Balázs Sándor - Schwartz Róbert

Funar-korszak Kolozsváron

1992.

1993.

1994.

1995 január  február  március  április  május  június  július  augusztus  szeptember  október  november  december 

1995.

1996

1995.okt.3.

1679. Funar Olaszországban tartózkodik, sajtóértesülések szerint a Belgiumban több terrorakcióért felelõs "Harcoló Kommunista Sejtek" (CCC) levélben üdvözölték õt 46. születésnapja alkalmával. Hasznosnak találták az együttmûködést Funar pártjával, mert az "a CCC-hez hasonlóan harcol a földrész erõszakos gyarmatosítása ellen, amelyet a Washington védnöksége alatt mûködõ NATO hajt végre". Egy francia lap fénymásolatban levelet közöl, amelyben arról is szó van, hogy egy dijoni bankár miként segíti az RNEP/PUNR-t.
***: A koalíciósok perrel fenyegetik Iliescu államfõt. Sz VII/193. 1, 4.

1680. Lazarovici válaszolt a magyar városi tanácsosoknak a Fõtéren folyó munkálatokkal kapcsolatos véleményére. Visszautasítja azt az állítást, mely szerint nincs pénz a feltárás folytatására; nem igaz, hogy tönkre akarják tenni a Fõteret; elutasítja azt az állítást is, mely szerint általános európai értékeket lehet feltárni a Fõtéren, a múzeumigazgató szerint ezek kizárólag a román elõdöknek, a rómaiaknak az alkotásai, s bizonyítják a román õsök évezredes jelenlétét ezen a területen; a régészeti kutatásokkal nem akarnak etnikumközi konfliktusokat teremteni, ezt az RMDSZ teszi. Szerinte az ásatásokat sem õ, sem Funar nem azért kezdeményezte, hogy gödröt ássanak a román-magyar megegyezés útjába, miként azt az RMDSZ állítja. Az egész kutatást apolitikus jellegûnek tartja.
Gheorghe Lazarovici: A múzeum válaszol az RMDSZ-tanácsosoknak. AdC VII/1490. 4.

1681. A Babes-Bolyai Egyetem tanévnyitó ülésén Magyari András prorektor, miután románul köszöntötte az egybegyûlteket, magyarul is akart néhány szót mondani. Matei Basarab, a jogi kar dékánja közbeszólt, udvariatlanságnak tartotta, hogy valaki nem az államnyelven beszél olyankor, amikor vannak, akik nem értik a magyar nyelvet, szerinte az egyetem nem kétnyelvû, így indokolatlan ilyen alkalommal magyarul is beszélni, mi lenne, ha az egyetemen tanuló görög vagy arab nemzetiségû diákok nyelvén is szónokolnának. Ezután tiltakozásul kivonult a terembõl. Magyari úgy replikázott, hogy Romániában kétmillió magyar él, õket nem lehet összehasonlítani a görögökkel vagy arabokkal. Végül magyar nyelvû beszédét nem tudta elmondani.
Horváth Anikó: Elhallgattatták a tanévnyitó magyar szónokát. Sz VII/193. 1.

1995.okt.4.

1682. Demeter János, az RMDSZ önkormányzati fõosztályának vezetõje beszámol arról, milyen elvek alapján képzeli el a szövetség a felkészülést a helyhatósági választásokra. Általában minden olyan városban - így Kolozsváron is -, ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 15 százalékot, az RMDSZ magyar polgármesterjelöltet indít. A kiválasztás kritériumai: a jelöltnek legyen konkrét elképzelése a helység fejlesztésére nézve, jól ismerje a román adminisztrációs szaknyelvet, beszéljen egy európai forgalmú nyelvet, legyenek tapasztalatai a helyi adminisztrációban. A hangsúly a minõségen van.
Sz.K.: Minõségi váltás. Sz VII/194. 4.

1683. Gh. Funar olaszországi látogatása alkalmával felkereste Iosif Constantin Dragant, aki az Antonescu Marsall Liga és Alapítvány elnöke, kérte, hogy támogassa az Antonescu-szobor felállítását Kolozsváron. Ugyanakkor felkérte, legyen a szobrot zsûrizõ bizottság elnöke. Megtárgyalta Dragannal azt is, hogy Kolozsváron állítsák fel Traianus oszlopának hiteles másolatát.
V. Magradean: Gh. Funar fel akarja állítani Kolozsváron Traianus oszlopának mását. Mt VI/1304. 3.

1684. Andrei Marga nyilatkozott a tanévnyitón történt incidensrõl (amikor is nem engedték, hogy a prorektor magyarul beszéljen). Véleménye szerint diverzióról van szó, s ez szoros kapcsolatban áll a közeli rektorválasztással. Már két-három hónapja tapasztalja, hogy az egyetemen egyes kollégáit és a diákokat nacionalista irányban manipulálják. Magyari András prorektor azt állította, hogy Matei Basarab dékánnak a fellépése a magyar nyelvû beszéd ellen nem saját kezdeményezésére történt, valakik legkevesebb ösztönözték erre. V. Puscas, a politika tudományok karának dékánja elítélte Basarab fellépését, szerinte politikai manifesztációnak nincs helye az egyetemen. Nicolae Bocsan a történelem-filozófia kar dékánja szerint nincs semmi kivetnivaló abban, ha magyarul is beszélnek az évnyitókon, hiszen ez így történt 1990 óta.
Calin Taut: Botrány az Aula Magnában / Andrei Marga szerint diverzióról van szó. Mt VI/1304. 3.

1685. A cikkíró (maga is egyetemi tanár) provokációnak nevezi azt, hogy a Babes-Bolyai Egyetem évnyitóján a prorektor magyarul akart beszélni. Ezt összekapcsolja a Magyar Opera magyar feliratával kapcsolatos - szerinte - provokációval. Helyesli, hogy Matei Basarab dékán közbelépett és tiltakozott a magyar nyelvû beszéd elhangzása ellen, csak azt nem érti, miért hagyta el a termet, nem inkább annak kellett volna ezt megtennie, aki provokált?
Petru Prunea: A Babes-Bolyai Egyetemen / Újabb provokáció az egyetemi év ünnepélyes megnyitásán. AdC VII/1491. 1, 16.

1686. A Babes-Bolyai Egyetem sajtóirodája közleményben foglal állást az évnyitón történtekkel kapcsolatban. Matei Basarab gesztusát, amellyel megakadályozta a magyar nyelvû beszéd elhangzását, diverziónak nevezi. [Jellemzõ, hogy ugyanebben a lapban egy másik cikk is diverzióról ír, csakhogy a magyar nyelvû beszédet nevezi annak.] Az egyetemi közlemény kiemeli, hogy vannak tanszemélyzeti tagok, akik szakmai gyengeségeiket, kompetenciájuk hiányát azzal akarják leplezni, hogy nacionalista demagógiához folyamodnak. Az évnyitón jelen voltak külföldiek is, az egyetem vezetõsége igyekezett meggyõzni õket, hogy egy ilyen provokációból nem kell következtetéseket levonni az egyetemen uralkodó légkörre nézve.
A Babes-Bolyai Egyetem magyarázatai / Közlemény. AdC VII/1491. 16.

1687. Döntés született Ioan Stoica perében a Caritas-ügyben. A vádlott a legsúlyosabb büntetést kapta, s ez kétévi szabadságvesztés (amelynek a felét már letöltötte). A kolozsvári városházának okozott kár blöffnek bizonyult, a bíróság elutasította a városháza kérését, hogy térítsék meg a neki okozott kárt.
Vasile Moldovan: A Ioan Stoica-per vége. AdC VII/1491. 1.

1995.okt.5.

1688. Funar levélben fordult a tanügyminiszterhez, kérte, hogy menesszék prorektori állásából Magyari Andrást, aki magyarul akart beszélni az egyetemi évnyitón. Megdicséri Matei Basarab dékánt, amiért megakadályozta, hogy idegen nyelven szóljanak az évnyitón. Szerinte Magyari a román állam költségén tanult és jutott el a hierarchiának erre a fokára, ahol felelõtlenül viselkedett.
***: Gheorghe Funar polgármester felszólítja a tanügyminisztert, menessze Magyari András prorektort állásából. AdC VII/1492. 1.

1689. Funar a városi tanácsülésen kijelentette, hogy a tervezett szobrokat fel fogják állítani a Fõtéren, hiszen pártja benne van a kormányban, így megkap mindenféle miniszteri jóváhagyást. Most tért vissza olaszországi látogatásából; errõl így nyilatkozott: "Róma roskadozik a szobroktól, mégsem háborodik fel senki emiatt." Elmarasztalta az egyetem vezetõségét azért, mert õt nem hívták meg az egyetem ünnepélyes megnyitására, majd hozzátette: "Meg vagyok gyõzõdve, hogy jelenlétem esetén Magyari úr és a hozzá hasonlók távoztak volna, s csak mi románok maradunk a megnyitón."
N.J., K.O.: Szoborhalmozás és prorektorirtás a tanácsülésen. Sz VII/195. 1.

1690. Liviu Medrea nyílt levelet írt Matei Basarab dékánnak, ebben kifejti, hogy megrökönyödéssel vette tudomásul, mi történt az egyetemi évnyitón, feldicséri a jogi kar dékánjának a gesztusát, amikor is félbeszakította Magyari prorektor magyarul megkezdett beszédét. Medrea Basarab tettét úgy értékeli, hogy az egy jó románnak a cselekedete volt.
Liviu Medrea: Az alprefektus "megrökönyödött az egyetemi évnyitón történéntek miatt". Mt VI/1305. 3.

1691. Az RNEP/PUNR kolozsvári szervezete nyílt levélben fordul Zanchoz, felelõsségre vonja a prefektust, miért nem lépett fel határozottan az egyetemi évnyitón történtekkel kapcsolatban, hiszen ott megsértették a román alkotmányt, amikor magyarul is akartak beszélni. Magyari prorektort megrögzött revizionistának, románellenesnek nevezik. Érthetetlennek tartják, hogy a prefektúra mennyire toleráns az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. Zanc nem mond véleményt Matei Basarab dékán gesztusáról, aki tiltakozásképpen elhagyta a termet, nem úgy, mint a prefektus. Nem marasztalja el Andrei Marga rektor cselekedetét sem, aki az esemény után meg nem engedett módon még kezet is fogott a magyar prorektorral.
Az RNEP városi bürója: Nyílt levél Grigore Zanc úrnak. Mt VI/1305. 3.

1995.okt.6.

1692. Kolozsváron tartják az RTDP/PDSR megyei konferenciáját, amelyen megválasztják az új vezetõséget. Zanc úgy nyilatkozott, hogy ez a konferencia megerõsíti pártja önazonosságát. Számbelileg növekedtek, olyan dinamikus szervezetük van, amely feljogosítja õt erre a kijelentésre: "A helyhatósági választások után a kulcspozíciók a mi kezünkben lesznek."
Caius Chiorean: "A helyhatósági választások után a mieink kezében lesznek a közigazgatás kulcspozíciói. AdC VII/1493. 1, 16.

1693. A városi tanácsülésen döntést hoztak arról, hogy Oliver Lustigot Kolozsvár díszpolgárává választják. [Lustig még a Ceausescu-rendszerben sorra írta a zsidóság deportálásával kapcsolatos magyarellenes könyveit.]
V. Magradean: Egy helyi tanács és annak fontos döntései. Mt VI/1306. 3.

1694. Funar bejelentette, hogy levelet ír Birgitte Bardot-nak, ebben meghívja Kolozsvárra. Ezt azért teszi, mert a francia színésznõ nagy állatbarát, s hadd foglalkozzék a kolozsvári kóbor kutyákkal is. A helyi tanácsosoknak azt mondta, meg fogják látni, hogy Bardot elfogadja a meghívást, s együttesen fognak profitálni abból, hogy ez a szép asszony milyen tapasztalatokat szerzett az állatok iránti gondoskodásban.
V.M.: Gh. Funar meghívja Kolozsvárra Brigitte Bardot-t. Mt VI/1306. 1.

1995.okt.7.

1695. Norbert Burger kölni polgármester vezetésével küldöttség látogatott Kolozsvárra, találkozott a városi tanács tagjaival. Funarnak el kellett mennie hivatalos ügyben, ezalatt Boros János tanácsos szólt a kolozsvári magyarellenes megnyilvánulásokról: "Funar - mondta - egy nacionálsovén párt elnöke, s Kolozsváron olyan magyarellenes politika folyik, ami csak az 1933-as németországi zsidóellenes kampányhoz hasonlítható." Burger az anyanyelvhasználat tekintetében sem Franciaországot, sem Németországot nem ajánlotta követendõ példának. Az idõközben megérkezett Funar visszavágott Borosnak: "a kisebbség vesse alá magát a többségnek, örvendjen, hogy a többség védõszárnyai alá veszi" - mondta gúnyosan.
Szabó Csaba: Köln város polgármestere Kolozsváron. Sz VII/197. 1.

1696. Funar bejelentette, hogy a horthysták dühe elõl megmentett, Tordára menekített Traian és Decebal mellszobrot újra felállítják Kolozsváron a Fõtéren. Szoboregyüttest fognak alkotni a capitoliumi farkas szobrával, s mindez azt példázza, hogy a román latinitás székhelye Dacia Superior fõvárosában, a mai Cluj-Napocán volt.
Gheorghe Funar: Traian és Decebal mellszobra visszatér Kolozsvárra. AdC VII/1494. 1, 11.

1697. A Ion Antonescu Liga és Alapítvány kolozsvári szervezete székházat kér a városházától, Funar meg is ígérte, hogy megkapják. Céljuk a Vatra segítségével egy Antonescu-szobor felállítása, s a marsallról akarnak elnevezni egy utcát. Ez a Monostor negyedbe vezetõ mostani Tavasz utca átkeresztelését jelentené. [Ez az út vezet Funar lakásához.] Örömmel vették tudomásul, hogy Funar olaszországi látogatása alkalmával megnyerte Iosif Constantin Dragant ennek az ügynek, aki anyagilag támogatja az akciót. A liga helyi szervezete célul tûzte ki, hogy a Kolozsvár környéki falvakban ismertessék Antonescu hazafiságát.
Flavia Serghie: Ion Antonescu marsall vagy a hõsökre gondolva? AdC VII/1494. 16.

1698. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformja találkozót szervez Kolozsváron, ezt kommentálja a román lap. A cikkíró szerint õk az RMDSZ kemény vonalának képviselõi, élen Katona Ádámmal. Azon csúfolódik, hogy a magyar és nem magyar testvérekkel akarnak dialógust folytatni. Ez provokáció, megrendezett akció, amelynek célja az etnikai feszültségek keltése, a lakosság nyugalmának megzavarása. Ez a csoport szélsõséges, a keresztény-nemzeti ideológia híve, amelynek sötét emlékeit ismerjük a horthysta idõkbõl. Hangsúlyozza a cikkíró, hogy ez a platform igen jó viszonyban van Tõkés Lászlóval.
G. Farkas: Az RMDSZ keményei Kolozsvárra jönnek. AdC VII/1494. 4.

1995.okt.10.

1699. Kölni küldöttség látogatta meg a prefektúrát. Norbert Burger kölni polgármester Klausenburgnak nevezte Kolozsvárt, csak néha mondta azt, hogy Cluj, de Napoca nélkül. Kínos kérdések is felmerültek, így az, hogy a megyefõnökség leváltott számos polgármestert. Ezzel kapcsolatban Titus Olteanu, a prefektúra igazgatója (a hiányzó Zanc nevében) védte az intézményt, azt állította, hogy ezeknek a leváltásoknak nem volt politikai színezetük. A közben megérkezett Funar kifejtette: az ellenzék semmiképpen nem fogja megnyerni a helyhatósági választásokat, teljesen felkészületlen. Szellemeskedve megjegyezte: "A kolozsváriaknak követniük kellene a kölni példát: tizenöt éve ugyanaz a polgármester van hivatalban." A német küldöttség erre csak mosolygott.
Kiss Olivér: A kölni küldöttség a megyefõnökségen. Sz VII/198. 4.

1700. Paul Cheler tábornokot, az Erdélyi IV. Hadsereg parancsnokát furcsa körülmények között leváltották, az újságból szerzett tudomást róla. Most ellentámadásba lendül. Azt nyilatkozta: elvárja a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy adjon magyarázatot minderre, szeretné tudni, kik azok, akik Iliescut az õ leváltására rávették, mert ezek ellen törvényes eljárást fog kérni. Egyelõre a funkciójában marad s felel a hadtestért, amíg valakit ki nem neveznek.
***: A tábornok ellentámadásba lendül / "Még ha a hátsó ajtón kell is távoznom a hadseregbõl, felemelt fejjel teszem". Mt VII/1308. 1.

1995.okt.11.

1701. Miután Boros János városi tanácsos a kölni polgármester látogatásakor elmondta a kolozsvári magyar kisebbség sérelmeit, most a következõ kérdésekre várnak választ tõle: vajon ezt a románellenes megnyilvánulást az RMDSZ készítette elõ? Vajon ez újabb provokáció, amely azt célozza, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától a kis lépések politikájával? Hogyan értelmezi ennek alapján az RMDSZ a román-magyar megbékélést?
Nicolae Ruja: Hihetetlen / Boros János tanácsos újra elénekli a rágalomáriát. AdC VII/1496. 1, 16.

1702. A román szakember elítélõen nyilatkozik Funarnak azon tervérõl, hogy a Fõtéren számos szobrot és emlékoszlopot helyezzenek el. A szerzõ véleménye szerint ez túlzsúfoltságot eredményez, a fõtér végül is nem bazár. Szerinte Traianus Oszlopának a felállítása a Szent Mihály-templom elé azt fogja eredményezni, hogy ez a 40 méteres oszlop nevetségessé válik a 80 méteres templomtorony mellett.
Razvan Givulescu: Tér vagy bazár? AdC VII/1496. 4.

1703. Oliviu Gherman kolozsvári látogatása alkalmával véleményt mondott Funarról, megdicsérte, azt állította, hogy jó gazdája a városnak. Ez feltûnõ, ugyanis elindul a választási kampány, amikor is a két párt (RTDP/PDSR és RNEP/PUNR) szembekerül egymással. Gherman szerint Funar megerõsítette pozícióit a pártjában, így nehezen képzelhetõ el, hogy ne õ maradjon továbbra is a párt élén. Funar is kedvezõen vélekedett Ghermanról, azt állította, hogy szavahihetõ ember.
Caius Chiorean: Gherman-Funar / Híd az RTDP és az RNEP között. AdC VII/1496. 4.

1704. Éhségsztrájkba kezdett Kolozsváron Kádár Attila, így tiltakozik a tanügyi törvény ellen. Ezzel csatlakozott Kozma Szilárd költõ kezdeményezéséhez, aki az éhségsztrájklánc elindítója.
***: Éhségsztrájkba kezdett Kádár Attila. Sz VII/199. 1.

1705. Számos régész vitatja a fõtéri archeológiai kutatások szükségességét, azt állítják, hogy az ókori Fórum nem a mostani Fõtér helyén volt, hanem északabbra. Másfelõl Kolozsváron akárhol végezhetnének régészeti feltárásokat, ugyanazokat a római kori leleteket találnák, mint a Fõtéren.
***: Régészeti leletek Kolozsvár fõterén. Sz VII/199. 1.

1995.okt.12.

1706. Cheler tábornok önkényesnek nevezett nyugállományba helyezése ellen tiltakozik a kolozsvári Vatra, azt állítják, hogy az Erdélyi Hadsereg fõparancsnoka igazi hazafi, az ellenségeink által áhított Erdélynek, ennek az õsi román földnek a védelmezõje. Funar is gyalázatosnak tartotta Cheler felmentését.
***: Vatra-állásfoglalás Cheler tábornok ügyében. Sz VII/200. 1.

1995.okt.13.

1707. A városi tanácsülésen a különfélék között Funar szóba hozta a kolozsvári kóbor kutyák ügyét. Azt állította, hogy a városnak nincs megfelelõ pénzügyi alapja ahhoz, hogy ezeket a kutyákat "emberi" módon eltávolítsa. Ismertette a Brigitte Bardot-nak írt levelet, amelyben egyebek mellett az áll, hogy a város a híres állatbarát francia színésznõtõl vár anyagi támogatást a kóbor kutyák helyzetének megoldására.
Gheorghe Funar: A kolozsvári városi tanács, a kóbor kutyták és Brigitte Bardot. AdC VII/1498. 6.

1708. Funar állást foglal abban a konfliktusban, amely az RTDP/PDSR és az NRP/PRM között kialakult Iliescu elnöknek az amerikai kijelentése és C.V. Tudornak az erre adott válasza miatt. Funar kimondja, hogy fájdalmas a címkézés és az ezekre adott replika, a kölcsönös vádaskodás, s kéri, hogy szûnjön meg ez a szópárbaj. A románok közötti ellenségeskedés csakis Románia ellenségeinek hoz hasznot. Szükség van arra, hogy minden román kezet fogjon egymással.
Gheorghe Funar: Az NRP-RTDP közötti veszekedésbe beleszól Gh. Funar / Felhívás: a vádaskodásoknak véget kell vetni. AdC VII/1498. 1.

1709. Zanc úgy vélekedett Cheler tábornok felmentésérõl, hogy ebben nem volt semmi törvényellenes, mivel az Erdélyi IV. Hadsereg parancsnoka elérte a nyugdíjkorhatárt. Igaz, elõre nem jelentették be a nyugdíjba vonultatását, de egy ilyen elõzetes bejelentés talán megingathatta volna a katonai fegyelmet. Zanc szerint Cheler a civil életben még fontos szerepet játszhat.
Brigitte Indries: Paul Cheler civilként fontos szerepet játszhat. Mt VI/1311. 1.

1995.okt.17.

1710. Paul Cheler tábornok eltávolítása az Erdélyi Hadsereg élérõl furcsa reagálást váltott ki a magas rangú katonatisztben. Elterjedt az a hír, mely szerint a kolozsvári parancsnok valamiféle katonai zendüléssel fog válaszolni erre az önkényes lépésre. Zanc úgy vélekedett, hogy erre nem kerülhet sor, hiszen Cheler már nem aktív katona, s különben sincs erkölcsi alapja egy ilyen akció megszervezésére, és a tisztek sem követnék. A tábornok mindenesetre eltûnt Kolozsvárról.
Adrian Costea, Vasile Magradean: Paul Cheler tábornoknak sajnálatos reagálása volt. Mt. VI/1313. 1.

1711. Meghirdették a pályázatot Kolozsvár címerének megtervezésére, de mivel az elsõ fordulóban a zsûri nem fogadott el egyetlen pályázatot sem, most újból közzétették azt. Ezúttal Bianca Abrudan képzõmûvészeti szakiskolás terve nyerte el a zsûri tetszését. A címerben fent egy sárkánytestû farkas van, amely jelképezi a románok õsi római eredetét. Alul két rész van, a bal oldaliban Minerva, aki a román tudományosságnak a jelképe, a másik oldalon a memorandistáknak Kolozsváron már felállított emlékmûve, amely a román nemzeti függetlenségért vívott harcra emlékeztet. [Jellemzõ, hogy a város magyar múltját semmi sem jelzi.]
***: Kolozsvár címere. AdC VII/1500. 6.

1712. Szõcs Ferenc, Magyarország új bukaresti nagykövete bemutatkozó látogatásra Kolozsvárra jött. Találkozott Zanckal, szólt a magyar sérelmekrõl, a fõtéri ásatásokról, a Magyar Operával kapcsolatos konfliktusról, az egyetemi évnyitón történtekrõl s arról, hogy Ceausescu bezáratta Kolozsváron a fõkonzulátust. Zanc hangsúlyozta a kölcsönös egymáshoz közeledés fontosságát, a kolozsvári magyar lakosság sérelmeit "esetlegeseknek" nevezte. Kifejtette, hogy az idõnkénti szópárbajok semmiféle következménnyel nem járnak, nem kell fölnagyítani az ilyen dolgokat. A fõtéri ásatásokat az illetékes intézmény (múzeum) ügyének tartja, szerinte a magyarság véleményét nem lehet azonosítani két-három vezetõjük állásfoglalásával. A prefektus szerint semmi sem fenyegeti az itt élõ magyarok identitását.
***: Kolozsváron Magyarország bukaresti nagykövete. Sz VII/203. 1.

1713. Gheorghe Lazarovici interjúban elmondta, milyen terveik vannak az Fõtér arculatának megváltoztatására. Föld alatti múzeum lesz a téren, arra a helyre, ahol a capitoliumi farkas szobra állt, helyezik el a bejáratot, a farkasszobrot félig a földbe süllyesztik, ezzel növelik a múzeum monumentális jellegét. A szobrot egy római oltárrá akarják kiképezni. A föld alatti múzeumot vastag betontetõ fedi, parkozott övezet fogja borítani. A gruppok helyén szellõztetõk lesznek. A múzeum falrészeit konzerválják, a falak közé sétányokat terveznek. Már készítik a levezetõ alagutat, amely kb. 7 méter hosszú lesz. A költségek megegyeznek két híd vagy egy föld alatti parkolóhely építési költségeivel.
Szabó Csaba: A bakkecskétõl a föld alatti múzeumig. Sz VII/203. 1, 4.

1995.okt.18.

1714. Vacaroiu kijelentette, hogy a benzin árának emelése nem fogja érinteni az életszínvonalat. Funar ellentmond ennek. Megállapította: ha a kormány elõzõleg tárgyalt volna az RNEP/PUNR-vel ez ügyben, nem került volna sor erre az áremelésre. Nem tudja elképzelni, miként jelenthetett ki a kormányfõ ilyesmit, ami ellentmond a logikának.
V. Magradean: Gh. Funar úgy véli, hogy a benzin árának megugrása elvezet az életszínvonal csökkenéséhez. Mt VI/1314. 1.

1715. Funar véleményt mondott arról, hogy megtörténhet-e a négypárti kormányzási egyezmény felbomlása. Szerinte erre nincs kilátás, csak két személy (Iliescu és C.V. Tudor) között alakult ki konfliktus, de ez nem vezethet a kormány bukásához, a négypárti jegyzõkönyv felmondásához. Az országnak stabilitásra van szüksége, a mostani parlament nem kíván elõrehozott választást. Funar hangsúlyozza: "Azt hiszem, sokkal nagyobb felelõsséggel kell cselekednünk, ne játsszunk a címkézéssel, de ne játsszunk politikásdit sem." [Iliescu vádja, mely szerint Zsirinovszkijhoz hasonló politikusok vannak Romániában, Funarra is vonatkozott, aki viszont nem háborodott fel ezen, mint C.V. Tudor.]
V. Magradean: Gh. Funar nem hisz a négypárti egyezmény felbomlásában. Mt VI/1314. 1.

1716. Funar azt állítja, hogy az RTDP/PDSR Kolozsváron is a volt kommunista párt stílusában tevékenykedik, utasításokat ad, fenyeget, minél több embert arra kényszerít, hogy belépjen ebbe a pártba. Ennek azonban semmiképpen nem lehet az a következménye, hogy az RTDP tömegpárttá alakuljon, inkább csak amolyan "házi" párt.
V. Magradean: "Az RTDP »házi«, nem pedig tömegpárt". Mt VI/1314. 3.

1717. A kolozsvári román lap bemutatja az NRP/PRM almanachjának címoldalát, amelyen 12 olyan személyiség képe szerepel, akik a Nemzet Apostolai voltak s erõszakos halállal haltak meg. Köztük van Decebal, Mihai Viteazul, Horea, Ion Antonescu stb. s tizenkettediknek Nicolae Ceausescu.
V.M.: A Nagy-Románia almanachjának címlapján / Nicolae Ceausescu a Nemzet 12. apostolaként jelenik meg. Mt VI/1314. 3.

1718. Szõcs Ferenc, az új bukaresti magyar nagykövet kolozsvári látogatása alkalmával interjúban elmondta, hogy Magyarország nem fog elhamarkodottan alapszerzõdést kötni Romániával, bár a szerzõdés szövege legnagyobbrészt elkészült, kivéve a magyar kisebbségekre vonatkozó passzusokat, amelyekkel kapcsolatban nézeteltérések vannak. Iliescunak a történelmi megbékélést célzó javaslatát egyelõre csak tanulmányozza a magyar kormányzat.
Székely Kriszta: Magyarországot semmilyen nyomás nem kényszeríti az alapszerzõdés elhamarkodására. Sz VII/104. 1.

1719. Funar az RNEP/PUNR elnökeként Sepsiszentgyörgyön beszédet mondott, ebben azzal dicsekedett, hogy az õ pártjának sikerült megakadályozni a román-magyar alapszerzõdés megkötését. Szerinte a román külügyminisztérium nagy gyorsasággal dolgozta ki a magyar félnek átadott dokumentumot, s így benne maradt az 1201-es ajánlásokra való hivatkozás, amelynek értelmében a magyar nemzetiségû román állampolgárok problémája nem Románia belügye, hanem az RMDSZ, Magyarország és a nemzetközi közösség ellenõrzésének tárgya. Funar megállapította: "az RMDSZ révén több százezer hamis vagyonigazolványt hoztak forgalomba Romániában" a privatizálási folyamat keretében, s ezek alapján bizonyos javak a hamis papírok birtokosainak tulajdonába kerülhetnek, ami új veszélyt jelent. [Alaptalan megállapítás.]
***: Funar a "párizsi diktátumról". Sz VII/204. 4.

1995.okt.19.

1720. Funar nyílt levelet intézett a parlamenti pártok vezetõihez, ebben felszólítja õket, hogy lépjenek fel erélyesen a korrupció ellen, azok ellen, akik a lakáskiutalásokkor megszegték a törvényeket. Kéri az ügyészséget, vizsgálja ki ezeket az eseteket, felszólítja az államelnököt, tegyen eleget alkotmányos kötelességének, ne tûrje a korrupciót. A lakásügyekrõl szóló parlamenti jelentésben elmarasztalt személyeket zárják ki a pártokból. Kéri, hogy a helyhatósági választásokon ne kerüljenek a jelöltek közé olyanok, akiket lakásügyben elmarasztalnak.
Gheorghe Funar: Nyílt levél a parlamenti pártok vezetõihez. Mt VI/1315. 3.

1721. Adrian Motiu kolozsvári RNEP/PUNR-s szenátor azt elemzi, hogy a Kohl-Gorbacsov közötti 1990. szeptemberi megegyezésnek milyen - szerinte - káros következményei vannak. E titkos egyezség alapján megengedték Magyarországnak, hogy a határrevízióra irányuló céljait kövesse s visszanyerje az elvesztett területeit. A szenátor szerint ebben a megegyezésben az is benne van, hogy Szlovákia egyesüljön Magyarországgal. Ennek a dokumentumnak a szellemében folyik az RMDSZ Budapestrõl irányított szemtelen politikája. Most már nem csak szándékokról, hanem a geopolitikai viszonyok tényleges megváltoztatásáról van szó. Románia úgy tud ez ellen védekezni, ha ütõképes katonai erõvel rendelkezik.
Adrian Motiu: A Kohl-Gorbacsov-megegyezés (1990. szeptember) következményei. AdC VII/1502. 4.

1995.okt.20.

1722. Egyes tanfelügyelõk mondanak véleményt egyebek mellett a magyar tannyelvû iskolák belsõ ügyeirõl. Ion Pacuraru fõtanfelügyelõ-helyettes ismételten elítélte a Brassai Líceumban történteket, azt állította, hogy ott nacionalista, törvényellenes tevékenység folyik. Mircea Berta ugyancsak fõtanfelügyelõ-helyettes a Báthory Líceumot marasztalta el, amiért az ottani tanszemélyzeti tagok túl sokat szerepelnek a magyarországi rádióban és televízióban és siránkoznak a magyar tannyelvû oktatás helyzete miatt. Elena Neagoe, a román nyelv és irodalom tanfelügyelõje bírálta a tanügyi szakszervezetet, amiért védelmébe vette Szõcs Judit tanárnõt, szakszervezeti vezetõt.
Beniamin Pascu: A tanfelügyelõség egy lejárt ultimátum és egy "klikk-magatartás" között. Mt VI/1316. 2.

1995.okt.21.

1723. Zanc mond véleményt arról, hogy az RTDP/PDSR és az NRP/PRM között szakadás történt. Szerinte ez nem jelenti azt, hogy a kormánypárt teljesen elhatárolódott a nagyromániásoktól, a szakítás csak Vadim Tudorra vonatkozik. Tudor "antiszemita és xenofób megnyilvánulásai az NRP-vel való együttmûködést rossz színben tüntették fel, s ezért voltunk kénytelenek ehhez a gesztushoz folyamodni". Ehhez hozzájárult az is, hogy az NRP egyes személyiségek dossziéival fenyegetõzött, ezzel akarta megkérdõjelezni becsületességüket.
V. Magradean: Az RTDP nem szakított az egész NRP-vel, csak Vadim Tudorral. Mt VI/1317. 1.

1724. A városi tanácsülésen Funar a kórházaknak szánt költségvetési összegekbõl el akar venni 60 millió lejt abból a célból, hogy a Fõteret átalakítsák. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakoztak, s ellene szavaztak, így nem fogadták el a javaslatot, amelyhez kétharmados többségre lett volna szükség. Funar közölte: december elsején leleplezik a Fõtéren a capitoliumi farkas szobrát [nem történt meg], s ugyanakkor átkeresztelik a teret Dák-római térre. Azt is mondta, hogy elkezdõdnek a munkálatok Traianus oszlopának fõtéri felállításához. Az 1996-os városi költségvetésben az erre fordítandó összeg is szerepelni fog.
Németh Júlia: Fõtérátkeresztelõ: december elsejétõl farkas vigyázza a Dák-római teret. Sz VII/207. 1.

1725. A Gheorghe Dima Zeneakadémián sem a múlt évben, sem ebben nem sikerült magyar csoportot indítani, bár a tanügyminiszteri rendelet ezt lehetõvé teszi. A magyar diákok közül sokan félnek attól, hogy ha kérik a magyar csoport megalakítását, ennek számukra nézve káros következményei lesznek.
Székely Kriszta: Mi lesz veled, magyar zenei oktatás? Sz VII/207. 3.

1995.okt.23.

1726. Petru Litiu (LP `93/PL `93) bejelentette, hogy indul a kolozsvári polgármester-választáson. "Arra építek, ami a kolozsváriak emlékezetében a legutóbbi választásról megmaradt. Akkor Funar és Litiu állt egymással szemben, s Funar került ki gyõztesként. Tette, amit tett, de sokan elégedetlenek vele" - mondotta. Reméli, hogy azok a pártok, amelyek elégedetlenek Funarral, õt fogják támogatni.
V.M.: Mivel Gh. Funar fõ ellenfelének tartja magát / Petru Litiu bejelenti, hogy jelölteti magát Kolozsvár polgármesterének. Mt VI/1318. 8.

1995.okt.24.

1727. Miután a fõ kormánypárt (RTDP/PDSR) és az NRP/PRM között szakadás történt, Funar úgy nyilatkozott, hogy kedvezõ változás állt be az ellenzéki pártoknál, nem zárkóznak el attól, hogy támogassák a kormányt. Funar felháborodott azon, hogy egyes ellenzéki pártok címkékkel látják el a RNEP/PUNR-t, szélsõségesnek nevezik. Holott egyetlen szélsõséges, ultranacionalista politikai alakulat létezik Romániában, s ez az RMDSZ. Egyetlen politikai párt sem akar elõrehozott választást. Funar dialógusra szólítja fel a parlamenti pártokat a törvényhozási prioritások kijelölése érdekében.
Gheorghe Funar: Az RNEP párbeszédre szólít fel. AdC VII/1505. 4.

1728. Robert E. Whitehead, az USA bukaresti követségének politikai tanácsadója Kolozsváron tartózkodik, találkozott Zanckal és Liviu Medreával, akik megmagyarázták neki, hogy a más államok nemzeti zászlójának a használatát az alkotmány szellemében tiltották be, ez nem jelenti az európai normák megszegését. A politikai tanácsadót kielégítette a magyarázat.
V. Magradean: Az RTDP-NRP közötti megegyezés felbontását pozitíven látják az amerikaiak. Mt VI/1319. 1.

1729. Kolozsvár diákjai is bekapcsolódtak az országos méretû tüntetésekbe a tanügyi törvény ellen. Mintegy 15 000 fiatal vonult fel Kolozsvár utcáin, s a városháza elõtt ezt kiabálta: "Nem kell több szobor, bentlakásokat akarunk."
Horváth Anikó: Kolozsvár is csatlakozott a diáktüntetéshez. Sz VII/208. 1.

1730. Funar a városi tanácsülésen felháborodottan értékelte azt, ami a kölni polgármester látogatásakor történt, amikor is Boros János a kisebbségi sérelmekrõl szólt. A polgármester kijelentette, hogy Romániában még a kisebbség puszta léte is megkérdõjelezendõ, ebben az országban csak románok élnek. Ugyanakkor mégis beszélt a román többségrõl, szerinte "a többség pedig nem lehet sovén, mert egyszerûen nincs ellenfele. Sovén csak a kisebbség lehet." Fred Nadaban parasztpárti tanácsos figyelmeztetett: jobban oda kell figyelni azokra a kérdésekre, amelyek érzékenyen érintik a kisebbséget.
Németh Júlia: Romániában nincsenek kisebbségek. Sz VII/208. 4.

1995.okt.25.

1731. Liviu Medrea az idegen országok zászlóinak kitûzését és a himnusz eléneklését tiltó rendelkezésekrõl így vélekedett: ez egyedül csak a magyar zászlóra és himnuszra vonatkozik. "Nem lehet elfogadni - mondotta -, mert a magyar zászló lobogtatása összekapcsolódik a magyarok területi követeléseivel." Arra a kérdésre, hogy a holland lobogó miért leng egy holland cég benzinkútjánál, Medrea azt válaszolta, hogy ez senkit nem zavar, s "ha egy román-amerikai cég felhúzza az amerikai zászlót, akkor Románia büszke erre, mivel sem Amerikának, sem más államnak nincs területi követelése Romániával szemben, kivéve Magyarországot".
Caius Chiorean: A magyar zászlót nem lehet kitûzni Erdélyben. AdC VII/1506. 1.

1732. Iuliu Pacurarunak (DP/PD) a felhívásával kapcsolatban, mely szerint egységesen kell fellépni a helyi "pédészérizálás" (PDSR) ellen, Radu Sarbu (DK/CD) így vélekedett: ennek nincs alapja, hiszen összefogást hirdet az ellen, ami tulajdonképpen nem is létezik. Takács Csaba szerint Pacuraru felhívása választási jelszó, minden attól függ, hogy Kolozsváron a DP milyen alternatívát nyújt az RTDP/PDSR-vel szemben. Amíg ezt nem ismerjük, nem tudhatjuk, elfogadhatjuk-e vagy sem a felajánlott változatot.
(C.C.): A politikai pártok nem veszik komolyan Pacuraru felhívását. AdC VII/1506. 4.

1733. Takács Csaba nyilatkozott Funarnak arról a tervérõl, hogy át kell formálni a Fõtér képét. Ez agresszív és szélsõséges program, hasonlít a diktatúra idején folytatott faluromboláshoz vagy ahhoz, amit a fasiszták tettek, amikor könyveket égettek. Mindent meg lehet semmisíteni, amikor hatalom van a kezedben - vélekedett Takács - , ilyenkor a kisebbség nem tud védekezni. A Fõtér fekete foltként fog bekerülni Románia történelmébe.
***: RMDSZ: a fõtér "fekete foltként marad meg az ország történelmében". AdC VII/1506. 4.

1734. A Zenelíceum elõtt végzett ásatások során XI-XII. századi kemencére bukkantak, amely egy római oszlop mellett van. Ez kétségtelenül Árpád-kori lelet, amit a kerámiatöredékekbõl meg lehetett állapítani.
Szabó Csaba: Van kontinuitás / Árpád-kori kemencét találtak az óvárban. Sz VII/209. 1.

1735. Funar szerint Liviu Maior tanügyminiszter a felelõs azért, hogy a diákok sztrájkba léptek. A minisztérium megfontolatlan rendelkezései miatt vonultak ki a diákok az utcára Kolozsváron is. Ennek az lett a következménye, hogy követeléseik összekapcsolódtak az RMDSZ elvárásaival. Ezért fõleg a tanügyminiszter felelõs, akit le kellene váltani.
(Mediafax) : Gheorghe Funar úgy véli, hogy Liviu Maiornak le kell mondania. Mt VI/1320. 1.

1995.okt.26.

1736. Iuliu Pacuraru (DP/PD) felhívását, mely szerint össze kell fogni Kolozsváron az RTDP/PDSR ellen, az RNEP/PUNR is elutasítja. Az RNEP az RTDP-vel kötött jegyzõkönyv alapján mûködik együtt, a politikai kérdéseket közvetlenül az RTDP kolozsvári képviselõivel fogja megtárgyalni. Az egységpárt nem fog részt venni egyetlen olyan szövetségben sem, amely valamilyen más román párt ellen irányul.
Liviu Medrea: Az RNEP elutasítja Iuliu Pacurarut (DP). AdC VII/1507. 1.

1737. Sorin Cocis régész nyilatkozik a Zenelíceum elõtti ásatásokon talált Árpád-kori leletekrõl. Egy II. Géza korából származó pénzérmét is találtak, továbbá edénytöredékeket. Elõkerült egy ugyanebbõl a korból való kemence, amit - a régész szerint - le kell bontani, mert nem tudják tartósítani. Nem tudja, hogy a római utcában a magyarok miért nem települtek be a lakásokba, amikor az egyik római lakásnak még a kulcsát is megtalálták. Úgy látszik, a vándornépek féltek mások épületeibe beköltözni. [Arról nem szól, hogy a római és magyar leletek közötti rétegben nem találtak semmiféle dák nyomokat.]
Szabó Csaba: Római utcán magyar település. Sz VII/210.1.

1738. Cikksorozat számol be arról, hogy a belvárosban az épületek tekintélyes része a római katolikus egyház tulajdonában van. Eddig 22 per volt ebben az ügyben. A cikk közli a Iuliu Maniu (Szentegyház) utcai egyik üzlethelyiség dolgozóinak a levelét, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a tulajdonos - a katolikus egyház - ki akarja tenni õket. [Ezzel kapcsolatban késõbb tiltakozás jelenik meg, miszerint az említett üzlet egyetlen dolgozója sem írta alá ezt a beadványt.] A cikkíró kifogásolja, hogy a katolikus egyház azoknak adja ki az üzlethelyiségeket, akik a legtöbbet fizetik a meghirdetett árverésen. Történelmi érveket hoz fel, ezek szerint ezeket az épületeket a kolozsvári polgárok hozzájárulásával építették, így az egyháznak nem lehet kizárólagos tulajdonjoga felettük. Sajnálatosnak tartja, hogy az 1948-as államosításkor az ilyen épületeknek egy részét az egyház tulajdonában hagyták.
Adriana Costea: Kolozsvár központja a római katolikusok "fennhatósága" alatt marad (I). Mt VI/1321. 1.

1995.okt.27.

1739. Az RMDSZ székházában sajtóértekezletet tartottak, bemutatták azokat a falban elhelyezett, lehallgatásra alkalmas elektronikus készülékeket, amelyeket a nagyenyedi RMDSZ-székházban találtak. A sajtóértekezleten jelen volt az RMDSZ ügyvezetõ elnöke és a Fehér megyei RMDSZ-szervezet elnöke. Az enyedi székház telefonberendezésének ellenõrzése során találták meg a kábelbõl az elágazást egy henger alakú tárgyhoz, amely a szakemberek véleménye szerint nem csak a telefonbeszélgetések, de a helyiségben folytatott beszélgetések lehallgatására is alkalmas. Tokay György értesítette a Román Hírszerzõ Szolgálatot az esetrõl.
Sz.K.: "Lehallgatásra is alkalmas" készülék a nagyenyedi RMDSZ-székházban. Sz VII/211. 1.

1740. Funar már régebben kérte Liviu Maior tanügyminisztert, hogy váltsa le Andrei Margát, a Babes-Bolyai Egyetem rektorát, aki nyíltan szembeszállt a kolozsvári polgármester több nacionalista jellegû követelésével. Funarnak azt a sakkhúzását, hogy most kéri Liviu Maior eltávolítását, kapcsolatba hozzák a közte és a Marga között kialakult konfliktussal.
***: Menesztették a tandíj-körlevél szerzõjét. Sz VII/211. 1.

1741. Miután lehallgatásra alkalmas készüléket találtak Nagyenyeden az RMDSZ székházában, a Szövetség szakemberekkel ellenõriztetni fogja a kolozsvári székházait is, nem helyeztek-e el itt is ilyen mikrofonokat. Takács Csaba kijelentette, hogy ezután is ugyanúgy fognak beszélni a székházaikban, mint eddig, mert nincs titkolnivalójuk.
Caius Chiorean: Egy elrejtett mikrofont találtak az RMDSZ nagyenyedi székházában. AdC VII/1508. 1, 16.

1742. A Rézmûves családot kilakoltatták abból a lakásból, amelyet négy évvel ezelõtt kiutaltak neki, s ahol rendesen fizette a lakbért. A szomszédoknak nem tetszett, hogy egy cigány család is lakik a házban, ezért a lakáshivatalnál elérték, hogy távolítsák el õket, azzal érvelve, hogy csak ideiglenes kiutalásuk volt. A négygyermekes család mûanyag lemezekbõl összetákolt "lakásban" lakik a szabad ég alatt. Mivel most már munkanélküli, Rézmûves kijelentette, hogy így nem tudja elképzelni a létét, véget vet egész családja életének és öngyilkos lesz.
Marius Focsanu: A Rézmûves család az öngyilkosság küszöbén. Mt VI/1322. 1.

1743. Funar a kolozsvári repülõtéren nyilatkozott a Vadim-Iliescu ellentétrõl, megállapította, hogy megértésre van szükség, s felajánlotta közvetítõ szolgálatait a megbékélés érdekében. Azzal kapcsolatban, hogy Gorj megyében az RNEP/PUNR Cheler tábornokot javasolta Románia elnökének, Funar elmondotta, hogy az oltyánoknak nagy képzelõerejük van, csakhogy Cheler nem döntött arról, fog-e politizálni. Még az sem derült ki, hogy a tábornok valóban az RNEP politikája felé orientálódik-e.
V.M.: Gh. Funar ki akarja békíteni Vadim Tudort és Ion Iliescut. Mt VI/1322. 1.

1995.okt.28.

1744. Zanc nem tagadja, hogy a diákok sztrájkmozgalma megalapozott, de azt állítja, hogy a sztrájkolók közvetlen politikai befolyás alatt állnak. Példának említi, hogy Iulian Constantinescu hallgató, aki a DP/PD tagja, Pacuraru manõvereit követi. Zanc leszögezte: "A román diákok tálcán kínálják fel az RMDSZ-nek, hogy tiltakozzék, aláhúzom, nem a magyar lakosságnak, amely nincs a tanügyi törvény ellen, nem tiltakozik ellene."
Caius Chiorean: "A diákok sztrájkját politikailag támogatják". AdC VII/1509. 4.

1745. Liviu Maior tanügyminiszter, akinek a lemondását követelik a román diákok, abban a kitüntetésben részesült, hogy az UNESCO párizsi konferenciájának alelnökévé nevezték ki. Zanc ez alkalommal megállapította: "Liviu Maior professzor sokat tett a kolozsvári felsõfokú oktatásért, hiszen végül is ide kötõdik." A prefektus ugyanakkor elítélte a kolozsvári diákok megmozdulását, s fõleg azt, hogy kérték a miniszter lemondását, ez súlyos hiba volt.
(C.C.): Míg a román diákok lemondását követelik / Maior miniszter az UNESCO elismerésében részesül. AdC VII/1509. 4.

1746. A városi tanácsülésen a költségvetést elemezték. Az oktatásra és az egészségügyre kisebb összeget akartak fordítani, ami miatt tiltakoztak az RMDSZ-tanácsosok. Mikó Lõrinc leszögezte: "Addig nem fogjuk megszavazni a költségvetést, amíg érvényesíteni akarják azt a gondolatot, hogy a capitoliumi farkast a Fõtéren helyezik el." A költségvetést fejezetenként megszavazták, kivéve a kultúrára fordítandó összeget, a költségvetésnek a maga egészében történõ megszavazásához azonban 2/3-os többségre lett volna szükség, de ez nem jött ki.
Ioan Campeanu: A capitoliumi farkas / A helyi költségvetés útjában. AdC VII/1509. 4.

1747. Bár a városi tanács elsõ alkalommal nem szavazta meg a költségvetésnek azt a fejezetét, amely a fõtéri capitoliumi farkas szobrának felállításához szükséges anyagi bázist biztosítja, az újabb tanácsülésen mégis elfogadták a módosított változatot. Az RMDSZ ezúttal is ellene szavazott, de az ellenzéki tanácsosok közül csak Petru Muresan szavazott velük, így kijött a többségi szavazat. A KDNPP/PNTCD tanácsosai, bár szavakban ellenezték a fõtéri szoborállítást, szavazatukkal mégis a polgármester mellé álltak.
N.J.: Lesz már pénz a szoborállításra. Sz VII/212. 1.

1748. A Gheorghe Dima Zeneakadémián a rektor Alexandru Farcas leszögezte: a felvételizõ diákok vegyék tudomásul, hogy ebben az intézményben kizárólag román nyelven folyik az oktatás. Így nem engedte meg, hogy a bejutottak kérésére magyar csoportot hozzanak létre. A rektor az újságírónak elmondta, hogy az ilyen kérdésekben végsõ soron az intézet szenátusa dönt, ezzel elismerte, hogy hatáskörét meghaladó utasítást adott. Még van remény, hogy a zeneakadémia szenátusa mégis másként fog határozni.
Székely Kriszta: A zeneakadémia rektora elutasította a magyar csoport létesítését. Sz VII/212. 1.

1995.okt.30.

1749. Az RNEP/PUNR helyi szervezetének konferenciáján elmondták, hogy Kolozsvár város magán viseli Funar személyiségének keze nyomát, a municípium valóságos metropolis lett, rengeteg szobrot emeltek. A legfelsõbb fokú jelzõkkel jellemezték a város állapotát. Megállapították, hogy Kolozsváron az RNEP amolyan világítótoronyként mutatja a helyes utat, hiszen e párt tagjaiból kerül ki nemcsak a polgármester, hanem a megyei tanács elnöke, az alprefektus is, és egy sor RNEP-es honatya él a városban.
V. Magradean: Egy polgármesterrel, egy megyei tanácselnökkel, egy alprefektussal és egy csomó honatyával / Az RNEP Kolozsvár útmutató világítótornya marad. Mt VI/1323. 1.

1750. Ioan Gavra kijelentette, hogy támogatja a DP/PD kezdeményezését, mely szerint ki kell vizsgálni, kik vettek részt a Caritas pilótajátékban. Vádolta a régi NMF/FSN-t, személy szerint Zancot, mivel õk támogatták ezt a szerencsejátékot. Szerinte a parlamenti képviselõknek mintegy a fele részt vett a Caritasban. Törvényjavaslatra lenne szükség, amely megtiltja az ilyen játékokat.
V.M.: A DP kezdeményezését a Caritas játékkal kapcsolatos kivizsgálásra támogatja Ioan Gavra RNEP-es képviselõ is. Mt VI/1323. 1.

1751. Funar véleményt mondott arról, hogy az RMDSZ nagyenyedi székházában lehallgatásra alkalmas készüléket találtak. Azt állította, hogy ez az RMDSZ hadicsele, szenzációhajhászás. "Õk maguk helyezték el - mondotta Funar -, hiszen senki sem hallgatja le õket; õk teliszájjal beszélnek és írnak az országban és az országon kívül a román nép ellen. Senkinek sincs szüksége lehallgatni õket, mi úgyis tudjuk, mit gondolnak, milyen célt követnek, mit akarnak. Ez fantázia nélküli hadicsel a RMDSZ részérõl, nem is kell rá figyelni, inkább nevetségessé kell tenni."
V.M.: Az enyedi RMDSZ-székházban talált mikrofon a magyarok szenzációkeltõ hadicsele. Mt VI/1325. 1.

1995.okt.31.

1752. A jogi fakultás kari tanácsa állásfoglalásban kiállt Matei Basarab dékán mellett, akinek - a nyilatkozat szerint - joga volt szót emelni az évnyitón azért, hogy ne beszéljenek magyarul. A kari tanács visszautasítja az egyetem sajtóirodájának az állásfoglalását, s fõleg azt, hogy a jogi karon egyesek a szakmai inkompetenciájukat ellensúlyozandó folyamodnak nacionalista, demagóg gesztusokhoz. A szöveg szerint az egyetem vezetõségének nincs jogában megítélni a szakmai kompetenciát vagy inkompetenciát, ezt a katedrákon döntik el. Elutasítják azt az állítást is, hogy a jogi karon nacionalizmus volna.
A Jogi Fakultás Kari Tanácsa: A jogi kar vitába bonyolódik a Babes-Bolyai Egyetem rektorátusával. AdC VII/1510. 1.

1995.nov.1.

1753. Az NRP/PRM kolozsvári szervezete azt állítja, hogy az enyedi RMDSZ-székházban talált és a kolozsvári sajtóértekezleten bemutatott állítólagos lehallgató szerkezet tulajdonképpen játékszer, az RMDSZ újból bohóckodik, amikor ilyen akcióba kezd, s inzultálja a román jogállamot.
Az NRP kolozsvári sajtóirodája: Pontosítások az NRP részérõl. AdC VII/1511. 4.

1754. Kolozsvár utcáin a várost világító nemzetiszínû villanyégõfüzér égõit ki akarják cserélni. A városháza egy olasz céggel egyezett meg, amely olyan égõket szállít, amelyeket nem lehet ellopni. Ezt dollárban kell fizetni. A városháza végrehajtó bizottsága fog róla dönteni.
V.M.: A kolozsvári városháza olasz égõket akar tenni a várost világító füzérre. Mt VI/1326. 1.

1755. Zanc és a leváltott Cheler tábornok között nagy az ellentét. Az Erdélyi Hadsereg volt parancsnoka leváltása után kijelentette, hogy a prefektus annak idején a vállán sírt és kérte, hogy a hadsereg biztosítsa az õ és a családja biztonságát. Most Zanc azt állítja, hogy ez hazugság, soha nem kért a hadseregtõl személyi segítséget. Cheler mostani nyilatkozataiban megkérdõjelezi az Erdélyi Hadsereg jó mûködését, megszervezését, Zanc visszaveri ezeket a megállapításokat.
***: Grigore Zanc nem sírt Cheler tábornok vállán. Mt VI/1326. 1.

1995.nov.2.

1756. Funar levelet írt Iliescunak, ebben kéri, hogy az államelnök forduljon az ügyészséghez az illegálisan szerzett lakások ügyében, függesszenek fel minden tisztségviselõt a kormányban és a parlamentben, aki bele van keveredve a lakásügybe, törvényesen büntessék meg azokat, akik korrupciós botrányban vettek részt. Kéri ugyanakkor, hogy a honatyák tegyenek esküt az alkotmányra s arra, hogy betartják a törvényességet.
Gheorghe Funar: Gheorghe Funar Románia elnökéhez fordul. AdC VII/1512. 1.

1757. A zeneakadémia rektora azt állította, hogy a magyar csoportok létrehozása a felsõfokú zenei képzésben kommunista hagyomány. Egy kerekasztal-megbeszélésen magyar szakemberek, diákok kifejtették, hogy a magyar nyelvû felsõfokú zenei oktatásnak Kolozsváron évszázados hagyománya van, visszautasították azt az álláspontot is, mely szerint a magyarul folyó tanítás nehézségeket okoz majd a végzettek integrálódásában. László Ferenc, az akadémia tanára kifejtette, hogy a magyar zenetanárok kiválóan ismerik a román zenei szaknyelvet, így az ilyen ellenérv elesik. Kiderült, hogy az intézményben általában tolerancia uralkodik a román és magyar tanárok, diákok között. Amikor azonban a magyar tannyelvû oktatásra terelõdik a szó, román oldalon megjelenik az intolerancia.
Székely Kriszta: A magyar csoport afféle kommunista hagyomány. Sz VII/215. 1.

1995.nov.4.

1758. Sokoldalú ellenõrzést tartottak az Apáczai Líceumban. Victor Dragoi fõtanfelügyelõ szerint csak "rutinellenõrzés" volt. Az ellenõrök kifogásolták, hogy a város más körzeteibõl is felvettek tanulókat az iskolába, Románia címere és zászlaja nincs kifüggesztve, nem éneklik a himnuszt, megszegték a beiskolázási tervet. Szilágyi Júlia igazgatónõ elmondta, hogy a szülõk szabadon választhatják meg, melyik iskolába íratják be gyermekeiket. A beiskolázási terv kapcsán aláhúzta, hogy miután a román osztályban a beiratkozott 44 gyerek számára két osztályt engedélyezett a tanfelügyelõség, ugyanezt tették õk a magyar elsõsökkel is, ezért róják fel nekik, hogy vétettek a beiskolázási elõírások ellen. Tõkés Elek, a megye magyar iskoláinak tanfelügyelõje a kivizsgálás második napján tiltakozásul az ilyen eljárások ellen bejelentette, hogy lemond tisztségérõl.
Szabó Piroska: "Rutinellenõrzés" az Apáczai Líceumban. Sz VII/217. 1, 3.

1995.nov.6.

1759. Azzal kapcsolatban, hogy Markó Béla a francia-német megegyezés modellje helyett a dél-tiroli modellt javasolja, Funar kijelenti: az RMDSZ nem akarja a francia-német mintát, mivel francia területen nincs német oktatás. Szerinte az RMDSZ nem tudja, kihez kell fordulnia a problémák megoldása céljából, márpedig ez a valaki nem más, mint az RNEP/PUNR. A román-magyar megbékélésrõl azt is mondotta, hogy ehhez elõbb be kell börtönözni azokat az RMDSZ-eseket, akik Hargita és Kovászna megyében miniparlamentet hoztak létre, az RMDSZ úgynevezett SZKT-ját.
V. Magradean: Markó Béla, az RMDSZ elnöke új román-magyar modellt javasol. Mt VI/1330. 1.

1995.nov.7.

1760. Az RNEP/PUNR kolozsvári szervezete megtartotta megyei konferenciáját. Itt felmagasztalták az RNEP szerepét abban, hogy a megye és a város életében milyen pozitív változások mentek végbe. Azt állították, hogy a magyar irredenta veszély ellenére Kolozs megye az ország egyik leglátványosabban fejlõdõ adminisztratív egysége. Megbízták az RNEP kongresszusán részt vevõ kolozsvári küldötteket azzal, hogy ismét Funart javasolják a párt elnökének, Ioan Gavrát pedig alelnöknek.
***: Az RNEP elvárja, hogy elsõ helyen legyen a Kolozs megyei magvalósítások toplistáján. AdC VII/1515. 1, 4.

1761. Funar levélben kéri, hogy váltsák le Traian Chebeleut. Ezt azzal indokolja, hogy az elnöki szóvivõ felületesen kezelte az Iliescu államelnökhöz írt levelét, el sem olvasta, hiszen ha elolvasta volna, nem fogalmazott volna meg rágalmakat. A leváltását indokolja az is, hogy a szóvivõ rajta van az illegálisan lakáshoz jutottak listáján.
Gheorghe Funar: Gheorghe Funar kéri Traian Chebeleu felfüggesztését. AdC VII/1515. 4.

1762. Vasile Matei RNEP/PUNR-s képviselõ szerint az RTDP/PDSR kormányzása alatt az ország biztonsága erõteljesen meggyengült, "Kolozsváron a Katonai Repülõtéren jelenleg nincs egyetlen helikopter sem, amely képes lenne a levegõbe emelkedni" agresszió esetén. Funar egyetértett a bírálattal, de szerinte azért pártjának ott kell lennie a kormányban, hogy fékezze a gazdasági leromlást.
(C.C.): Az RNEP kíméletlenül vádolja az RTDP politikáját. AdC VII/1515. 4.

1763. Funar úgy vélekedik, hogy az RNEP/PUNR-nek magába kell olvasztania a kisebb pártokat, így az RDAP/PDAR-t és a RÖM/MER-t. Eddig csak a jegyben járás jellemezte a kapcsolatukat, itt az ideje a házasságnak. Így remélhetõ, hogy a Nemzeti Egység Blokkja (Blocul Unitatii Nationale) jó eredményt ér el a választásokon.
(C.C.): Az RNEP lenyeli az RDAP-ot és a RÖM-öt. AdC VII/1515. 4.

1764. Funar védelmébe veszi az utóbbi idõben erõteljesen támadott kolozsvári Dacia Felix Bankot, amely az ország valutamennyiségének egyötöd részével gazdálkodik. Visszautasítja azt a vádat, hogy a bank törvénytelenségeket követett volna el. Szerinte a pénzintézet vezetõi csatlakoztak az RTDP/PDSR-hez, s reméli, hogy a kormányzó párt nem fog öngyilkos akcióba kezdeni azzal, hogy lehetetlenné teszi e bank mûködését.
Gheorghe Funar: "Övön aluli ütés érte a romániai magánbankrendszert". AdC VII/1515. 16.

1765. Sorin Albacan (PSZP/PAC) mond véleményt arról, hogy Funar parancsára átfestik a kolozsvári belvárosi épületek homlokzatát. Ezt az RNEP/PUNR választási kampányának tartja, hiszen jóval ezelõtt is meg lehetett volna tenni. Albacan szerint Funar intézkedései profanizálják a román nemzeti színeket, amikor a buszjegyek is piros-sárga-kék színnel vannak nyomtatva, a városban az égõfüzér villanykörtéi is háromszínûek, s még a piaci Árucsarnok ablakain is rajta van trikolór.
V.M.: A kolozsvári homlokzatátfestés része az RNEP választási kampányának. Mt VI/1331. 1.

1766. Laurean Oniga, a PSZP/PAC helyi szervezetének szervezési alelnöke szólt a helyhatósági választások elõkészítésérõl. Megállapította, hogy a PSZP nem támogatja a román-magyar megegyezésre vonatkozó RMDSZ-elképzelést, mivel az a dél-tiroli mintára etnikai autonómiát akar, így nem mûködhet együtt vele. Ezzel szemben Nicolae Maier, a helyi szervezet elnöke szerint, ha a polgármesteri tisztség megszerzése azon múlik, hogy összefogjanak az RMDSZ-szel, akkor nincs kizárva az együttmûködés.
Ördög I. Béla: PSZP: szövetséges nélkül a helyhatósági választásokon. Sz VII/218. 1.

1767. Az RNEP/PUNR megyei értekezletén Sabina Funar asszonyt, a polgármester feleségét megválasztották a megyei vezetõség tagjává, és küldött lesz az RNEP kongresszusán. Gavra bejelentette, hogy az RNEP a jövõ év elején fogja megmondani, kit jelöl az államelnöki tisztségre.
***: RNEP-es támadás a román-magyar megbékélés ellen. Sz VII/218. 4.

1768. Az Apáczai Líceumban végzett ellenõrzés eredményeként a tanfelügyelõség átiratban értesítette az iskolát, hogy leváltják Szilágyi Júlia igazgatónõt és helyébe Kató Levente aligazgatót nevezik ki igazgatónak. Az iskola közössége méltánytalannak tartja ezt az intézkedést, maga Kató is tiltakozott ellene. Az új oktatási törvény értelmében a líceumok igazgatóit a tanári tanácsok javaslatára választják. Az iskola tanszemélyzete a tiltakozásról jegyzõkönyvet készített, s eljuttatta a tanfelügyelõséghez.
Szabó Piroska: Újabb fordulat az Apáczai Líceum kivizsgálásának ügyében. Sz VII/218. 7.

1995.nov.8.

1769. Az RTDP/PDSR politikai kommentátora értékeli az RNEP/PUNR kolozsvári konferenciáját. Megállapítja, hogy az RNEP fõ ellenségének nem az RMDSZ-t, hanem az RTDP-t tartja, amely párt állítólag "eladja az országot". Az RNEP a teljes hatalomra tör, semmiképpen nem a románok egységét akarja megvalósítani. Adrian Motiu RNEP-es szenátor a konferencián azt állította, hogy Erdély veszélyben van, be akarják építeni egy központi európai államba. Ennek szemszögébõl értékelte a Dacia Felix Bank ellen irányuló támadást, amely összeesküvés Románia ellen. Az RTDP kommentátora kifogásolja, hogy mindazt, amit Kolozsváron megvalósítottak, az RNEP javára írják, holott az itteni adófizetõk pénzébõl érték el.
Ion Felecan: Az RTDP perspektívájában / Ki és mit akar az RNEP? AdC VII/1516. 1, 4.

1770. Funar régi tervét, mely szerint a Fellegvárra hatalmas keresztet kell elhelyezni, most megvalósítják. A kereszt 26 méter magas lesz (egy nyolcemeletes tömbház magassága), az ortodox katedrális felé fog nézni, elõtte ünnepségek tartására alkalmas teret képeznek ki. A kereszt felirata ez lesz: "A román nemzet, a román nép hõseinek emlékére, akiket 1849-ben a Fellegváron végeztek ki. Itt halt meg 200 hõs." A hatalmas emlékmû emlékeztetni fog a magyarok által elkövetett gaztettekre.
Rafael Hekman: A fellegvári kereszt a város újabb szimbóluma. Mt VI/1332. 2.

1771. A lap közli az Apáczai Líceum munkaközösségének tiltakozását az ellen, hogy leváltották az iskola igazgatónõjét. Utalnak arra, hogy az igazgatónõt a minisztériumi határozat értelmében és a tanügyi törvény elõírásai szerint demokratikusan választották meg, s az azóta eltelt idõben munkájával igazolta e döntés helyességét. Felháborítónak találják, hogy látszatellenõrzést rendeztek az iskolában, holott a cél világos volt: az igazgatónõ eltávolítása. A líceum munkaközössége bejelenti, hogy amennyiben tiltakozásuk eredménytelen marad, a továbbiakban a protestálás más formáihoz folyamodnak.
Az Apáczai Líceum munkaközössége: A tanfelügyelõség leváltotta a demokratikusan megválasztott igazgatónõt. Sz VII/219. 1.

1995.nov.9.

1772. Az RMDSZ megyei szervezete nyilatkozatban foglal állást azzal kapcsolatban, hogy önkényesen leváltották az Apáczai Líceum igazgatónõjét. Az antidemokratikus, nacionalista, a hatalmat kiszolgáló megyei tanfelügyelõség ezzel is bizonyította, hogy feltett szándéka az iskolák "vegyesítése", hogy ezzel is elõkészítse azok felszámolását. A nyilatkozat kapcsolatot lát a Brassai, a Báthory líceum elleni támadások és a mostani akció között. Erélyesebb fellépésre szólít fel.
Molnos Lajos: Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének nyilatkozata. Sz VII/220. 1.

1773. Iuliu Pacuraru (DP/PD) véleménye szerint az RTDP/PDSR - akarva, nem akarva - támogatja Funar választási propagandakampányát. Kolozsvár újabb kétmilliárd lejt kapott a költségvetésbõl más városok rovására. Pacuraru szerint ez azt jelzi, hogy a fõ kormánypártot "csak az érdekli, hogy segítse Funar megválasztását kolozsvári polgármesternek". Ezt a többletösszeget az RNEP/PUNR parlamenti képviselõi csikarták ki. Mindebbõl az következik, hogy mindenféle híresztelés ellenére Oliviu Ghermannak nincs szándékában szakítani Funarral.
Caius Chiorean: Az RTDP támogatja Funar propagandakampányát. AdC VII/1517. 1.

1774. A megyei tanfelügyelõség közleményt adott ki, ebben leírja, miért váltották le Szilágyi Júlia iskolaigazgatót az Apáczai Líceumban. Ezek szerint nem jól menedzselték az iskolát, nem tartották be a beiskolázási tervet, idegen állampolgárok gyerekeit vették fel az iskolába - szám szerint négyet -, akik nem kaptak jegyet román nyelv- és irodalomból, holott ez is szerepel a romániai tantervben. A közlemény elutasítja azt a vádat, mely szerint ennek a leváltásnak etnikai színezete volna.
Michaela Bocu: "Nem szabad" az iskolaigazgatók ügyében. AdC VII/1517. 1, 16.

1775. A RÖM/MER kolozsvári szervezetének elnöke, Grigore Dejeu visszautasítja és elhamarkodottnak nevezi Funarnak azt a bejelentését, mely szerint a zöldek pártja csatlakozna az RNEP/PUNR-hez. Csupán az együttmûködést ajánlották fel a választási kampányban, de a RÖM-nek külön jelöltjei lesznek.
(C.C.): A RÖM visszautasítja a fúziót az RNEP-pel. AdC VII/1517. 4.

1995.nov.10.

1776. Funar rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében a Kolozsváron kifüggesztendõ plakátokat, hirdetéseket elõzõleg ellenõriznie kell a városházának. Ezt az utasítást Zanc visszavonatta, kérte a városházát, hogy térjen vissza ehhez a döntéséhez, mert különben a prefektus jog szerint a bírósághoz fordul. Ez az elsõ eset, amikor a prefektúra és a városháza között ilyen konfliktus jelentkezett.
(C.C.): Politikai nézeteltérések érezhetõk a közigazgatásban / Zanc hatálytalanítja Funar egyik határozatát. AdC VII/1518. 1.

1995.nov.11.

1777. A román újságok szerint Sabina Funar, a polgármester felesége politikai karriert kezdett, fontos szerepet akar vállalni a férje vezette párt irányvonalának kidolgozásában. Sabina Funar interjúban elmondta, hogy beválasztották a párt országos nõi bizottságába. Szerinte a nõk jó politikusok, a férfiaknál jobban megtalálják a megértéshez szükséges közös pontokat a különbözõ politikai nézetek között. Tagadta viszont, hogy az RNEP/PUNR megyei tanácsába történõ beválasztása - miként a lapok írják - politikai karrierjének kezdetét jelentené.
Valer Chioreanu: Sabina Funar / "A kettes kabinet tulajdonképpen húszas". AdC VII/1519. 4.

1778. A megyei tanfelügyelõség fõinspektora felvázolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára biztosított oktatás helyzetét Kolozsváron és a megyében. A szakiskolákban az új tanügyi törvény szerint kizárólag csak román nyelven folyik az oktatás, ott, ahol erre lehetõség nyílik, megtanítják a szakma magyar terminológiáját is. Ekképpen a szaktantárgyak 90 százalékát románul tanítják. Betartották a tanügyi törvény azon elõírásait is, hogy mindenhol román tannyelvû osztályokat kell indítani, ez megtörtént Széken (Sic), Tordaszentlászlón (Savadisla) és más helységekben. [Színmagyar településekrõl van szó.]
Victor Dragoi: Az egyetem elõtti oktatás a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek részére. AdC VII/1519. 14.

1779. A városi tanács ülésén Funar erélyesen bírálta azokat az intézményeket, amelyek felelõsek amiatt, hogy nem takarították el a havat a város utcáiról, s így a nagy havazás nehézségeket okozott a közlekedésben. Emiatt leváltotta Ioan Cadar közgazdasági osztályvezetõt, s egy igazgatót megrovásban részesített. Bogdan Cerghizan KDNPP/PNTCD-tanácsos ehhez azt fûzte hozzá, hogy a 69-es törvény 43. szakasza értelmében a helyi közügyekkel foglalkozó szolgáltatások biztosításáért a polgármester a felelõs, tehát õ a hibás a városban kialakult helyzetért. Mikó Lõrinc tanácsos elmondta, hogy a fõtérre tervezett római oszlop 39 méter magas lesz és 29 márványtömbbõl fog állni, azt azonban nem tisztázták, hogy a felállítás költségei mennyit tesznek ki.
Németh Júlia: Hólabdázás a tanácsülésen. Sz VII/222. 1.

1780. A városi tanácsülésen megszavazták Funar régi elképzelését, mely szerint a Fõteret kereszteljék át Dák-római térré. Ehhez még a megyei tanács jóváhagyása is szükséges. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakoztak ez ellen, a javaslatot mégis elfogadták.
V.M.: Ha a Megyei Tanács jóváhagyja / A Fõtér elnevezése Dák-római tér lesz. Mt VI/1335. 3.

1995.nov.13.

1781. A cikkíró szerint az RMDSZ politikájának talán a megváltozását jelenti az, hogy létrehozták a Pater Bankot. Idézi Kozsokár Gábort: "A magyarok gazdasági fölénye Romániában megteremti a megfelelõ politikai erõt az autonómiára." A cikkíró szerint azt a gondolatot, mely szerint a meggazdagodás serkenti az RMDSZ politikáját, Budapestrõl sugallják. Állítása szerint Kolozsváron 1994-ben az ingatlanok 50 százalékát a magyarok vették meg - esetleg román közvetítõkkel -, holott a város lakosságának alig húsz százaléka magyar. [Az adatok nem felelnek meg a valóságnak.]
Octavian Iacob: A Pater Bank - az RMDSZ politikájában a változás jele? Mt VI/1336. 1.

1995.nov.14.

1782. Funar kéri az államelnököt, hogy biztosítsa a forradalmárokat megilletõ jogokat azoknak a románoknak is, akik szenvedtek az RMDSZ akciói következtében. "Ugyanakkor - írja - szükség van arra, hogy a román állami szervek elemezzék az RMDSZ félkatonai szervezeteinek mûködését, kobozzák el a fegyvereket, lõszereket és robbanóanyagokat, amelyeket az RMDSZ a román állam törvényeit megszegve birtokol."
Gheorghe Funar: Az RNEP (a forradalmároknak kijáró) jogokat kér azoknak a románoknak, akik szenvedtek az RMDSZ akciói következtében. AdC VII/1520. 4.

1995.nov.15.

1783. Szõcs Judit, akit a kolozsvári tanfelügyelõség büntetésben részesített, feltárja, mennyire törvényellenes az ellene indított eljárás. A tanügyminisztériumba hívták megtárgyalni az ügyét, ott kiderült, hogy a kolozsvári tanfelügyelõség nem értesítette a minisztériumot az õ szankcionálásáról. Szõcs törvénytelennek tartja, hogy vele szemben nem alkalmazták a fokozatosság elvét, a tanfelügyelõség nem támasztotta alá az ellene felhozott vádakat, nem engedik, hogy folytassa tevékenységét az unitárius osztályokban, holott ez az unitárius püspökség hatáskörébe tartozik. Államellenes, nacionalista tevékenységgel vádolják, márpedig erre nincs semmi bizonyíték. A tanfelügyelõség nem hozta tudomására az ellene folytatott kivizsgálás eredményét, egyszerûen csak a szankcióról - a más iskolába való áthelyezésérõl - értesítették. Ez is a törvényes elõírások megszegése.
Szõcs Judit: Törvény mögé bújva. VII/224. 3.

1784. Funar kiegészíti Iliescu Tõkés Lászlóhoz intézett levelét. Szerinte a románok többsége azt várja el az államelnöktõl, hogy "eddigi csak elméleti álláspontját tettekkel igazolja azokkal az akciókkal szemben, amelyeket az RMDSZ, a Soros Alapítvány és Magyarország hajt végre az egységes román nemzeti állammal, annak területi integritásával és mindennel szemben, ami román és dák-román".
***: Az RNEP-vezér kiegészíti az államfõ válaszát. Sz VII/224. 4.

1785. Adrian Motiu azt állítja, hogy Erdélyben a magyarok felvásárolják a vagyonjegyeket, annak érdekében, hogy megszerezzék a kulcspozíciókat. "Földünk gazdagsága - írja - ismét a harácsoló, intoleráns és vad kisebbség kezébe kerül." Bírálja a Duna Tévé adását, amely például a Beszterce ostroma címû film közvetítésével az sugallta, hogy Erdélyben egy évezrede élnek magyarok. [Motiu nem tudja, hogy Mikszáth regényében a címben szereplõ Beszterce nem Bistrita, tehát nem Erdélyben van, hanem a szlovákiai Beszterce.]
Adrian Motiu: Mindennapi életünk láthatatlan oldala. AdC VII/1621. 4.

1995.nov.16.

1786. Funar nem tudta elérni, hogy az RNEP/PUNR Országos Konferenciáját Kolozsváron tartsák. Ennek ellenére a pozíciója szilárd a pártban. Hírek szerint a Funar, Gavra, Suian hármas fog továbbra is a párt élén állni.
Caius Chiorean: Elõre láthatóan nem lesznek látványos változások az RNEP Országos Konferenciáján. AdC VII/1523. 1.

1995.nov.17.

1787. Asztalos Ferenc képviselõ a parlamentben felkérte a tanügyminisztert, hogy a Babes-Bolyai Egyetem kapja meg a kétnyelvû státust. Ha ez nem történik meg, a romániai magyarság továbbra is úgy fogja értékelni a két egyetem egyesítését, mint a magyar tannyelvû felsõfokú oktatás megszüntetésére irányult egykori aktust.
***: Hozzanak határozatot a Babes-Bolyai Egyetem kétnyelvû státusáról. Sz VII/226. 1.

1995.nov.18.

1788. Három román ellenzéki városi tanácsos (Ioan Vaida-Simiti, Bogdan Cerghizan, Fred Nadaban) aláírásával tiltakozás jelent meg azzal kapcsolatban, hogy Funar félretájékoztatja a közvéleményt. A polgármester azt állította, hogy az említett ellenzéki városi tanácsosok nem szavaztak meg egy javaslatot, mely szerint koncesszióval biztosítani kell a fiatal házasoknak a lakásépítést. Azt viszont nem említi meg, hogy az említett tanácsosok miért szavaztak ez ellen. A Funar javasolta telkek államosított területek, így az államosított házakra vonatkozó törvény szerint ezeket vissza kell juttatni azoknak, akiké a kisajátítás elõtt volt. Ezért nem szavazták meg a javaslatot. Ha a polgármester valóban a fiatal házasokat akarta volna segíteni, akkor az állam tulajdonában levõ telkeket kellett volna kiutalnia nekik.
I. Vaida-Simiti, B. Cerghizan, F. Nadaban: Gh. Funar polgármester félreinformál. Mt VI/1341. 3.

1789. Tõkés Elek fõtanfelügyelõ-helyettes beadta lemondását, ezt indokolja interjújában. Elmondja, hogy Dragoi fõtanfelügyelõ az RNEP/PUNR befolyása alatt áll, az igazgatótanácsi döntéseket ismételten áthágja, magyar iskolaigazgatókat vált le önkényesen, nem konzultál sem az iskolákkal, sem a vezetõ tanáccsal. Lemondásának közvetlen oka az Apáczai Líceumban történtek, nem volt hajlandó részt venni e líceum tendenciózus kivizsgálásában. Tõkés megállapítja, hogy funkciója révén nem állhatott az RMDSZ iskolapolitikájának befolyása alatt, munkaköre megkövetelte, hogy ne csatlakozzék egyetlen politikai alakulathoz sem, ne fogadjon el tõlük utasításokat. Az RMDSZ oktatási fõosztálya azonban nem nyújtott támogatást neki, még a lemondását is közömbösen fogadták, talán nem is érdekli õket, ki felügyeli Kolozsváron és a megyében a magyar tannyelvû oktatást.
Szabó Piroska: Történet csattanó nélkül. Sz VII/227. 5.

1995.nov.20.

1790. Az RNEP/PUNR Országos Konferenciáján Funar pártelnökké történõ újraválasztása körül bonyodalmak adódtak. Kiderült, hogy Valer Suian is pályázik e funkcióra, a bukaresti szervezet javaslatára. Funar ezt úgy értékelte, hogy Cotroceni keze van benne. Végül mégis Funart választották meg, Suian pedig a párt fõtitkára lett. Funar végsõ következtetése az volt, hogy ebbõl a konfrontációból pártja megerõsödve került ki.
Mihaela Cristea, Lucian Gheorghe: Gheorghe Funart újraválasztották, de csak közel két órán át tartó izgalom után. Mt VI/1342. 1.

1995.nov.21.

1791. Traian Chebeleu elnöki szóvivõ a sajtótájékoztatóján foglalkozott azzal, hogy Funart újraválasztották az RNEP/PUNR elnökévé. Visszautasította azt a vádat, mely szerint Valer Suian jelölése Funarral szemben az államelnökség mesterkedése lett volna. Funarnak arra a gúnyos megállapítására, hogy jó lenne, ha Iliescu a nyugdíjasok pártjába iratkozna be, a szóvivõ ezt mondta: az államelnök nem iratkozik be egyetlen pártba sem.
***: Nem szükséges román-magyar kerekasztal. Sz VII/228. 1.

1792. Az RNEP/PUNR helyi szervezetei közötti harcból a kolozsvári szervezet került ki gyõztesként - ez a következtetés az RNEP Országos Konferenciája után. Az egységpártiak fõ bástyája tehát továbbra is Kolozsvár marad. Ez viszont azzal a veszéllyel jár a párt szempontjából, hogy az RNEP-et amolyan regionális pártnak fogják tartani.
Valer Chioreanu: Az RNEP helyi szervezetei közötti háborúban a kolozsvári gyõzött. AdC VII/1525. 1, 4.

1793. Az 1859-ben alakult Erdélyi Múzeum-Egyesület birtokában volt a Fõtér 11. számú épület, amely 1949-ben az egyesület megszüntetésekor átment az állam tulajdonába. 1990-ben az újjáalakult EME a jogfolytonosság alapján törvényes úton kérte javainak visszaszolgáltatását, köztük az említett épületet. Ennek érdekében az EME pert indított. 1994 októberében a bíróság elutasította az EME kérését, a fellebbezésre pedig 1995. december 7-én mondják ki a végsõ döntést.
V. Magradean: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rá akarja tenni a kezét egy fõtéri ingatlanra. Mt VI/1343. 1.

1995.nov.22.

1794. Sajtóvélemények az RNEP/PUNR Országos Konferenciájáról, amelyen újraválasztották Funart pártelnöknek. Gavra bejelentette, hogy az RNEP képviselõcsoportja felelõsségre fogja vonni azokat, akik nem Funarra szavaztak. A KDNPP/PNTCD tiltakozik az ellen, hogy az RNEP, élén a kolozsvári polgármesterrel, azt akarja elhitetni, mintha ez a párt az egykori Román Nemzeti Párt utódja lenne. A bukaresti lapokban megjelent az is, hogy az RNEP, Funarral az élen, "egy lelkiállapottá redukálódott", a "dühödt magyarellenességet" jelenti.
***: RNEP-konvenció - utóhangok. Sz VII/229. 1.

1795. Zanc élesen visszavágott Funar egyes kijelentéseire. A prefektus szerint "Funarnak hiába beszélnek logikusan és a valóságnak megfelelõ kifejezésekkel, mert úgy látszik, ezt nem érti". Funar rendkívül durva és hiányzik belõle a jóérzés, ezt bizonyítja az is, hogy Iliescunak javasolta: iratkozzék be a nyugdíjasok pártjába. Ennek ellenére Funar arra kényszerül, hogy továbbra is együttmûködjék az RTDP/PDSR-vel.
(C.C.): Az RTDP élesen válaszol Gheorghe Funarnak. AdC VII/1526. 1.

1796. Funar és Liviu Medrea felháborodva szól arról, hogy Valer Suian fellépett Funarral szemben az RNEP/PUNR Országos Konferenciáján. Utalnak arra, hogy a kolozsvári megyei konferencián egyöntetûen elhatározták, hogy Funart fogják támogatni a pártelnöki választáson, ezzel egyetértett Suian is, majd az Iliescuval való találkozása után nem állta a szavát.
Caius Chiorean: Suian azt kockáztatja, hogy mindent elveszít az RNEP-ben. AdC VII/1526. 1.

1995.nov.24.

1797. Az RNEP/PUNR állandó bürója közleményben ítéli el Viorel Salageant, aki nagy károkat okozott a pártnak. Az egyik fõ bûne az, hogy "aljas támadást intézett az RNEP elnöke ellen", azzal a céllal, hogy lejárassa és diszkreditálja Funart, aláássa tekintélyét. Salagean a nyilatkozatai miatt nem érdemli meg, hogy tagja legyen az egységpártnak.
Az RNEP Állandó Bürója: Viorel Salagean nagy károkat okozott az RNEP-nek / Közlemény. AdC VII/1528. 4.

1798. Funar javaslatot terjesztett elõ a városi tanácsban az utcanevek megváltoztatására. E szerint a magyar, a zsidó és a volt kommunista személyiségekrõl elnevezett utcák többek között román katonahõsök, történelmi személyiségek nevét vennék fel. Így az Ady utca Leonard Mociulschi tábornok nevét kapná, az Arany János utca Simion Barnutiu utca lenne, a Bem utca Traian Mosoiu, a Mikszáth Kálmán utca Perspessicius román irodalomkritikus nevét viselné. Heltai helyébe Köln, Madách helyébe Nantes név kerülne, utcát kapna Ion Antonescu, a háborús bûnös marsall. A magyar tanácsosok javaslatára azonban a döntést késõbbre halasztották.
***: Újabb támadás az utcanevek ellen / Ady nem, Antonescu igen. Sz VII/231. 1.

1799. Az RMDSZ kolozsvári székházára kitûzték a fehér zászlót a tanügyi törvény elleni tiltakozásul. Ugyanakkor december 3-án ima- és böjtnap lesz. Abban az esetben, ha nem születik megoldás a magyar tannyelvû oktatásra nézve, a tanárok, pedagógusok támogatásával iskolabojkottot szerveznek. Az RMDSZ helyi vezetõsége nem tartja helyesnek kivonulni az utcára, ennek csak akkor lenne hatása, ha országos akcióként kerülne sor rá.
P.A.M.: Kitûzték a fehér zászlót a megyei RMDSZ székházra. Sz VII/231. 1.

1800. Az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttmûködési bizottsága levelet küldött Iliescunak Christopher H. Smith, Alphonse D. Amato és Steny H. Hoyer aláírásával. Ebben aggodalmukat fejezik ki a romániai kisebbségek helyzete miatt, egyebek mellett Funar megnyilvánulásaival, az intoleranciával kapcsolatban.
***: Az amerikai kongresszusi bizottság levele az államelnökhöz. Sz VII/231. 1.

1995.nov.27.

1801. Az NRP/PRM kolozsvári szervezete védelmébe vette C.V. Tudort, tiltakozott a pártelnökük parlamenti immunitásának tervbe vett felfüggesztése ellen, hogy így bíróság elé lehessen állítani. Ioan Tanase, a párt helyi szervezetének elnöke, parlamenti képviselõ azzal fenyegetõzött, hogy ha kell, Kolozsvárról akár száz személyt is felvihetnek Bukarestbe, amikor a mentelmi jog megvonását tárgyalja a parlament, hogy így gyakoroljanak nyomást a döntésre.
V. Magradean: Az NRP utcai tüntetést készít elõ. Mt VI/1348. 1.

1802. Nagy gondot okoz a városban a hideg beálltával a földgáz nyomásának csökkenése. Funar közvetlenül Vacaroiuhoz fordult a helyzet rendezése céljából, kérte, hogy a kormányfõ a rádióban hozza nyilvánosságra, mi a helyzet országszerte a lakások fûtésével kapcsolatban.
Beniamin Pascu: A gáz nyomásának csökkenése mozgósította a városi vezetõséget. Mt VI/1348. 1.

1995.nov.28.

1803. Megtartotta megyei konferenciáját Kolozsváron a PSZ/AC. A felszólalók hangsúlyozták, hogy nevetséges az RNEP/PUNR álláspontja, mely szerint a 21 millió románt folyton a 2 millió magyar fenyegetné. Képtelenségnek nevezték azt is, hogy az ortodoxizmust államvallássá akarják tenni, amikor más egyházak - így a görög katolikusok - sokkal többet tettek nemzetükért.
Ö.I.B.: A Polgári Szövetség megyei konferenciája. Sz VII/233. 4.

1804. Funar kezdeményezésére megalakították Kolozsváron a Székelyföldrõl "elüldözött" románok szervezetét. Az alakuló ülésen mindössze 12-en (!) jelentek meg. Funar javasolta, hogy a "diszkrimináció áldozatainak" különleges jogokat biztosítsanak.
***: Kárpótlást az etnikai diszkrimináció áldozatainak! Sz VII/233. 4.

1805. Tovább bonyolódik a város nem kielégítõ gázellátásának a problémája. Nicolae Ruja alpolgármester azt állítja, hogy a szükséges földgázmennyiség 40-60 százalékát Keletrõl kapjuk, s minden hõmérséklet-csökkenés csökkenti a hozamot. Viszont azt is elismerte, hogy a gázmennyiség ellenértékét a város nem fizette ki teljes egészében. A magyar tanácstagok közül Boros János felhívta a figyelmet arra, hogy a Bukarest felé haladó gázvezetékbõl valakik "ellopnak" abbol, ami, amely ezt a zónát illetné. A kolozsvári gázprobléma ezzel politikai kérdéssé is változhat. Végsõ soron a kormány feladata megoldást találni.
***: A gáz nyomása politikai probléma is lehet. AdC VII/1530. 6.

1806. Az RTDP/PDSR Országos Konferenciája után Kolozsvár lesz a párt politikai központja Erdélyben - ezt a következtetést vonta le az újságíró abból, hogy Zancnak milyen nagy súlya volt a konferencián a fõ kormánypárt határozatának elkészítésében. E határozatnak az alapgondolata az, hogy e párt védelmezi és felkarolja a szó modern értelmében vett nacionalizmust. Zanc mellett még két kolozsvári alelnököt is beválasztottak az RTDP felsõ vezetésébe, Liviu Maiort és Alexandru Lapusant.
Caius Chiorean: Az Országos Konferencia után / Adrian Nastase új arculatot kölcsönöz az RTDP-nek. AdC VII/1530. 4.

1807. A lap közli azt a szöveget, amelyet a Funar kezdeményezésére összehívott, a Székelyföldrõl [állítólag] elûzött románok szervezetének megalakulásakor elfogadtak és a kormánynak továbbítanak. Ebben többek között ez áll: minden elûzött román kapja meg az "etnikailag diszkriminált" minõsítést, kapják vissza munkahelyüket, legyenek adómentesek mindaddig, amíg ezekben a megyékben élnek, kapjanak kártérítést az õket ért erkölcsi és anyagi veszteségekért; aki nem akar visszatérni, annak juttassanak 60 millió lej kártérítést, ugyanennyit adjanak az idõközben elhunytak hozzátartozóinak.
***: A Kovászna, Hargita és Maros megyébõl elûzött románok jogainak visszaállítása. AdC VII/1530. 4.

1995.nov.29.

1808. A KDNPP/PNTCD tiltakozó nyilatkozatot adott közre arról, hogy az RNEP/PUNR saját magát az 1918 elõtti Román Nemzeti Párt utódjának nevezi. Ezt az egységpártiak legújabb szemtelenségének minõsítik. "Hogyan lehet az RNEP az RNP követõje - írja a nyilatkozat -, amikor csillagászati távolság van a gondolkodásmódban, kultúrában, becsületben és nemzetszeretetben egyfelõl az egységpárti törpék, Gh. Funar, Ioan Gavra, Valer Suian és mások, másfelõl az olyan felvilágosult elmék, mint dr. Ioan Ratiu, Gh. Pop de Basesti, Vasile Lucaciu, Iuliu Maniu, Octavian Goga és sokan mások között?"
A KDNPP sajtóirodája: A legutóbbi egységpárti szemtelenségrõl, avagy a dolgok helyretétele. AdC VII/1031. 4.

1809. Funar nyilatkozatot közölt, ebben az RNEP/PUNR elnöke felszólítja az egyetemeket arra, miként zajlódjanak le az egyetemi választások. A közlemény szerint az egyetemi szenátusba lépcsõzetesen kellene megválasztani a tisztségviselõket, oly módon, hogy a kari tanácsok javasoljanak személyeket funkcióba. [E javaslattal azt akarja elkerülni, hogy - mint a Babes-Bolyai Egyetemen - egy nem egységpárti többségû szenátus a maga körén belül válassza meg a vezetõséget.]
Gheorghe Funar: Az RNEP beleszól az egyetemeken történõ választásokba / Közlemény. AdC VII/1031. 4.

1810. A Tudor Mohora vezette SZP/PS csaknem egész vezetõsége Kolozsvárra látogatott, szimpóziumot rendezett a december 1-i állami ünnep elõtt. Jelen voltak kolozsvári akadémikusok, tudósok, politikusok, a román mûvelõdési élet kiemelkedõ helyi személyiségei. Az SZMP/PSM-bõl kivált baloldali, parlamenti képviselethez nem jutott párt vezetõi sajtóértekezleten kifejtették, hogy számítanak a kolozsvári választópolgárok támogatására.
***: SZP-offenzíva Kolozsváron. AdC VII/1031. 4.

1995.nov.30.

1811. Zanc mondott véleményt az RTDP/PDSR országos konferenciájáról. Megerõsítette azt az állítást, mely szerint a párt kolozsvári képviselõi adták meg az alaphangot az RTDP stratégiájának kidolgozásához. Kolozsvárt képviselte a legnépesebb küldöttség. Mivel - mint azt már jelezték - igen sok kolozsvárit beválasztottak a párt felsõ vezetésébe, Zanc kifejezte azon meggyõzõdését, hogy ez fokozza pártja esélyeit a helyi választásokon.
Caius Chiorean: "Az RTDP olyan pártként mutatkozott meg, amely számára Románia egysége és szuverenitása nem tárgyalásra alkalmas érték". AdC VII/1532. 1, 4.

1995.dec.1.

1812. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete felhívást adott közre, ebben felkéri a tagságot, hogy vegyen részt az anyanyelvû oktatást megbénító tanügyi törvény elleni tiltakozáson. December 3-án ima- és böjtnapot tartanak, mindenki a maga felekezetének templomában szertartáson vesz rész. Ezután naponta folytatódik az akció.
Molnos Lajos: Imaórák és böjtnapok az anyanyelvi oktatásért. Sz VII/236. 1.

1813. A Dacia Felix Bank válságos helyzetbe került, a pénzintézet fõrészvényese, Sever Muresan 800 milliárd lejjel tartozik, s a vezetõ tanács több tagja szintén adós. Pánik tört ki a városban, a lakosság megrohamozta a bankot, és veszi ki a pénzét. A bank eredetileg az RNEP/PUNR befolyása alatt állt, az RTDP/PDSR azonban igyekezett megkaparintani a részvények többségét. Úgy tûnik, hogy a két párt közötti csatából ezúttal az RTDP került ki gyõztesnek, az új vezetõség már nem egységpárti.
***: Merre tart a Dacia Felix Bank? Sz VII/236. 1.

1995.dec.4.

1814. Az állami ünnep alkalmával leleplezték a Fellegváron a hatalmas keresztet, amely máramarosi román templomhoz hasonló alapzaton áll. Funar ez alkalommal kijelentette, hogy ez a kereszt szimbolizálja Kolozsvár minden lakosa és minden felekezete között a harmonikus együttlétet. A leleplezésen viszont csak az ortodox és a görög katolikus egyház képviselõi vettek részt. Funar azt állította, hogy ez a kereszt a kolozsváriaknak azt fogja jelenteni, amit a párizsiaknak az Eiffel-torony.
Rafael Hekman: A fellegvári kereszt / A kolozsvári Eiffel-torony. Mt VI/1353. 1.

1815. Funar egy nagygyûlésen ezt mondta: "Jó, hogy a 89-es forradalom után sikerült nekünk emlékmûveket állítanunk, legtöbbet a nemzet hõseinek emlékére. Sajnos az ezeréves ellenségeink más eszméket vallanak, szerintük nem kellene ilyen emlékmûveket készíteni, maradjunk ezek nélkül, s az országban és külföldön népszerûsítsük azokat a mûemlékeket, amelyeket õk építettek a törvények megszegésével." Utalt arra, hogy a román politikusokat, a román egyházak vezetõit lágerekbe zárták vagy a Duna-csatornához vitték. "Az kell - folytatta -, hogy ide az ellenségeink kerüljenek, akik fehér zászlókat tûznek ki s ezzel arra szólítanak fel minket, hogy nyissuk meg az utat számukra Szamosújvárra, Nagyenyedre vagy máshova." [A szamosújvári és nagyenyedi börtönre gondolt.]
V.M.: Azzal, hogy kitûzik a fehér zászlót / A magyarok arra szólítanak fel, hogy nyissák meg elõttük az utat Szamosújvár vagy Nagyenyed felé. Mt VI/1353. 1.

1816. Lábody László magyar államtitkár kolozsvári látogatása után sajtóértekezletet tartott. Errõl úgy ír a román lap, hogy a magyar kormány a mostaniaknál több jogot akar a romániai magyaroknak. Idézik Lábody megállapítását, mely szerint ha több tízezer diák kivonul az utcára, a tanügyminisztérium figyelembe veszi a követeléseiket, de a félmillió aláírással alátámasztott RMDSZ-tanügyi törvénytervezettel nem történik semmi.
V. Magradean: Magyarország kormánya több jogot akar a romániai magyaroknak. Mt VI/1353. 8.

1995.dec.5.

1817. A Szabadságban cikket közölt Kincses Elõd, amelyben leírja találkozásait Antall Józseffel. A román lap erre reflektál. A névtelen cikkíró azt állítja, hogy az Antall által kezdeményezett Duna Tévé adása a szélsõséges nacionalista propaganda eszköze, egyebek mellett arra törekszik, hogy jó színben tüntesse fel Kincses Elõdöt, segítse visszatérését a román politikába, holott ez az ember politikai provo