztek a Spanyolországban elesett hõsökrõl. AdC VII/1307. 10.
1352. A Funar által közzétett lista azokról, akik Kolozsváron fölös lakterülettel rendelkeznek, megrendítette az itt élõ magyar közösséget. A román cikkíró felveti a kérdést, mi történik azokkal, akik 1948 elõtt tulajdonosai voltak annak a háznak, amelyben laknak, s most rajta vannak a listán. Egy példát is hoz: K.E. [a teljes nevét nem írja ki, de nyilván magyar személyrõl van szó] az A. France utca 59. sz. épületben lakik, ennek a háznak a tulajdonosa volt 1945 elõtt, most pedig azzal fenyegetik, hogy a fölös lakterületét elveszik. Ehhez hasonló példák bõven vannak Kolozsváron.
M.V. Dorneanu: Funar listája és az államosított házak. Mt VI/1122. 4.
1353. Funar aláírásával közlemény jelent meg az RNEP/PUNR nevében, ebben azt állítják, hogy az RMDSZ illegális szervezetet hozott létre azáltal, hogy megtartotta Sepsiszentgyörgyön az önkormányzati konferenciát. Kijelentik továbbá, hogy az RMDSZ vissza karja állítani a kommunizmus idején létezett Magyar Autonóm Tartományt. Javasolják, hogy rendezzenek népszavazást az RMDSZ betiltásáról. Ennek az etnikai alapon szervezett politikai alakulatnak a célkitûzései - írják - anakronisztikusak.
Gheorghe Funar: Az RMDSZ törvényen kívül helyezését követeli a Román Nemzeti Egységpárt. Sz VII/11. 1.
1995.jan.19.
1354. Funar kéri: a négypárti megegyezésben (RTDP/PDSR, RNEP/PUNR, NRP/PRM, SZMP/PSM) szerepeljen az is, hogy tartsanak népszavazást az RMDSZ betiltásáról. Ugyanakkor szorgalmazza a lakosságcsere megszervezését Románia és Magyarország között.
Gheorghe Funar: Gheorghe Funar úr, az RNEP vezetõje kéri, szervezzenek / Országos népszavazást arra nézve, hogy helyezzék törvényen kívül az RMDSZ-t. Mt VI/1124. 7.
1995.jan.20.
1355. Mircea Geoana külügyminisztériumi szóvivõ sajtóértekezleten utalt Funarnak arra a megállapítására, mely szerint lakosságcserére lenne szükség Románia és Magyarország között. Megállapította, hogy Funar nem abban az értelemben használta ezt a kifejezést, amilyenben azt a történelem során használták, hanem arra utalt, hogy minden román és magyar állampolgárnak joga van más országhoz folyamodni állampolgárságért.
***: Román-magyar szakértõi tárgyalások. Sz VII/14. 4.
1995.jan.21.
1356. A városi tanács 12 RNEP/PUNR-s tanácsosa felhívást adott közre, ebben elítélik Tõkés Lászlót, aki - szerintük - Budapest parancsait teljesíti, elmarasztalják az RMDSZ-t, amely tudatosan megsérti az ország törvényeit, holott Romániában a nemzetközi normákat meghaladó szinten biztosítják a kisebbségi jogokat. A felhívás szerint a magyarok érdekvédelmi szervezete szítja az ellenségeskedést románok és magyarok között, ezért felszólítják a parlamentet, hozzon döntést az RMDSZ törvényen kívül helyezésérõl.
12 RNEP-es városi tanácsos: A kolozsvári tanácsosok felhívása. AdC VII/1311. 4.
1357. Az NRP/PRM kolozsvári szervezete a becsületes magyarokhoz fordul, felszólítja õket, hogy ne kövessék az RMDSZ-t, amely a "grófok mikrobáiként" megfertõzi az emberek agyát; felkéri a tisztességes magyarokat, hogy seperjék el ezt a rothadt csoportot a magyarságon belül, mivel csak így lehet békésen együtt élni.
NRP, Kolozsvár: Az NRP a becsületes magyarokhoz fordul. AdC VII/1311. 4.
1358. A városi tanácsülésen a liberális és parasztpárti tanácsosok elhatárolták magukat attól az RNEP/PUNR-s javaslattól, mely szerint törvényen kívül kell helyezni az RMDSZ-t. Azzal érveltek, hogy a városi tanácsnak nem politikai ügyekkel kell foglalkoznia, nem értettek egyet az RNEP-szöveg útszéli hangjával, bár a mondanivalóját helyesnek tartották. Eckstein-Kovács Péter tanácsos figyelmeztetett arra, hogy Tõkés püspök gyalázásával becsületsértést követnek el egyes tanácstagok, s ennek büntetõjogi következményei lehetnek. Az RMDSZ-tanácsosok felkérték társaikat, mondjanak véleményt a szervezetet ért politikai támadásokról, de erre egyedül csak Funar reagált, aki elmondta, hogy a Kovászna és Hargita megyei székelyek elmagyarosított románok, nem igaz tehát, hogy Romániában 1,7 millió magyar él.
Németh Júlia: Egy kicsi székely, két kicsi székely. Sz VII/15. 1, 3.
1995.jan.24.
1359. Zanc felhívást intézett valamennyi prefektushoz, ebben felkéri õket, lépjenek fel erélyesen az RMDSZ önkormányzati akciói ellen, azt állítja, hogy az RMDSZ irredenta ízû megnyilvánulásainak egyike az Önkormányzati Tanács létrehozása. A felhívás szerint a kormány képviselõinek (a prefektusoknak) a feladatuk megfékezni és ellensúlyozni ezt az agresszív tendenciát.
Grigore Zanc: Az RMDSZ önkormányzati akciói nyomán / A kolozsvári prefektus felhívása. AdC VII/1312. 1.
1360. Funar kijelentette, hogy Erdélyben a magyaroknak félkatonai szervezeteik vannak, ezeket még 1989-ben hozták létre, megfelelõ hadi felszereléssel rendelkeznek, "rajok, szakaszok léteznek, amelyek úgy vannak felfegyverezve, hogy bármikor be lehet vetni õket". Szerinte a szélsõséges, felelõtlen magyarok polgárháborúba sodorhatják Romániát. Ez akár holnap is megtörténhetik. Azt is állította, hogy erre vonatkozóan a belügyminisztériumnak és a védelmi minisztériumnak pontos adatai vannak.
***: Gheorghe Funar kijelenti, hogy a magyaroknak félkatonai szervezeteik vannak. AdC VII/1312. 4.
1361. Miután Zanc prefektusi minõségében elítélte az RMDSZ-t, most az RTDP/PDSR megyei elnökeként is támadást indít a magyarság szervezete ellen. Nyilatkozatában azt állítja, hogy az RMDSZ vissza akar térni a középkorhoz, hiszen az elszigetelõdést hirdeti. Az RTDP és a kormány - írja Zanc - alapvetõ különbséget tesz az RMDSZ és a romániai magyar kisebbség között, ugyanakkor fenyegetõzik: pártja nem fogja tolerálni az RMDSZ törekvését, hogy Erdélyt önálló enklávéként kezelje s ezzel rombolja az egységes román államot. Szerinte az RMDSZ továbbra is a gyûlölködés politikáját folytatja, felháborítónak tartja, hogy ezeket az akcióit a demokrácia nevében hirdeti meg.
Grigore Zanc: Az RTDP lemond a kesztyûrõl az RMDSZ-hez való viszonyában. AdC VII/1312. 4.
1362. Az RNEP/PUNR Funar aláírásával levelet küldött a Román Televízió igazgatójának, Dumitru Popának, ebben kérik, hogy függesszék fel a magyar nyelvû adásokat az 1. és 2. csatornán, valamint a kolozsvári stúdióban, mivel azok az RMDSZ adásai. A levél szerint az RMDSZ az egyetlen politikai párt, amelynek igen sok órát biztosítottak a televízióban ahhoz, hogy a román nép és a román alkotmány ellen propagandát folytasson. Felkérik a tévé vezetõségét, hogy az RMDSZ mint parlamenti párt román nyelven fejtse ki álláspontját. Amennyiben nem függesztik fel a magyar adásokat, kérik, hogy a Vatra Romaneasca is kapjon heti négy órát a tévében saját véleményének kifejtésére. Tarthatatlan, hogy az RMDSZ nem hajlandó az állam hivatalos nyelvén megszólalni a tévében.
Gheorghe Funar: Nyílt levél / Dumitru Popának, a bukaresti Televízió Stúdió igazgatójának. Mt VI/1127. 3.
1995.jan.25.
1363. Herédi Gusztáv városi tanácsos beszámol arról, hogyan védekezett, amikor törvényerõre emelkedett az ellene hozott bírói ítélet, melynek alapján 50 ezer lej pénzbüntetést szabtak ki rá, vagy ha nem fizeti meg, akkor börtönbüntetést. Herédi elmondta, hogy nem engedték bemutatni az ártatlanságát bizonyító dokumentumokat, így a tévéfelvételeket. Kijelentette, hogy a fõtéri ásatások elleni fellépés jogos volt, mert veszélyeztette a Szent Mihály-templom épségét, így nem érzi bûnösnek magát. Nem a börtönt, hanem a pénzbírság kifizetését választotta, ugyanis keserû tapasztalatok vannak e tekintetben, hiszen Cseresznyés Pált a börtönben a cellatársai kínozták.
Herédi Gusztáv: Kolozsvár - frontváros / Én, a rendõrverõ. Sz VII/17. 3.
1995.jan.26.
1364. A Magyar Mozgássérültek Egyesülete azzal a kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy koncesszionálják számukra a Iasomiei utca 24/B szám alatti területet, ahol házat vásároltak. Az RNEP/PUNR-s tanácsosok kifogásolták, hogy nemzetiségi alapon szervezõdtek a mozgássérültek, ezt szeparatizmusnak titulálták, s ezért elutasították kérésüket. Az érv nem egészen helytálló, mert az Egyesületnek csak 68 százaléka magyar, de ez nem befolyásolta Funarék döntését. Az egyesület semmiféle állami támogatásban nem részesül, tagjai között vannak súlyos betegek is. Nem tettek eleget kérésüknek annak ellenére, hogy a tanács nem egy gyanús koncessziót szavazott meg egyes vatrásoknak és egységpárti vezetõknek.
(németh): Szeparatista mozgássérültek. Sz VII/18. 3.
1995.jan.27.
1365. Két nyilatkozatot közöl egymás mellett a lap azzal kapcsolatban, miként vélekedik Adrian Nastase Funar magyarellenes támadásairól, illetve Funar Nastaséról. Nastase szerint Funar nyilatkozata szélsõséges, az RNEP/PUNR legutóbbi állásfoglalásai az RMDSZ betiltására vonatkozóan nem megalapozottak. Funar erre válaszként azt állította, hogy Nastase az RMDSZ alkalmi ügyvédje lett, felelõtlen nyilatkozatokat tesz.
Adrian Nastase, Gheorghe Funar: "Gheorghe Funar szélsõséges" "Adrian Nastase az RMDSZ alkalmi ügyvédje". AdC VII/1315. 1.
1366. Az RNEP/PUNR közleményt adott ki Funar aláírásával. Ebben a pártelnök azt állítja, hogy az RMDSZ szélsõséges, ultranacionalista párt, amely a román alkotmányban foglalt elõírások ellen tevékenykedik. A budapesti Hrebenciuc-Horn találkozó elmaradásáról így vélekedik: "Budapesten bebizonyították a magyarok, hogy barbár nép utódai, amely nép ezer éve jött Európába, de egy évezred sem volt elegendõ ahhoz, hogy alkalmazkodjék a civilizált, európai szellemû magatartás normáihoz." Kéri az RMDSZ betiltását, a magyaroknál [állítólag] található fegyverek begyûjtését "annak megelõzése érdekében, hogy az RMDSZ fegyveres konfliktusokat robbantson ki". Kéri, hogy 10 millió lejjel bírságolják a papokat, lelkészeket, akik a templomban politizálnak; helyezzék tartalékos állományba a belügyminisztériumban és a hadseregben azokat a magyarokat, akik tagjai az RMDSZ-nek; 5-10 millió lejes büntetést rójanak ki azokra, akik a magyar himnuszt éneklik vagy kitûzik a magyar zászlót; tartsanak román nyelvvizsgát az állami alkalmazottak számára.
RNEP: Barbárság az európaisággal szemben. Sz VII/19. 1.
1995.febr.1.
1367. Funar tíz pontban válaszol Iliescu elnöknek a romániai magyarsággal kapcsolatban kifejtett álláspontjára. Kéri, hogy hozzák tudomására az európai szervezeteknek, milyen veszélyt jelent az RMDSZ, a kormány számoljon be arról, milyen intézkedéseket hozott a Hargita-Kovászna megyei jelentéssel kapcsolatban, vizsgálják felül az RMDSZ pénzügyeit, a parlamenti képviselõk tegyenek hûségesküt, az RMDSZ a felhívásait románul közölje, a helyi rádiók ne biztosítsanak idõt az RMDSZ-propagandára, állami alapból ne finanszírozzák a román állam elleni cikkeket közlõ magyar nyelvû lapokat, a Hivatalos Közlöny ne jelenjen meg magyarul, vizsgálják ki, mennyire alkotmányellenes az RMDSZ léte, a román kormány intézkedjen arról, hogy szedjék össze a magyaroktól a fegyvereket, a templomokban ne lehessen politizálni, ellenõrizzék a magyar állami alkalmazottak román nyelvtudását, zárják ki a az RMDSZ-t a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból, nyugalmazzák a hadseregben és a rendõrségben dolgozó RMDSZ-tagokat. Iliescu - állítja Funar - irreális álláspontot foglal el mindezzel kapcsolatban, felelõtlen. Az RMDSZ-t Budapestrõl vezetik. Funar elutasítja azt az állítást, miszerint mindkét oldalon (tehát az RNEP/PUNR-ben is) lennének szélsõségesek.
Gh. Funar válaszol az ország elnökének. AdC VII/1318. 4.
1995.febr.2.
1368. Funar újabb támadó nyilatkozatot adott közre, ebben nem csak a magyarokat ítéli el, hanem a DK/CD-t is. Szerinte a konvenció motorja az RMDSZ, ahelyett hogy kizárnák soraikból az RMDSZ-t, létrehozták a "szörnyû koalíciót" vele, s ezzel elárulták a román nemzetet. Funar szerint a konvenció nem veszi észre, hogy az RMDSZ így teszi fel a kérdést: vagy lesz Magyar Autonóm Tartomány, vagy kitör a polgárháború. Szerinte a DK álláspontja azt bizonyította, hogy szerintük Erdély már nem része Romániának, a konvenciós románokban nincs nemzeti büszkeség, másképpen nem fogadhatták volna el az RMDSZ megalázó feltételeit.
Gh. Funar: A DK számára Erdély már nem Romániáé. AdC VII/1319. 1, 16.
1369. Boros János városi tanácsos beszámol arról, hogy 11 ellenzéki tanácsos ismét a megyei ügyészséghez fordult, feljelentést tett Funar és más polgármesteri hivatali tisztviselõk ellen. Erre a lépésre azért volt szükség, mert az ügyészség nem találta elegendõnek az elõbbi feljelentéshez mellékelt bizonyítékokat a törvénytelen telekkoncessziókra vonatkozóan. A konkrét vád az, hogy a polgármester visszaél a hatalmával, hamis iratokat írt alá s ezeket törvénytelenül használta fel, munkakörében hanyagság mutatkozik meg. Ha a megyei törvényszék sem indítja el a bûnvádi eljárást, akkor a legfelsõbb ügyészséghez fordulnak.
Boros János: Újabb feljelentés Funar ellen. Sz VII/23. 1.
1995.febr.7.
1370. Funar nyilatkozott az Adrian Nastaséval folytatott megbeszéléseirõl, azt állította, hogy az RTDP/PDSR-vel jól megértik egymást, ennek ellenére bírálta azt a módot, ahogyan Nastase a magyar ügyhöz viszonyul. Funar szerint Nastase csak mosolyog, holott 3000 románt elûztek a magyarok a Székelyföldrõl, kérdi: vajon hány embert kell elûznie az RMDSZ-nek ahhoz, hogy a házelnök konkrét intézkedéseket foganatosítson az RMDSZ ellen?
***: Gheorghe Funar: "Jól megértjük egymást az RTDP-vel". AdC VII/1322. 4.
1371. Adrian Nastase kolozsvári látogatása alkalmával megbeszélést folytatott a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak egy csoportjával, a különbözõ pártokkal, köztük az RMDSZ-szel. A területi autonómiáról kijelentette: ennek az egész lakosság érdekeit kell szolgálnia, megengedhetetlen, hogy a többségében magyarlakta területeket el kell hagyniuk a románoknak. Nastase nem erõsítette meg Funarnak azt a kijelentését, mely szerint az RNEP/PUNR minden hadmozdulatát a cotroceni-i palotából irányítják. Az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát. Funar pártjáról azt állította, hogy igen sok kárt okozott Romániának, mert Strasbourgban az egységpártot szélsõségesnek minõsítették. Nastase igyekezett éket verni az RMDSZ vezetõsége és a magyar tömegek közé, ezzel szemben az RMDSZ helyi vezetõi elmondták, hogy a felsõ vezetés döntéseivel a romániai magyarság egyetért. A RNEP/PUNR-vel kötött szövetségrõl azt mondta, hogy fél, nehogy a sok kompromisszummal az RTDP/PDSR elveszítse európai párti profilját.
Szabó Piroska: Nem kívánunk a szélsõséges, diszkriminatív politika szövetségesei lenni. Sz VII/26. 1.
1372. Mátis Jenõ képviselõ elmondja, hogyan zajlott le Kolozsváron Adrian Nastase találkozása az RMDSZ-szel. Nastase sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy eddig ilyen szintû emberi kapcsolatokat nem épített ki, de egyik párt sem szorgalmazta a párbeszédet. Eckstein-Kovács Péter ecsetelte Funar feszültséget keltõ tevékenységének egyes megnyilvánulásait, nem tartotta helyesnek, hogy Funar egy személyben polgármester is és pártvezetõ is. Nastase javasolta, hogy az RMDSZ és az RTDP/PDSR helyi szervezetei között szorosabb személyi kapcsolatot építsenek ki, így a felmerült kérdések egy részét meg lehet oldani. Sejtette, hogy a végsõkig nem fognak kiállni mostani koalíciós partnereik mellett, amennyiben azok szélsõségesek. De nem fognak támogatni semmiféle szélsõséget sem az egyik, sem a másik oldalon.
Székely Kriszta: Az RTDP európai pártként kíván viselkedni. Sz VII/25. 1, 4.
1373. Funar ismét állást foglalt az RMDSZ ellen, azt állította, hogy az RMDSZ már megvalósította etnikai alapon az önrendelkezést a Székelyföldön. Nem kérte ezúttal Iliescu leváltását, de kérdéseket tesz fel neki: miért engedi meg az államelnök, hogy olyan személyek lépjenek be Magyarországról Romániába, akik nem becsülik a román nép méltóságát, akik irredenták s az RMDSZ-szel együtt gúnyt ûznek Romániából? Az atlantai tárgyalásokról azt állította, hogy ott Erdély sorsáról lesz szó, javasolta, hogy egyes magyar csapatoknak Románia területére való belépését hadgyakorlaton való részvétel céljából a parlament hagyja jóvá, a nemzetvédelmi minisztérium nem illetékes ebben. Szerinte Magyarország beavatkozik Románia belügyeibe, mivel támogatja az RMDSZ alkotmányellenes akcióit.
***: Funar levele. Sz VII/26. 1, 6.
1995.febr.8.
1374. A kolozsvári bíróság helyt adott Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök panaszának és megsemmisítette az 1994. júliusi események nyomán kiállított kihágási jegyzõkönyvet, amely szerint a fõtéri megmozdulás megszervezésében való részvétel miatt ötvenezer lejes pénzbüntetést szabtak ki rá.
***: Felmentették Molnos Lajost. Sz VII/27. 1.
1375. Octavian Buracu számol be arról, hogy magyar feleségét, Ildikót 17 évi megszakítás nélküli gyógyszertárosi munkája után - még két magyar kolléganõjével együtt - kitették állásából. Buracu ebbõl azt a következtetést vonta le, hogy az etnikai tisztogatás tovább folyik, kívülálló személyek nyomást gyakorolnak az igazgatókra, fõnökökre, cégtulajdonosokra azért, hogy a magyarokat megfosszák állásuktól. Azok helyébe, akiknek megszüntették a munkaszerzõdését, rövid idõn belül a Vatrához szorosan kötõdõ románokat alkalmaztak.
Octavian Buracu: Az etnikai tisztogatás ragályos betegség. Sz VII/27. 3.
1995.febr.11.
1376. A PSZP/PAC-kal folytatott egyik kolozsvári megbeszélés során Neményi József azt mondta Petre Litiu LP `93/PL `93-as képviselõnek, hogy ötvenezer magyar szavazott rá a kolozsvári polgármester-választáson, s így nem lenne szégyen, ha tudna magyarul. Litiu provokációnak nevezte ezt. Erre replikázik most Neményi, aki történelmi példákra utal, olyan román személyiségeket említ, akik jó románként kitûnõen beszélték a magyar nyelvet s ezt nem szégyellték. Nem jelent tehát sértést, ha jó néven vesszük, hogy román személyiségek ismerik a magyar nyelvet.
Neményi József: Replika helyett. AdC VII/1326. 4.
1995.febr.17.
1377. Bukaresti hírforrások szerint Funar a 4. román hadsereg vezetõinek támogatásával újabb provokációt készít elõ Erdélyben, ugyanolyant, mint 1990 márciusában Marosvásárhelyen. E mögött állítólag Paul Cheler hadseregtábornok áll, aki Funarnak köszönheti posztját. Funarnak az az állítása, mely szerint a magyarok birtokában fegyverek vannak, Chelertõl származik.
***: Újabb provokációra készülnek. Sz VII/34. 1.
1995.febr.18.
1378. Funar levelet intézett Dumitru Popához, a román televízió igazgatójához, ebben felháborodását fejezi ki amiatt, hogy a Florin Piersic színésszel készült felvételt nem közvetítette a tévé. Feltételezi, hogy azért szabotálták ezt az adást, mert Piersicet Kolozsvár díszpolgárává akarják választani. Állítja: "ez az elsõ ilyen jellegû adás, amelyet bojkottálnak a bukaresti és a kolozsvári tévé magyar etnikumú alkalmazottai". [A tévé
román adásairól van szó.]
Gheorghe Funar: Dumitru Popa úrnak, a román televízió igazgatójának. Mt VI/1146. 4.
1995.febr.22.
1379. Zanc prefektus, Constantinescu megyei tanácselnök és Funar aláírásával közlemény jelent meg, ebben kérik az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának azonnali feloszlatását. A prefektúra és a helyi közigazgatási hatóságok felhatalmazzák Kolozs megye városi és községi polgármestereit, hogy tiltsák meg ennek az önkormányzati testületnek a mûködését. Azzal indokolják az utasítást, hogy az RMDSZ minden felszólítás ellenére tovább mûködteti ezt a testületet, s ezzel - az érvelés szerint - súlyosan megszegi az alkotmányos elõírásokat és a helyi közigazgatási törvényt.
G. Zanc, V.R. Constantinescu, Gh. Funar: Oszlassák fel az önkormányzati tanácsot! Sz VII/37. 1.
1995.febr.24.
1380. Funar számos kormánypárti tanácsos kérésére rendkívüli ülésre hívta össze a városi tanácsot. Két napirendi pontot terveznek: 1. Határozattervezet Kolozsvár város polgármesterének megbízására, hogy javasolja a megye prefektusának azon városi tanácsosok tisztségükbõl való felfüggesztését, akik tagjai az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának [két személyrõl van szó: Molnos Lajos és Boros János]. 2. Párbeszéd a város polgárainak alkotmányos jogairól és kötelezettségeirõl.
***: RMDSZ-tanácsosok menesztését kezdeményezi a polgármester. Sz VII/39. 1.
1995.márc.1.
1381. A rendkívüli városi tanácsülésen, ahol javasolták, hogy függesszék fel az RMDSZ két tanácsosát, az indoklás igen bizonytalan volt. Még Silviu Soucup nemzeti liberális tanácsos is, aki eddig mindig kiállt Funar mellett, értelmetlennek tartotta ilyen ügyben külön tanácsülést összehívni. Codlea tanácsos asszony pedig kijelentette: semmi kivetnivalót nem talált az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának mûködési szabályzatában. Eckstein-Kovács Péter érveket sorakoztatott fel a mellett, hogy nem jogszerû egy ilyen eljárás elindítása mindaddig, amíg törvényesen be nem bizonyosodik az állítás, miszerint az említett tanács alkotmányellenes. Ennek ellenére a többség megszavazta a javaslatot, s így Funar a prefektushoz fordul és szorgalmazza a felfüggesztést.
Németh Júlia: A rendkívüli tanácsülésen / Nagy hûhó ... még nagyobb hûhó kedvéért. Sz VII/42. 1.
1995.márc.2.
1382. Molnos Lajos, egyike annak a két kolozsvári városi tanácsosnak, akit Funar fel akar mentetni, mert részt vesznek az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsában, kijelentette a Mediafax hírügynökségnek, hogy a városi tanács döntése az õ felfüggesztésének kezdeményezésére nem legális, ugyanis a tanács ezt a döntést egyszerû többséggel hozta, holott kétharmados többségre és titkos szavazásra lett volna szükség. Kilátásba helyezte, hogy nemzetközi fórumokhoz fordul ebben az ügyben.
***: Molnos Lajos értesíteni fogja a nemzetközi fórumokat. AdC VII/1339. 1.
1995.márc.3.
1383. Nagy érdeklõdésnek örvendõ sajtóértekezletet tartott az RMDSZ, ezen számos provokatív kérdés hangzott el román újságírók részérõl arra nézve, miként szándékszik megünnepelni a szervezet március 15-ét. Így azt kérdezték, miért akarják megkoszorúzni a Bem-emléktáblát, amikor Bem vezette a románok elleni vérengzéseket. Az RMDSZ részérõl tisztázták, hogy ezt a magyarellenes állítást a Romania libera címû lap terjeszti, anélkül hogy történelmi dokumentumok lennének rá. Belekötöttek az újságírók abba is, hogy miért akarják kitûzni a magyar zászlót. A megkérdezettek rávilágítottak arra, hogy a piros-fehér-zöld lobogó, címer nélkül, nem a magyar állam, hanem a magyarság jelképe. Le kellett szögezni azt is, hogy március 15-ének a megünneplése nem sérti a románságot.
Szabó Piroska: Félremagyarázások elkerüléséért. Sz VII/44. 1.
1995.márc.4.
1384. Funar ismét kijelentette, hogy érvényesíteni fogja a városi tanács ama határozatát, hogy függesszenek fel két RMDSZ-tanácsost. Hrebenciuc a BBC-nek adott interjújában állította: egyesek azt olvasták ki az RMDSZ-szel folytatott megbeszéléseibõl, mintha ellenezné az említett tanácsosok felfüggesztését. Ezt üres spekulációnak minõsítette, õ csak annyit mondott, hogy a kérdés eldöntése a kolozsvári polgármesterre és prefektusra tartozik.
Gheorghe Funar: "Alkalmazni fogom a helyi tanács határozatát". AdC VII/1341. 1.
1385. Virgil Magureanu Kolozsváron értékelte az RHSZ/SRI munkáját. Ez alkalommal megtárgyalták azt is, hogy létrehozzák az "Erdélyi Operatív Információs Központot". Az RHSZ igazgatója szerint ennek a szervnek az a feladata, hogy információkat szerezzen az erdélyi magyar autonómiatörekvésekrõl. Magureanu a helyzetet nem nevezte rendkívül súlyosnak, nem vesztették el az ellenõrzést felette, visszafordítható a folyamat, de könnyen veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot.
Nicoleta C.: Kiértékelõ ülésen Kolozsváron / Virgil Magureanu, az RHSZ igazgatója megtárgyalta az "Erdélyi Operatív Információs Központ" megalakításának a problémáját. Mt VI/1146. 1.
1995.márc.7.
1386. Zanc nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Funar kérte két magyar városi tanácstag leváltását. Azt mondta, hogy jogászok fogják elemezni a kérdést, s ha bebizonyosodik, hogy törvényellenes cselekedeteket követtek el, akkor megtörténik a felfüggesztésük. Ha nem, akkor ennek megfelelõen fognak dönteni, de a prefektúra semmiképpen sem fogja hagyni, hogy megszegjék a törvényeket.
Grigore Zanc: "Az interetnikai viszonyokat néha alaptalanul túlértékelik". AdC VII/1342. 1.
1995.márc.8.
1387. Funar bejelentette, hogy Kolozsváron úgy akarja megakadályozni a magyarok megemlékezését március 15-érõl, hogy a különbözõ román szervezetek, köztük a Vatra Romaneaca gyûléseket fog szervezni egész nap, s mivel két rendezvényre nem lehet engedélyt kiadni, a magyarok akcióit nem fogja jóváhagyni. Ismét "Budapestrõl irányított terrorszervezetnek" nevezte az RMDSZ-t, azt állította, hogy mivel az RMDSZ törvényes betiltása hosszú idõt igényel, gyorsabb módszereket kell alkalmazni a felszámolás érdekében.
***: Reggeltõl estig március 15. ellen. Sz VII/47. 1.
1995.márc.9.
1388. A cikkíró azt állítja, hogy a kolozsvári monostori római katolikus egyházi vagyonhoz (amelyet a kommunista rendszer elvett) annak idején törvénytelen úton jutott hozzá az egyház. Azzal érvel, hogy a monostori katolikus fölbirtokok földjét a románok mûvelték, így õket illeti meg a tulajdon.
Vasile Lechintan: A kolozsmonostori románok évszázadokig szolgálták azt a Tanulmányi alapot, amelyet a római katolikus egyház törvénytelenül elsajátított. AdC VII/1344. 13.
1389. Eckstein-Kovács Péter levélben fordult a laphoz egy cikk kapcsán, amelyben az állt, hogy Kolozsváron a rendõrség munkaidõben ellenõrizte, kik vásárolnak a városban. Egyesek nem tudták igazolni, miért tartózkodnak Kolozsváron, amikor máshol van a lakhelyük. Eckstein-Kovács Péter az alkotmányra és más törvényes intézkedésekre hivatkozva ezt az akciót úgy értékeli, mint az emberi szabadságjogok megsértését. Az Alkotmány 25. szakasza ugyanis biztosítja az állampolgárok szabad közlekedését az ország területén. A tanácsos választ kér erre a városi rendõrségtõl. [A levélben nincs szó róla, de ezt mindenki tudja: ez a rendõrségi akció arra irányult, hogy ellenõrizzék: vajon vidékrõl nem akarják-e elözönleni Kolozsvárt a magyarok a beharangozott márciusi úgynevezett zendülés céljából.]
Eckstein-Kovács Péter: Tisztelt Szerkesztõség. Mt VI/1159. 4.
1390. Zanc sajtóértekezleten elmondta, hogy Funar "ellenünnepségeket" akar rendezni Kolozsváron március 15-én, de õ ebbe nem fog belemenni, annak ellenére, hogy a magyarok március 15-i ünnepségei sértik a román érzelmeket.
Székely Kriszta: A kormánypárt nemcsak a választásokat, Erdélyt is meg akarja nyerni. Sz VII/48. 1.
1995.márc.10.
1391. Funar nyilatkozott a román-magyar alapszerzõdés-tervezetrõl, azt állította, hogy ennek elfogadása nemzetárulást jelentene. Ha az alapszerzõdést e tervezet szerint kötik meg, akkor az RNEP/PUNR megvonja támogatását a kormánytól. Szerinte a román diplomáciában egyedülálló lenne, ha Románia határainak biztosítását a kisebbségeknek adandó elõjogoktól tennék függõvé. Egy ilyen szerzõdéstervezet megteremti a feltételeket arra, hogy rövid idõn belül Erdélyt Magyarországhoz csatolják. Bírálta az államvezetést (az elnököt, a miniszterelnököt és a külügyminisztert), amiért nem hozzák a lakosság tudomására, mi készül s milyen következményei lesznek ennek a nemzetárulásnak.
V.M.: Gheorghe Funar, az RNEP elnöke szerint / A Magyarországgal megkötendõ Szerzõdés jelenlegi tervezete nemzetárulást jelent. Mt VI/1160. 1.
1995.márc.11.
1392. Az RMDSZ és a prefektúra között megállapodás született arra nézve, hogy a magyarok békésen fognak emlékezni március 15-ére. Erre vonatkozóan közöl véleményeket a lap: Zanc: Vigyázni fognak a rendre, ehhez õ maga is hozzájárul. Takács Csaba: Nem lehet kizárni a provokációt egyes romániai helységekben március 15-én, úgy kell viselkednünk, hogy bebizonyítsuk: nem félünk, s csak azt kérjük, hogy a rendfenntartó erõk végezzék kötelességüket. Molnos Lajos: Eddig is mindig rendzavarás nélkül ünnepeltük meg március 15-ét, most sem akarunk zavargást, a nemzetiszínû zászló kitûzésére nem kerül sor, nem az fejezi ki a magyarsághoz tartozásunkat, ha tetõtõl talpig nemzetiszínt viselünk. Funar: Megtaláljuk a törvényes utat arra, hogy megakadályozzuk az RMDSZ megemlékezéseinek megrendezését, ha ünnepelni akarnak, menjenek Budapestre.
***: Március 15-én / Kolozsvár megszabadul a nacionalista láztól. AdC VII/1345. 1.
1393. Ioan Al. Crisan, a Román Nemzeti Párt (RNP/PNR) alelnöke és a kolozsvári szervezet elnöke állásfoglalást tesz közzé. Ebben azt állítja, hogy az ellenséggel [magyarokkal] szemben a törvény erejével kell fellépni, szigorúan meg kell büntetni azokat, akik megsértik az ország törvényeit és alkotmányát, semmisnek kell nyilvánítani azokat az intézkedéseket, amelyeket 1989 után hoztak az iskolák szeparatizmusára vonatkozóan, azonnal le kell venni mindenféle magyar feliratot. Kéri az országelnököt, számolja fel a Romániában mûködõ "ötödik hadoszlopot". Azokat a tanácsosokat, polgármestereket, akik megszegték az államnak tett lojalitási esküjüket, most rögtön el kell távolítani. Meg kell szüntetni a románok elnemzetietlenítését Hargita és Kovászna megyében, szerinte burkoltan ilyen folyamat megy végbe Kolozs megyében is.
Ioan Al. Crisan: Csendet és az ország törvényeinek érvényesülését akarjuk. AdC VII/1345. 4.
1394. Iliescu a Mediafaxnak adott exkluzív interjúban megállapította: megunta Funar urat. Tette ezt a megjegyzést azzal kapcsolatban, hogy Funar a Magyarországgal kötendõ szerzõdés mostani változatát nemzetárulásnak tartja, s ha így írják alá, akkor az RNEP/PUNR kiválik a kormánykoalícióból. Kommentálta a kolozsvári polgármester azon véleményét is, mely szerint ez a szerzõdés megteremti a feltételeket Erdély kiszakítására Romániából és autonóm területek létrehozására Románián belül. Iliescu állította: ezek a kijelentések csak Funart minõsítik, nem másokat.
Medifax: Iliescu elnök megunta Gheorghe Funart. Mt VI/1161. 1.
1395. A városi tanácsülésen Eugen Pop RNEP/PUNR-s tanácstag ismét felvetette a többnyelvû feliratok kérdését. Nem említette a magyar nyelvûeket, csak az ellen kelt ki, hogy még "patagon" nyelven is vannak feliratok. Elrettentõ példának említette, hogy jobbról balra írottakat is látunk.
Németh Júlia: Ülésezett a városi tanács / A funári diktatúra illemtana. Sz VII/50. 1, 3.
1396. A LADO büntetõjogi eljárás megindítására szólította fel a fõügyészt amiatt, hogy Funar a lakossághoz intézett felhívásában tüntetésre szólította fel Kolozsvár román lakosságát március 15-re, amikor a magyarok megünneplik a forradalom évfordulóját. A fõügyésznek küldött kereset szerint nem valószínû, hogy a megemlékezések alkalmával zavargásra kerül sor, ezek megfékezése a rendfenntartó szervekre tartozik, nem pedig a civilekre. A beadványban az is szerepel, hogy Funar meggondolatlan cselekedetei polgárháborúhoz vezethetnek. Azzal vádolják a polgármestert, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi egyezményeket, holott ezeknek a román alkotmány szerint prioritásuk van.
***: Bírósági eljárást kér a LADO. Sz VII/50. 1.
1995.márc.14.
1397. A prefektúra sajtóirodája közleményt adott ki, ebben az áll, hogy a Petõfi Sándor és Nicolae Balcescu emlékplakett megkoszorúzása március 15-én, valamint a megemlékezõ ünnepség megtartása nem ütközik törvénybe, ugyanis nincs szó semmiféle utcai felvonulásról, amelyhez rendõrségi engedély kell, nem tekinthetõ nyilvános gyûlésnek. Ez derül ki abból a bejelentésbõl, amelyet az RMDSZ készített. Amit Funar kijelentett, hogy ugyanabban az idõben más rendezvényekre kértek engedélyt, az a prefektúra közleménye szerint nem felel meg a valóságnak, ugyanis a CNS Cartel Alfa szakszervezet nagygyûlését nem március 15-re, hanem 16-ra jelentették be.
A kolozsvári prefektúra sajtóirodája: A kolozsvári prefektúra pontosítása a március 15-ére tervezett megemlékezésre vonatkozóan. AdC VII/1346. 1.
1398. Liviu Medrea prefektushelyettes kijelentette a Mediafax hírügynökségnek, hogy az RMDSZ által szervezendõ március 15-i megemlékezések sértik a románok méltóságát, be kell tiltani azokat, s ez a törvények szellemében történik. Nem szabad megengedni, hogy megünnepeljenek olyan eseményt, amely a románok számára tragikus következményekkel járt, tarthatatlan, hogy emlékezzenek Kossuth Lajosra, aki a román nép hóhéra volt.
Mediafax: Liviu Medrea alprefektus kéri az RMDSZ megemlékezéseinek betiltását. Mt VI/1161. 1.
1399. Funar közleményben azt állítja, hogy március 15-re a Vatra Romaneasca szervezet, az Avram Iancu Szövetség, az Alfa Kartell Szakszervezet kérte a polgármesteri hivatalt, engedélyezze a nyilvános összejövetelüket. Mivel a törvényes elõírások szerint ugyanarra a napra több nyilvános gyûlést nem lehet engedélyezni, március 15-re betilt minden más akciót, beleértve az RMDSZ által tervezett megemlékezést is. [Ez a bejelentés ellentmond a prefektúra álláspontjának.]
Gheorghe Funar: Közlemény. Sz VII/51. 1.
1400. Az RMDSZ megyei szervezete Funar közleményét, amelyben betiltja az RMDSZ március 15-i rendezvényeit, a magyarság elleni uszításnak minõsíti, ennek célja az etnikumközi összecsapások kiprovokálása. Kéri Zanc prefektust, hogy akadályozza meg Funar tervét, mert ennek a provokációnak beláthatatlan következményei lehetnek.
Molnos Lajos: Nyilatkozat. Sz VII/51. 1.
1401. Funar március 14-én 1 órára várja az RMDSZ vezetõségét a tervezett megemlékezések kérvényezésének megvitatása céljából. Molnos Lajos kijelentette, hogy ilyen engedélyt az RMDSZ nem kért, mert nincs rá szükség ahhoz, amit az RMDSZ március 15-ére tervezett. Ezek az ünnepségek ugyanis nem utcai felvonulások vagy népgyûlések.
Sz.K.: Az RMDSZ nem is kérte az ünnepségek engedélyezését. Sz VII/51. 1.
1995.márc.15.
1402. Livu Medrea támadta Zancot azért, mert az nem értett egyet Funar álláspontjával, miszerint a március 15-i ünnepségek megtartását be kell tiltani. Medrea szerint Funarnak igaza volt, törvényesen akart eljárni, ezzel szemben Zanc nem a törvényeknek megfelelõen döntött, ugyanis ha a polgármester határozatát nem tartotta törvényesnek, akkor a bírósághoz kellett volna fordulnia, nem pedig Funar ellenében intézkednie.
***: A prefektúrának a polgármester elleni közleménye után / Liviu Medrea alprefektus támadja a prefektust. AdC VII/1348. 16.
1403. Zanc értékelte a közte és Medrea közötti véleménykülönbséget a március 15-i ünnepségekkel kapcsolatban, azt állította, hogy Medrea a nyilatkozataiban csatlakozhat pártelnökének (Funarnak) az álláspontjához, de funkciója révén alkalmazkodnia kell ahhoz az intézményhez - a prefektúrához -, amelyet õ is szolgál.
***: A prefektus nem tartja szükségesnek a rendõri közbelépést. AdC VII/1348. 16.
1404. Zanc négyszemközti beszélgetést folytatott Virgil Ardeleanuval, a városi rendõrparancsnokkal azért, hogy tisztázzák a rendõrség álláspontját a március 15-i megemlékezésekkel kapcsolatban. Zanc kijelentette a sajtónak, hogy a rendõrség nagyon jól tudja, mi a kötelessége, s nem fog eleget tenni bizonyos törvénytelen felhívásoknak, így a Funartól származónak, nincs felhatalmazva arra, hogy március 15-én erõszakos eszközökkel lépjen közbe az RMDSZ akcióival szemben.
Mediafax: Grigore Zanc: "A rendõrségnek nincs felhatalmazása arra, hogy erõszakos eszközökkel beavatkozzék". Mt VI/1163. 1.
1405. Funar továbbra is kitart amellett, hogy a március 15-i megemlékezés törvénytelen. Fenyegetõzött, elmondta: az RMDSZ ne kötelezze õt arra, hogy a törvény elõírásaihoz folyamodjék, felszólította a rendõrséget, használjon erõszakos eszközöket, ha az RMDSZ nem gondolja meg magát. Ajánlotta az RMDSZ-nek: találjon egy másik napot a koszorúzásra. Bejelentette, hogy felfüggesztette a többi olyan kérést is, amely erre a napra nagygyûlést hirdetett meg. Így nem adhat elõjogokat az RMDSZ-nek azzal, hogy engedélyezi az ünnepségeket.
V. Magradean: Gh. Funar arra szólítja fel a rendõrséget, hogy erõszakos eszközöket használjon abban az estben, ha az RMDSZ nem mond le a március 15-i megemlékezésrõl. Mt VI/1163. 1.
1995.márc.16.
1406. Liviu Medrea interjújában arról szól, hogy az RMDSZ célja elérése érdekében akár az RTDP/PDSR-vel is képes szövetkezni. Az RNEP/PUNR - állítja Medrea - mindenesetre résen van. Idézi David Prodan történészt, aki szerint a románok csak lábhoz tett fegyverrel léphetnek kapcsolatba a magyarokkal.
Caius Chiorean: "Az RNEP szakadatlanul résen áll". AdC VII/1349. 4.
1407. A rendõrség válaszolt Eckstein-Kovács Péter azon kérdésére, hogy miért igazoltatták az embereket az utcán március 15-e elõtt. A válaszban az áll, hogy törvényesen jártak el, nem korlátozták senkinek a szabadságát, céljuk az volt, hogy elejét vegyék a törvénysértéseknek. Példákat hoznak arra, hogy magyar és más nemzetiségû személyeket vettek õrizetbe, akik más helységekbõl jöttek s bûntényeket követtek el Kolozsváron.
A rendõrség sajtóirodája: A rendõrség válaszol Eckstein tanácsosnak. Mt VI/1164. 2.
1408. A prefektúra sajtóirodája közleményében az áll, hogy Kolozsvár lakossága az RMDSZ március 15-i megemlékezése alkalmával méltóságteljesen viselkedett, politikai érettségrõl tett tanúbizonyságot, tiszteletben tartotta a törvényes rendet, a rendfenntartó erõk meggondoltan teljesítették szolgálatukat. A prefektúra szerint ez bizonyítéka annak, hogy csak a politikusok akarnak interetnikai feszültséget, a város polgárai civilizáltan együtt tudnak élni.
A prefektúra sajtóirodája: ...ezzel szemben Zanc prefektus megelégedett. Mt VI/1164. 1.
1409. Funar interjút adott a március 15-i magyar ünnepségekkel kapcsolatban. Azt állította, hogy az RMDSZ nem tartotta be a prefektusnak tett ígéretét, miszerint nem tartanak nyilvános gyûlést. Felrótta Zancnak, hogy hitt az RMDSZ-nek, de az ismét megszegte szavát. Kilátásba helyezte, hogy jegyzõkönyvet készítenek azokról a magyar tanácsosokról, akik részt vettek az akcióban, s kérni fogja felmentésüket.
V. Magradean: Az RMDSZ tegnapi megemlékezése után Gh. Funar kérte a rendõrséget / Pénzbírsággal vagy börtönnel büntessék meg a szervezõket és a résztvevõket. Mt VI/1164. 1.
1410. Funar utasította a rendõrparancsnokságot, hogy készíttessen jegyzõkönyvet azokról, akik március 15-én koszorúztak s ezzel megszegték a törvényeket. Azzal fenyegetett, hogy egytõl hat hónapig terjedõ börtönbüntetésre vagy tíz-húszezer lej pénzbírságra fogják ítélni a tetteseket. A rendõrparancsnok azonban semmi kivetnivalót nem talált a koszorúzásban. A polgármester szerint modern eszközökkel, filmfelvételeken megörökítették a résztvevõket, akik így elnyerik büntetésüket. A tanácsülésen megleckéztette az RMDSZ-tanácsosokat, azt állította róluk, hogy nem ismerik a történelmet, hiszen március 15. kizárólag az RNEP/PUNR megalakulásának évfordulóját jelenti.
Németh Júlia: A polgármester börtönnel fenyegeti a kolozsvári koszorúzás résztvevõit. Sz VII/53. 1.
1411. Beszámoló arról, hogy Kolozsváron méltósággal ünnepelte meg a magyarság március 15-ét. Rendzavarás nem volt, koszorúztak a Petõfi és Balcescu emléktáblánál, a színházi ünnepi mûsor, valamint az ökumenikus istentisztelet emelkedett hangulatban zajlott le, a magyar lakosság nagy számban vett részt az ünnepségeken. A rendõrség éberen õrködött a rend felett, de sehol sem kellett beavatkoznia.
Sz.K.: Méltósággal ünnepelt Kolozsvár magyarsága. Sz VII/53. 1.
1995.márc.22.
1412. A polgármesteri hivatal városépítészeti ügyosztálya nem hivatalos megegyezést akar kötni a Constructorul szövetkezettel a Farkas utcai Szent György-szobor elköltöztetésére. Egyelõre még csak az ár megállapításán egyezkednek, az említett szövetkezet már árajánlatot is benyújtott.
(C.C.): Valami mozog? AdC VII/1353. 1.
1413. Az RNEP/PUNR megalakulásának ötödik évfordulóján Funar nyilatkozott, azt állította, hogy pártja a következõ két évben annyira megerõsödik, hogy döntõ szava lesz mind a parlamenti, mind pedig az elnökválasztáson. A román-magyar alapszerzõdés megkötése után a magyar kisebbség szervezete egyre inkább háttérbe szorul majd s megszûnik az RMDSZ létjogosultsága. Szerinte ehhez hozzájárul az is, hogy a magyar kisebbségen belül megjelent az "egészségesebb" gondolkodásmód, számos romániai magyar tájékozódik a romániai politikai pártok felé.
Funar: Megszûnõben az RMDSZ létjogosultsága. Sz VII/57. 4.
1995.márc.25.
1414. A román rádió egyik adásában megszólalt Funar, s újból magyarellenes kirohanásai voltak, azt állította, hogy a romániai magyarok el akarják lopni Erdélyt és Magyarországhoz akarják ragasztani, ez már hetvenöt éve így van, de a magyarok nem érik meg ezt az ünnepet. Azt is mondotta, hogy II. János Pál pápa megáldotta, õ nem ismeri a pápát, a szentatya viszont valószínûleg jól ismeri õt, ezért adta rá áldását. Kijelentette továbbá, hogy ha elnökké választották volna, szabadon engedte volna az RKP Végrehajtó Bizottságának tagjait, mert ezek politikai foglyok. Tõkés Lászlóról azt mondta, hogy neki megengedné: válasszon az enyedi vagy a szamosújvári börtön között. Szerinte fiatal magyarokat biztat fel az RMDSZ arra, hogy fizikailag bántalmazzák az RNEP/PUNR és a Vatra vezetõségét. Ezek a fiatalok azok közül kerülnek ki, akiket Magyarországra küldenek tanulni.
Szabó Csaba: A funari interjú. Sz VII/60. 3.
1995.márc.29.
1415. Az RNEP/PUNR sajtóirodája támadást indított a kolozsvári tévé magyar adásai ellen, azt állította, hogy ezek sértik a pártjukat. Kérték, hogy a számvevõszék indítson vizsgálatot a tévéadás pénzügyeire nézve.
B.Á.: Ismét a kolozsvári tv-t támadja az RNEP. Sz VII/62. 1.
1995.márc.30.
1416. A Zalmoxis Mûvelõdési Egyesület kéri, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem nevét változtassák meg, nevezzék el Lucian Blagáról. 1990 óta - írják - többször kérték ezt, most a Lucian Blaga centenáriumon ismét a tanügyminisztériumhoz és az egyetem vezetõségéhez fordulnak ezzel a kéréssel.
C. Vlad: A Zalmoxis Mûvelõdési Egyesület kéri / Változtassák meg a Babes-Bolyai Egyetem nevét Lucian Blagára. Mt VI/1178. 3.
1995.márc.31.
1417. Zanc kijelentette, hogy Funar megfontolt szándékkal kompromittálja a kolozsvári intézményeket és a város képét, nem tartja be a törvényeket, olyan dolgokat követett el, amelyek miatt el lehet indítani a leváltására irányuló akciót. A fõ vád ellene az, hogy kedvezõtlen képet akar kialakítani az államelnökrõl. Zanc szerint Funar azt képzeli, hogy Romániában az államelnökségnek mint intézménynek eleget kell tennie egyes személyek szeszélyeinek.
S.G. Marghitas: Gheorghe Funart azzal fenyegetik, hogy leváltják. Mt VI/1179. 1.
|
|
