Balázs Sándor - Schwartz Róbert

Funar-korszak Kolozsváron

1992.

1993.

1994.

1995 január  február  március  április  május  június  július  augusztus  szeptember  október  november  december 

1995.

1996

1488. Funar újból kifejtette véleményét a román-magyar alapszerzõdésrõl. Megállapította: "Mi, az RNEP-esek nem veszünk részt egy olyan román kormányban, amely a mostani vagy ahhoz közel álló, tartalmában Romániára nézve elõnytelen szerzõdést ír alá Magyarországgal. Ha tehát alá akarnának írni egy ilyen szerzõdést, mi az aláírás pillanatában nem leszünk benne a kormányban." Szerinte az alapszerzõdés nem tartalmazhat kompromisszumokat.
Gabriela Ognean: Az RNEP Országos Tanácsa / Gheorghe Funar: "Nem veszünk részt egy olyan kormányban, amely ilyen szerzõdést ír alá". AdC VII/1426. 4.

1995.júl.6.

1489. Funar indította útjára Avram Iancunak a Jurnalul de razboi cu Ungurii (A magyarok elleni háború naplója) címû könyvét. Meglepõ, hogy a könyv kiadásának szponzora a "Naghi & Zsok" elnevezésû cég egyik tulajdonosa, Gheorghe Naghi, akinek a neve nem hangzik románnak.
C.T.: A "Naghi & Zsok" cég tulajdonosának szponzorálásával / A magyarok elleni hábor únaplója címû könyvet Gheorghe Funar indította útjára. Mt VI/1246. 3.

1490. A helyi tanácsban az RMDSZ és az RNEP/PUNR tanácsosai együtt szavazták meg azt, hogy a kormány ne csorbítsa a helyhatóság hatáskörét. Kormányhatározattal ki akartak venni a helyi tanács kezébõl épületeket. [A szavazatok mögött különbözõ indoklás van: az egységpárt szeretné megerõsíteni a város feletti uralmát, az RMDSZ pedig a decentralizálás jegyében lépett fel a kormány ellen.]
Caius Chiorean: A kolozsvári helyi tanácsban / Az RMDSZ és az RNEP kezet fog a kormány ellen. AdC VII/1427. 4.

1995.júl.7.

1491. Nicolae Ruja, az új kolozsvári alpolgármester tagadta, hogy valaha is kérte volna a Mátyás-szobor beolvasztását, csak azt mondta, hogy "nekünk [románoknak] jogunk van elvinni a szobrot, de nem tesszük meg". Ehhez hozzátette, hogy a szobor veszélyben van, könnyen leeshetik a talapzatáról. A talapzatot meg fogják javítani, mert a szobor turisztikai nevezetesség.
Calin Taut: Nicolae Ruja, az új alpolgármester nyilatkozata szerint / A Mátyás-szobrot az a veszély fenyegeti, hogy leesik talapzatáról. Mt VI/1247. 1.

1492. Cs. Gyímesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke kijelentette, hogy a Bolyai Egyetem újraindítása Kolozsváron az RMDSZ elsõrendû célja. Az egyetemet legálisan hozták létre, illegálisan egyesítették a Babes Egyetemmel a diktátor parancsára. Az újraindításhoz a kormánynak és a parlamentnek a döntésére van szükség. A közvéleményt azzal ijesztgetik, hogy a magyarok saját egyetemük révén Erdélyt Magyarországhoz csatolják. Ezt a hisztériát a szélsõséges nacionalisták keltik.
Calin Taut: A magyar politikusok véleménye / A Bolyai Egyetem újraindítása az RMDSZ elsõrendû célja. Mt VI/1247. 1.

1493. Funar újból nyilatkozott a tanügyi törvényrõl. Szerinte az RMDSZ akciói diverziónak tekinthetõk. Az RMDSZ-nek nagyon megfelelnek a kisebbségi nyelven folyó oktatásra vonatkozó elõírások, a magyarok attól félnek, hogy az alkotmánybíróságon megtámadják ezt a törvényt, amely elõnyöket biztosít nekik. Az RMDSZ ördögi tervet dolgozott ki arra nézve, hogy szeptembertõl, a törvény életbeléptetése után, eltávolítsák a vegyes lakosságú vidékekrõl a román tanárokat. Funar felkéri a két ház elnökét, forduljanak az alkotmánybírósághoz, mivel a kisebbségi nyelven folyó oktatást szabályozó cikkelyek ellentmondanak az alkotmánynak.
Brigitte Indries: Gheorghe Funar a tanügyi törvényrõl és az RMDSZ akcióiról. Mt VI/1247. 3.

1995.júl.8.

1494. Funar levelet küldött Iliescunak a tanügyi törvény kapcsán. Ebben kéri, hogy az államelnök foglaljon állást a törvény alkotmányellenessége mellett. Megemlíti, hogy az RMDSZ is tiltakozik a törvény ellen. [Arról nem szól, hogy egészen más meggondolásból.] Szerinte a tanügyi törvény mostani változata jogi alapot teremt ahhoz az elõíráshoz, amelyet a román-magyar alapszerzõdésbe akarnak bevenni, miszerint Magyarország tanárokkal segíti a romániai magyar oktatást, ami elfogadhatatlan.
Gheorghe Funar: Tanügyi törvény / Gheorghe Funar (újból) levelet ír Iliescu elnöknek. Mt VI/1248. 3.

1495. Az ET/CE-be küldött román delegáció kolozsvári tagja, Adrian Motiu mond véleményt az ET-rõl. Azt állítja, hogy ez a tanács tulajdonképpen német tanács, Románia elszigetelésére törekszik, nincs kizárva, hogy olyan tervek is vannak, hogy Romániát megcsonkítsák, csakhogy a románok ennek ellenállnak. Ha sikerül csökkenteni a német nyomást, akkor "befejeztük a magyarokkal". Egyesek Közép- és Kelet-Európában az államok új földrajzi elhelyezkedését akarják, ezek a törekvések nem újak, s jól megfelelnek Németországnak, Ausztriának és Magyarországnak. Ehhez indokként a romániai magyar kisebbség helyzetére is hivatkoznak.
***: Az Európa Tanács német tanács (II). AdC VII/1429. 1, 16.

1995.júl.11.

1496. Funar felhívással fordult a Babes-Bolyai Egyetem szenátusához, ebben az áll, hogy veszedelmes precedenst teremtettek a lélektan katedrán, ahol a licenciátusi vizsgát magyar bizottság elõtt magyarul tették le a végzett magyar diákok. Felhívja a rektor figyelmét arra, hogy mûködik a "Láthatatlan kollégium", amelyet a Soros Alapítvány támogat, s a hivatalos román nyelvû oktatással párhuzamosan kizárólag a magyarok képzésével foglalkozik magyar nyelven. Kéri, hogy az egyetem számolja fel az ilyen törvénytelenségeket.
Gheorghe Funar: Felhívás a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szenátusához. Mt VI/1249. 4.

1497. Ioan Gavra azt állítja, hogy "Az RMDSZ egyetlen totalitarista, diktatórikus párt. Valóságos pusztítást visz végbe a magyarság soraiban. Aki elég merész, s nem tartja be az RMDSZ politikai anomáliáit, kiteszi magát annak, hogy kitagadják a református vagy a római katolikus egyházból".
Ioan Gavra: Meddig megy az RMDSZ zsarolása, cinizmusa és hisztériája? AdC VII/1430. 16.

1995.júl.12.

1498. Grigore Pop azt állítja, hogy az RMDSZ újjáélesztette a régi horthysta gondolatot, miszerint Románia többségében magyarlakta területeit - akár korridorral is - csatolják Magyarországhoz. Elutasítja azt a magyar érvelést, amely szerint a magyar fasizmust nem lehet azonosítani a magyar néppel. Szerinte: "Azok a románok, akik négy éven keresztül a Horthy-rendszer alatt éltek, erre a következtetésre jutottak: a magyarok és a horthysták egy víz, egy föld voltak, mint valami ikertestvérek."
Grigore Pop: Egy horthysta gondolat újjáéledése. AdC VII/1431. 4.

1995.júl.13.

1499. Miután Funar éles támadást indított a Babes-Bolyai Egyetem rektora, Andrei Marga ellen, Ilie Calian, az Adevarul de Cluj fõszerkesztõje ezt az RNEP/PUNR-DK/CD konfliktusának nevezte. Az egyetem szenátusa kiállt a rektor mellett, így gyakorlatilag megcáfolódott az, hogy Marga a magánvéleményét tolmácsolta. A "Láthatatlan kollégium" elleni Funar-féle támadást is visszutasította az egyetemi szenátus, leszögezték, hogy a magyar nyelvû oktatás az egyetemen a törvényes keretek között folyik.
***: Nincs tûzszünet. Sz VII/135. 3.

1500. A Vatra Romaneasca szervezet helyi alelnöke sajtóértekezletén kijelentette: "Bár tanúi vagyunk az RMDSZ polgári engedetlenségének, nem hoznak ellene semmiféle intézkedést." Szerinte nem jutottunk volna el ide, ha 1990-ben hallgattak volna a Vatrára. Kérte, hogy a törvényeknek megfelelõen büntessék meg az RMDSZ-t.
Vatra Romaneasca: Az RMDSZ-t a törvénynek megfelelõen meg kell büntetni. AdC VII/1432. 1.

1501. Az elnöki szóvivõ Funar levelérõl kijelentette, hogy Iliescu elnök nem enged a nyomásnak az oktatási törvény promulgálásában. Funar a Mediafax hírügynökségnek ezt mondta: "Ez az utolsó üzenetem, amit Ion Iliescunak küldtem." Ugyanakkor értésre adta, hogy ha a törvényt az államelnök a mostani formájában aláírja, akkor kezdeményezni fogja Iliescu leváltását.
***: Ion Iliescu nem enged a fenyegetéseknek az oktatási törvény promulgálásában. Mt VI/1251. 3.

1502. Raoul Sorban [akit nemrég választottak Kolozsvár díszpolgáráva] cikksorozatot közölt az Adevarul de Cluj címû lapban, amelyet számos bukaresti újság is átvett. Ebben egyebek mellett állítja: "Erdélyben jelen pillanatban szellemi gyarmatosítás folyik, mert Románia igen könnyen megvásárolható." Szerinte az Erdélybe juttatott nagy mennyiségû magyar áru, ami sok esetben nem is a legjobb minõségû, felsõbbrendûségi komplexust ültet a magyarokba. A románokkal elhitetik, hogy a magyarok jobb szervezõk, s ha Erdély Magyarországhoz tartozna, akkor jobban mennének a dolgok. "Nem igaz - írja -, a magyaroknak több államszervezési tapasztalatuk van ugyan, de nem jobb szervezõk." Az erdélyi temetõkbe is a magyar felsõbbrendûséget akarják exportálni, jó pénzért megveszik a központi fekvésû román sírokat, ezekre magyar nevek kerülnek, ez is a szellemi gyarmatosítás jele. [Ennek pont az ellenkezõje megy végbe.]
***: Amitõl Raoul Sorban tart / Erdély szellemi gyarmatosítása. Sz VII/135. 1.

1503. Funar újabb levelet küldött Iliescunak. Ebben tiltakozik az ellen, hogy az államelnök az RNEP/PUNR-t ugyanúgy szélsõségesnek nevezte, mint az RMDSZ-t. Leszögezte: "Az RMDSZ-nek, ennek az etnikai, szélsõséges, románellenes, antidemokratikus és ultranacionalista pártnak a megjelenése és fennmaradása a román politika színpadán az Ön politikájának következménye." Ha Ön aláírja az oktatási törvényt, akkor "vagy azt bizonyítja, hogy az RNEP érvei nem voltak elegendõek, vagy azt, hogy továbbra is kész az RMDSZ és Magyarország politikáját támogatni Románia területének enklávizálásában." Funar azt állítja, hogy az RTDP/PDSR és az RMDSZ között tikos egyezség létezik.
Gheorghe Funar: Felhívás Ion Iliescu úrhoz, Románia elnökéhez. AdC VII/1432. 4.

1995.júl.14.

1504. Funar azt nyilatkozta, hogy ha Magyarország be akarná vezetni a vízumkényszert, tulajdonképpen igazolni szeretné, miszerint ebben az évben öt magyar konzulátus létrehozására van szükség Romániában.
V. Chioreanu: Az RNEP aláírta az utolsó kiegészítõ okmányt az RTDP-vel. AdC VII/1433. 1.

1505. Az RTDP/PDSR és az RNEP/PUNR elnöksége tanácskozott. Az egységpárt vezetõsége elhatárolta magát Funarnak Iliescuhoz írt levelétõl, miszerint az RTDP-nek választani kell aközött, hû marad-e Budapesthez, vagy hû marad az hazájához.
Gabriela Ognean: Az RNEP elnöksége elhatárolja magát Gheorghe Funartól. AdC VII/1433. 1, 16.

1506. Az elnöki szóvivõ kijelentette, hogy Iliescu mostantól kezdve nem fogja figyelembe venni Funar "különcködõ és sokszor felelõtlen" nyilatkozatait. Az államelnök ezentúl csak az RNEP/PUNR vezetõségének álláspontjára lesz tekintettel.
***: Iliescu elnök mostantól kezdve nem veszi figyelembe Gheorghe Funar nyilatkozatait. Mt VI/1252. 3.

1995.júl.15.

1507. A városi tanács nem szavazta meg Funar javaslatát, mely szerint 20 millió lejt biztosítsanak a fõtéri ásatásokra. Nem szavazták meg azt sem, hogy egy épületbõl kiköltöztessék a lakókat a klinika bõvítése céljából. Funar ezt úgy értékelte, hogy a javaslat ellen szavazó RMDSZ- és ellenzéki tanácsosok megszegték esküjüket, amelyben megfogadták, hogy a város érdekében fognak tevékenykedni.
Gheorghe Funar polgármester megharagudott az ellenzéki tanácsosokra. Mt VI/1253. 3.

1508. Funar nyilatkozatot jelentetett meg. Ebben az áll, hogy az oktatási törvény kisebbségeket érintõ kitételeivel kapcsolatban csak az alkotmány betartására szólította fel az államelnököt, tiszteletben tartotta pártja szervezeti szabályzatát. Szerinte nem sikerült elhatárolni az egységpárt Állandó Elnökségét az elnöktõl, az RNEP/PUNR továbbra sem fog állást foglalni az elnöke (Funar) ellen. [Állítja ezt akkor, amikor ez már megtörtént.]
Gheorghe Funar: "Az RNEP soha nem fog állást foglalni elnöke ellen". Mt VI/1253. 3.

1509. I. Radu, a Babes-Bolyai Egyetem lélektan tanszékének vezetõje hazugságnak minõsíti Funar állításait, amelyeket az egyetemnek küldött levelében fogalmazott meg. A lélektan szakon csak azoknak a diákoknak a licenciátusi vizsgáját tartották magyarul, akik magyar oktatásban részesültek, ez így törvényes. A "láthatatlan kollégium" nem a magyaroknak készült "párhuzamos oktatási forma" (miként azt Funar állítja), hanem a középkor óta ismert módszer arra, hogy többletismereteket kapjanak a diákok. A Soros Alapítvány segítségével mûködik, de Sorosnak semmi beleszólása nincs a tartalmi kérdésekbe. "Szomorú, hogy egy nagy város polgármestere, maga is egyetemi tanszemélyzeti tag, magáévá teszi az informátorainak mûveletlenségét és dilettantizmusát s könnyedén aláír egy hazugságokkal teli felhívást" - állítja Radu.
I.. Radu: A hazugság a polgármester asztaltársa? AdC VII/1434. 4.

1510. Franciaország nemzeti ünnepén megemlékeztek a francia forradalomról. Victor Constantinescu megyei tanácselnök kifogásolta, hogy az ünnepség színhelyén csak a francia zászló volt kitûzve, hiányzott mellõle a román. Funar sajnálkozott amiatt, hogy a Francia Mûvelõdési Központ még mindig nem rendezte be a székházát.
***: A Bastille bevételének ünnepe Kolozsváron. Sz VII/137. 1.

1511. Az egyetem szociológiai tanszéke felmérést végzett Kolozsváron. Ebbõl kiderült, hogy a Szabadság címû lapnak az olvasottsága 10 százalékos, a lakosság 13 százaléka nem olvas újságot. Ha most kerülne sor a választásra, a megkérdezettek 24,4%-a az RNEP/PUNR-re szavazna, 20,2%-a az RMDSZ-re. A magyarellenes kampánynak megvan a következménye. A DK/CD-t 33% részesíti elõnyben, de ha az RMDSZ-t is bevennék ebbe a koalícióba, akkor ezek 55%-a elfordulna tõle.
***: Kolozsvári pillanatkép - számokban. Sz VII/137. 1.

1995.júl.18.

1512. A polgármesteri hivatal nyilvánosságra hozta annak a 15 személynek a nevét, aki ellen törvényes eljárást indítanak a lakott területük leszûkítése céljából. A "Funar feketelistája"-ként ismert kimutatásnak ez csak kis hányada. A 15 név között szinte kizárólag csak magyarok vannak. Funar kijelentette: "Ez nemcsak lakásprobléma, hanem etnikai is, mivel azok a magyarok, akiknek funkciójuk volt a szekuritátéban és a pártapparátusban, kényelmes lakásokban laknak a központban, a románok pedig a Ceausescu által a külvárosban épített tömbházakban élnek."
E.I. Pop: A polgármesteri hivatal törvényes eljárást indított a "Funar feketelistáján" szereplõ 15 személy ellen. Mt. VI/1254. 1.

1513. Funar kijelentette: "Ha az államelnök nem fordul az Alkotmánybírósághoz a tanügyi törvénnyel kapcsolatban, akkor nem menekül meg attól, hogy elindítsuk ellene a felfüggesztését célzó eljárást. Nincs választásunk. Jobb, ha lemondunk egy elnökrõl, aki nem védi a román nemzet érdekeit, mint hogy elfogadjuk az interetnikai konfliktusok kitörését. [...] Iliescu elõtt két lehetõség van: vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, vagy elárulja a román nép érdekeit." [Funar állítása arra épül, hogy a tanügyi törvény túl sok jogot biztosít a kisebbségnek.]
Calin Taut: Gheorghe Funar: "Ha Ion Iliescu nem értesíti az Alkotmánybíróságot a tanügyi törvénnyel kapcsolatban..." Mt VI/1254. 3.

1514. Adrian Paunescu megtartotta Kolozsváron a "Totusi iubirea" ("Mégis szeretet") címû, a nagy nyilvánosságnak szóló irodalmi összejövetelét. Funar ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: "...meglepett, hogy rendfenntartó intézkedéseink ellenére igen kevés kolozsvári hallgatja azt, amit ezen az irodalmi összeállításon bemutatnak." Arra a kérdésre, vajon az emberek nem teremtenek-e kapcsolatot a között, amit Paunescu most s amit Ceausescu alatt csinált [célzás a hírhedt "Megéneklünk Románia" elnevezésû soviniszta irodalmi nagygyûlésekre], Funar így válaszolt: "Nem hiszem, hogy így kell nézni a dolgokat, örülhetünk, hogy vannak ilyen kulturális, hazafias rendezvények Románia különbözõ helységeiben."
Brigitte Indries: Gheorghe Funar Adrian Paunescuról. Mt II/1254. 3.

1515. Ioan Gavra mond véleményt a román-magyar alapszerzõdésrõl. Szerinte: "A magyar zsarolásnak nincs foganatja. Románia elõnyben van Magyarországgal szemben a nemzetközi egyezmények tiszteletben tartásában. Mi az általánosan elfogadott elvárások szintjén vagyunk, Magyarország ez alatt áll."
Ioan Gavra: Elõny Romániánál. Mt VI/1254. 3.

1995.júl.19.

1516. Az RNEP/PUNR továbbra sem ért egyet azzal, hogy az ET/CE 1201-es ajánlásait belefoglalják a román-magyar alapszerzõdésbe. Viszont Funar szerint bele kell venni az egyezménybe: "a felek elismerik, hogy nem kívánnak kollektív jogokat, autonóm struktúrákat adni etnikai alapon, s nem biztosítanak különleges státust a ország területén élõ állampolgárok csoportjainak".
Caius Chiorean: Az RNEP visszautasítja a külügyminisztérium szerzõdés-tervezetét. AdC VII/1436. 1.

1517. Zanc szerint az EP/PE olyan "játékbaba, amelyet bárki ide-oda húzogathat", "az akarathiány állapota" jellemzi. Az EP át nem gondoltan és a dolgok ismeretének teljes hiányában hozott döntést a romániai oktatási törvénnyel, illetve a romániai kisebbségek helyzetével kapcsolatban. Ez károsan hat ki a románok lelkiállapotára.
***: Grigore Zanc elítéli az Európa Parlament "akarathiány-állapotát". AdC VII/1436. 1.

1518. Az RTDP/PDSR visszautasította az RNEP/PUNR részérõl jövõ vádakat a román-magyar alapszerzõdés tervezetének a szövegére vonatkozóan. Zanc mint az RTDP/PDSR vezetõségének tagja Funarról kijelentette: "Nem ismerem az alapszerzõdés szövegének tervezetét, amelyet meg fognak tárgyalni. Abban viszont biztos vagyok, hogy Funar úrnál mindig felmerül a gyanú, hogy állításai nincsenek összhangban azzal a szöveggel, amelyrõl szólnak."
(C.C.): Az RTDP visszautasítja az RNEP vádjait / "Nem vagyunk hajlandók a kompromisszumra az ország sorsát illetõen". AdC VII/1436. 1.

1995.júl.20.

1519. Tõkés László Kolozsváron nyilatkozott Funar azon állításáról, mely szerint a magyar iskolákból kiûzik a román tanárokat. "Ez - mondotta Tõkés - abszurditás. Mi mindig pozitívan viszonyultunk minden román tanárhoz, aki a román nyelvet tanítja. Nem tudok egyetlen olyan esetet sem, amilyenre Funar hivatkozik. Ez Funar úr különleges koholmánya."
Calin Taut: Tõkés László véleménye szerint Gheorghe Funar hazug. Mt VI/1256. 3.

1520. Ioan Gavra ezt írja azokról a kereszténydemokrata pártokról, amelyek az EP/PE-ben megszavaztatták a Romániát bíráló határozatot: "Kereszténységük egyenesen gyengeelméjû. Minden bizonnyal Hitler, Attila és Horthy tette kereszténnyé õket a holdkóros fasizmus varázslatos bunkójával. Hiszen a rossz mindig Budapestrõl jött a jól ismert tengelyen. Így kezdõdött az elsõ világháború. Így tört ki a második világháború, s valószínûleg így robban ki a harmadik világháború is." Habsburg Ottót agyalágyultnak nevezi.
Ioan Gavra: Az RMDSZ cinizmusa és Habsburg Ottó érelmeszesedése. Mt VI/1256. 3.

1995.júl.21.

1521. Az RNEP megyei vezetõinek aláírásával tiltakozás jelent meg az ET/CE Romániával kapcsolatos határozata ellen. Elsõsorban az RMDSZ-t marasztalják el emiatt, amely "Magyarországnak ötödik hadoszlopa, Romániának és Európának leginkább destabilizáló tényezõje, célja a román nemzeti állam szétrombolása". Az RMDSZ-t "terrorista, rasszista, irredenta, szélsõséges, destabilizáló, xenofób és szubverzív szervezet"-nek nevezi.
Liviu Medrea, Octavian Capatina: A grófok hazugságai, titkolózásai, szemtelenségei. AdC VII/1438. 1, 4.

1522. Viorel Marginean mûvelõdési miniszter Kolozsvárra látogatott. Liviu Medrea alprefektus ez alkalommal elmondta, hogy a miniszter fõleg azért jött, hogy találkozzék Funarral, közvetlenül ismerje meg az itteni állapotokat és a fõtéren folyó ásatások helyzetét. Medrea szerint a miniszternek nagyon jó véleménye volt a kolozsvári emlékmûvekrõl, az Avram Iancu-szoborról, s megígérte, hogy támogatni fogja a Fellegvárra elhelyezendõ kereszt munkálatait.
Brigitte Indries: A mûvelõdési miniszter Kolozsváron / Nagyon érdekelte a város központjában folyó régészeti ásatás. Mt VI/1257. 1.

1995.júl.22.

1523. Három román ellenzéki városi tanácsos - Bogdan Cerghizan, Vida-Simiti és Fred Nadaban - azzal vádolja Funart, hogy félrevezeti a közvéleményt. A fõtéri ásatásokról azt állítják, hogy a mostani alprefektus, Liviu Medrea fáraó méretû átalakulásokat tervezett a Fõtéren, emiatt fel kellett volna áldozni az itteni mûemlékeket, csakhogy ez a terv egy hipotézisre épült, arra, hogy itt különleges leletekre találnak. Az ellenzéki román városi tanácsosoknak mindig az volt az álláspontjuk, hogy elõbb a város különbözõ részein feltárt régészeti értékeket kell megvédeni. A Mócok úti épület lakóinak kiköltöztetésérõl, az ott levõ klinika bõvítésérõl Funar nem informálta a közvéleményt. A Kolozsvár monográfiájának megírásával egyetértenek, de ez ne legyen a diktatúrának és az azt követõ Funar-féle városvezetésnek a dicshimnusza.
F. Nadaban, I. Vida-Simiti, B. Cerghizan tanácsosok szerint Funar félretájékoztatja a közvéleményt. Mt VI/1258. 3.

1524. A Szabadság fõszerkesztõje sajtóértekezleten megkérdezte Kovács László magyar külügyminisztert: vajon az az álláspont, mely szerint Brassóban, Nagyváradon vagy Bukarestben lehetne magyar konzulátust nyitni, azt jelenti-e, hogy végleg lemondtak a kolozsvári fõkonzulátus visszaállításáról? Kovács László egyebek mellett ezt mondta: "Amikor tavaly szeptemberben Melescanu külügyminiszter úrral itt Budapesten tárgyaltam, akkor õ a fõkonzulátus megnyitásával kapcsolatban jelezte, hogy a román kormány nem tartja lehetségesnek most Kolozsváron az újranyitást. Ha figyelembe veszem a kolozsvári polgármester személyét, állásfoglalásait, azt hiszem, ez eléggé érthetõ."
Tibori Szabó Zoltán: Kovács László / "A magyar-román kapcsolatok kiszabadultak az alapszerzõdés fogságából". Sz VII/142. 1, 4.

1995.júl.25.

1525. Az SZP/PS kolozsvári szervezete felhívással fordul a magyarokhoz. Ebben valóságos hadüzenetnek tartja azt a dokumentumot, amelyet az RMDSZ vezetõi, köztük Tõkés László írtak alá, s amelyben ellenállásra szólították fel a magyarságot a tanügyi törvénnyel szemben. A szocialista párt szerint ez szörnyû következményekkel jár mind az erdélyi magyarokra, mind a románokra nézve. Az RMDSZ vezetõi azért folyamodnak ilyen akciókhoz, hogy megvédjék saját vezetõ funkciójukat, hamis propagandát folytatnak, úgy viselkednek, mint a középkori grófok. Kik örülnének a gyûlölet áldozatainak sírja felett? A volt magyar grófok és bárók, akik egyaránt kizsákmányolták a román és magyar jobbágyokat.
Florin Voicu: A Szocialista Párt kolozsvári szervezetének felhívása a magyarokhoz. AdC VI/1440. 4.

1526. V. Marginean mûvelõdési miniszter találkozott Kolozsváron Funarral és a régészeti ásatásokat végzõ múzeum munkatársaival. A miniszter kiutalt 65 millió lejt a kutatások folytatására, a feltárt római emlékek tartósítására. További támogatásáról biztosította a régészeket.
M. Tripon: A mûvelõdési miniszter 65 millió lejt utalt ki a kolozsvári régészeti ásatások folytatására. AdC VI/1440. 16.

1527. Funar válaszol arra a nyilatkozatra, amelyet egyes román ellenzéki városi tanácsosok adtak közre. Szerinte a három ellenzéki tanácsos többek között azt kérte, hogy Kolozsvár monográfiáját a kiadás elõtt lássa az RMDSZ és a PSZP/PAC is. Ezzel kétségbe vonták történészeink hozzáértését. A szóban forgó tanácsosoknak tudniuk kell, hogy bármilyen történelmi munka jelenik meg Romániában, a magyarországi úgynevezett történészek, akikhez társulnak a hazai "fejszenyél-történészek", mindig támadják.
Gheorghe Funar: A válasz jogán / Funar folytatja a vitát a helyi tanács tagjaival. Mt VI/1259. 3.

1528. Gavra kijelentette: "a székelyek nem magyarok, a zsidók nem magyarok, a svábok sem magyarok. [...] Ezek nélkül a romániai magyarság kb. 500 ezer lelket számol. Gyakorlatilag igen kevés, de hangos." Személyekre szóló támadást indít: "Nézzenek Markó Bélára például, s mondják meg, arcizmainak, hajzatának maszkja emberi lényre vall? Ha éjszaka meglátod, azt hiszed, hogy a rémmesék kísértetét látod." "Az RMDSZ a veszélyes »cecelégy« egyik kifejlett fajtája. Nézz Verestóyra, s azt fogod mondani, hogy Buridan szamara. Frundának nincs emberképe. Egyedülálló korcsitúra, az Antipa Múzeumba való." "Én azt hiszen, hogy a magyarok rollerrel jöttek Európába. Természetessen a kõkorszakival, mint a Fred és Barney sorozatban."
Donisie Frigu: Ioan Gavra, az RNEP alelnöke: / "Az RMDSZ a veszélyes »cecelégy« egyik kifejlett fajtája". Mt VI/1259. 3.

1995.júl.26.

1529. A városi tanács úgy döntött, hogy a belvárosban az állami és magánkézben levõ épületeket felújítják. A római katolikus plébánia tiltakozott az ellen, hogy tudtuk és beleegyezésük nélkül hozták ezt a rájuk is vonatkozó döntést. Így tiltakoznak az ellen, hogy az egyházat kötelezzék a Fõtér és a Szentegyház utca (Iuliu Maniu utca) sarkán levõ épület tatarozására.
A Polgármesteri Hivatal Sajtóirodája: A római katolikus parókia minden tiltakozása ellenére / Kolozsvár központjában szebb épületek lesznek. AdC VII/1441. 6.

1530. A Babes-Bolyai Egyetem szociológiai tanszéke közvélemény-kutatást végzett arról, melyik politikust mennyire kedvelik a kolozsváriak. Arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy egyes politikusokról rossz vagy jó véleményük van a megkérdezetteknek. Az elsõ helyen Emil Constantinescu áll (rossz: 36 százalék, jó: 61 százalék). Funarnál az arány: rossz: 45 százalék, jó: 42 százalék. Jellemzõ a C.V. Tudor aránya: 57:28.
***: Emil Constantinescu a kolozsváriak kedvence. AdC VII/1441. 4.

1531. A polgármesteri hivatalban licitációt hirdettek a Román Katona Emlékmûvének felállítására. Ezt a Napoca Rt. nyerte meg. Összesen 170 millió lejbe fog kerülni. Oda állítják fel, ahol a szovjet katonák emlékmûve, egy tank volt, amelyet még 1991-ben eltávolítottak helyérõl.
***: A Napoca Rt. elkészíti a Román Katona Emlékmûvét. AdC VII/1441. 1.

1532. Az újságíró elõvett egy 1990-ben kelt dokumentumot, amelyet kolozsvári politikusok is aláírtak, s amelyben elismerték a kollektív jogokat. A szöveg így szól: "az Alkotmány alkalmat kell adjon arra, hogy elismerjük az egyéni és kollektív jogokat, valamint az ország minden állampolgárának azon kötelességét, hogy eleget tegyen a nemzetközi és európai szövegekbe foglalt kötelességének". A cikkíró felsorolja e politikusok nevét is, köztük van Szõcs Géza, Victor Constantinescu (aki akkor még vatrás volt) és mások. [A cikkíró célja nem az, hogy érvényesítsék ezeket a kollektív jogokat, inkább az, hogy lejárassa azokat, akik akkor aláírták ezt a szöveget.]
V. Magradean: Egy 1990-es jegyzõkönyvben / A kolozsvári politikusok a kollektív jogok mellett álltak ki. Mt VI/1260. 1.

1995.júl.27.

1533. Elkészült a Román Katona szobrának makettje. Az esztétika és a jóízlés minden követelményének ellentmond. A szoboralak minden kétséget kizáróan nõnemû, szocreálosan összetéveszthetetlen domborodó idomokkal. Ez a szobor, akárcsak az Avram Iancué, elárulja Funar ízlését.
N.J.: Újabb monumentális giccs 170 millióért. Sz VII/145. 2.

1534. Az ország egyik legrégebbi térszobra, a Mária-szobor, amelyet az 1738-1744 között Kolozsváron dühöngõ pestisjárvány megszûnése alkalmával emeltek, jelenleg a Szent Péter plébániatemplom mögött van. [Már rég ide szállították a belvárosból.] A szobor megrongálódott. A leszakadt kõváza még a talapzati lépcsõt is megrongálta. [A lap fényképet is mellékel ehhez az íráshoz.]
Sz.Cs.: Tovább rongálódnak a szobraink. Sz VII/145. 2.

1535. Funar kijelentette, hogy továbbra is fenntartja álláspontját a tanügyi törvénnyel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy Iliescu már aláírta azt. "A törvény promulgálása a 12. fejezettel - állította Funar - gyakorlatilag nem tett mást, mint hogy megerõsítette a magyar állam egyik szilárd oszlopát, a magyar nyelvû iskolákat. A törvény promulgálása ezzel a fejezettel lehetõvé teszi az RMDSZ-nek, hogy interetnikai konfliktusokat robbantson ki..." Funar szerint az iskolakezdéskor bekövetkezõ események lehetõséget adnak majd arra, hogy még ebben az évben újratárgyalják a törvényt.
Brigitte Indries: Bár az ország elnöke promulgálta az oktatási törvényt / Gheorghe Funar fenntartja nézõpontját. Mt VI/1261. 1.

1536. Beszélgetés Dorin Suciu budapesti román tudósítóval, aki Funarról azt mondta, hogy szimpatizál vele, de nyilatkozatait Magyarországon úgy reagálják le, hogy az a kolozsvári polgármester számára borzalmas.
Florin Danciu: "Ha Markó Béla részt vesz, nagy hibát követ el és igazolja, hogy a magyarság szélsõséges szárnyán van". Mt VI/1261. 1.

1537. Ioan Gavra cikket ír a "világhungarizmusról" és a gyerekes magyar revizionizmusról. Ebben így vélekedik a magyarokról: "Genetikai komplexusuk az eredetükhöz és a területhez kapcsolódik. Nem tudják, honnan jöttek, hol volt a születésük helye." Elterjedésüket azzal magyarázza, hogy lányokat küldtek szanaszét, "s most ezek követelik az illetõ területet. Cicciolina Ilona lerongyolódott Olaszországban, most hazatért Budapestre, hogy modern nyilvánosházakat építsen. Nincs mit tenni, ilyen ez a nemzet." Gavra szerint nem szabad megkötni a magyarokkal az alapszerzõdést, hiszen a határokat nemzetközi szerzõdések amúgy is biztosítják.
Ioan Gavra: Az ósdi világhungarizmus és a gyerekes magyar revizionizmus. AdC VII/1442. 1.

1538. Gavra Tõkés Lászlóról azt írja, hogy "pápista". Nem tudja, hogy a reformátusoknak nincs pápájuk. Erre reflektál a cikkíró. A románok felé sértésnek tartja Gavrának ezt a kijelentését: "Igaz, nekünk is vannak pápistáink, akiknek honvéd szeretõjük vagy magyar cicciolinájuk van." [A pápához csatlakozott román görög katolikusok sértése ez.]
P. Vasile Maria: "Tégy, Uram, õrt a szájamra" Mt VII/1442. 4.

1539. Zanc megindította a választási kampányát. Ha a pártja meg akarja nyerni Erdélyben a választást, akkor meg kell nyernie az RNEP/PUNR-s választókat. Egyelõre a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Kolozsváron Funarnak jelentõs elõnye van. Zanc szerint ez a város Funar hûbérbirtoka, ez lesz a két párt közötti csaták fõ színhelye.
Caius Chiorean: Az RTDP megindítja a választási kampányt. AdC VII/1442. 4.

1995.júl.28.

1540. Funar találkozott Kolozsvár különbözõ kerületeinek állampolgáraival, akik felvetették a város gondjait. Szóltak a zakatoló villamosokról, kifogásolták a szamosfalvi fürdõ szörnyû állapotát. Funar azzal kapcsolatban, hogy felszámolták az Ökológiai Felügyelõséget, ezt a gúnyos megjegyzést tette: "Meg fogjuk teremteni a »nyárfás tanácsot«, s itt alkalmazzuk majd az RMDSZ-tanácsosokat."
V. Magradean: Gh. Funar polgármester utolsó találkozása Kolozsvár különbözõ kerületeinek állampolgáraival. Mt VI/1262. 3.

1541. Bogdan Cerghizan parasztpárti városi tanácsos lezárja a polémiát a polgármesteri hivatal vezetõivel. Kolozsvár monográfiájával kapcsolatban tisztázza, hogy Funar nem mond igazat, amikor állítja: az RMDSZ meg a PSZP/PAC tanácsosai cenzúrázni akarták ezt a könyvet. Õk azért szavaztak a könyv kiadása ellen, mert azt Funar határozott ellenkezésére nem akarják megjelentetni magyarul. Kolozsvár testvérvárosi kapcsolatban van többek között Péccsel is, így a francia vagy német változat mellett illett volna magyarul is kiadni. Nem az ellenzéki tanácsosok akarnak cenzúrázni, hanem Funar cenzúráz, mivel nem jelentette meg a polgármesteri hivatal hírlapjában a három parasztpárti tanácsos szövegét.
Bogdan Cerghizan városi tanácsos lezártnak véli a polgármesteri hivatal végrehajtó szervével a polémiát. Mt VI/1262. 3.

1542. A városi tanács magyar tanácsosai nyilatkozatban foglalnak állást a tanácsban felmerült kérdésekrõl. Szerintük illegálisan terjesztették ki a fõtéri ásatásokat, a város más részein is folyhatnak feltárások, s mivel a fõtéri munkálatokat sok (esetleg 15) évre tervezték, meggondolandó, hogy ennyi ideig ilyen bizonytalan állapotban lehet-e hagyni a belvárost. Kolozsvár monográfiájáról az a véleményük, hogy egyetlen komoly szakember sem vett részt elkészítésében (az egyetem történelem tanszékérõl senki), a tanácsnak anyagilag nem lenne szabad támogatnia ezt, mert kizárólag Funar magánkezdeményezésérõl van szó.
Bálint Kelemen Attila, Boros János, Eckstein-Kovács Péter, Herédi Gusztáv, Molnos Lajos, Mikó Lõrinc, Szász Alpár Zoltán: Az RMDSZ-tanácsosok megmagyarázzák. AdC VII/1443. 6.

1995.júl.29.

1543. Funar azzal vádolta Zancot, hogy politikai zsarolást folytat, saját pártjába akarja kényszeríteni a választópolgárokat. Azt állítja a prefektusról, hogy öt év alatt semmit sem csinált. "Egy ilyen tiszteletbeli posztot nagyon sok kolozsvári betölthetett volna - mondta -, s meggyõzõdésem szerint helyette bárki többet és jobbat tett volna az emberekért." Zanc nem dicsekedhet semmiféle megvalósítással, így nem fogja tudni növelni pártjának úgynevezett tömegbázisát.
V.M.: Gheorghe Funar úgy véli, hogy Grigore Zanc a politikai zsarolást használja. Mt VI/1263. 1.

1544. Funar minõsítette az anyanyelv használatának korlátozása ellen szervezett debreceni tiltakozó nagygyûlést. Szerinte jó, hogy megtartották ezt és propagandaanyagokat terjesztettek, mert ebbõl a románok megértik, milyen veszély fenyegeti õket Magyarország részérõl. Magyarország és az RMDSZ darabokra akarja szaggatni Romániát. Az RMDSZ vezetõi Debrecenben Románia ellen léptek fel. "Véleményem szerint - mondta Funar - ezeket az RMDSZ-vezetõket legkevesebb be kell zárni."
Brigitte Indries, Vasile Magradean: A "Debreceni nagygyûlés" és Kismagyarország. Mt VI/1263. 3.

1995.aug.1.

1545. Funar ultimátumban szólította fel a városházán mûködõ megyei tanfelügyelõséget, hogy hagyja el az épületet. E mögött politikai meggondolások vannak, ugyanis a tanfelügyelõségen elég sok az RTDP/PDSR-s. Ezt a lépést azzal indokolta, hogy még száz alkalmazottat akar felvenni a polgármesteri hivatalba. Felmerült annak a lehetõsége, hogy a tanfelügyelõséget a Brassai Líceumban fogják elhelyezni. Zanc nem tartja indokoltnak, hogy a polgármesteri hivatal - ahol most is túl sokan dolgoznak - még újabb száz tisztviselõt foglalkoztasson, mert mit mondanak erre az adófizetõk.
V. Magradean: Gh. Funar ultimátumban követeli a Kolozs megyei Tanfelügyelõség kilakoltatását. Mt VI/1264. 1.

1546. Funar válaszol arra a nyilatkozatra, amelyet hét RMDSZ-es városi tanácsos írt alá. A polgármester szerint a magyar tanácsosoknak nincs igazuk, amikor azt állítják, hogy a fõtéri ásatásokat nem a városi tanácsnak kell finanszíroznia. Funar nyolc határozatot készített erre vonatkozóan, de a tanácsosok leszavazták. Nem ismeri el azt az állítást sem, hogy a fõtéri kutatásoknak az eredményei nincsenek összhangban a belefektetett energiával. Ezek az archeológiai feltárások bizonyították, hogy ez a hely évezredes román föld. "Nem kétséges - mondta -, hogy a hun törzsek körülbelül 1000 évvel ezelõtt jöttek Európába és telepedtek le a Balaton körül, mivel ott a rómaiak kivonulása után ûr keletkezett." Funar azt állítja, hogy az RMDSZ "elhatárolta magát attól a státuszától, amelyben Romániában él, attól, hogy itt bérlõ".
Gheorghe Funar: Az RMDSZ-tanácsosok is mentegetõznek! AdC VII/1445. 16.

1547. A római katolikus egyházi fõgondnok, Müller Tamás elmondta, hogy bár a közvéleményben az terjedt el, miszerint az egyház tiltakozik a belvárosi épületek felújítása ellen, ez nem felel meg a valóságnak. A tiltakozás arra vonatkozik, hogy az egyházat nem értesítették a felújítási akcióról, errõl csak akkor szerzett tudomást, amikor az állványokat felhúzták. A Szentegyház utca (Iuliu Maniu u.) 2. sz. épület mûemlék, felújítása különleges feltételeknek kell hogy megfeleljen, ezekrõl a polgármesteri hivatal nem tárgyalt a tulajdonossal, a katolikus egyházzal. Az egyház egyelõre nem rendelkezik azzal a 18 millió lejjel, amibe a felújítás kerül, de a költségekhez hozzájárul, akárcsak az épületben mûködõ üzlethelyiségek.
Sz.K.: A katolikus egyház nem gáncsoskodik a felújítási munkálatokat illetõen. Sz VII/148. 1, 4.

1995.aug.2.

1548. A bukaresti lapokban megjelent az a hír, hogy Ana Potcoava állítólag kijelentette: a Caritas igazgatójának, Ion Stoicának dúsgazdag fivére visszafizeti a károsultaknak az elvesztett összeget. Potcoava most helyesbít, õ ilyet nem mondott, csak azt közölte a lapokkal, hogy tárgyalt Stoica feleségével, aki sajtóértekezleten be akarja jelenteni, miképpen kártalanítják azokat, akik vesztettek a Caritason.
Vasile Moldovan: Ana Potcoava kijelenti: Az Evenimentul zileiben megjelent kijelentést nem én tettem. AdC VII/1446. 15.

1549. Funar és a megyei tanfelügyelõség között elmélyült a konfliktus, továbbra is ki akarja lakoltatni ezt az intézményt a városházáról. Funar az ez elleni tiltakozással kapcsolatban megjegyezte: "Nagyon különös, hogy a bérlõknek követeléseik vannak a tulajdonossal szemben. Ez az RMDSZ munkastílusa." [Ez utalás arra, hogy Funar a magyarokat bérlõknek nevezte Romániában.] A tanfelügyelõség számára biztosítandó lehetséges helyiségek között továbbra is szerepel a Brassai Líceum. Funar azt mondta, hogy ott nagyon jó helyen lenne.
Brigitte Indries, Vasile Magradean: Gheorghe Funar nagytakarítást végez a polgármesteri hivatalban. Mt VI/1265. 1.

1550. A Kálvária-templom történelmi emlékmû, most visszakapta a római katolikus plébánia, miután lejárt az a bérleti szerzõdés, melynek alapján ideiglenesen az ortodox egyháznak engedték át. Ismeretlen tettesek súlyos rombolásokat végeztek rajta, lebontották a templom kerítését, lefejezték a kápolna szobrait, sírköveket borítottak fel, kidöntötték és kalapáccsal szétverték a keresztút keresztjeit. Errõl tud a rendõrség, hiszen bejelentették, de nem történt semmi. Funar korlát nélküli lépcsõt építtetett a domb oldalán a templomhoz (amikor az még ortodox templom volt), most a katolikus plébánia fémkorlátot állított a lépcsõhöz, mivel az idõsek nehezen tudnak felmenni rajta. Legutóbb Funar aláírásával felszólítás érkezett a Kálvária plébánosához, ebben az áll, hogy kétmillió lejjel büntették õket a korlát felállításáért. Kádár István plébános megkapta a törvényszéki idézést.
Plesa Vass Magda: Korlát és hatalom. Sz VII/149. 3.

1995.aug.3.

1551. A polgármesteri hivatal sajtóirodája közleményt adott ki arról, hogy a tanfelügyelõséget kiteszik a városháza épületébõl. Továbbra is a Brassai Líceum épületében akarják elhelyezni, ugyanis - a közlemény szerint - itt csak egy váltásban tanítanak, s az iskola a termek egy részét átengedte az Unitárius Egyháznak, az RMDSZ-nek és a MADISZ-nak. [Az állítás nem felel meg a valóságnak, az iskola épülete az Unitárius Egyház tulajdona, s a püspöki hivatal az akkori kikötések szerint itt mûködik az államosítás óta; sem az RMDSZ, sem a magyar diákok szervezete nem foglal el egy termet sem.]
A polgármesteri hivatal sajtóirodája: A tanfelügyelõség már nem mûködik a városháza épületében. AdC VII/1447. 1, 16.

1552. A DP/PD Kolozs megyei sajtóirodája aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az RNEP/PUNR-n belül egyesek dühödt harcot indítottak az oktatási törvény ellen, egészen más okból, mint az RMDSZ. A közlemény szerint visszatetszést váltott ki az a levél, amelyet Funar Iliescunak küldött, s "amelyben a nyelvi erõszak és a hatalom felé a fenyegetõzés (ronda és végeláthatatlan zsarolás!) nagy port kavart fel". Funar nem akarja elveszteni azokat a választóit, akikre jó benyomást tett a kolozsvári polgármester támadása az oktatási törvény - kizárólag annak a kisebbségek nyelvén folyó oktatásra vonatkozó fejezete - ellen.
A kolozsvári DP sajtóirodája: A DP "aggódik" az RNEP-en belüli egyenetlenkedés miatt. AdC VII/1447. 4.

1553. Fotót közöl a lap, kommentárral. A Hajnal negyedben Ali Entara török üzletember megvett egy élelmiszerüzletet. Ki is írta rá a nevét, ami nagy felháborodást váltott ki az ott lakókban. Úgy értékelték ezt, hogy ezzel elkezdõdik a kétnyelvû feliratok bevezetése Kolozsváron. A képen látszik, hogy az addigi "Alimentara" feliratból levettek egy betût, az "m"-et, így lett belõle Ali Entara.
N. Petcu: Botrány az Alimentáránál. AdC VII/1447. 15.

1554. A polgármesteri hivatalban egyetlen cég vállalta, hogy kiadja Kolozsvár város monográfiáját, az SC Studia Impex SRL., amely Rómában akarja kinyomtatni a könyvet. Nicolae Ruja alpolgármester azt mondta, hogy nem volt szükség licitálásra, bárki jöhetett felajánlással. Egyelõre 30 millió lej elõleget kapott a cég, a teljes összeg 90 millió lesz, s ezt a helyi költségvetésbõl állják. A városi tanács azonban még nem szavazott róla.
V. Magradean: A kolozsvári polgármesteri hivatal a város monográfiáját ... Rómában nyomatja ki. Mt VI/1266. 1.

1995.aug.4.

1555. A Caritas igazgatójának, Stoicának a felesége, Helene bejelentette: "Az Evenimentul zilei meglepetésszerûen azt közölte, hogy több milliárd lej áll rendelkezésemre, s ebbõl vissza tudom fizetni az összegeket, holott nincs semmiféle testvér, aki átvette volna a Caritas üzletét, nem igaz, hogy valamilyen testvér jön nyugatról és van pénze." A Caritasnak nincs egy banija sem.
Marius Focsanu: A sajtó minden spekulációja ellenére / Helene Stoica kijelentette: "Nincs egy bani sem a Caritasban". Mt VI/1267. 1.

1556. Az SZP/PS kolozsvári szervezte nevében az a vélemény jelent meg, hogy vannak erõk, amelyek feszültséget akarnak teremteni a románok és magyarok között. Ennek eloszlatása érdekében szükségesnek tartják közös román-magyar kulturális, vallási, politikai akciók szervezését, továbbá hogy mondjanak le a kölcsönös sértegetésrõl, vádaskodásról. E tekintetben fontos feladat hárul az oktatásra, a fiatalokat az emberi szolidaritás szellemében kell nevelni, vissza kell verni mindenféle szeparatizmust, etnikai gyûlöletet.
Alexandru Rus: A kolozsvári Szocialista Párt véleménye szerint / A jelenlegi erõk megpróbálnak feszültséget teremteni a románok és magyarok között. Mt VI/1267. 2.

1995.aug.5.

1557. Funar találkozott az RMDSZ helyi vezetõivel annak az ingatlannak az ügyében, amelyben most az RMDSZ székháza van. A Fürdõ (Pavlov) utcai épületet protokoll célra akarja felhasználni a prefektúra. Már felhívta a polgármesteri hivatalt, intézkedjen, biztosítson más helyet a bérlõknek. Mikó Lõrinc városi tanácsos azt mondta, hogy az RMDSZ-nek öt évre szóló érvényes bérleti szerzõdése van, de szívesen kiköltözik, ha megkapja azt a Deák Ferenc (Eroilor) utcai épületet, amelyre törvényesen joga van.
Székely Kriszta: Új fedél az RMDSZ felett? Sz VII/152. 1.

1558. Zanc azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy választási csalással került be a parlamentbe. Az RMDSZ etnikai szövetség, egy sorba állítható a többi romániai etnikai szövetséggel, így nem vehetett volna részt a választáson. Ennek ellenére - mondta Zanc -, ez a szövetség úgy viselkedik, mint egy totalitarista párt, felvállalta a magyarság kizárólagos képviseletét. Az RMDSZ olyan, mint mondjuk az Avram Iancu Társaság vagy valamilyen lakóbizottság.
***: Választási csalással vádolja az RMDSZ-t Kolozs megye prefektusa. Sz VII/152. 15.

1559. A Kolozs megyei Kõrösfõn (Izvorul Crisului) Vasváry Pál-emlékmûvet avattak. Most a község polgármesterét, Kovács Jánost egymillió lejre büntették, mivel ez engedély nélkül történt. Victor Constantinescu, a megyei tanács elnöke 1,8 millió lejjel büntette Péntek Lászlót is, aki az emlékmûvet elkészítette. Az indok az, hogy közterületen állították fel a román nép gyilkosára emlékeztetõ mûvet.
Emil Stanciu: Vasváry Pál illegalitásban. AdC VII/1449. 1.

1560. Funar levelet írt Natanya izraeli város polgármesterének azzal kapcsolatban, hogy Yehoshova Weintzenblum rabbi kijelentette: nem adják vissza az oda került értékes tárgyakat, sõt kéri a kolozsvári múzeumot, járjon közbe annak érdekében, hogy a többi izraeli tulajdont képezõ értéktárgyat is megkapják. Funar sajnálatát fejezi ki emiatt, szerinte ezeket az értékeket Romániában találták meg, s csak kölcsönadták Natanya városnak. Szerinte ezek a kincsek a kolozsvári városi múzeumot illetik meg.
M. Tripon: Gheorghe Funar közbenjár Natanya város polgármesterénél a kincsek helyzetének tisztázásáért. AdC VII/1449. 1.

1561. Funar ki akarja üríttetni a Fürdõ (Pavlov) utcai épületeket, ahol az RMDSZ székháza, a KDNPP/PNTCD székháza, az Egyetemi Sportklub, a Népi Mûvészeti Iskola van. Az RMDSZ tanácsosa, Mikó Lõrinc 9 helyiségbõl álló székházat kért, ahol helyet kap a három kolozsvári honatya irodája is. Funar azt állította, hogy ez túlzott követelés. Az említett épületekbõl a vendégek fogadására alkalmas helyiségeket akarnak csinálni. [A diktatúra alatt is erre szolgáltak, itt szállt meg Ceausescu is.]
V. Magradean: Gheorghe Funar "kisepri" az RMDSZ és a KDNPP székházát. Mt VI/1268. 1.

1562. Victor Dragoi fõtanfelügyelõ elmondta, hogy a tanfelügyelõség nem dolgozik, az 56 alkalmazott szanaszét van, mivel Funar nem engedi mûködni az intézményt a városháza épületében. Dragoi szerint "Gh. Funar durván megfojtotta az tanfelügyelõség mûködését, ez súlyosan sérti a román tanügyet és a több mint 9000 kolozsvári tanerõt." [A helyzet groteszk voltát az adja, hogy Dragoi egyike a magyarfalóknak, aki mindent megtett a magyar tannyelvû iskolák ellen Kolozsváron, most pedig politikai okok miatt - azért, mert nem az RNEP-et, hanem az RTDP-t támogatja - ugyanúgy szenved, mint azok, akik tõle szenvednek.]
V. Magradean: "Jelenleg a kolozsvári tanfelügyelõség nem tevékenykedik". Mt VI/1268. 1.

1563. Funar a tanfelügyelõséget a városházáról most oda akarja áthelyezni, ahol az egyetem gazdaságtudományi kara mûködik. Az egyetem prorektora, Ioan Coman kijelentette: "Ha átadjuk a Tanítók Házát [ez a régi neve annak az épületnek, ahol a gazdaságtudományi kar van], akkor azt hiszem, nem marad más hátra, mint hogy az Avram Iancu-szobornál vagy a Mátyás-szobornál tartsuk az elõadásokat."
Calin Taut: A gazdaságtudományi karnak nem marad más, mint hogy az órákat az Avram Iancu-szobornál vagy a Mátyás-szobornál tartsa. Mt VI/1268. 1.

1995.aug.9.

1564. A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a magyarok megemlékeznek a románok olyan ellenségeirõl, mint Daday Loránd, Jósika Miklós, Wass Albert, Orbán Balázs, Teleky Béla, Kossuth Lajos s legutóbb Vasváry Pál. Felszólítják az RMDSZ képviselõit: "tárják fel és nyilvánosan ismerjék el, hogy az általuk megünnepelt személyek milyen végzetes szerepet játszottak a románok, a civilizáció és az egyetértés eszméje elleni harcban".
Vatra Romaneasca, Kolozsvár: Emlékmûvek azoknak, akik fegyverüket a románok ellen irányították. AdC VII/1451. 4.

1565. A Rézmûves család a kolozsvári polgármesteri hivatal elõtt éhségsztrájkba kezdett. A cigányok erdélyi föderációjának elnöke és alelnöke állást foglal Funar ellen, aki tétlenül nézi e cigánycsalád helyzetét. [Kitették lakásukból, most az utcán, sátorban laknak.] A két cigány vezetõ állítja: nem ez az elsõ eset, amikor a polgármester igazságtalanul jár el cigányokkal szemben.
Lucian Bozsodi, Ioan Butiu: Közlemény. AdC VII/1451. 16.

1995.aug.10.

1566. Kolozsváron megrendeznek egy nemzetközi folklórfesztivált. Erre jelentkeztek Macedóniából is. Nota Makrygianni egy görögországi folklórszövetség nevében Funarhoz fordult, azt kérte, hogy Macedónia, még ha szerepel is, ne használhassa zászlaját ezen a fesztiválon, mivel Görögország nem ismeri el ezt az országot. Funar erre azt válaszolta, hogy tiszteletben tartja Görögország álláspontját Macedónia ügyében, de a politikai viták maradjanak meg diplomáciai jellegûeknek, ne érintsék az ilyen rendezvényeket.
M. Tripon: Funar polgármester megint beavatkozik a nemzetközi viszonyokba. AdC VII/1452. 1.

1567. A Vatra Romaneasca egyik kolozsvári vezetõje elemzi a szervezet munkáját, azt állítja, hogy a Vatra most nem lép fel ugyanolyan eréllyel a magyarok fondorlatai ellen, mint megalakulásakor. Aktivitásra szólítja fel a tagokat. Szerinte a Vatra nem maradhat passzív szemlélõje annak, amit az RMDSZ mûvel, nem szabad megengedni, hogy legyenek románok, akik támogatják az RMDSZ-t.
Petru Prunea: Vatra Romaneasca, hol vagy? AdC VII/1452. 5.

1568. A városi tanács ellenzéki tanácsosai össze akarják hívni a városi tanácsülést, hogy megtárgyalják Funar önkényeskedését. A polgármester olyan intézkedéseket hozott a tanfelügyelõség kilakoltatására, amelyeket nem beszélt meg a tanács. Bogdan Cerghizan parasztpárti tanácsos elmondta: Funar kijelentése, mely szerint azért van szükség azokra a helyiségekre, amelyekben most a tanfelügyelõség van, mert a polgármesteri hivatal alkalmazottainak a száma növekedett, nem felel meg a valóságnak, ugyanis ezeknek az embernek nincs szükségük irodákra, mivel parkõrök.
V.M.: Az ellenzék tanácsosai össze akarnak hívni egy városi tanácsülést. Mt VI/1268. 1.

1995.aug.11.

1569. Iuliu Pacurariu, a DP/PD helyi szervezetének elnöke már a választásokról szól. Szerinte Kolozsváron a DK/CD és a DP között jó kapcsolat van, s így közös jelöltjük eredményes választási csatát folytathat az RNEP/PUNR jelöltjével. "Ha Funar jelölteti magát - mondta -, akkor könnyû dolga lesz az ellenzéknek." Szerinte a DP vesztett ugyan népszerûségébõl, de a helyhatósági választásokon nem a párthoz tartozás, hanem a személy a fontos.
Caius Chiorean: A kolozsvári ellenzék nevében / Iuliu Pacurariu odaveti a kesztyût Gheorghe Funarnak. AdC VII/1453. 1.

1570. Iuliu Pacurariu azt állítja, hogy Zanc elkezdte a megye "ertédépésítését" [RTDP/PDSR], szerinte a prefektus az oktatásban, a vállatoknál az igazgatókat arra kényszeríti, hogy lépjenek be az RTDP-be. Pacurariu szerint a DK/CD-vel történt megegyezés alapján sikeresen indulnak a kolozsvári polgármester-választáson.
V. Magradean: Iuliu Pacurariu: "Grigore Zanc megkezdte Kolozs megye »ertédépésítését«." Mt VI/1270. 3.

1571. A Brassai Líceum igazgatónõje levélben veri vissza Funar állításait. Abban az épületben, ahol a líceum mûködik, csak 2/3 rész az iskoláé, 1/3 az Unitárius Egyházé. Az iskolai részben kizárólag oktatási célra használják a helyiségeket. Az iskola területén nem voltak és nincsenek termek, szobák, amelyeket politikai szervezetek bérelnének, miként azt Funar állította. Az sem felel meg a valóságnak, hogy csak egy váltásban mûködne az iskola. 35 tanterem van, s ezekben három váltásban folyik a tanítás.
Cucu Imola: A Brassai Sámuel Elméleti Líceum levele. Sz VII/156. 4.

1995.aug.12.

1572. A polgármesteri hivatalban egyetértés alakult ki arról, hogy a tanfelügyelõséget a városházából a Tanítók Házába költöztetik. Emiatt elmélyült a konfliktus Funar és az egyetem között, hiszen ez az épület az egyetem rendelkezésére áll. A polgármesteri hivatal vádakat fogalmazott meg Andrei Marga rektor ellen, aki állítólag akadályozza a probléma megoldását. [Ezzel lényegében megszûnt az a veszély, hogy a Brassai Líceumba költöztetik a tanfelügyelõséget.]
***: A tanfelügyelõség székhelyéül a Tanítók Házát szemelték ki. Sz VII/157. 1.

1995.aug.15.

1573. A rendkívüli városi tanácsülésen nem jelent meg a tanácsosok java része. Itt kellett volna megvitatni a tanfelügyelõség kilakoltatásával kapcsolatos kérdéseket. Eckstein-Kovács Péter tanácsos a polgármesteri hivatalt hibáztatta amiatt, hogy nem szervezte meg az ülést. A többi ellenzéki tanácsos úgy vélekedett, hogy az RNEP/PUNR és az RTDP/PDSR tanácsosai szabotálták a gyûlést. Azt állítják, hogy Mircea Gavrila parasztpárti tanácsos aláírását hamisították. Funar ebben az ügyben az ügyészséghez fordul.
V. Magradean: Az ellenzék tanácsosai az RNEP és az RTDP tanácsosait vádolják amiatt, hogy szabotálták a helyi tanács ülését. Mt VI/1272. 1.

1574. A fõtéri régészeti telepen továbbra is lapátolnak a kiskatonák, északi irányba haladva. Látszik a háborús idõkben épített víztároló betonfalának megmaradt része, de több mint háromméteres mélységben valamilyen épület maradványa is. Az ásatások - bár a templom és a szobor irányában folynak - egyelõre nem veszélyeztetik azokat.
B.Zs.: Tovább ásnak a Fõtéren. Sz VII/158. 1.

1575. Nicolae Ruja alpolgármester szabadkozott amiatt, hogy a rendkívüli városi tanácsülést nem lehetett megtartani. Azt állította, hogy mindent szabályszerûen elõkészítettek. A polgármesteri hivatal és a tanfelügyelõség között annyira elmérgesedett a viszony, hogy az intézmény alkalmazottait be sem engedik az épületbe. A cikkíró szerint Funart felelõsségre lehet vonni, mert visszaélést követett el azzal, hogy megakadályozta egy közintézmény munkáját.
Székely Kriszta: Szabotálták a rendkívüli tanácsülést. Sz VII/158. 1.

1995.aug.16.

1576. Ragnar Angeby, Svédország bukaresti nagykövete Kolozsváron tárgyalt az RNEP/PUNR-vel, az RMDSZ-szel, a város vezetõségével. A találkozók után elmondta: "Véleménycserét folytattam, információkat szereztem, s most jobban értem az itteni interetnikai helyzetet. Azt hiszem, hogy a feszültség nem komoly, meggyõzõdésem szerint megtalálják rá a megfelelõ megoldást. A románok és magyarok ezer éve együtt élnek, s gondolom, továbbra is csendben együtt fognak élni." Ezt is kijelentette: "Való igaz, hogy a finnországi svédeknek anyanyelvû egyetemük van, de nem szükséges itt lemásolni a finn modellt. Azt hiszem, különbözõ megoldások léteznek."
Caius Chiorean: Svédország bukaresti nagykövete Kolozsváron / Egy északi barát. AdC VII/1456. 1.

1577. P. Roman kolozsvári tartózkodása alatt azt nyilatkozta, hogy "miután a DP/PD felkérte az RMDSZ-t, foglaljon állást világosan szélsõségeseinek követeléseivel és megnyilvánulásaival szemben, de az RMDSZ nem vette figyelembe ezt az elvárást, a DP és az RMDSZ között egyelõre semmiféle kapcsolat nincs". Ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetõségét, hogy a DP és a PSZP/PAC között itt megmutatkozó választási egyezség jó utat mutasson a pártnak.
C. Tulbure: Petre Roman pártja megszakította a kapcsolatokat az RMDSZ-szel. Mt VI/1273. 1.

1995.aug.17.

1578. Molnos Lajos bejelentette, hogy a tanügyi törvény elleni tiltakozásként a polgári engedetlenség eszközéhez folyamodnak. Meg fog történni ez akkor is, ha az RMDSZ országos vezetése ilyen döntés nem hoz. Kolozsváron és minden olyan Kolozs megyei községben, faluban, ahol a magyar egyházaknak templomuk van, istentiszteletet tartanak, imádkozni fognak a tanügyi törvény ellen.
V.M.: A kolozsvári magyarok imádkozni fognak a tanügyi törvény ellen. Mt VI/1274. 1.

1579. A Kolozsvár melletti Füzesmikolán (Nicula) az istentiszteleten jelen volt Funar és P. Roman. Ez utóbbi autogramokat osztogatott imakönyvekre és ikonokra. Ezzel kapcsolatban Funar így vélekedett: "Petre Roman kegyeletsértést követett el; a DP vezetõje részérõl ez magyarázható, hiszen alig 3-4 éve lett ortodox, akkor keresztelték meg az ortodox vallás szerint. Tehát még kiscsoportos, a haza solymai közé tartozik, mint ahogyan ehhez hozzá volt szokva, s mint ahogyan a családjában tanulta. Nem ismeri a nagy ortodox ünnepek ABC-jét. Látszik, hogy hiányzik az elsõ hét év nevelése, látszik, hogy nem tudja, mit jelent a Szûz Mária ünnepe."
V.M.: Autogramokat osztogatva a füzesmikolai templomban / Petre Roman kegyeletsértést követett el - vélekedik Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere. Mt VI/1274. 1.

1580. Marin C. Vilceanu tartalékos tábornok, a kolozsvári milícia egykori vezetõje nyílt levélben fordul Funarhoz. Ebben leírja, hogy õ is rajta van a Funar-féle "feketelistán", a kilakoltatandók között. Ennek elõzménye az volt, hogy levelet küldött Zancnak, amelyben védelmébe vette azokat, akiket a polgármester a fölös lakterület miatt ki akar lakoltatni. [Ezek szinte kizárólag magyarok.] E levél után került fel õ is a listára. "...javasoltam Gavra képviselõ úrnak - írja -, legyen visszafogottabb és késztesse visszafogottságra Funar urat is a magyarokra vonatkozó kijelentéseiben és nyilvános nyilatkozataiban." Az említett listán a második helyre került. "A polgármesterhez közel álló személyek szerint ha magyar volnék, az elsõ helyen lennék, így mégis elõnyben részesítettek" - gúnyolódik a levélíró. Bejelentette, hogy indul a következõ polgármesteri választáson Kolozsváron.
Vilceanu C. Marin: A polgármester úr címére / Nyílt levél. Mt VI/1274. 2.

1581. Az RNEP/PUNR sajtóirodája P. Roman-ellenes közleményt jelentetett meg. [Hanghordozása parlagi, személyeskedõ, P. Romant egyszerûen "Petrica"-nak titulálja.] Ebben ez áll: "Péterke foglalkozik az RNEP-pel is. Mennyi tudatlanság, uraim. Elfelejtette, hogy csak két NMF-es képviselõje van a 11 erdélyi megyében? A következõ választáson nem lesz egy sem. Tudja meg õ is, szegény, hogy Gheorghe Funar úr már birtokolja a választók 45 százalékának bizalmát, míg az NMF-re csak 3 százalék szavaz." [Hasból vett adatok Funar népszerûségére vonatkozóan.]
Az RNEP sajtóirodája: Az NMF megint megpróbálja becsapni a román parasztokat. Mt VI/1274. 2.

1995.aug.18.

1582. Az RMDSZ-en belül mûködõ RMKDP Kolozs megyei választmánya nyilatkozatban felsorolja azokat a feltételeket, amelyek szerintük szükségesek a román-magyar alapszerzõdés megkötéséhez. Ilyenek: a történelmi kiegyezés nem valósítható meg kényszer útján, ehhez konszenzus kell. A feleknek tisztázniuk kell alapvetõ érdekeiket, a szerzõdés nem szolgálhatja kizárólag az egyik fél érdekeit. Egyetértésre van szükség az összes tartalmi kérdésben. Új etikai normarendszer kell, amelyet mindkét fél tiszteletben tart. A történelmi kiegyezésért kezességet kell vállalniuk a fontosabb európai szervezeteknek.
Az RMKP Kolozs megyei választmánya: Az alapszerzõdésrõl. Sz VII/161. 3.

1583. Adrian Paunescu Kolozsváron is megtartja a "Totusi iubirea" ["Mégis szeretet"] címû mûsorát. Ez alkalommal Zanc véleményt mondott Paunescuról. Azt állította, hogy Paunescu "Irodalmi mûsora olyan jelenség, amelyet nagyon kedvel a közönség, minden elismerésem az iránt, ami ösztönzi a nemzeti értékeket és kultúrát, így kedvemre van, hogy beszélgessek Paunescu úrral, ha erre lehetõséget ad". [Ez a mûsor kísértetiesen hasonlít a Cantarea Romaniei elnevezésû, a diktátor idejében tartott nagy nacionalista kampányhoz.]
Brigitte Indries: Grigore Zanc dicséri Adrian Paunescut. Mt VI/1274. 1.

1995.aug.19.

1584. A Kolozsváron tartózkodó Adrian Paunescu sajtóértekezleten ezeket mondta: "A Nagy-Románia Párt és a Román Kommunista Párt összetévesztése szándékos. [...] Én azt hiszem, hogy Nicolae Ceausescut nem azért ölték meg, mert kommunista volt, s nem ezért kellett gyûlöletessé válnia a mostani sajtóban, hanem mert román volt." Iliescuról az a véleménye, hogy nem volt eléggé erélyes a nemzeti kérdésben, hibázott, hogy Tõkésre hallgatott.
***: Adrian Paunescu sajtóértekezlete. AdC VII/1459. 16.

1995.aug.22.

1585. A lap bemutatja Kolozs megye címerét, amelyet egy képzõmûvészeti fõiskolás készített el és megyei szinten elfogadtak. A címer négy részre oszlik: felsõ bal oldalán a Romulust és Remust tápláló capitoliumi farkas van, felsõ jobb oldalán különös elrendezésben búzakalászok, alsó bal oldalán az egyetemet jelképezõ könyv, alsó jobb oldalon pedig a Mihai Viteazul pecsétjén szereplõ két oroszlán. [Jellemzõ, hogy a címer semmiben sem emlékeztet arra, hogy itt mások is éltek/élnek és alkottak/alkotnak, mint a románok.]
***: Kolozs megye címere. AdC VII/1460. 6.

1995.aug.23.

1586. Miután az RNEP/PUNR kolozsvári sajtóirodája külvárosi hangú ironikus támadást intézett a KDNPP/PNTCD ellen, most a kereszténydemokraták itteni szervezete válaszol erre. Védelmébe veszi Bogdan Cerghizan ellenzéki városi tanácsost, akit az RNEP sajtóirodája "marhadoktornak" titulált. [Állatorvosi minõségét gúnyolva.] A nyilatkozat tiltakozik az ellen is, hogy az egész ellenzéket támadták, ugyanis tanácstagjait holmi "gyülevészeknek" nevezte az RNEP sajtóirodája. Ez az egységpárti hangnem, amely tulajdonképpen a párt választási hadjáratának része, nem fogja megtéveszteni a választókat, akik tudják, kik támogatták a Caritas aljasságait.
Ionel Chicinas: A KDNPP válaszol az RNEP támadásaira. AdC VII/1461. 1.

1587. Az NRP/PRM szamosújvári szervezete a kolozsvári lapban tiltakozik az ellen, amit Verestóy Attila a román tévé egyik adásában mondott. Az RMDSZ szenátora kijelentette: "a társadalomnak hasznos szakembereket akarunk képezni s ezt anyanyelven lehet leginkább". A tiltakozó szövegben megkérdik: melyik társadalomnak, ha nem veszik figyelembe, hogy Romániában az államnyelv a román? A magyarok, akik román nyelven tanulnak, ugyanolyan jól érvényesülnek, mint a románok.
PRM Szamosújvár: A szavak kiforgatásának mûvészete. AdC VII/1461. 16.

1588. Az Országos Szövetség Románia Megmentéséért (UNPSR) pert indított Funar ellen, mivel része volt a Caritas-akcióban. A vád az, hogy visszaélt az emberek bizalmával és becsapta a lakosságot. A tárgyalás augusztus 22-én lett volna, csakhogy sem Ion Stoica, a Caritas vezetõje, sem Funar nem jelent meg, így elhalasztották szeptember 29-re.
Marius Focsanu: Románia Megmentésének Országos Szövetsége vádolja a kolozsvári polgármestert / Gheorghe Funar nem jelent meg a Caritas-peren. Mt VI/1277. 3.

1995.aug.24.

1589. A Babes-Bolyai Egyetem rektori hivatala válaszol azokra az alaptalan vádakra, amelyeket Funar az egyetem ellen megfogalmazott. Diverziónak nevezi Funarnak és Gavrának az egyetem elleni támadását. Hivatkoznak az egyetemi autonómiára, arra, hogy a tanügyminisztérium, nem pedig a helyi adminisztratív szervek határozzák meg, milyen épületekben folyik az egyetemi oktatás. E támadásnak az okát abban látják, hogy az egyetem vezetõsége nem volt hajlandó engedni az RNEP/PUNR nyomásának, miszerint helyi ellenõrzésnek vessék alá az egyetem nemzetközi tudományos rendezvényeit, nem engedett a demagóg nacionalizmusnak, az egyetem nem vállalta, hogy etnikumközi konfliktus eszköze legyen. Felróják az egységpártiaknak, hogy miattuk van rossz imázsa Nyugaton Romániának. Példaként említik, hogy a göteborgi atlétikai bajnokságon az Eurosport francia kommentátora ezt mondta: egy "atlétanõ Erdélybõl, a vámpírok országából".
Rektori Iroda: A diverzió mint foglalkozás. Mt VI/1278. 2.

1995.aug.25.

1590. A cikkíró elmarasztalja a Brassai Líceumot, mivel itt iratkozhatnak fel azok, akik részt akarnak venni a tanügyi törvény elleni tiltakozó megmozduláson Székelyudvarhelyen. Ez politikai aktus, ezzel egy magyar tannyelvû iskola az RMDSZ céljainak rendeli alá magát s hozzájárul az ország destabilizálásához. A lista megnyitását olyan személyek kezdeményezték, akik nemrég tértek haza az "anyaországból" feltöltött akkumulátorokkal. Kéri a tanfelügyelõséget, intézkedjék ebben az ügyben.
G. Farkas: A tanügyi törvény elleni tiltakozó mozgalom távlatában / Az RMDSZ a Brassai Líceumban folytatja a feliratkozást. AdC VII/1463. 1.

1591. A prefektúra szakemberei kiszálltak Kõrösfõre (Izvorul Crisului), hogy megvizsgálják a Vasvári Pál tiszteletére állított emlékoszlop ügyét. Megállapították: amennyiben nem tesznek eleget annak a döntésnek, hogy az emlékoszlopot el kell távolítani, mert illegálisan emelték, a felelõsöket törvény elé állítják. A helység magyar polgármestere és az emlékoszlop készítõje mind ez idáig nem fizette ki a pénzbüntetést.
V. Magradean: Mivel illegálisan emelték / A kõrösfõi Vasvári Pál-emlékoszlopot le fogják dönteni. Mt VI/1279. 1.

1592. Fred Nadaban ellenzéki városi tanácsos nyílt levélben állapítja meg, hogy Funar és az RNEP/PUNR többi vezetõje igen sok törvénytelenséget követ el. A polgármester önkényesen nem engedi be a városházára a fõtanfelügyelõség alkalmazottait. Törvényes keretek között összehívták a városi tanács rendkívüli ülését, melyet elszabotáltak. A kolozsvári ügyészség nem vette figyelembe az ellenzéki városi tanácsosok jelzéseit az elkövetett törvénytelenségekrõl. Az RNEP úgy értékel, hogy minden, ami eredmény Kolozsváron, az egyedül csak az egységpárt érdeme, holott az egész tanács hozzájárult mindehhez. Különös, hogy az RNEP minden román egységes és egyedüli képviselõjének tartja magát Kolozsváron, tehát monopolizál. A román tanácsos szemére veti Funarnak, hogy a városnak juttatott pénzösszegeket diszkriminatív módon osztja el, megalomániás. Amikor a polgármester a városról beszél, kizárólag csak a pozitívumokat említi, elfeledkezik arról, milyen baklövéseket, visszaéléseket követett el.
Fred Nadaban: Nyílt levél / Gheorghe Funar és az RNEP más tisztségviselõi igen sok illegalitást követtek el. Mt VI/1279. 2.

1995.aug.26.

1593. Az RNEP/PUNR kolozsvári sajtóirodája [ezeket a közleményeket Gavra írja] erélyes támadást indít Tascu ellen, aki többek között egyik cikkében kétségbe vonta az RNEP sajtóirodája által közölt adatot, mely szerint az egységpárt Kolozsváron a választópolgárok 30 százalékának, a megyében pedig 50 százalékának a bizalmát élvezi. A RNEP-es közlemény felmagasztalja Funart: "Funar úr az egyetlen polgármester Romániában - így a szöveg -, aki Kolozsvárt európai várossá alakította." Durván szól P. Romanról [antiszemita kicsengéssel], megállapítja: "Mindenesetre egy katolikusból vagy egy mózeshitûbõl az ördög sem csinál ortodoxot. Hogy mit keresett Niculán, a búcsún, azt csak az ördög tudja."
Az RNEP Sajtóirodája: A "Tascu"-féle immunzavar vagy a vesszõ leprája. AdC VII/1464. 4.

1594. Gheorghe Cosma nyílt levelet írt a megye rendõrfõnökének, a városháza és a prefektúra vezetõségének. (Mivel mind a Mesagerul transilvan, mind az Adevarul de Cluj elutasította a közlését, a Szabadsághoz fordult.) A levélben tiltakozik az ellen, hogy Adrian Paunescu újra elindította a maga "cenaclu"-ját - irodalmi mûsorát -, s Kolozsváron igen zajos szabadtéri elõadást tartott az Avram Iancu-szobornál. A késõ éjszakáig tartó hangzavar csendháborítást jelent és így törvényellenes, de senki nem vonta felelõsségre Paunescut. A román levélíró felteszi a kérdést: vajon ha nem egy szélsõséges párt kért volna engedélyt ilyen rendezvényre, a kolozsvári hatóságok jóváhagyták volna?
Gheorghe Cosma: Nyílt levél Kolozs megye rendõrfõnökének, a városháza és a prefektúra vezetõségének. Sz VII/167. 9.

1995.aug.29.

1595. Funar az RMDSZ által szervezendõ tiltakozó nagygyûlésrõl kijelentette: "Kívánom, hogy az RMDSZ-esek próbálják megrendezni az illegális gyûlésüket, mert akkor biztonságos szállítóeszközöket biztosítunk nekik Szamosújvárra. [Itt van a börtön.] Sajnos csak a bukaresti hivatalos közegek toleranciája miatt történhet olyasmi, hogy egy olyan pártocska, mint az RMDSZ, illegális akciókat szervezzen. Egy olyan pártot, amely nem tartja tiszteletben a törvényeket, nem nevezhetünk demokratikusnak, s ha ilyen törvényellenes akciókat szervez, törvényen kívül kell helyezni. [...] Sajnálatos, hogy sok komoly és felelõs magyar személy engedi magát befolyásoltatni az RMDSZ vezetõitõl, akik ily módon akarják biztosítani elõjogaikat, beleértve azt a nagy fizetést, amelyet az RMDSZ-tagok tagdíjából kapnak."
V. Magradean: Azoknak a kolozsvári magyaroknak, akik részt vesznek a szeptember 8-i nagygyûlésen / Gh. Funar biztonságos szállítási eszközöket biztosít Szamosújvárra. Mt VI/1280. 1.

1596. A Forradalom Igazságáért Szövetség elnöke, Aurel Coltor nyilatkozik arról, hogy a kolozsvári prefektúra visszaéléseket követ el. Így a szövetség hivatalosan birtokolt székházának területét lecsökkentették, most pedig elvitték a bútorokat anélkül, hogy értesítették volna a szervezetet. Ezt úgy értékeli, mint a forradalmárok elleni bosszút. Egy ilyen intézkedés megbecsteleníti a forradalom hõseinek emlékét.
Aurel Coltor: A Forradalom Igazságáért Szövetség elnöke szerint / A kolozsvári prefektúra visszaéléseket követ el. Mt VI/1200. 2.

1597. A Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság kezdeményezte a kolozsvári Fõtérnek világörökséggé nyilvánítását. E célból dokumentáció készült, amelyet elküldtek a Román Nemzeti ICOMOS-bizottsághoz [ez az UNESCO mellett mûködõ nemzetközi szervezet], valamint Jean Luis Luxen fõtitkárhoz. Megkérték az illetékes szakembereket, hogy a helyszínen gyõzõdjenek meg a tér értékeirõl. Nemzetközi egyezmény van arra nézve, hogy a világörökséggé nyilvánított mûemlékeket nem szabad megváltoztatni.
Sz.K.: Felhívás a Fõtér világörökséggé nyilvánítására. Sz VII/168. 1.

1598. Az RNEP/PUNR sajtóirodája útszéli hangon támadja Andrei Margát, a Babes-Bolyai Egyetem rektorát. A szövegben egyebek mellett ez áll: "Az intenzív kezelés lenne az egyetlen mód arra, hogy helyrehozzák ezt a siralmas alakot." Azt állítják a rektorról, hogy az egyetem elmagyarosítása egyedül neki tulajdonítható.
Az RNEP Sajtóirodája: Andrei Marga intellektuális és pszichikai debilitása orvosilag igazolt. AdC VII/1465. 16.

1995.aug.30.

1599. Miután Ionel Roman képviselõ kivált az RTDP/PDSR-bõl, Kolozsváron meghirdette egy új párt megalakítását. Elnevezése: Demokrata Liberális Párt (Partidul Liberal Democrat - DLP/PLD). Bejelentése szerint e pártnak tagjai lesznek nem csak Erdélyben, hanem Bukarestben, Galacon, Krajován és máshol. A kezdeményezõ csoport Kolozsváron mûködik. Szerinte a választásokon már jó eredményeket érhetnek el. [Sikertelen vállalkozás volt.]
Valer Chiorean: Ionel Roman létrehozza a Demokrata Liberális Pártot. AdC VII/1466. 1.

1600. Funar felkéri a Romániában tartózkodó Max van der Stoëlt, látogasson el Kolozsvárra. Az EBESZ politikusát így jellemzi: "újból az RMDSZ és a magyar revizionizmus ügyvédjeként jött Romániába, beavatkozik a belügyekbe, azért harcol, hogy ne alkalmazzák a román parlament által elfogadott tanügyi törvényt". Felrója Stoëlnak, hogy most, amikor 55 év után a bécsi döntésre emlékeznek Romániában, nem vett részt ezeken a megemlékezéseken, inkább az RMDSZ és a Victoria Palota között ingázik. Kéri, legyen ott Stoël Kolozsváron azon a gyûlésen, amelyen megemlékeznek arról, hogy a mai RMDSZ-esek szülei több százezer román és 150 000 zsidó ellen atrocitásokat követtek el.
Gheorghe Funar: Meghívó Max van der Stoël úrnak. AdC VII/1466. 1.

1601. A Vatra Romaneasca helyi szervezete emlékeztet az 55 évvel ezelõtti eseményekre, amikor Magyarország elfoglalta Erdély északi részét. "A Bécsben elért sikertõl megmámorosodva - írják -, a területet elfoglaló és az elszakított erdélyi részben élõ magyarok nagy része a legszörnyûbb és legbarbárabb módon, az antidemokratikus nagyhatalmak akaratából védtelenül maradt románok és zsidók elleni erõszakkal, azok legyilkolásával »ünnepelték« a gyõzelmet." A magyarok nem tanultak a múltból, a szélsõségesek most is felkarolják a revizionista eszméket.
Vatra Romaneasca, Kolozsvár: Megemlékezés az 55 évvel ezelõtti tragikus eseményekrõl az elfoglalt Erdélyben. AdC VII/1466. 1.

1602. A városi tanács önkényesen ad ki építkezési engedélyeket. Erre egy példa: az 1918. december 1. utca 8. számú házára emeletet akart húzatni a benne lakó Tóth József, a városháza viszont nem engedélyezte, lévén államosított ház. Ezután Oltean Vasile, aki nem is ott lakik, megkapta az engedélyt az emelet építésére, anélkül hogy a ház tulajdonosa, akinek vissza kell juttatni az épületet, errõl tudott volna.
Marius Focsanu: Az államosított házak törvénye feszült légkört teremt. Mt VI/1281. 3.

1603. Andrei Marga válaszol az RNEP/PUNR ellene és az egyetem ellen indított támadására. Utal arra a durva kijelentésre is, amelyet az RNEP sajtóirodája tett, miszerint kezeltesse magát az ideggyógyászaton, s megállapítja: azokat, akik ezt a megállapítást tették, éppen az egyetem lélektani katedrája és a pszichiátriai klinika vizsgálta ki. [Utalás arra, hogy választások idején Funart valóban beutalták az ideggyógyászatra.] A rektor szerint az RNEP részérõl paranoiás megnyilvánulás az ilyen hangnemû támadás, így értelmetlen komoly vitát folytatni róla.
A. Taut: "A kérdések ilyen paranoiás kezelésével szemben nem lehet semmit sem tenni". Mt VI/1281. 3.

1995.aug.31.

1604. A bécsi döntés 55. évfordulóján megemlékezés volt az Avram Iancu téren, majd a Hõsök Temetõjében koszorúzás. Az RTDP/PDSR és az RMDSZ (s más politikai alakulatok) nem helyeztek el koszorút.
V.M.: A bécsi diktátum 55. évfordulóján a megemlékezésen / Az RTDP és az RMDSZ nem helyezett el koszorút a Hõsök Temetõjében. Mt VI/1292. 1.

1605. Livu Medrea szerint az RMDSZ terrorista szervezet, mindaz, amit tesz, megismétli a boszniai forgatókönyvet, ahol enklávékat hoztak létre s ezek a konfliktus forrásává váltak. Ha Romániában is sikerül az enklávékat megteremteni, akkor háborúskodás tör ki a románok és magyarok között. Az RMDSZ arra törekszik, hogy Erdély is Boszniává váljék.
V.M.: Liviu Medrea kolozsvári alprefektus véleménye szerint / "Az RMDSZ terrorista szervezet, Erdélyt át akarja alakítani újabb Boszniává". Mt VI/1282. 1.

1606. Ioan Tanase, az NRP/PRM kolozsvári képviselõje interjúban elmondta, hogy az RMDSZ-nek a tanügyi törvény elleni tiltakozása alaptalan, durva hazugság, hogy a kisebbségek az oktatásban jogfosztottak. A tanulókat az RMDSZ manipulálja, rá akarja venni õket arra, hogy japánsztrájkba kezdjenek a tanévkezdéskor. Az RMDSZ Budapest eszköze. Arra a kérdésre, vajon Funar az egyik legnagyobb ellensége-e az RTDP/PDSR-nek, azt válaszolta, hogy ez a kérdés meglepi, hiszen az egységpárt eddig nem egy kormánytisztséget kapott. A következõ helyhatósági választásokra nézve megjegyezte, hogy ha az ellenzék Funarnál jobb polgármesterjelöltet talál, akkor a nagyromániás vezetõk a tagságukra bízzák, kire szavazzanak. De nem hiszi, hogy Funarnál jobb polgármester akadna.
Vasile Magradean: "Azokat a gyerekeket, akik japánsztrájkba lépnek, az RMDSZ manipulálja". Mt VI/1282. 1, 3.

1995.szept.1.

1607. Az Erdélyi Történelmi Múzeum kilencmillió lejes támogatást kért a kolozsvári Karolina téri és a Zenelíceummal szembeni, valamint a Caragiale-parkban folytatott ásatásokra. Mivel itt értékes leleteket találtak, Molnos Lajos városi tanácsos a tanácsülésen támogatta a kérést. Funar erre még hárommillióval megtoldotta az összeget. Ugyanakkor a tanács nem adott semmiféle anyagi támogatást a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének, nyilván a nevében szereplõ "magyar" miatt.
N.J.: 12 millió ásatásokra, semmi a magyar mozgássérülteknek. Sz VII/171. 1.

1608. A városházán újabb korrupciós esetet lepleztek le. Maria Terec felügyelõt rajtafogták azon, hogy 150 német márka ellenében elengedte az egyik cégnek az 1,8 millió lejes büntetését.
Calin Taut: Újabb korrupciós eset a Városházán. Mt VI/1282. 1.

1609. A bécsi döntés 55. évfordulóján Kolozsváron szimpóziumot tartottak. Ezen Funar határozottan követelte, hogy Magyarország hivatalosan kérjen bocsánatot azokért a gaztettekért, amelyeket 1940-44 között elkövetett Erdélyben. Stefan Pascu is emlékeztetett ezekre az aljas cselekedetekre. Raoul Sorban felhívta a figyelmet arra, hogy az atrocitásokat a magyar állam követte el, hiszen a csendõrség állami intézmény volt. A román újságíró megjegyzi, hogy minden elhangzott elõadás után tízével hagyták el az emberek a termet. Alapvetõ ellentmondás van a között, hogy Iliescu meghirdette a történelmi megbékélést, Funar rendezvényein pedig kipellengérezik a magyarokat.
Mihai Armanca: Míg Iliescu "történelmi megbékélést" akar / Gheorghe Funar olyan "szimpóziumokat" tart, amelyeken a magyarokat kipellengérezik. Mt VI/1282. 1.

1610. Alfred Moses, az USA bukaresti nagykövete a kolozsvári román lapnak kijelentette: nálánál optimistábbnak kell lennie annak, aki azt állítja, hogy Romániában nincsenek etnikai feszültségek. A diákokkal tartott gyûlésen feltette a kérdést: "aki le tudja vezetni családfáját egészen a római légiósokig, akik gyarmatosították Dáciát, álljon fel". Senki nem állt fel.
***: Alfred Moses meghökkenve állapítja meg Teoctist pátriárka és az elhunyt Moses Rosen közötti külsõleges hasonlóságot. Mt VI/1282. 2.

1994.szept.2.

1611. Szõcs Judit, az RMPSZ kolozsvári szervezetének elnöke elmondta, hogy szövetségük nem politikai szervezet. Az ellene hozott büntetõ intézkedés nem jogos. A romániai magyar pedagógusok szervezete különbözõ alapítványoktól felszereléseket kapott, ezeket õ az iskola rendelkezésére bocsátotta, így ellenszolgáltatásként kérhette, hogy a saját nevére várt csatlakozásokat a tanügyi törvény elleni tiltakozáshoz az iskola címére küldjék. A Brassai Líceum titkárnõjének és a román aligazgatónak nem volt köze az akcióhoz, mégis megbüntették õket. Minden ilyen helyi intézkedés ellenére a székelyudvarhelyi polgári fórumra megfelelõ körülmények között eljutottak a kolozsvári résztvevõk.
Sz.K.: A Polgári Fórum kezdeményezõje / Az RMPSZ nem politikai szervezet. Sz VII/172. 1.

1612. Az RNEP/PUNR helyi szervezetének elnöke közleményt jelentetett meg a pártja nevében, ebben megelégedéssel szól arról, hogy Molnos Lajos a városi tanácsban támogatta Funart a kolozsvári ásatásokkal kapcsolatban. Kifejezi reményét, hogy az RMDSZ többi vezetõje országos szinten is végre megérti, hogy Románia a hazája, amely eteti és óvja. [Félremagyarázás, Molnos azzal értett egyet, hogy az addigi ásatások eredményeinek konszolidálását támogassa a tanács, nem pedig azzal, hogy folytassák a Fõtéren a kutatást.]
V.R. Constantinescu: Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos támogatja Gheorghe Funar polgármestert / Közlemény. AdC VII/1469. 1.

1613. Ion Ratiu sajtóértekezleten elmondta, hogy nem lehet tagadni Funar érdemeit urbanisztikai szempontból, de bírálta a városháza egyes pénzalapjainak indokolatlan elosztását. Szerinte a kolozsvári választási kampányban mindezt figyelembe kell venni. A lap ezt úgy értékeli, hogy Ratiu megkerülte a kérdést, nem úgy viselkedett, mint a többi ellenzéki politikus, aki nyíltan támadta a Funar-féle vezetést.
Valer Chioreanu: A kolozsvári sajtóértekezleten / Ion Ratiu nem válaszolt a ... veszélyes kérdésekre. AdC VII/1469. 1, 4.

1614. A megyei tanfelügyelõség szankcionálta a Brassai Sámuel Líceum egyes alkalmazottait. Szõcs Judit tanárnõt, aki a líceumban aláírásokat gyûjtött a székelyudvarhelyi tiltakozó akció támogatására, azzal büntették, hogy áthelyezték a 2. számú líceumba. Doina Iancu aligazgató büntetése: három hónapig 5 százalékkal kevesebb fizetést kap. Kocsis Erzsébet titkárnõt pedig megrovásban részesítették. Az iskola vezetõségét elmarasztalták azért, mert a magyar pedagógusok szervezetét mûködni hagyta a líceum épületében.
Michaela Bocu: A kolozsvári tanfelügyelõség szankciói. AdC VII/1469. 1, 16.

1615. Az RNEP/PUNR kolozsvári szervezete közleményt adott ki, ebben úgy értékelik az RMDSZ tevékenységét, hogy az az ország megcsonkítására irányul. Ezt a következtetést abból vonják le, hogy az RMDSZ privilégiumokat akar a magyaroknak, tervszerû irredenta tevékenységet fejt ki, uszítja a magyar nemzetiségû román állampolgárokat, s ezzel befolyásolja a külföldet. Felhívják minden román figyelmét arra, hogy Magyarország nem akarja õszintén a megbékélést Romániával, ezért mindenkinek készenlétben kell állnia.
V.R. Constantinescu: Az RMDSZ Románia megcsonkításáért tevékenykedik / Közlemény. AdC VII/1469. 1, 16.

1616. Takács Csabát megkérdezte az újságíró, mi a véleménye Funarnak azon tervérõl, hogy a Mátyás-szobrot eltávolítja Kolozsvár fõterérõl. Takács ezt válaszolta: "A kolozsvári polgármester nagyon rámenõsen elkezdte a választási kampányát. Ha erõszakosan el akarja távolítani a Mátyás-szobrot, helyezze át a magyar lakosságot is. Nem fogjuk tétlenül nézni ezt az akciót."
V. Magradean: "A magyarellenes nyilatkozatok csak politikai tõkét teremtenek". Mt VI/1283. 3.

1995.szept.5.

1617. Az RNEP/PUNR Országos Tanácsán megtiltották Ioan Gavrának, a párt alelnökének, hogy a párt nevében nyilatkozatokat tegyen. Funar, miután visszatért a párt országos értekezletérõl, kijelentette, hogy ez a kezdeményezés Kolozsvárról indult el. Gavra ugyanis az RNEP sajtóirodájának spanyolfala mögött olyan polémiákba keverte bele a pártot, amelyek nem váltanak ki kedvezõ hatást a választópolgárok körében.
Valer Chioreanu: Az RNEP Országos Tanácsán / Ioan Gavra alelnöknek megtiltották, hogy a párt nevében nyilatkozzék. AdC VII/1470. 1.

1618. A román nyelvû lap cikkírója szerint az RMDSZ taktikája a következõ: tegyél valamit, ami felbõszíti a románokat, állítsd kész tények elé õket, s mindebbõl teremts politikai feszültséget, amit külföldön is felhasználhatsz. A cikkíró szerint ez történt a kõrösfõi (Izvorul Crisului) eset kapcsán is a kolozsvári magyar nyelvû és magyarországi sajtóban. Magyarországon felkapták a Vasvári-emlékoszlop felállításának ügyét, szólt róla a Kossuth Rádió, a Vasárnapi Újság, s igyekeztek nemzetközivé tenni az esetet. Nem hiányzott ebbõl a kampányból az elítélõ hivatkozás sem Funarra.
G. Farkas: A "kõrösfõi" eset a magyar sajtóban. AdC VII/1470. 4.

1995.szept.6.

1619. Funar visszautasította a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének azt a kérését, hogy építkezésre területet adjanak neki. Az volt az érve, hogy veszélyes precedenst teremtenének, esetleg más magyar szervezetek is ezt tennék, s így folytatódna az, hogy elkótyavetyélik az értékes telkeket a magyaroknak. Felháborította, hogy a mozgáskorlátozottak egymás között magyarul beszélnek az egyesületben, mit szól ehhez egy román, ha betéved közéjük. Eckstein-Kovács Péter tanácsos elmondta, hogy ebben az egyesületben is bárki beszélhet románul, ám ha valaki magyarul megszólal a városházán, nem válaszolnak rá.
Németh Júlia: Területrendezés. Sz VII/174. 3.

1620. Funar az RNEP/PUNR elnökeként közleményt írt alá, ebben elítéli az RMDSZ-t, amely folytatja román- és államellenes tevékenységét, mindenféle ürügyet felhasznál annak érdekében, hogy megcsonkítsa Románia területét, ezt teszi akkor is, amikor nem akarja alávetni magát a tanügyi törvénynek.
Gheorghe Funar: RNEP / Közlemény. Mt VI/1285. 2.

1621. A román cikkíró visszautasítja azt az állítást, mely szerint a Brassai Líceumban nem folyik politikai tevékenység s így alaptalan lenne e régi iskola elleni támadás amiatt, hogy szabályellenesen aláírásokat gyûjtöttek a székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyûlés támogatására. Továbbra is fenntartja a vádakat, annak ellenére, hogy az újság közli fordításban Székely Krisztának a Szabadságban megjelent cikkét, amelybõl világosan kiderül, hogy az RMPSZ (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) nem politikai, hanem civil szervezet. [A botrány kitöréséhez hozzájárult az, hogy a támadók összetévesztették a "D"-t a "P"-vel, s RMDSZ-nek hitték a RMPSZ-t.]
G. Farkas: Újból "Brassai-ügy". AdC VII/1471. 4.

1995.szept.7.

1622. A Babes-Bolyai Egyetem ügyvezetõ elnö