|
Balázs Sándor - Schwartz Róbert
Funar-korszak Kolozsváron
1995.ápr.1.
1418. A városi tanácsban Gheorghe Lazarovici kérte, hogy bontsanak le két régi házat Kolozsváron, amelyek még 1845-ben épültek (tehát mûemlékek), mivel azon a helyen is ásatásokat akarnak folytatni. Megjegyezte, hogy Kolozsváron a mûemlék épületek legtöbbje magyar, a 280 mûemlék közül csak 8 román. Még az KDNPP/PNTCD tanácsosai is ellenezték a lebontást, s azt vetették a városvezetés szemére, hogy a fõtéri ásatások a város szégyenfoltjává váltak. Funar mégis azzal érvelt, hogy a szóban forgó két házat le kell bontani, mert - mint mondta - a benne lakó magyarok agresszívek, "kést használnak", s kifejezte reményét, hogy az ilyen magyarokat az RMDSZ kizárja soraiból.
Németh Júlia: Örökzöldek és a kések a városi tanácsban. Sz VII/65. 3.
1419. Az RNEP/PUNR közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy Zanc kilátásba helyezte Funar leváltását. Ebben azt állítják, hogy Zanc nem elõször ütközött össze a törvényekkel, munkatársait a saját pártjából válogatja ki. Javasolják Zancnak, hogy mielõtt a polgármester leváltásáról mondana véleményt, tanulmányozza a törvényeket, a prefektúra nem "politikai igazságszolgáltató" intézmény. Zanc, aki a régi totalitarista politikai struktúrákból jött, politikailag nulla embereket karol fel. A prefektusnak nem lehet beleszólása abba, hogy egy pártelnök (Funar) milyen véleményt mond az államelnökrõl. Az RNEP kérni fogja Zanc leváltását.
RNEP-közlemény: Az RNEP kérni fogja Grigore Zanc leváltását. AdC VII/1381. 1, 4.
1420. A cigányok egyes vezetõi elmarasztalóan vélekednek Funar tevékenységérõl. A polgármester számos cigánycsaládot erõszakosan kilakoltatott, nem ad területet nekik házépítésre, nem tudnak munkahelyhez jutni, nincs program arra nézve, miként épülhetnének be a társadalomba. A cigányvezetõk véleménye szerint Funar "paprikajancsi és bandita". Azt állítják, hogy szervezetüknek Kolozsváron 20 000 tagja van.
Caius Chiorean: A cigányok Funar fejét követelik. AdC VII/1361. 4.
1995.ápr.5.
1421. Radu Sarbu, a DK/CD Kolozs megyei szervezetének újonnan megválasztott elnöke elmondta, hogy a konvenció Kolozsváron példásan együttmûködött az RMDSZ-szel, sajnálja, hogy az RMDSZ országos szinten kivált a konvencióból. Szerinte ez a lépés elszigetelõdéshez vezet és semmiképpen sem járhat pozitív eredménnyel.
Székely Kriszta: A "pártocskák" kilépése nem csökkenti a konvenció esélyeit. Sz VII/67. 3.
1995.ápr.7.
1422. Kolozsváron megemlékeztek a Vatra Romaneasca megalakulásának ötödik évfordulójáról. Magyarellenes vélemények hangoztak el. Így Protase kolozsvári egyetemi tanár ezt mondta: "A magyarok a történelem során nem voltak képesek arra, hogy önmagukat vezessék, mindig szövetséget kötöttek vagy az osztrákokkal, vagy a németekkel. Mindaz, ami a magyarokban jó, azt asszimilálták."
V. Magradean: Megalakulásának ötödik évfordulóján / A Vatra Romaneasca nem folytat partizánpolitikát. Mt VI/1184. 1.
1995.ápr.11.
1423. A Vatra Romaneasca megalakulásának évfordulóján Funar azt mondta, hogy felajánlotta a magyaroknak: lépjenek be a Vatrába, de ez visszautasításra talált. Azt állította, hogy többet nem fogják megünnepelni a magyarok március 15-ét az Avram Iancu (Petõfi) utcában, ugyanis a Petõfi és Balcescu emléktábla mellé egy másik táblát fognak kifüggeszteni, amely emlékeztet a magyarok 1948-49-es atrocitásaira. Azt is mondta, hogy kétnyelvû (román és angol) táblát helyeznek el Mátyás király szülõházán, amely hirdetni fogja, hogy a magyarok nagy királya román volt. A Szent Mihály-templomot vissza fogják adni a szász közösségnek, a Kálvária templomot pedig a görög katolikusoknak. Állította: Romániában demokrácia van, a kisebbségnek alá kell vetnie magát annak, amit a többség akar.
Vasile Magradean: Megemlékezõ szimpózium / A Vatra Romaneasca a törekvések és szükségszerûségek között. Mt VI/1186. 2.
1995.ápr.12.
1424. A tartalékos és nyugállományú katonai káderek országos szervezetének kolozsvári fiókja közleményt adott ki. A szövegben az áll, hogy a magyarországi történészek meghamisítják a történelmet, tagadják, hogy Erdély a románság õsi földje volt már akkor, amikor a magyarok az ázsiai pusztákon éltek. Pannónia, ahova letelepedtek a magyarok, õsi géta-dák terület volt.
A Tartalékos és Nyugállományú Katonai Káderek Szövetsége: A történelembõl megbukottak és Erdély problémája. AdC VII/1368. 4.
1425. Megtartotta értekezletét a vasgárdista szervezet. Ismertették Horia Sima egykori legionárius vezér most megjelent könyvét. Felszólaltak a volt legionárius vezetõk, elemezték, hogyan lépett fel a Vasgárda a királydiktatúra ellen. Hangsúlyozták, hogy "tiszta román nacionalizmusra" van szükség, fontosnak tartották egy szellemi forradalom kibontakozását. Volt, aki azt állította, hogy Románia a diktatúrák országa, hiszen volt itt liberális, királyi, vasgárdista és kommunista diktatúra.
R. Hurezean: A vasgárdisták kolozsvári konferenciája / "Románia a diktatúrák országa: a liberális, a királyi, a vasgárdista, a kommunista diktatúráé". Mt VI/1187. 1.
1995.ápr.18.
1426. Andrei Marga rektor és Funar között feszültség alakult ki annak kapcsán, hogy az egyetem díszdoktorává avatták Miguel Angel Martinez diplomatát, aki viszont nem látogatta meg a polgármestert. E konfliktus mögött az áll, hogy a rektor európai egyetemet akar, az RNEP/PUNR pedig még inkább románná tenné ezt az intézményt. A cikkíró állítása szerint az egységpárt egyik vezetõ személyisége (nem írja meg, kicsoda) kijelentette szûkebb körben, hogy még mindig sok a "honvéd" a kolozsvári egyetemen. Zanc és Maior tanügyminiszter sincs egy véleményen Margával, nekik sem tetszik, hogy az egyetemen ismételten tudományos felmérések készülnek arra nézve, miként lehet hatékony választási kampányt folytatni.
Florin Danciu: Egy fontos politikai tét / A Babes-Bolyai Egyetem. Mt VI/1191. 1.
1995.ápr.20.
1427. Miguel Angel Martinez, az ET/CE parlamenti közgyûlésének elnöke kolozsvári látogatása alkalmával kikötötte, hogy nem akar találkozni szélsõséges személyekkel, ezért nem látogatta meg Funart. Így a polgármester alaptalanul dühös Margára, amiért állítólag õ akadályozta meg Martinez látogatását a városházán.
***: Utóhangok a Martinez-látogatásról. Sz VII/77. 1.
1995.ápr.27.
1428. Funar interjút adott az ET/CE 1201-es ajánlásával kapcsolatban. Megállapította, hogy a románok hozzászoktak ahhoz, hogy Moszkvából kapják az utasításokat, most Strasbourgból akarnak irányítani minket, csakhogy Románia sorsa Romániában dõl el. Ha Románia elfogadja ezt az ajánlást, akkor is elõbb meg fogja várni, hogyan alkalmazzák a nyugat-európai államokban, majd miután ott kipróbálták, úgy tíz év múlva esetleg Románia is érvényesíteni fogja. Ezek az ajánlások távol állnak az európai valóságtól. Funar szerint Gavra annak idején azért írta alá az ajánlást, mert König úr kicsikarta tõle.
Németh Júlia: Gh. Funar az ET parlamenti közgyûlésének döntésérõl / "Nyugat-Európában fejetlenség uralkodik". Sz VII/81. 1.
1995.ápr.29.
1429. A városi tanácsban döntéseket hoztak az utcanevekre vonatkozóan. Herédi Gusztáv tanácstag tiltakozott az ellen, hogy a magyar utcaneveket lassan felszámolják. Diverziónak számít az az elképzelés, hogy a mostani Béke teret ismét Szent György térnek nevezzék, ennek ugyanis az lenne a következménye, hogy ide helyezik vissza a Szent György-szobrot. Márpedig itt halad át az országút, a szennyezés tönkretenné a mûalkotást, s ráadásul most már nem épül be esztétikailag sem a környezetbe. Ezt szerencsére el lehetett kerülni, ugyanis román javaslatra Lucian Blaga térnek akarják nevezni a volt Béke teret. Sikerült megmenteni az Arany János és Zrínyi utcanevet, viszont számos nem magyar jellegû utca (Pavlov, Dosztojevszkij) román nevet kap.
Boros János: Változó utcanevek. Sz VII/83. 1.
1995.máj.5.
1430. A kiállítási csarnokban megnyitották az Euro Center East Faire áruvásárt, ezen beszédet olvasott fel (tehát elõre elkészített szöveg volt) Liviu Medrea alprefektus. Élesen támadta Magyarországot, azt állította, hogy ott hosszú ideje beolvasztási politika folyik, Budapestrõl terjesztik Románia torz képét, holott a romániai magyarság elõjogokat birtokol. Szerinte elérkezett az igazság kimondásának az ideje, a román nép hagyományos türelmének is van határa. A jelen levõ üzletemberek felháborodtak a rangos gazdasági rendezvényen elhangzott, nem oda való beszéden. Rudas Ernõ magyar nagykövet is beszélt, nem utalt a támadásokra, csak gratulált a hallgatóságnak, hogy türelemmel és fegyelmezetten végighallgatta Medrea beszédét.
Ördög I. Béla: Botrányos megnyitó az ECEF-expón. Sz VII/86. 1.
1431. A fõtéri ásatásokat légkalapáccsal fogják folytatni. Nagy gondot okoz a kiásott árok tisztítása, a felgyûlt víz kiszivattyúzása. Nincs elég napszámosuk. Az ásatások vezetõi ennek ellenére optimisták.
Péntek Attila: Légkalapáccsal folytatják az ásatásokat a Fõtéren. Sz VII/86. 1.
1995.máj.6.
1432. A román lap támadó hangú írást közöl Verestóy Attila ellen, aki miután Medrea elmondta Magyarország-ellenes beszédét az Euro Center East Fair `95 megnyitása alkalmával, megfenyegette a Kolozs megyei alprefektust, azt mondta, hogy Medrea úgy viselkedett, mintha államfõ lenne. Verestóy a kormányhoz fog fordulni, s kérni fogja, vonják felelõsségre az alprefektust. A cikkíró közli Medrea válaszát is, aki azt mondta, hogy nem reagált a szenátor kirohanására, ez ugyanis "egy sértõdött gróf" viselkedéséhez hasonlított.
Caius Chiorean: Kolozsváron Magyarország nagykövetének jelenlétében / Egy RMDSZ-szenátor megfenyeget egy magas rangú személyiséget. AdC VII/1384. 1.
1433. A román lap közli annak a beszédnek a szövegét, amelyet Liviu Medrea alprefektus mondott az Euro Center East Fair `95 vásár megnyitása alkalmával. Idézetek a szövegbõl: "Az a véleményünk, hogy a romániai magyar kisebbség helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint a magyarországi kisebbségeké, tulajdonképpen nincs is összehasonlítási alap." "Magyarországon mindenkor ádáz asszimilációt folytattak [...] a most létrehozott önkormányzati szervben a vezetõk közel száz százalékban elmagyarosított románok, akik még a nevüket sem õrizték meg." "Románia és Magyarország között, a románok és magyarok között a kapcsolatot mindenekelõtt az õszinteségre, a jóindulatra, a korrektségre és a kölcsönös megbecsülésre kell helyezni. Magyarország egyes képviselõi viszont durván meghamisítják a romániai viszonyokat, s ez igen távol áll az említett elvárásoktól."
Liviu Medrea alprefektus beszéde. AdC VII/1384. 4.
1434. Rudas Ernõ magyar nagykövet és Zanc mond véleményt Medrea botrányt okozó beszédérõl. Rudas szerint Medrea az elmondottakkal önmagát minõsíti, ebbõl a gazdasági szakemberek megértették, mit jelent, ha politikai meggondolásokat kevernek bele a gazdasági kapcsolatokba. Alprefektusként a kormány álláspontját kellett közvetítenie, s így értelmezte a magyar nagykövet azt, amit Medrea mondott. Nem akarta kommentálni az elhangzottakat, rábízta a hallgatóságra: döntse el, vajon egy ilyen gazdasági rendezvény megnyitása alkalmas pillanat-e olyan nézetek terjesztésére, amelyeket Medrea megfogalmazott. Zanc rosszallását fejezte ki, hogy egy nemzetközi vásár alkalmával ilyesmi elhangzott, nem volt semmiféle elõzetes megegyezés arra nézve, hogy mit mondjon Medrea, õ maga (Zanc) nem tudott részt venni a vásár megnyitásán, szerinte nem itt volt a helye annak, hogy a magyar etnikumhoz és az RMDSZ-hez való viszonyt elemezzék.
Ramona Lazar, Al. Rozenberg: Liviu Medrea úr diplomáciai botrányt robbant ki Románia és Magyarország között? Mt VI/1204. 1.
1995.máj.10.
1435. Miután elhangzott az a javaslat, hogy a kolozsvári egyetemet nevezzék el Lucian Blagáról, Andrei Marga rektor így vélekedett: a névváltoztatásnak káros hatásai lennének, hiszen nemzetközi szinten Babes-Bolyai néven ismerik az egyetemet. A mostani neve kifejezi azt, hogy ebben az intézményben románul és magyarul tanulnak.
Dorin Serghie: A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Lucian Blaga nevét fogja viselni? AdC VII/1386. 5.
1436. Az utóbbi idõben mintha gyanúsan hallgatna Funar, hiányzik belõle az eddig tapasztalt vehemencia, amellyel az RMDSZ-t támadta, illetve elítélt mindent, ami nem tetszett az RNEP/PUNR-nek. Felteszi a kérdést a cikkíró: vajon megváltozott Funar? Az újságíró szerint ez a hallgatás annak a következménye, hogy az egységpárton belül Funar-ellenes hangokat lehet hallani, s közeledik az RNEP-en belüli tisztújítás. Rontja Funar tekintélyét az is, hogy folyik a Caritas-per s õ is belekeveredhet ebbe.
Marius Avram: Gheorghe Funar gyanús hallgatása. Mt VI/1206. 1.
1995.máj.11.
1437. Egy Funar vezette kolozsvári küldöttség Kínába látogatott. A polgármester igen kedvezõen vélekedett ottani tapasztalatairól, egyenesen követendõ példának tartotta azt, ami Kínában folyik. Hangsúlyozta, hogy a román-kínai kapcsolatban számos vonatkozásban el lehet mélyíteni az együttmûködést, elmondta, hogy pozitív információkhoz jutott a kínai szocializmus építésére vonatkozóan, s ebbõl tanulni kell.
Valer Chiorean: Kolozsvár közvetlen kapcsolatban Kínával. AdC VII/1387. 4.
1438. A Fõtéren megint elkezdõdtek a régészeti ásatások. Errõl kért véleményt a román lap Molnos Lajostól, aki elmondta, hogy a feltárások kiterjesztése illegális, mert nincs rá engedély. Szerinte az archeológiai kutatás körének növelése provokációnak számít akkor, amikor nemsokára megkezdõdnek Kolozsváron az RMDSZ kongresszusának munkálatai.
Caius Chiorean: A Kolozsvár Fõterén folytatott régészeti ásatások / Az RMDSZ megint polgári engedetlenséggel fenyeget. AdC VII/1387. 16.
1995.máj.12.
1439. A cikkíró úgy vélekedik, hogy a fõtéri ásatások kapcsán az RMDSZ kieszelt egy új fogalmat, a "polgári engedetlenség törvényes úton" fogalmát. Funar erre nézve így vélekedett: lehet, hogy Kolozsváron vannak õrültek, akik a polgári engedetlenséghez akarnak folyamodni, de a polgármesteri hivatalnak errõl nincs tudomása. Gheorghe Lazarovici múzeumigazgató szerint az ásatások eddigi eredményei nem biztatóak, ezért kell folytatni a munkát.
Caius Chiorean: Az RMDSZ kieszel még egy fogalmat / Polgári engedetlenség törvényes úton. AdC VII/1388. 1.
1440. Az RMDSZ vezetõi sajtóértekezletet tartottak, elmondták, hogy provokatív összefüggést lehet teremteni a fõtéri ásatások és a Kolozsváron tartandó kongresszus között. A kongresszus elõkészületei jó ütemben folynak. Markó Béla felkereste Zanc prefektust, s elmondta, hogy az ásatások kiterjesztése feszültséget kelt most közvetlenül az RMDSZ kongresszusa elõtt. Zanc szakmai érvekre hivatkozott, azt állította, hogy a feltárásoknak nincs politikai színezetük.
***: Megkezdõdött a visszaszámlálás. Sz VII/91. 1.
1995.máj.13.
1441. Zanc nyilatkozott a fõtéri ásatásokról. Azt állította, hogy "román területen, a román állam teljes autoritása" alapján senkinek nem lehet beleszólása a régészeti kutatásokba, közbe fog lépni, hogy biztosítsák a feltételeket a munkálatokhoz. Hangsúlyozta, hogy román területen csakis a román állam helyhatósági szervei dönthetik el, mi történik, nem pedig valamilyen politikai párt.
Caius Chiorean: A prefektus biztosítani fogja a fõtéri ásatások normális menetét. AdC VII/1389. 1.
1442. Az RMDSZ meghívta kongresszusára Zancot is, aki kijelentette, hogy eleget tesz a meghívásnak. Ugyanakkor Liviu Medrea alprefektus azt állította, hogy ez a meghívás provokáció az RMDSZ részérõl, a prefektusnak nem kellett volna elfogadnia, az RMDSZ ugyanis Budapest szolgája, revizionista, revansista és hungarista szellemet áraszt, reméli, hogy a magyar lakosság nem fogja követni az RMDSZ szélsõséges vezetõit. Ha az RMDSZ sajnálatos cselekedetekre ragadtatja magát, akkor felelõsségre kell vonni.
V. Magradean: Liviu Medrea alprefektus szerint / Zanc meghívása az RMDSZ kongresszusára provokáció. Mt VI/1209. 1.
1443. Az RMDSZ meghívta a május 26-án kezdõdõ kolozsvári kongresszusára Iliescut és Göncz Árpádot - erõsítette meg a hírt Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Az RMDSZ a korábbi kongresszusaira is meghívót küldött a román és magyar államfõnek.
***: Meghívó Iliescunak és Göncznek. Sz VII/92. 1.
1444. A városi tanácsülésen Molnos Lajos tanácsos megkérdezte Funart, van-e engedély a fõtéri ásatások kiterjesztésére. Funar azt válaszolta, hogy igen, s kifejtette: Kolozsváron nagyszabású archeológiai tanácskozásra kerül sor, majd gúnyosan megköszönte az RMDSZ-nek, hogy tiltakozásával hozzájárult a Kolozsvár múltjára irányuló érdeklõdés felkeltéséhez. Azzal is csúfolódott, hogy ha az RMDSZ akciókat szervez, akkor az idesereglett archeológusok nem fognak unatkozni.
(n.j.): Van-e engedély a fõtéri ásatások kiterjesztésére? Sz VII/92. 1.
1445. A városi tanácsban újabb szobrok és emlékmûvek felállításáról tárgyaltak, legújabban a román katona szobrának az elkészítését tervezik. Az RNEP/PUNR-s tanácsosok szerint ötven év alatt egyetlen hazafias szobrot sem állítottak fel a városban. Magyarellenes megállapítások is elhangzottak, így az, hogy a városnak nem azt kell megörökítenie, hogy valaki egy éjszakát töltött egy házban [Petõfi Sándorról van szó, akinek megszállását a Biasini szállóban emléktábla örökíti meg], vagy hogy átöltözött Kolozsváron. E nyílt célzások ellen azonnal tiltakoztak a magyar tanácsosok.
Németh Júlia: Újabb szobrok, szökõkutak, emléktáblák. Sz VII/92. 3.
1995.máj.18.
1446. A. Motiu kolozsvári RNEP/PUNR-s szenátor írásban fordult az európai civilizált nemzetekhez, kijelenti, hogy Magyarország most elõször jutott el oda, hogy nemzeti határai legyenek, kifogásolja, hogy Magyarország a más országokban elõ kisebbségi magyarság sorsát is irányítani akarja. Azt állítja, hogy a magyar politikusok az RMDSZ-szel karöltve nyomást akarnak gyakorolni a román államra, így ki akarják csikarni a magyar egyetem létrehozását. A magyar külpolitika azt a célt szolgálja, hogy a kisebbségek védelmezõjeként fellépve eltérítse a nemzetközi figyelmet arról, milyen etnikai tisztogatás folyik Magyarországon. Szerinte a magyarok a saját hazájukban és más államokban azokon a területeken, ahol többségben élnek, rendkívüli brutalitással lépnek fel a nem magyarokkal szemben, úgy, mint a kis piranha, amely pillanatok alatt csontig lerágja áldozatának testét.
M. Adrian Motiu: Európa civilizált nemzeteihez. AdC VII/1392. 4.
1995.máj.19.
1447. Ignace van Steenburge, Belgium bukaresti nagykövete Kolozsvárra látogatott, itt a Szabadság újságírójának kérdésére felvázolta a nyelvhasználat helyzetét Belgiumban, elmondta, hogy ott a flamandtól a franciáig mindenki szabadon beszélheti saját nyelvét, vagy éppen tájnyelvet is beszélhet. Minden hivatalos okmány három nyelven jelenik meg, valamennyi hivatalos nyelvnek számít. [Jellemzõ, hogy a kolozsvári román lapok nem közölték a belga nagykövetnek ezt a válaszát.]
B.Zs.: Belgium nagykövete Kolozsváron. Sz VII/96. 1.
1995.máj.20.
1448. Funar pert indít a lakáshasználat korlátozásáért. Még 1994 decemberében olyan alkotmányellenes döntés született, hogy a belvárosban a fölös lakterülettel rendelkezõk (ezek legnagyobb része magyar) kötelesek átadni lakásuk egy részét. Ezt a döntést az 1973/5-ös törvényre hivatkozva hozták. Mivel nem történt meg a végrehajtás, a városháza most beperelte az érintetteket, igen sok lakó idézést kapott, a perköltség õket terheli. Ez az intézkedés ellentmond az 1994/17-es törvénynek, amely szerint a lakások lakbérleti szerzõdését öt évre ugyanolyan feltételek mellett meghosszabbítják.
(újvári): Funar valóra váltja alantas szándékait. Sz VII/97. 1.
1449. Funar nyílt levelet intézett Románia fõügyészéhez, ebben kérte, hogy az alkotmányos elõírásoknak megfelelõen akadályozzák meg az RMDSZ kongresszusának megtartását Kolozsváron. Szerinte ezt a kongresszust Budapesten kellene megtartani, hiszen onnan irányítják az RMDSZ-t. Azzal vádolja a Szövetséget, hogy el akarja szakítani Erdélyt, föderalizálni akarja Romániát, szélsõségesek a vezetõi. Elmarasztalja az ügyészséget, mert nem elég erélyes az ilyen mesterkedésekkel szemben, nem látja, milyen rendkívül veszélyes következményei lesznek annak, ha az RMDSZ kongresszusára Kolozsváron kerül sor.
Gheorghe Funar: Nyílt levél Vasile Manea Dragulin úrnak, Románia fõügyészének. AdC VII/1394. 1.
1995.máj.23.
1450. Funar javasolta, hogy Létay Lajost, a Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori tagját válasszák meg Kolozsvár díszpolgárává. Az RMDSZ részérõl Molnos Lajos kifogást emelt és tartózkodott a szavazásnál, valamennyi RMDSZ-tanácsossal együtt. Arra a kérdésre ugyanis, hogy ki javasolta Létayt, nem kaptak választ, még azt sem tisztázták, vajon Létay belegyezett-e ebbe.
***: Kolozsvár díszpolgára címére / Gheorghe Funar egy magyart javasolt, az RMDSZ ellenzi ezt. AdC VII/1396. 1.
1995.máj.24.
1451. Mircea Cretu kolozsvári RNEP/PUNR-s képviselõ arról ír, hogy a tolerancia évében a románok nem lehetnek toleránsak a magyarok ténykedéseivel szemben, ilyen körülmények között a türelmesség már nem erény. "A román- és társadalomellenes akciókkal szembeni tolerancia - írja - bûntény, vagy a legjobb esetben ostobaság."
Mircea Cretu: A nemzetközi tolerancia évében / Nem lehetünk toleránsok a románellenességgel szemben. AdC VII/1397. 4.
1995.máj.25.
1452. Az RMDSZ kérésére a rendõrség felügyeli a szervezet IV. kongresszusának munkálatait, a Szövetség három székházát állandóan õrizni fogják. Miután Funar megpróbálta betiltatni a kongresszus megtartását Kolozsváron, Izraelbe utazott. Az újságíró szerint a várost három napig elfoglalják a magyarok, igen sok meghívót küldtek különbözõ politikai pártoknak, nem hívták meg viszont a Funar vezette RNEP/PUNR-t.
Caius Chiorean: Holnap kezdõdik Kolozsváron az RMDSZ IV. Kongresszusa / Mátyás király lesz a romániai magyarok területi autonómiájának patrónusa. AdC VII/1397. 1, 4.
1995.máj.26.
1453. Az RMDSZ kongresszusával egy idõben rendezik meg Kolozsváron a Ion Antonescu Liga alakuló gyûlését. Nem lehet véletlen ez az egybeesés. Már két nappal azelõtt nemzetiszínû zászlókkal lobogózták fel a belvárost. Ezek a zászlók a ligát üdvözlik, de jelzés lehet arra nézve is, hogy az RMDSZ külföldi meghívottai ne feledjék, milyen országban vannak.
Németh Júlia: Post mortem vegyes családosok, avagy Antonescu és az RMDSZ-kongresszus. Sz VII/101. 3.
1995.máj.27.
1454. Létay Lajos nyilatkozatot közölt, ebben kijelenti: nem fogadja el, hogy megválasszák Kolozsvár díszpolgárának. Szerinte eddigi irodalmi munkássága nem jogosítja fel erre.
Létay Lajos: Nyilatkozata díszpolgárrá választásával kapcsolatban. Sz VII/102. 2.
1995.máj.30.
1455. Az RMDSZ IV. Kongresszusával kapcsolatban Funar kijelentette: "Reméljük, hogy ez az RMDSZ utolsó, legális körülmények között megtartott kongresszusa Romániában. Lehet, hogy a következõ kongresszusát Budapesten tartja. Addig is reméljük, hogy a fõügyészség és a román állam más speciális szervei megteszik az állam iránti kötelességüket, és a kongresszuson részt vevõ RMDSZ-tagok az elkövetkezõ, kettõtõl hét évig terjedõ idõt Románia börtöneiben fogják tölteni, ott, ahova valók, mivel kezet emeltek a román állam integritására."
***: Gheorghe Funar kéri, hogy zárják el azokat, akik részt vesznek az RMDSZ kongresszusán. AdC VII/1400. 1.
1456. Zanc az RMDSZ IV. Kongresszusáról kijelentette: "Azt hiszem, hogy akik részt vettek ezen a kongresszuson, egyszer csak elfelejtették, hol élnek és milyen kötelezettségeik vannak Románia Alkotmányával és törvényeivel szemben. Az ott elfogadott program és egyes elhangzott megállapítások azt igazolják, hogy felerõsödött azoknak a hangja, akik az extremizmust, az elszigetelõdést, a szegregációt gyakorolják. [...] A legnagyobb rossz szerintem az, hogy Tõkés Lászlót megerõsítették tiszteletbeli elnöki funkciójában. [...] Ki kell emelnem, hogy Romániának van ereje, ha kell, katonai és erkölcsi ereje arra, hogy ne nyugodjék bele az ilyen akciókba."
***: Grigore Zanc: "Van erõnk, ha kell, katonai erõ ahhoz, hogy ne nyugodjunk bele az RMDSZ ilyen akcióiba. AdC VII/1400. 1.
1457. A budapesti román tudósító a magyarországi lapok cikkei alapján beszámol arról, miként értékelték Torgyán József felszólalását az RMDSZ kolozsvári kongresszusán. A kisgazda párti vezetõ kijelentette, hogy itt az ideje a 15 millió magyar összefogására a piros-fehér-zöld zászló alatt, amelynek ott kell lengenie Európa csúcsain. Az újságok megírták, hogy ez a kijelentése a kongresszuson derût keltett. A magyarországi sajtó értékelése szerint Torgyán nem elsõ alkalommal nyilvánul meg úgy, ahogy Kolozsváron tette. Sajtóértekezleten Torgyán azt mondta, azért jött Kolozsvárra, hogy mozgósítson minden erõt a román-magyar alapszerzõdés megkötése ellen.
Dorin Suciu: Budapesti jelentés / Újabb csúcsok és gyõzelmek felé... AdC VII/1400. 1, 4.
1995.máj.31.
1458. Az RTDP/PDSR kolozsvári sajtóirodája nyilatkozatban utasítja vissza az RMDSZ IV. Kongresszusán elfogadott dokumentumokat. Azt állítja, hogy ezek ésszerûtlenek, ultranacionalisták, xenofóbok, irredentisták, olyan vezetõktõl származnak, akik forrófejûek, és akik számára nem létezik a történelmi valóság, nem gondolkodnak racionálisan. Az agresszív voluntarizmus jellemezte a kongresszust, a részt vevõ külföldiek elfelejtették, hol vannak. A kongresszus a cinizmusnak, Románia blamálásának légkörében zajlott le.
Az RTDP sajtóirodája: Visszautasítjuk és elítéljük az RMDSZ-kongresszus ésszerûtlenségét. AdC VII/1401. 1, 4.
1459. Funar az RNEP/PUNR elnöki minõségében nyilatkozatot adott közre az RMDSZ IV. Kongresszusa után. Ebben kéri: 1. Nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSZ-t. 2. Vitassanak meg a parlamentben egy jelentést az RMDSZ eddigi mûködésérõl, a magyarság neorevizionizmusáról. A kormányt kötelezzék arra, hogy adjon ki közleményt a Hargita és Kovászna megyére vonatkozó határozat végrehajtásáról. 3. Vitassák meg az RMDSZ-honatyák immunitásának felfüggesztését. 4. Vizsgálják ki és ítéljék el azokat az RMDSZ-tagokat, akik részt vettek a kongresszuson. 5. Persona non gratának nyilvánítsák azokat a külföldieket, akik ott voltak a kongresszuson. 6. Függesszék fel a parlamentben az RMDSZ által benyújtott javaslatok vitáját. 7. Vizsgálják felül a Magyarországgal kötendõ alapszerzõdést. 8. A román diplomácia indítson offenzívát a magyar revizionizmus ellen. 9. Szüntessék meg az RMDSZ állami támogatását. 10. A belügyminisztérium adjon helyzetjelentést a magyarok számáról, ugyanis nem hivatalos adatok szerint nem 1,6 millióan, hanem csak 500 000-en vannak. 11. Segítsék elõ azoknak a magyaroknak az eltávozását az országból, akik nem lojálisak a román állam iránt.
Gheorghe Funar: Az RNEP kéri, hogy az RMDSZ-t nyilvánítsák alkotmányellenesnek. AdC VII/1401. 1, 4.
1995.jún.1.
1460. A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezete állást foglal az RMDSZ IV. Kongresszusával kapcsolatban. "Ebben a pillanatban - szól a nyilatkozat - fel kell ébreszteni egész Románia nemzeti és erkölcsi öntudatát, mivel a minket fenyegetõ veszély olyannyira nagy, hogy nem maradhatunk meg az értelmi megfontolások szintjén, amelyeknek segítségével egyesek igyekeznek meghatározni a nemzeti érdek terminusait az úgynevezett tolerancia nevében."
UVR Kolozsvár: Az RMDSZ újból merényletet követ el Románia Alkotmánya ellen. Mt VI/1222. 3.
1461. A RÖM/MER helyi szervezete állást foglal az RMDSZ IV. Kongresszusával szemben. Felháborodik amiatt, hogy magyar származású román állampolgárok és külföldiek rendszeresen támadják Románia érdekeit. Felrója, hogy az RMDSZ saját belsõ ügyeibe történõ beavatkozásnak tekintette az államelnöknek a kongresszushoz intézett levelét. Az RMDSZ puskaporos hordót készít elõ, hogy megfelelõ idõben felrobbantsa azt, miként azt Marosvásárhelyen tette 1990-ben. Az RMDSZ az elszakadást akarja, így érthetõ, hogy katonailag megerõsítik azokat a területeket, amelyeknek az autonómiáját elõkészíti.
***: Tolerancia, de meddig? Mt VI/1222. 3.
1995.jún.2.
1462. A cikk szerzõje azt állítja, hogy Funar az RMDSZ IV. Kongresszusának munkálatai alatt meghúzódott a polgármesteri hivatalban, s csak miután befejezõdött a kongresszus, akkor merészkedett elõ és kezdett hangoskodni, mint az a tarka kutya, amelyik miután a házba betolakodó cigányok eltávoztak, elõbújik rejtekhelyérõl.
Dan Barsan: Zoon Politicon. Mt VI/1223. 3.
1995.jún.3.
1463. Kolozs megye 2004-ig terjedõ fejlõdési stratégiájában 100 millió lejt irányoznak elõ a fõtéri ásatásokra. Ezt az összeget a helyi költségvetésbõl kell biztosítani. Gheorghe Lazarovici kijelentette: "Ha nem adják meg a 100 millió lejt, akkor a fõtéri ásatásokat jövõ évig le kell állítani, amikor új pénzforrásokat próbálunk szerezni. 40 millió lejt arra fordítanánk, hogy konzerváljuk a mostani ásatásokat, 60 milliót pedig az ásatások folytatására."
V. Magradean: Kolozs megye fejlõdési stratégiájában elõirányoznak / 100 millió lejt a fõtéri régészeti ásatásokra. Mt VI/1224. 1.
1464. A Hõsök Napján az RMDSZ városi tanácsosai is jelen voltak a koszorúzáson. Errõl Funar így nyilatkozott: "Ez szép gesztus, de csak propagandisztikus jellegû, amellyel el akarják altatni a románok éberségét. Az Avram Iancu térre már nem jöttek el, gondolom, nem jöhettek, mert nem felejthetik el, mit tett Avram Iancu s mit fognak tenni a románok a magyarokkal, ha rossz gondolatokat táplálnak a román földet illetõen."
V. Magradean: Minden elõrejelzés ellenére / Az RNEP úgy véli, hogy egészséges fejû párt. Mt VI/1224. 3.
1465. Egy kolozsvári könyvkiadóba gyakran érkeznek magyarul címzett levelek. Legújabban az ilyen leveleken kézzel írva feltüntetik: "közöljék a feladóval, hogy a hivatalos nyelv a román", s az utolsó szavakat piros tintával többször aláhúzzák. Olyan levelekrõl van szó, amelyeken pontosan szerepel a cím, csak a város nevét írják magyarul.
Makkay József: Csak románul tessék... Sz VII/107. 2.
1995.jún.6.
1466. Zanc Kolozsváron találkozott Tabajdi Csabával. A prefektus kijelentette: "Romániának van katonai ereje és olyan nemzet, amely képes ellenállni a magyarok területi autonómiára vonatkozó szándékainak." "Nem fogjuk megengedni hogy az ország területén bantusztánok jöjjenek létre, ez a helyzet arra késztet, hogy ne maradjunk lábhoz tett fegyverekkel."
Caius Chiorean: Románia erõpozícióból tárgyal Magyarországgal. AdC VII/1405. 1.
1995.jún.7
1467. A román sajtó félretájékoztatott az RMDSZ IV. Kongresszusával kapcsolatban. Így például azt írták, hogy Torgyán József beszédét, irredenta kirohanásait a kongresszusi terem viharos tapssal jutalmazta, ami nem felel meg a valóságnak, szavait inkább fanyalogva, fintorogva fogadták, nagyon sokan nem tapsoltak, sõt beszéde közben a terembõl jelezték, hogy lejárt hozzászólásának az ideje. Ugyanígy hamisan állították be Orbán Viktor megállapítását, aki arról szólt, hogy Kolozsvárt fellobogózták piros-sárga-kék zászlókkal, s ez Budapest város lobogója is. A román lapok ebben valamiféle sértést véltek felfedezni.
Nits Árpád: Szûkszavú megvetések háttere. Sz VII/190. 3.
1468. Funar igen kevésnek tartja azt az összeget, amelyet a költségvetésbõl a fõtéri ásatásokra szántak. A városi tanács eddig csak néhány milliót szavazott meg erre a célra. Ezzel kapcsolatban Funar megjegyezte: "Azok a helyi tanácsosok, akik a város érdekei ellen szavaztak, jövõ év tavaszán búcsút mondhatnak a tanácsnak [ekkor lesznek ugyanis a helyhatósági választások], Kolozsvár elég bölcs lesz ahhoz, hogy más tanácsosokat válasszon, akik a város javát akarják."
V.M.: Mivel úgy véli, hogy a ráfordított összeg kevés / Gheorghe Funar kéri, hogy 100 millió lejt biztosítsanak a fõtéri régészeti ásatásokra. Mt VI/1225. 3.
1995.jún.8.
1469. Funar részt vett a kolozsvári zsinagógában tartott megemlékezésen, itt elmondta, hogy Erdély felett ismét gyülekeznek a háború fellegei. Ha az RMDSZ által kijelölt politikai vonalvezetés folytatódik, akkor nincs kizárva, hogy megismétlõdik ugyanaz, ami 51 évvel ezelõtt történt, az atrocitások a románokkal és a még megmaradt zsidókkal szemben. Molnos Lajos ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ez Funar fixa ideája, nincs rá orvosság; kérdi: vajon a zsidókat is törvényen kívül helyezi, ha eléneklik Izrael állam himnuszát?
(C.C.): Gheorghe Funar: "Erdély felett gyûlnek a háború fellegei". AdC VII/1407. 16.
1995.jún.9.
1470. A polgármesteri hivatal utasításokat hozott nyilvánosságra Funar aláírásával. Ennek az elsõ cikke így szól: "1995. június 12-étõl kezdve Kolozsvár területén a közhelyen kifüggesztett, idegen nyelven írt falragaszokat, hirdetéseket, közleményeket kötelezõen román nyelven is mellékelni kell."
***: A kolozsvári polgármesteri hivataltól. AdC VII/1408. 11.
1995.jún.10.
1471. A városi tanács ülésén arról tárgyaltak, hogy újabb nagyarányú építkezésre adnak engedélyt a Dacia Felix Banknak, így több milliárd lejes költséggel meg akarják építeni az ország elsõ nemzetközi olimpiai központját. A magyar tanácsosok azzal érveltek, hogy a Dacia Bank kérésére már megcsonkították a híres kolozsvári sétateret, amikor átadták neki a játszóteret, most ne mondjon le újabb területekrõl a városi tanács.
Németh Júlia: Ülésezett a városi tanács / Pszichológust a városházára. Sz VII/112. 1, 2.
1995.jún.14.
1472. A városi tanács megszavazott 11 millió lejt Funar kínai és izraeli látogatására. Bogdan Cerghizan KDNPP/PNTCD-tanácsos kijelentette: Furcsa, hogy Funar a látogatások után kéri költségeinek a megtérítését, a normális az lett volna, ha elõre szavaztatja meg az összeget, hogy így lehessen látni, mire megy el a pénz. Az RMDSZ-tanácsosok az összeg megadása ellen szavaztak.
V. Magradean: A kolozsvári helyi tanács elszámol / 11 millió lejt Gh. Funarnak külföldi utazásaira. Mt VI/1230. 1.
1995.jún.15.
1473. A háromnyelvû (magyar, német, román) Evangélikus-Lutheránus Parókia átirattal fordult a polgármesteri hivatalhoz, ebben kérte, hogy a tulajdonában levõ utcarészen számolják fel az utcai árusítást, mivel ez a terület a történelmi mûemlék templomhoz tartozik. A városháza sajtóirodája gúnyolódva közli, hogy ez a parókia eddig még soha nem szólította fel a városházát arra, hogy korlátozza a járdán vagy a templom felett az égben a tevékenységet. [Magyarázatként: a templom elõtt az utcát úgy szélesítették ki, hogy a járda a parókia tulajdonában levõ területen halad át.]
***: Az autonómia egyik konkrét formája Kolozsváron. Sz VII/1412. 4.
1995.jún.16.
1474. Alfred Moses amerikai nagykövet Kolozsváron járt. Sajtóértekezleten szélsõségesnek nyilvánította Funar némely nyilatkozatát, de úgy ítélte meg, hogy Tõkés László egyes beszédei, megnyilvánulásai is ilyenek.
Balló Áron: A nemzetiségek csoportérdekeit kell figyelembe venni. Sz VII/116. 1.
1475. Funar részt vett egy köztisztasági társaság koktélpartiján, ottani beszédében ezt mondta: "A kolozsváriak ezután tudni fogják, kire szavazzanak. A többi párt ne a polgármesteri és alpolgármesteri funkcióra pályázzék, hanem a tanácsosi posztokra." Ehhez hozzátette: "Nincs kétség az 1996. februári helyhatósági választásokat illetõen." A lap ezt úgy értékeli, hogy Funar elkezdte a választási kampányt.
Brigitte Indries: Egy köztisztasági társaság által rendezett koktélpartin / Gheorghe Funar úr, Kolozsvár polgármestere megkezdte a választási kampányt. Mt VI/1232. 1.
1995.jún.17.
1476. Kínai küldöttség látogatott Kolozsvárra, a delegációt fogadta Funar, aki jól ismeri a kínai gazdasági helyzetet. Lelkesedett az ottani szocialista piacgazdaságért, kijelentette: "a Kínai Kommunista Párt bölcs megoldásokat választott a szocialista piacgazdaság megteremtésére". "Önöknél - mondotta - a tulajdonos és a kommunista párttitkár jól együttmûködik..."
V. Magradean: Külföldi küldöttség a kolozsvári polgármesteri hivatalban / Gh. Funar lelkesedik a kínai szocialista piacgazdaságért. Mt VI/1233. 3.
1477. Funar aláírásával állásfoglalás jelent meg az RNEP/PUNR nevében a tanügyi törvénytervezetrõl. Ez a törvény ellentmond valamennyi olyan normának, amelyet az európai államokban alkalmaznak, elõjogokat akar biztosítani a kisebbségeknek. De az RMDSZ még ezzel sincs megelégedve. Magyarország kormányfõje utasításokat ad a román államelnöknek a törvény megváltoztatására. Ez megalázó a román parlamentre nézve, Magyarország részérõl beavatkozást jelent Románia belügyeibe. A törvény jelenlegi formájában veszélyezteti a román jelent és jövõt, a román állam integritását, az etnikai szeparatizmust szolgálja az iskolában. Azoknak a honatyáknak, akik ilyen formában megszavazzák a törvényt, még a sírjukban sem lesz nyugalmuk. Kéri a nyilatkozat, hogy rendezzenek népszavazást e törvényrõl.
Gheorghe Funar: A tanügyi törvény ismét az RNEP homlokterében. Mt VI/1233. 3.
1478. Funar visszautasította Alfred Mosesnek, az USA bukaresti nagykövetének Kolozsváron tett kijelentését, mely szerint neki és Tõkés Lászlónak egyaránt szélsõséges megnyilvánulásai vannak. Az ilyen összehasonlításról kijelentette: "Ennek semmi értelme. Rám nézve sértõ volna, ha valaki Tõkés lelkésszel vetne össze."
(C.C.): Gheorghe Funar nem fogadja el, hogy Tõkés Lászlóval hasonlítsák össze. AdC VII/1414. 1.
1479. A lap képet közöl, s ehhez kommentárként ezt írja: "A hadsereget is bevetették a fõtéri ásatások csatájába. A szakemberek megnyugtattak, hogy csak a betonmedence törmelékeinek »elhárítását« bízták a hadfiakra." [A képen látható a nagy erõvel dolgozó katonaság.]
Gyurka Elõd: Rohamra! Sz VII/117. 1.
1995.jún.20.
1480. Funar aláírásával nyilatkozat jelent meg a román-magyar alapszerzõdésrõl. Az RNEP/PUNR elnöke tiltakozik az ellen, hogy kétnyelvû feliratok legyenek, etnikai jellegû pártok mûködjenek, különálló magyar oktatási intézmények létezzenek. Megalázónak tartja, hogy Románia elfogadja Magyarország és az RMDSZ ilyen ajánlatait. Az alapszerzõdés tervezete a mostani formában lehetõvé tenné, hogy Romániában kis Magyarországok jöjjenek létre. Ez azt célozná, hogy etnikai konfliktusok törjenek ki, kéksisakosok jöjjenek Romániába s Erdélyt Magyarországhoz csatolják.
Gheorghe Funar: Az RNEP visszautasítja a kompromisszumot a román-magyar szerzõdés aláírását illetõen. AdC VII/1415. 1.
1995.jún.21.
1481. A BBC foglalkozott a kolozsvári helyzettel. Az angol rádióban az hangzott el, hogy Funar "megszállottan nacionalista polgármester már-már paranoid nézeteket vall a Romániában élõ kétmilliós magyarságról, s e nézetek romániai népszerûsége veszélyes méreteket kezd ölteni".
***: Funar nemcsak paranoid, de népszerû is. Sz VII/119. 4.
1482. Eckstein-Kovács Péter beszámol Alfred Moses amerikai nagykövet kolozsvári megbeszéléseirõl. A nagykövetet elsõsorban a város "hangulata" érdekelte, véleményeket kért Funar tevékenységérõl. Erõs kritikai észrevételeket hallhatott nemcsak az RMDSZ-tanácsosok, hanem a többi ellenzéki tanácsos részérõl is. Szóba kerültek a fõtéri ásatások, a polgármester magyarellenes kijelentései. A nagykövet állította, hogy a himnusz éneklésének betiltása antidemokratikus intézkedés.
Sz.K.: A nagykövet a kolozsvári "hangulatról" érdeklõdött. Sz VII/119. 4.
1995.jún.22.
1483. Funar az RNEP/PUNR elnökeként nyilatkozatot adott ki Romániának az EU/UE-hoz való csatlakozásáról. Ebben az áll, hogy az EU Strasbourgban kidolgozta a kisebbségi keretegyezményt, mely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek magániskolákat hozhatnak létre. Ennek ellentmond a szenátusban megszavazott tanügyi törvény, amely kilátásba helyezi a kisebbségi nyelven folyó állami oktatást minden szinten. Szerinte ez a szenátusi határozat összeegyeztethetetlen az európai szellemmel.
Gheorghe Funarnak, az RNEP elnökének nyilatkozata. AdC VII/1417. 16.
1995.jún.24.
1484. A cikkíró azt állítja, hogy magyarországi geológusok tartanak elõadásokat a Babes-Bolyai Egyetem magyar hallgatóinak, sõt terepmunkát is végeznek az Erdélyi-érchegységben. Azzal vádolja ezeket a szakembereket, hogy leplezett kémkedést folytatnak, hozzájutnak fontos térképekhez, s a legkevésbé földtani jellegû dolgokat vizsgálnak, fényképeznek. Szerinte tarthatatlan, hogy valaki is engedély nélkül ilyen kutatást folytasson. A magyarországi geológusok itteni tevékenységének megszervezésében - a cikkíró állítása szerint - egy lelkes RMDSZ-aktivista vesz részt. [Az igazság az, hogy szigorúan oktatási céllal teremtettek kapcsolatot a kolozsvári magyar diákok és tanárok a magyarországi geológus tanárokkal.]
Ion Ardeleanu: A magyar geológusok talajkutatásokat végeznek az Erdélyi-érchegységben. AdC VII/1419. 4.
1995.jún.27.
1485. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete ülést tartott Kolozsváron. Megvitatták az oktatási törvénnyel kapcsolatos problémákat. Megállapították, hogy a szenátusban elfogadott törvény a felekezeti oktatás elsorvasztását célozza. Levelet intéztek Iliescuhoz, ebben kérik, akadályozza meg egy ilyen törvény érvényesítését. Mivel az egyházak nem kapták vissza elvett vagyonukat, s mivel csak magániskolák formájában mûködtethetnek iskolákat, ez az egyházi iskolák megszüntetését jelenti. Ugyanakkor levelet intéztek a parlament két házának elnökéhez, az ET/CE-hez, az EU/UE miniszterelnökeinek cannes-i értekezletéhez, s amennyiben Bukarest nem orvosolja az ügyet, további lépéseket helyeztek kilátásba.
Sz.P.: Egyházak az anyanyelvû oktatásért. Sz VII/123. 1.
1995.jún.30.
1486. Lemondott Kolozsvár alpolgármestere, Mihai Greabu. A román lap ezt úgy értékeli, hogy Greabu és Funar között ellentétek voltak. Ez kifejezi az RNEP/PUNR radikális elemei és az RTDP/PDSR közötti versengést. Funar kijelentette, hogy az új alpolgármester szintén az egységpártból fog kikerülni, így az RNEP pozíciói megerõsödnek Kolozsváron.
Caius Chiorean: Mihai Greabu, Kolozsvár alpolgármestere lemondott. AdC VII/1423. 11.
1487. A magyar lap úgy értékeli Mihai Greabu alpolgármester lemondását, hogy a város vezetõsége ezzel elveszít egy szakembert, aki politikamentesen akart részt venni a város vezetésében. Greabu nem volt hajlandó elemezni a közte és a Funar közötti viszonyt, személyi okokra hivatkozik, nem szól a kettõjük közötti konfliktusokról. A közeljövõben - ha megjön a jóváhagyás - három alpolgármestere lehet Kolozsvárnak.
(németh): Lemondott Kolozsvár alpolgármestere. Sz VII/126. 1.
|
|
