Balázs Sándor - Schwartz Róbert

Funar-korszak Kolozsváron

1992.

1993.

1994.

1995.

1996 január  február  március  április  május  június   

1866. Kolozsváron, akárcsak Erdély többi városában, január 1-én este nyolc órakor számtalan magyar nemzetiségû polgár gyújtott gyertyát, ezzel fejezte ki ragaszkodását az anyanyelvhez, tiltakozását az anyanyelvhasználatot veszélyeztetõ törvények ellen. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett és az RMDSZ-tõl felkarolt akciónak sikere volt, annak ellenére, hogy a kolozsvári magyar nyelvû lapban csak közvetlenül szilveszter elõtt jelent meg a felhívás.
***: Anyanyelvünk és iskoláink védelmében. Sz VIII/1. 1.

1867. Szociológusok közvélemény-kutatást végeztek Kolozsváron. Ebbõl kiderült, hogy a lakosság mennyire van megelégedve a sajtóval. A megkérdezettek 10,52%-a nagyon meg van elégedve vagy meg van elégedve, 20,19%-a közömbös, 36,99%-a nagyon elégedetlen vagy elégedetlen. A politikai pártok iránti opcióban az RNEP/PUNR áll az élen 14,31 százalékkal, õt követi a KDNPP/PNTCD 10,25 százalékkal, a DK/CD 10,15 százalékkal, az RMDSZ 9,64 százalékkal. A fõ kormánypárt, az RTDP/PDSR csak ezután következik 7,72 százalékkal. A választások eredményére azonban ebbõl nem nagyon lehet következtetni, mivel a megkérdezettek 29,42 százaléka még nem döntött, kire fog szavazni.
Achim Mihu: A kolozsváriak visszatérnek a családhoz mint legfõbb értékhez. AdC VIII/1556. 4.

1868. Új román nyelvû publikáció jelenik meg Kolozsváron, a Gazeta de Cluj-Napoca címû. Alcíme szerint heti információs és állásfoglaló kiadvány. Igazgatója Costica Rusu. Olyan [közismerten nacionalista] újságírók is írnak benne, mint például Constantin Mustata vagy Vasile Lechintan. Ígéretük szerint politikai érdekektõl mentes információkat fognak közölni, meg akarják tartani a normális egyensúlyt, de nem feledkeznek meg soha a gyökerekrõl.
***: Új lap az újságpiacon / Gazeta de Cluj-Napoca. AdC VIII/1556. 12.

1996.jan.4.

1869. Zanc nyilatkozik a Rompresnek a közelgõ helyhatósági választásokról. Megjegyzi, hogy az RTDP/PDSR nagy igényekkel fog megküzdeni a választásokon a különbözõ politikai alakulatokkal. Másfelõl az RNEP/PUNR-nek is megvan a maga elvárása, magát a románok érdekeit kifejezõ pártnak tartja. Az RTDP racionálisan és reálisan arra törekszik, hogy fenntartsa a stabilitást, eloszlassa az interetnikai vitákat. A KDNPP/PNTCD-nek, akárcsak a DP/PD-nek nincsenek nagy esélyei. A választópolgárok - Zanc szerint - meggyõzõdtek arról, hogy a DP nem szolgálja érdekeiket. Egyedül az RTDP tud biztos alternatívát adni a választásokon. Mindenesetre Kolozsvár a választások igen forró zónája lesz.
Emil Stanciu: Grigore Zanc: "Kolozsvár igen forró zóna lesz". AdC VIII/1557. 1.

1870. A RÖM/MER kolozsvári szervezete elégedetlen az RNEP/PUNR-vel való együttmûködéssel és a város egységpárti vezetésével. A két párt között számos nézeteltérés van. A városháza döntéseiben gyakran figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat, a zöldek számos javaslatát egyszerûen elutasítják vagy egyenesen kinevetik.
Constantin Codreanu: A RÖM elégedetlen az RNEP-pel való együttmûködéssel. AdC VIII/1557. 6.

1871. A nagy nyugati cégek eddig nem ruháztak be Kolozsváron. Általában a - nem csak a nyugati, hanem a keleti - külföldi beruházások a vártnál jóval alacsonyabbak. Jellemzõ, hogy még akkor sem történik meg a nagy tõkebefektetés, amikor valamelyik nyugati vállalat hajlandó lenne erre. A városvezetés hanyagsága, a bizonytalanság, a bürokrácia megnehezíti a tõke ideáramlását. Jó példa erre az, hogy Kolozsvár elveszítette a Coca-Cola ajánlatát itteni vállalatának megnyitására.
Al. Rozenberg: Eddig a nagy beruházó cégek elkerülték Kolozsvárt! Mt VII/1375. 3.

1996.jan.5.

1872. Funar véleményt mond a választásra vonatkozó közvélemény-kutatásról. Azt állítja, hogy a Soros támogatásával végzett felmérés szerint az RNEP/PUNR szimpatizánsai csak 2 százalékot tesznek ki, a Gallup felmérése szerint pedig 7 százalékot. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy az ilyen felméréseknek más céljuk van, mint az igazság feltárása. Funar véleménye szerint az RNEP-re szavazók aránya 10 százalék.
Gh. Funar: "Az RNEP-re szavazók aránya 10 százalék". AdC VIII/1558. 1.

1873. A városi tanács javasolta, hogy 21 utcanevet változtassanak meg Kolozsváron. Ehhez a megyei tanács jóváhagyására van szükség. A megyei tanács egyetértett 10 javasolt utcanév-változtatással. Így a Józsa Béla utca neve Octavian Goga lesz, a Béke téré Lucian Blaga. Számos román személyiség neve is szerepel a tíz elnevezés között. A Karl Marx utcát Decebalnak fogják hívni, az eddigi Decebal utcát pedig Burebistának. [Miért nem lehetett a Marx utcát Burebistára keresztelni?] A jóvá nem hagyott névváltoztatások között szerepel az a javaslat, hogy az Unirii teret (Fõtér) Dák-római térnek nevezzék.
***: Új utcanevek Kolozsváron. AdC VIII/1558. 6.

1996.jan.6.

1874. A Gallup közvélemény-kutatásának egyik adatsora arra vonatkozik, hogy a megkérdezettek mik között látnak erõteljes konfliktust. Ezen a listán a nemzeti kisebbségek és a lakosság többi része közötti konfliktus a lehetõségek között az utolsó helyen áll, a megkérdezettek 28%-a mondotta, hogy van ilyen, 58%-a szerint nincs, 14%-a nem tudja. Ez az arány követi a gazdagok és szegények (44% igen, 47% nem), a kormányzók és kormányzottak (48% igen, 40% nem), a munkaadók és munkavállalók (43% igen, 46% nem), a fiatalok és idõsek (30% igen, 61% nem) közötti súlyos konfliktus feltételezését. A hibahatárt 3%-ban jelölték meg. [Ebbõl az derülne ki, hogy a kolozsvári megkérdezettek szerint nincs különösebb interetnikai feszültség.]
***: GALLUP közvélemeny-kutatás. AdC VIII/1559. 7.

1875. Az Apáczai Líceumban lezajlott események után három héttel a román lap elmarasztalja az iskolát azért, mert egy szíriai és három magyarországi tanuló tanul ott hivatalos formaságok nélkül. Nem fizetnek tandíjat s román nyelvbõl nem vizsgáznak. Név szerint [a neveket a lap elírta, helyesen így:] Kiss Melinda, Kiss Eszter Kunigunda és Tapolyai Csaba a három említett magyar állampolgár.
Brigitte Indries: Három hét múlva az Apáczai Cserében... / Három magyarországi tanuló tanul nem legális keretek között egy kolozsvári líceumban. Mt VII/1377. 1.

1876. Liviu Medrea RNEP/PUNR-s alprefektus kijelentette, hogy 1995-ben, akárcsak az elõzõ években, a magyarok tízével iratkoztak be Kolozsváron az egységpártba. Szerinte fõleg a magyar értelmiségiek választják a Funar vezette pártot. Pontos számadatokat azonban nem tudott mondani, azzal érvelt, hogy az RNEP nem tartja nyilván tagjainak nemzetiségét. Bízik abban, hogy a választások után még inkább megnõ az egységpárt taglétszáma, a becsületes románok és magyarok megértik, hogy az RNEP békét akar a románok és magyarok között.
***: Liviu Medrea alprefektus azt hiszi, hogy / 1995-ben a magyarok tízével iratkoztak be az RNEP kolozsvári szervezetébe. Mt VII/1377. 3.

1877. A városházán Funar, a történelmi múzeum, továbbá az Ipari Építkezési Tröszt igazgatója megbeszélést folytatott arra nézve, mikor és hol helyezzék el a Fõtéren a capitoliumi farkas szobrát. A legmegfelelõbb helynek azt tartották, ahol 1923-ban volt, tehát a Mátyás-szobor elõtt. A tröszt igazgatója javasolta, hogy a szoboravatás Funar újraválasztásakor történjék (ugyanis még nincs teljes egészében kész a talapzat), a polgármester viszont december 24-ét jelölte meg, s kijelentette: újraválasztása után lesz még alkalom újabb szobrokat leleplezni.
Németh Júlia: Farkas a Fõtéren. Sz VIII/4. 1, 12.

1996.jan.8.

1878. Ioan Gavra az RNEP/PUNR alelnöki minõségében kijelentette, hogy lehetõséget lát egy RNEP-DP/PD-LP `93/PL `93-PSZP/PAC közötti szövetségre. A rádióban elhangzott javaslatát azzal indokolta, hogy így meg lehetne szerezni a választásokon a szavazatok 40 százalékát. Hajlandó arra is, hogy visszavonja az említett politikai alakulatokat támadó kijelentéseit.
Caius Chiorean: Ioan Gavra a szövetség lehetõségét látja az RNEP, DP, LP `93 és PSZP között. AdC VIII/1560. 1.

1879. Iuliu Pacuraru, a DP/PD kolozsvári elnöke úgy értékeli Gavra azon felhívását, mely szerint az RNEP/PUNR kössön választási koalíciót a helyhatósági választásokon a DP-vel, hogy az egységpárt alelnökének ez a véleménye csak mese. Sem a helyhatósági, sem a parlamenti választásokon nem hajlandók együtt indulni az RNEP-pel, amely a DP-t a legnagyobb banditának nevezte.
Caius Chiorean: Iuliu Pacuraru, a DP kolozsvári elnöke: / "A sarokba szorított ember kétségbeesése". AdC VIII/1560. 1.

1880. Petre Litiu az LP `93/PL `93 részérõl válaszol Gavra választási koalíciós javaslatára. Szerinte helyi szinten szó lehet a DP/PD, a PSZP/PAC és a `93-as liberálisok közötti választási szövetségrõl, de milyen haszna lenne a liberálisoknak, ha szövetkeznének az RNEP/PUNR-vel, amely részt vett a kormányzásban s így felelõs az ország tönkretételéért. A helyhatósági és parlamenti választások kapcsán csak akkor beszélhetünk koalícióról, ha mindenik partner elfogadja a liberális kormányzási programot.
Caius Chiorean: Petre Litiu LP `93-as képviselõ: / "Beszélhetünk róla, de csak egy liberális kormányzási program alapján". AdC VIII/1560. 1.

1881. Markó Béla újságíróknak kijelentette, hogy Kolozsváron, ahol a lakosság 23 százaléka magyar, lennie kell egy magyar alpolgármesternek. Itt a helyhatósági választások kimenetele nagymértékben függ attól, kiket jelölnek a különbözõ politikai alakulatok. Szerinte a kolozsvári lakosság egyöntetûen az RMDSZ-re fog szavazni. Az RMDSZ fel van készülve a választásokra, minden területi szervezetnek van számítógépe, s valamennyi össze van kötve a kolozsvári központtal.
V. Magradean: Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy / "Kolozsváron lennie kell egy magyar alpolgármesternek". Mt VII/1374. 8.

1882. Kolozsvár határában a szemétgyûjtõ telepen az új év elsõ napján tûz ütött ki az egyik szükséglakásban s két cigány meghalt. A temetésükön megjelentek a Cinemar TV munkatársai, felvételeket akartak készíteni. Jelen volt ugyanakkor egy magyarországi filmezõcsoport is. A cigányok megfenyegették a Cinemar TV stábját, majdnem meglincselték õket, nem engedték felvételeket készíteni, egyedül csak a magyar filmeseket hagyták filmezni. A cikkíró ebbõl azt a következtetést vonja le, hogy a románok nem filmezhetnek saját hazájukban, a magyarok viszont igen. Az ügyet a polgármesteri hivatal elé viszik.
V. Magradean: A Cinemar TV egyik stábját majdnem meglincselték a cigányok! Mt VII/1378. 8.

1883. Markó Béla kolozsvári sajtóértekezletén a közelgõ választásokkal kapcsolatban leszögezte: az idei választási évben az a veszély fenyeget, hogy a nacionalista retorika felerõsödik, s azok a politikai pártok, amelyek különben hajlandók lennének közeledni hozzánk (bár ilyeneket nem igazán tudna megnevezni), kevésbé mernek ilyen pozitív lépéseket tenni.
Sz.K.: Nem várható eredmény a román-magyar kapcsolatok terén. Sz VIII/5. 1.

1996.jan.9.

1884. Liviu T. Domsa, a kolozsvári katonai ügyészség volt fõnöke leleplezõ nyilatkozatot adott közzé az 1989-es kolozsvári eseményekkel kapcsolatban. Megállapította, hogy akkor decemberben nem ismeretlen személyek lövettek az emberekbe, a sortüzek I. ªerbanoiu akkori szekuritátés fõnöknek és R. Stoian, a megyei rendõrség fõnökének a parancsára dördültek el. E két tisztet rögtön le is tartóztatták. A szászfenesi kaszárnyában azonban felkészült a katonaság, hogy megtámadja Kolozsvárt, ha nem engedik szabadon õket. A harckocsik motorjait már be is melegítették. Akkor bukaresti utasításra szabadon engedték a két magas rangú tisztet. Késõbb már nem vonták felelõsségre õket, hanem ismeretlen tettesek ellen indult eredménytelen nyomozás.
***: A vétkesek szabadon járnak. Sz VIII/6. 1.

1885. A Vocea Romaniei címû kormánylapnak nyilatkozott az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. Molnos Lajos kifejtette: az a benyomása, hogy a hivatalos Magyarország, beleértve az államfõt is, nem tanúsít szilárd magatartást a határon túli kisebbségek ügyében, nem lépett fel határozottan a román tanügyi törvény ellen. Csalódást keltett, hogy az anyaország hallgatásba burkolózik, holott már mintegy mûködik is a kisantant. Nyugtalanítónak tartja, hogy Horn Gyula csak tízmillió magyar miniszterelnökének nevezi magát.
***: Csalódtunk az anyaországban - nyilatkozta Molnos Lajos. Sz VIII/6. 4.

1886. Markó Bélának azzal a kijelentésével kapcsolatban, mely szerint Kolozsvárnak magyar alpolgármesterre van szüksége, Funar kijelentette: "Magyarországon a magyarok a polgármesteri hivatalok élére kerülhetnek, de Kolozsváron azok, akiket polgármesternek és alpolgármesternek választanak meg, románok lesznek. Az RMDSZ abban az illúzióban él, hogy valamilyen szerepe van a román politikai életben. Téved, mivel kis számú választói miatt nincs semmi esélye arra, hogy valamiben is döntsön. Meggyõzõdésem, hogy az RMDSZ nem éri el az 5 százalékos választási arányt, így a román parlamentben csak egyetlen személy fogja képviselni ezt a nemzeti kisebbséget."
V.M.: Mivel nem fogják elérni az 5 százalékos választási küszöböt / A magyarokat a parlamentben csak egy személy fogja képviselni. Mt VII/1379. 1.

1887. Ana Potcoava bejelentette, hogy jelölteti magát kolozsvári polgármesternek. Ezt azzal indokolta, hogy a "funarióta korszak" tönkretette Kolozsvárt, a polgármester megalomániás, girlandokkal, szobrokkal díszíti fel a várost, miközben az emberek igen rosszul élnek. Ennek véget kell vetni, itt az ideje, hogy politikai változás következzék be a város vezetésében. Azt ígérte, hogy ha polgármester lesz, akkor törvényes keretek között újraindítja a Caritas-féle pilótajátékot.
Marius Focsanu: Ana Potcoava jelölteti magát a kolozsvári polgármesteri posztra. Mt VII/1379. 3.

1888. Funar nyilatkozott a helyhatósági választásokon lehetséges pártkoalíciókról. Szerinte az RNEP/PUNR nyílt párt, hajlandó választási koalíciót kötni más pártokkal. Továbbra is fennáll a szövetség a NEB/BUN-on belül [BUN - Blocul Unitatii Nationale], amelyben részt vesz a RÖM/MER, az RDAP/PDAR és az egységpárt. Ugyanakkor felhányja az RTDP/PDSR-nek, hogy nem tartotta be a szavát, az RNEP-pel aláírt jegyzõkönyvet. "A helyhatósági választáson - mondta - mi is és a RTDP is egyedül fogunk indulni. Miként azonban megtudtam, az RTDP megpróbál szövetséget kötni az RMDSZ-szel. Sikert kívánunk nekik."
V. Magradean: A helyhatósági választásokra vonatkozóan / Gh. Funar megtudta, hogy az RTDP szövetséget köt az RMDSZ-szel. Mt VII/1379. 3.

1889. Ioan Gavra levélben fordult Funarhoz, az RNEP elnökéhez, ebben kifejtette, hogy az RNEP-nek szövetségre kellene lépnie a választásokon az RTDP/PDSR-vel. Szerinte a DK/CD visszaesett, fõleg Coposu halála óta, a DK és a DP/PD az országot a katasztrófa szélére vitte, e pártok a helyhatóságok egyharmadában birtokolják a helyi hatalmat. A választóknak politikai alternatívát kell nyújtani, éppen ezért helyi szinten agressziómentes paktumot kell kötni az RTDP-vel, így jöhet létre egy valóban nemzeti politikai vonalvezetés.
***: Az agressziómentesség választási paktuma az RNEP és az RTDP között. AdC VIII/1561. 1, 4.

1890. Funar azt állítja, hogy Ioan Gavrának, az RNEP/PUNR alelnökének a kezdeményezése az RTDP/PDSR-vel kötendõ választási koalícióról csak személyes vélemény, a párt vezetõ testülete ezt nem tárgyalta meg. Még nem merült fel, hogy ebben a problémában döntsenek.
Gheorghe Funar: "Ioan Gavra személyes kezdeményezése". AdC VIII/1561. 1.

1891. Iuliu Pacuraru, a DP/PD kolozsvári szervezetének elnöke reflektál Zancnak arra a megjegyzésére, mely szerint a választópolgárok meggyõzõdtek arról, hogy a demokrata párt nem szolgálja a román gazdaság erõteljes fejlõdését. Visszautasítja ezt az állítást, s szól a helyhatósági választások esélyérõl. Utal arra a közvélemény-kutatásra, amelyet Achim Mihu egyetemi tanár szervezett (aki az RTDP helyi szervezetének alelnöke, így hinni lehet neki arra nézve, mit állít az RTDP-rõl és a DP-rõl), amely szerint a DP Kolozsváron és a megyében 6,5%-os eséllyel indul, az RTDP pedig 7,72%-ossal. Ebbõl az derül ki, hogy a helyi körülmények között e két, a szimpatizánsok tekintetében egymáshoz közel álló párt közötti harc lesz a döntõ.
Iuliu Pacuraru: Zanc úr, kollégák voltunk. AdC VIII/1561. 4.

1892. Azzal kapcsolatban, hogy a megyei tanács nem hagyta jóvá a Fõtér átkeresztelését Dák-római térré, Funar megjegyezte: "Hozunk érveket, amelyek meggyõzik a megyei tanács tagjait." Továbbá azt mondta, hogy az idõjárási viszonyok nem engedték meg a capitoliumi farkas szobrának a felállításához szükséges munkálatok befejezését, így a szobor elhelyezése tavaszra marad. A szobor mellett ott lesz Traian és Decebal mellszobra is.
(C.C.): A capitoliumi farkast tavasszal fogják elhelyezni. AdC VIII/1561. 4.

1893. Funar tervbe vette, hogy január 24-én, a román fejedelemségek egyesülésének ünnepén táblát fognak leleplezni Mátyás király szülõházán, ahol már van egy régi, magyar nyelvû felirat. Az új felirat így fog szólni [nyilván románul] : "A történelmi hagyományok szerint ebben a házban született Matei Corvin, a nagy hadvezérnek és Erdély fejedelmének, Iancu de Hunedoarának a fia, akit az uralkodása (1458-1490) alatti megvalósításaiért Magyarország legnagyobb királyának tartanak."
Caius Chiorean: Újabb tábla Matei Corvinnak. AdC VIII/1561. 4.

1996.jan.10.

1894. Két évvel ezelõtt 11 városi tanácsos feljelentést nyújtott be Funar ellen, a vád a szolgálati hatalommal való visszaélés és okirathamisítás. 1994-ben a megyei ügyészség úgy döntött, hogy nem indítanak eljárást. A tanácsosok erre fellebbeztek, de nem lehet tudni, hol van ennek a fellebbezésnek a szövege. Eckstein-Kovács Péter és Bogdan Cerghizan tanácsosok a kolozsvári ügyészséghez fordultak az ügy tisztázása végett, Ilie Iuga megyei fõügyész azt mondta, hogy az ügyet 21 napon belül megoldják. A késlekedést azzal magyarázta, hogy a dossziét felkérte a fõügyészség. Csakhogy a megyei ügyészségeknek csupán az a kötelességük, hogy szóban értesítsék a fõügyészséget az ilyen esetekrõl, a törvény arra nem kötelezi õket, hogy kiadják a kezükbõl az iratcsomót.
V.M.: A Gheorghe Funar elleni feljelentést e hónap végén fogják kivizsgálni. Mt VII/1380. 1.

1895. Nicolae Trifoiu, aki politikai fogoly volt az Antonescu-rendszerben, tiltakozik az ellen, hogy Kolozsváron Antonescu-szobrot állítsanak fel. Érveket sorakoztat fel e terv ellen. Leírja, milyen börtönviszonyok voltak a marsall diktatúrája alatt. Felvázolja, milyen embertelen módon mûködött abban az idõben a szekuritáté. Nem tartja jó románnak Antonescut, mert az õ kormányzása alatt döntöttek arról, hogy december elseje ne legyen nemzeti ünnep.
Nicolae Trifoiu: Nicolae Trifoiu - volt politikai fogoly az Antonescu-rendszerben - érveket hoz fel az ellen, hogy Kolozsváron felállítsák a marsall szobrát. Mt VII/1383. 4.

1896. Zanc mond véleményt Gavra levelérõl, amelyben az RNEP/PUNR alelnöke pártok közötti választási koalíciót javasol. A prefektus szerint Gavra minimalizálja az RTDP/PDSR programját, csökkenteni akarja az RTDP és Iliescu súlyát. Funar diszkreditálni akarja a fõ kormánypártot azzal, hogy feltételezi, miszerint az RTDP-nek megegyezési szándéka lenne az RMDSZ-szel. A választási kampányban az RTDP egyedül fog menni, s ha az RNEP/PUNR az ellenzékiekkel akar társulni, akkor elkerülhetetlen köztük a konfrontáció. Különben is Gavra levelében a kifejezések nem egyértelmûek, ellentmondanak egymásnak.
Caius Chiorean: Grigore Zanc: Gavra úr levelében a kifejezések ellentmondásosak. AdC VIII/1562. 1, 4.

1897. A cikkíró támadja Nits Árpádnak a Szabadságban megjelent egyik cikkét, amelyben arról van szó, hogy Kolozsvár belvárosa elöregedik, holott régen magyar volt a központ, s jelzi, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a városnak ez a része a románok kezébe kerül, mivel az itt élõ idõseknek rendszerint nincsenek leszármazottjaik. A román cikkíró csúfolódva azt írja, hogy ezek szerint a belvárosiaknak át kell adniuk lakásuk kulcsát Funarnak, aki mögött ott állnak a gyarmatosítók, a polgármester rokonai, akik alig várják, hogy megkapják a kulcsot. Veszélyesnek tartja a kolozsvári magyaroknak azt az elgondolását, hogy össze kell házasodni az öregekkel, hogy így azok háza a magyaroké maradjon.
G. Farkas: A szélsõséges beteges elmék arra ösztönöznek, hogy / Házasodjatok össze öregekkel, vegyétek el házukat, hogy a magyaroknak maradjanak. AdC VIII/1562. 4.

1898. Az RMDSZ nyilatkozatban fog állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy Funar táblát akar elhelyezni Mátyás király szülõházán, amely azt hirdeti, hogy a magyar király román eredetû volt. Eckstein-Kovács Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte: "A választási kampány küszöbén vagyunk, s a magyarok elleni provokációk száma nõni fog."
Caius Chiorean: Az RMDSZ aggodalommal fogadja, hogy Funar újabb táblát akar elhelyezni. AdC VIII/1562. 16.

1899. Újabb információk arról, hogy Funar emléktáblát akar elhelyezni Mátyás király szülõházán. Mirela Vasiu, a köztéri szobrokkal foglalkozó városi részleg vezetõje elmondta a magyar újságírónak, hogy az emléktábla feltételének az ötlete nem új keletû, a munkálatokat már hónapokkal ezelõtt elkezdték. Ebbõl a kijelentésbõl is kiderült, hogy az ilyen kérdéseket - akárcsak a fõtéri ásatásokat - elõzõleg nem tárgyalják meg a városi tanácsban. Funar ezúttal is kész tények elé akarja állítani a tanácsosokat.
(németh): Mátyás király román eredetét hirdetõ emléktáblát helyeznek el a szülõházra. Sz VIII/7. 1.

1996.jan.11.

1900. Gh. Astilian festõmûvész bejelentette, hogy jelölteti magát polgármesternek Kolozsváron. Szerinte olyan városi adminisztrációra van szükség, amely az állampolgárt helyezi a központba. Megállapítja: "Kolozsváron az nyeri el a polgármesteri funkciót, aki képes békét teremteni a románok és magyarok között." A [tolószékben élõ] mûvészt jól ismerik külföldön, megfestette II. János Pál pápát is, s a képet kiállították a Vatikánban.
V. Magradean: Petru Litiu és Ana Potcoava után / Gh. Astilian festõ is jelölteti magát Kolozsvár polgármesterének. Mt VII/1381. 1.

1901. Az SZDU/USD [Szociáldemokrata Unió, amely a DP/PD és az RSZDP/PSDR szövetségébõl alakult ki] elkezdte összeállítani közös listáját a helyhatósági választásokra. A két párt Kolozsváron közös választási jellel fog indulni.
V.M.: Az SZDU Kolozsváron elkezdi összeállítani a helyhatósági választásokra a listákat. Mt VII/1381. 3.

1902. Molnos Lajos az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nevében nyílt levelet küldött Zanc prefektusnak, ebben kifogásolja, hogy Mátyás király szülõházára a történelmi valóságnak nem megfelelõ emléktáblát helyeznek el. Meghamisítják a király nevét, amely soha nem volt Matei Corvin, románnak minõsítik Mátyás királyt, holott az édesanyja, Szilágyi Erzsébet magyar volt. Abban az idõben nem az volt a fontos, hogy Mátyás felmenõi kik voltak, hanem az, hogy magyar király volt, s ezt a Mathias Rex jól kifejezi. Funar tény- és névhamisító próbálkozásai, a magyarellenes provokációk interetnikai konfliktusokat szülnek. Kéri a prefektust, lépjen közbe Funarnak újabb feszültséget teremtõ intézkedéseivel szemben.
Molnos Lajos: Nyílt levél. Sz VIII/8. 1, 4.

1903. Az RNEP/PUNR Kolozs megyei tanácsának sajtóirodája közleményt adott ki, ebben közvetlenül a rektorválasztás elõtt támadja Andrei Margát, a Babes-Bolyai Egyetem rektorát. Egyebek mellett ilyesmivel vádolja: "arra törekedett, hogy kiszélesítse a magyar nyelvû felsõfokú oktatást, ezzel azt akarta elérni, hogy alkalmazzák a kis lépések politikáját s megvalósítsák az RMDSZ és Magyarország célkitûzéseit, vagyis a kolozsvári egyetem magyarosítását és Bolyai Egyetemmé történõ átalakítását."
Az RNEP sajtóirodája: Újabb támadás Andrei Marga rektor ellen. AdC VIII/1563. 16.

1904. Ioan Gavra újabb nyílt levelet küldött az RNEP/PUNR vezetõségének, a párt elnökének, Funarnak. Ebben támadja az RTDP/PDSR-t, mondván, hogy a helyhatóságok szintjén szinte semmit nem tett. Szerinte: "Az egyetlen városi közigazgatás, amely európai színvonalú, csakis a kolozsvári", Funar szakmai hozzáértését mindenki elismeri. Az RNEP/PUNR nem lép fel megvalósíthatatlan és abszurd választási programmal, felelõsséget vállal Románia tényleges társadalmi és gazdasági átalakulásának megvalósításáért.
***: Az RNEP elnökének, Ioan Gavra második nyílt levele. AdC VIII/1563. 4.

1996.jan.12.

1905. Miután a RMDSZ kolozsvári vezetõsége nevében Molnos Lajos tiltakozott Funarnak a Mátyás király szülõházára elhelyezendõ táblája ellen, a polgármester azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy az "megszegi az ország törvényeit és alkotmányellenes magatartást tanúsít", nyílt fellépésre szólítja fel a magyar lakosságot. Molnosnak Zanchoz írt levelében semmiféle ilyesmirõl, utcai tüntetésrõl nem volt szó. Funar ugyanakkor bejelentette, hogy március 15-én Nicolae Balcescu és a többi negyvennyolcas forradalmár emlékére emléktáblát helyeznek el az Avram Iancu (volt Petõfi) utca 20. számú házán. [Ahol a RMDSZ minden március 15-én koszorúzik annak emlékére, hogy itt szállt meg Petõfi.]
***: A polgármester visszavág. Sz VIII/9. 1.

1906. A lap fényképfelvételekkel illusztrálva bemutatja, hogy a volt Deák Ferenc utcában a könyvstandon megjelentek Horia Sima vasgárdista vezér újrakiadott munkái. A fasiszta eszméket terjesztõ könyvek egyik napról a másikra elfogytak, bár kötetenként tízezer lejbe kerültek.
(n.j.): Sima szabadság vasgárdista módra. Sz VIII/9. 2.

1907. A román lap újságírója utánajárt annak a vádnak, mely szerint az Apáczai Líceumban külföldi tanulók is tanulnak, miként azt a megyei tanfelügyelõség állította. A cikkíró az iskola új igazgatójától és az aligazgatótól származó információk alapján leszögezi, hogy egyetlen külföldi állampolgár sem tanul az iskolában. Az 1994-1995-ös iskolai évben valóban voltak magyarországi diákjaik is, de õk az egyetemen tanító magyar állampolgárságú tanárok gyermekeiként legálisan tanultak a líceumban.
Brigitte Indries: Az Apáczai Líceumban / Nem tanul egyetlen külföldi tanuló sem. Mt VII/1382. 1.

1908. A Fõtéren folyik a capitoliumi farkas szobra számára az alapzat kiásása. A munkálatok meggyorsítása érdekében a szamosújvári börtönbõl hoztak rabokat a földmunkára. Addig fognak ásni, amíg az alapzat számára megfelelõ rétegre találnak. A hivatalos szervek véleménye szerint ez az eljárás természetes, minden építkezési vállalat igényelheti az elítéltek segítségét.
V.M.: A rabok ásnak a capitoliumi farkasnak. Mt VII/1382. 3.

1909. A cikkíró fellép a Cluj-Napoca szókapcsolat ellen, azt állítja, hogy ez a Ceausescu fejében született hibrid városnév. Sehol a világon nem teszik hozzá a városok mai nevéhez a régi elnevezést, mi lenne, ha Párizst például Paris-Lutetiának hívnák. Hamis nacionalizmusnak nevezi ennek a városnévnek a használatát. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a "Cluj"-nak semmi köze nincs a magyar "Kolozsvár"-hoz, nem ebbõl ered.
Mihai ªerban: A Cluj-Napoca hibrid elnevezésnek nincs semmiféle racionális alapja, legfeljebb a hamis nacionalizmus (I). Mt VII/1382. 4.

1910. Funar nyilatkozatot adott ki, ebben elutasítja az RMDSZ tiltakozását amiatt, hogy Mátyás király szülõházára nem a valóságnak megfelelõ szöveget helyeznek el. A polgármester leszögezi, hogy az RMDSZ visszájára akarja fordítani a demokráciát, azt szeretné, hogy a többség vesse alá magát a kisebbségnek. Szerinte hamis az, amit az RMDSZ állít, ugyanis: "Romániában románok laknak, a magyarok Magyarországon élnek. Az RMDSZ alapszabályzata szerint ez a párt-szövetség nem a magyarországi magyarokat képviseli." Szerinte "mi románok vagyunk és leszünk itthon az urak", s nem fogjuk kikérni az RMDSZ és Magyarország jóváhagyását arra, hogy román hõseinkrõl megemlékezzünk.
Gheorghe Funar: Közlemény. AdC VIII/1564. 16.

1911. A Kolozsváron végzett közvélemény-kutatás eredményeibõl az RMDSZ-re vonatkozó adatokat közli a lap. Eszerint a megkérdezett magyaroknak csak 42,58 százaléka szavazna az RMDSZ-re, s igen nagy (18,66 százalék) azoknak a száma, akik még nem döntöttek, kire szavaznak. A közvélemény-kutatást vezetõ Achim Mihu megállapítja, hogy a felvett minta híven tükrözi a nemzetiségi összetételt.
Achim Mihu: A magyar etnikum és az RMDSZ. AdC VIII/1564. 4.

1996.jan.13.

1912. A Vatra Romaneasca közleményt adott ki, ebben módosítást javasol a Mátyás király szülõházára elhelyezendõ emléktábla szövegében. Nem tartja helyesnek Mátyás királyt egyértelmûen románnak nevezni, hiszen édesanyja magyar volt, de meghagyná a Funar-féle változatban a "Matei Corvin" történelmileg nem adatolható nevet. Ezt a szövegváltozatot javasolja: "Ebben a házban született Matei Corvin, aki Iancu de Hunedoarának, a nagy román hadfinak, erdélyi vajdának és Magyarország kormányzójának, valamint Szilághy [sic!] Erzsébetnek a fia. Matei Corvint az uralkodásának (1458-1490) megvalósításai alapján Magyarország legnagyobb királyának tekintik."
***: A Vatra Romaneasca szövegváltozata. Sz VIII/10. 1.

1913. Zanc válaszolt az RMDSZ kolozsvári szervezetének levelére a Mátyás király szülõházára elhelyezendõ emléktáblával kapcsolatban. Megállapítja, hogy a tábla feltételére megvan minden szükséges engedély. A közigazgatási bíróság elé nem vihetõ az ügy mindaddig, amíg a plakettet el nem helyezik az épületen. Felkérte a polgármestert, hogy a mesterségesen keltett nemzetiségközi feszültség és a sajtóvita elkerülése végett bírálja felül szándékát. Elmarasztalja az RMDSZ hozzá intézett levelét azért, mert nem megfelelõ kifejezéseket használ, így azt, hogy az emléktábla szövege "szégyenteljes hamisítás". Biztosítja az RMDSZ-t, hogy az állampolgári jogok tiszteletben tartásának szellemében jár el.
***: Gyûrûzik az emléktábla-botrány. Sz VIII/10. 1.

1914. Molnos Lajos kijelentette, hogy az RMDSZ-t nem elégíti ki a prefektus válasza a Mátyás király szülõházán elhelyezendõ tábla ügyében. Funar nem tartotta be a törvényes elõírásokat, a városi tanács nem tárgyalta meg a problémát. Továbbra is fenntartja, hogy a tábla nem tükrözi a teljes történelmi valóságot.
***: Molnos Lajos nem elégszik meg a prefektus válaszával. Sz VIII/10. 1.

1915. Annak ellenére, hogy Ion Antonescut nemzetközileg nyilvántartott háborús bûnösként halálra ítélték, s azóta egyetlen nemzetközi törvényszék sem rehabilitálta, Kolozsváron a szobra felállításához máris létrehozták a szoborpályázatokat elbíráláló zsûrit. Ebben benne van többek között Funar, Zanc, Liviu Medrea, Iustinian Petrescu, Gheorghe Lazarovici és mások.
K.J.: Törvényen kívüli szobor és zsûrije. Sz VIII/10. 15.

1916. Az RNEP/PUNR kolozsvári szervezete részérõl Liviu Medrea alelnök bejelentette, hogy pártjának hivatalos jelöltje a polgármesteri posztra Gheorghe Funar. A helyi szervezetekben folytatott megbeszélések alkalmával semmiféle ellenvetés nem merült fel e jelölés ellen. Medrea reméli, hogy Funar az új mandátuma alatt megvalósítja azokat a terveket, amelyek végrehajtását megkezdte.
Caius Chiorean: Gheorghe Funar az RNEP kolozsvári polgármesterjelöltje. AdC VIII/1565. 1.

1917. A polgármesteri hivatal felszólítja a város lakosságát, hogy január 15-én vegyen részt a Mátyás király szülõházán elhelyezendõ emléktábla leleplezésén. Funar eredeti szándéka az volt, hogy ez a ceremónia január 24-én lesz, közben azonban minden magyarázat nélkül megváltoztatta az idõpontot.
(C.C.): A Mátyás-házon hétfõn leleplezik az emléktáblát / A városháza meghívja a város lakóit erre az ünnepségre. AdC VIII/1565. 1.

1918. Pálffy Zoltán, az RMDSZ kolozsvári szervezetének titkára kijelentette: az RMDSZ megfontolja, milyen módon igyekszik megakadályozni azt, hogy a történelmi tényeknek ellentmondó táblát helyezzenek el Mátyás király szülõházán. Az RMDSZ szerint a Vatra Romaneasca által javasolt szöveg inkább megfelel a valóságnak. Ha a törvények elõbbre valók, mint amit Funar mond, akkor sor kerülhet majd a tábla levételére.
(C.C.): Az RMDSZ elemzi, milyen módon állhat ellen annak, hogy elhelyezzék a táblát. AdC VIII/1565. 16.

1996.jan.15.

1919. Funar azt állítja, hogy Zanc nem tartja tiszteletben prefektusi funkcióját, ugyanis a polgármesterhez intézett levelében kéri: a Mátyás király szülõházára elhelyezendõ táblán ne szerepeljen az, miszerint Mátyás román, ugyanis anyai részrõl magyar volt. "Ha egy RMDSZ-es prefektus volna - mondotta Funar -, akkor megértenénk egy ilyen felszólítást, de érthetetlen, hogy egy román prefektus felszólítson egy román polgármestert arra, hogy Matei Corvin neve mellõl töröljék a »román« szót, s ne legyen bátorsága kimondani: Matei Corvin román volt. Ez már érthetetlen."
V. Magradean: Grigore Zanc nem tartja tiszteletben Kolozsvár prefektusának funkcióját - vélekedik Gheorghe Funar. Mt VII/1384. 1.

1920. Funar saját kezûleg leplezi le Mátyás király szülõházán az emléktáblát. A király származására vonatkozóan kijelentette: "Igaz, hogy az anyja, Szilágyi Erzsébet magyar volt, de õ, akárcsak bármelyik magyar lány, szûz maradt volna, ha nem létezik Iancu de Hunedoara. Ha nem létezett volna az uralkodói »csont«, Matei Corvin nem születhetett volna meg, s nem lehetett volna magyar király. Õ azért lett király, mert Erdély vajdájának és Magyarország kormányzójának a fia volt. Az asszony hozzájárulása ehhez elenyészõ. Az apa határozza meg a nemzést, nem az anya."
Caius Chiorean: Maga Gheorghe Funar személyesen leplezi le ma a Mátyás szülõházára elhelyezett táblát. AdC VIII/1566. 1.

1921. Funar részt vett az RNEP/PUNR Központi Végrehajtó Bürójának besztercei ülésén. Ülés után a lelkes párttagság a levegõbe dobálta, mint ahogyan a gyõztes futballcsapat edzõjét szokták. A közelgõ választásokkal kapcsolatban Funar kijelentette: "Helyi szinten megegyezhetünk bármilyen párttal, akár az RMDSZ-szel és az RTDP-vel is."
(C.C.): Az RNEP Központi Végrehajtó Bürója fontos döntéseket halaszt el. AdC VIII/1566. 1.

1922. A lap közli R. Luykennek a Die Zeit címû németországi lapban megjelent riportját Kolozsvárról. Ebben szó van arról, hogy az újságíró beszélgetett Liviu Medreával, Kolozs megye második emberével, aki ezeket mondta: "A lovas szobor, amely a magyarokat annyira felkavarja, a legnagyobb magyar királyt, Matei Corvint ábrázolja. De ez a legnagyobb király román volt. Ez senkit sem lephet meg, mert aki a magyar történelmet ismeri, az igazit és nem a meghamisított történelmet, az paradoxonokba ütközik. A legnagyobb költõjük szerb, nemzeti hõsük szlovák, legnagyobb humanistájuk román volt." Medrea azt is állította, hogy "Budapest a romániai magyarokat fegyverrel is ellátja".
R. Luyken: Bosznia-szindróma. Sz VIII/11. 4.

1996.jan.16.

1923. Az RNEP/PUNR éles támadásokat intézett Andrei Marga, a Babes-Bolyai Egyetem rektora és Vasile Boari dékán ellen most, a rektorválasztás elõtt. A PSZP/PAC kolozsvári szervezetének elnöke védelmébe veszi Margát. Azt állítja, hogy az RNEP botrányosan beavatkozik az egyetem belsõ életébe, politizálni akarja az egyetemet, mint ahogyan a fasiszták és a kommunisták tették, megsérti az egyetemi autonómiát. Az RNEP támadása végsõ soron az ellen a felsõfokú oktatási intézmény ellen irányul, mely az európai integráció romániai zászlóvivõje, és mely intézmény nemzetközi hirnévre tett szert.
Nicolae Maier: A sáros bumeráng. AdC VIII/1567. 4.

1924. Az SZKT székelyudvarhelyi tanácskozásán állásfoglalást adtak ki Funar akcióiról. Leszögezik, hogy a kolozsvári polgármester célja véglegesen eltüntetni a magyar elemet a városból, a történelmet durván meghamisító emlékmûveket állít. Visszaél hatalmával, kihasználja kisebbségi kiszolgáltatottságunkat, mert a jogvédelem keretei még mindig a politikának vannak alávetve. Felkérik az államelnököt, a parlamentet, a Kolozs megyei prefektúrát, sürgõsen lépjen fel Funar xenofób, szélsõségesen nacionalista, törvénysértõ megnyilvánulásai ellen.
Szövetségi Képviselõk Tanácsa: Az SZKT állásfoglalása. Sz VIII/12. 1, 4.

1925. Funar véleményt mondott Max van der Stoël EBESZ-fõbiztos romániai látogatásáról. Kijelentette, hogy Stoëlnak "már kevés élnivalója van hátra", olyan, mintha "egy kísértet látogatott volna Bukarestbe". Egyébként Stoël "az RMDSZ és Magyarország provokátora", "nem jóhiszemû emberre vesztegetjük az idõnket". Ki kellene tiltani Romániából. "Meghívom Kolozsvárra - mondotta -, s ha eljön, utoljára jön ide."
***: Funar Max van der Stoëlt fenyegeti. Sz VIII/12.

1926. Mindenkit meglepett, hogy a Mátyás király szülõházán elhelyezett emléktábla leleplezésekor jelen volt Zanc is, annak ellenére, hogy a prefektus kifogást emelt a felirat szövegével szemben s Funar azt állította róla, hogy az RMDSZ játékszere. Funar úgy vélekedett, hogy Zancnak minden bizonnyal megjött az esze, Medrea alprefektus véleménye szerint Zanc valószínûleg Bukarestbõl kapott erre utasítást. Az ünnepinek szánt ceremónián kínos helyzet adódott, ugyanis a táblát felszentelni hivatott papok nem érkeztek meg, az ünnepségeket ennek ellenére megkezdték, majd csak háromnegyed óra után sikerült a pópákat elõkeríteni, közben azonban a jelenlevõk java része eltávozott.
V. Magradean: Gh. Funar és Grigore Zanc románosította Matei Corvint. Mt VII/1385. 1.

1927. Az RMDSZ kolozsvári szervezete pert indít Funar ellen amiatt, hogy nem törvényes keretek között helyezett el emléktáblát Mátyás király szülõházán s a felirattal durván meghamisította a történelmet. Funar, még mielõtt tudomást szerzett volna errõl, kijelentette: az RMDSZ beperelheti õt, van nekik elég tapasztalatuk arra nézve, hogy az ilyen pereket elvesztik.
V.M.: A kolozsvári RMDSZ bepereli Gh. Funart. Mt VII/1385. 1.

1928. Hat hónappal azután, hogy Funar leváltotta Mihai Greabut, megszólal a volt alpolgármester. Visszautasítja azt a vádat, mely szerint nem járt volna el korrektül egyes ingatlanok felértékelésekor. Azt állítja, hogy a polgármester tudott ezekrõl a dolgokról, mégis õt vonták felelõsségre. Funart mindig informálta afelõl, miként történik a felértékelés.
Florin Danciu: "Nincs semmi, ami miatt hibáztathatnám magamat ennek az akciónak a korrektsége tekintetében". Mt VII/1385. 3.

1996.jan.17.

1929. A román cikkíró azt állítja, hogy Funar a szobrok polgármestere, az Avram Iancu-szobor kezd turisztikai érdekességgé válni, külföldön (Magyarországon) kirándulásokat szerveznek Kolozsvárra, hogy ezt a szörnyûséget megmutassák a turistáknak. Továbbá megállapítja: "Bármilyen jó román legyek, nem tagadhatom, hogy akár egy pápua is, ha éjszaka találkozna ezzel a szoborral, a szemmelverés miatt megbetegedne. S tudni való, hogy a pápuákat nehezebb megijeszteni, mint a magyarokat." A felállítandó Antonescu-szoborról azt írja, hogy ha a történelem valamelyik tragikus figurája egy jelenkori nevetséges személy kezébe kerül, akkor a történelem csakis veszthet rajta.
Ion Muresan: A szobrok polgármestere (II). Mt VII/1386. 1.

1930. Ioan Gavra bemutatja Funar legújabb városgazdálkodási kezdeményezését. A polgármester azt szeretné, ha a meglévõ tömbházak tetejére manzárdokat építenének, s ezzel számos család lakáshoz jutna. Gavra szerint a többi párt elképzelése a lakásprobléma megoldására illuzórikus, csupán választási fogás, a Funar-féle változat az igazi megoldás. [Ugyanezt az ötletet a megelõzõ választások elõtt is felröppentették propagandisztikus céllal.]
Ioan Gavra: Gavra és Funar a manzárdokba akar berakni minket / Egy különleges városrendezési, -gazdálkodási kezdeményezés. Mt VII/1386. 6.

1931. Mihai Greabu volt alpolgármester folytatja cikksorozatát arról, milyen tapasztalatokat szerzett Funar mellett két éven keresztül, amíg le nem váltották. Leírja, hogy a Kolozsváron felállított szobrokat - egyedül a fellegvári kereszt kivételével - nem a városi költségvetésbõl finanszírozták. A memorandisták emlékmûvét a kormány szponzorizálta, az Avram Iancu-szoborra kormányhatározattal kaptak támogatást. A polgármester mindig utasításokat adott, nem beszélte meg a dolgokat az alpolgármesterrel, erre egyébként semmiféle törvényes elõírás nem kötelezte. Greabu bejelentette, hogy nem indul a polgármester-választáson.
Florin Danciu: Két évig Gheorghe Funar mellett. Mt VII/1386. 3.

1932. Funar köszönetet mond mindazoknak, akik segítették a Mátyás király szülõházára elhelyezni az emlékplakettet, akik megakadályozták, hogy az RMDSZ provokációhoz folyamodjék, s annak a néhány száz résztvevõnek, aki ott volt a leleplezésen. [Ez elismerése annak, milyen kevés román vett részt az akcióban.]
Gheorghe Funar: A polgármester köszönetet mond. AdC VIII/1568. 1.

1933. Funar megerõsítette, hogy március 15-én valóban újabb emléktáblát leplez le, ezúttal a Petõfi (most Avram Iancu) utca azon épületén, ahol annak idején Petõfi szállt meg. Ez a plakett Balcescura fog emlékeztetni, aki szintén ebben az épületben kapott szállást. Ezzel akarja megakadályozni, hogy a magyarok, mint minden évben, itt emlékezzenek március 15-ére.
(C.C.): Gheorghe Funar újabb táblát leplez le március 15-én. AdC VIII/1268. 4.

1996.jan.18.

1934. Az RNEP/PUNR kolozsvári szervezete nyilatkozatban fejezi ki sajnálatát amiatt, hogy amikor Mátyás király szülõházán elhelyezték az emléktáblát, az RNEP és az RTDP/PDSR kivételével egyetlen más párt sem képviseltette magát. Ennek az okát nem ismerik, de ha a távolmaradás az RMDSZ politikájával való szolidaritást jelentette, akkor ezen minden kolozsvári polgárnak el kell gondolkodnia.
Az RNEP sajtóirodája: Közlemény. AdC VIII/1569. 4.

1935. Funar élesen támadta V. Magureanut. Kérte a leváltását az RHSZ/SRI élérõl. Elemezni fogja annak a lehetõségét, hogy aláírásgyûjtést kezdeményezzen e célból. Kijelentette: "Magureanu figyelemelterelõ diverzióhoz folyamodott annak érdekében, hogy fedezze az RMDSZ akcióit, amelyeknek célja Erdély Magyarországhoz csatolása. Magureanu a Max van der Stoëlnak nevezett kísértet ügynöke."
***: C.V. Tudor és Funar éles hangú kirohanása Iliescu és Magureanu ellen. Sz VIII/14. 1.

1936. Sorin Ducaru külügyi szóvivõ sajtóértekezleten újságírók kérdésére válaszolva elmondta, hogy Funar szemére vetette a kormánynak, miért pazarolta drága idejét a Max van der Stoëllal folytatott tárgyalásokra. Csakhogy ez a vélemény nem Funar pártjának, hanem kizárólag a kolozsvári polgármesternek a magánvéleménye, a kormány pedig nagy fontosságot tulajdonít az EBESZ-fõbiztos látogatásának.
***: Nem tûzték ki a román-magyar szakértõi tárgyalások idõpontját. Sz VIII/14. 1.

1937. A Kálvárián veszélyben van a római katolikus templom. Földkotró gépek dolgoznak a templom körül, szennyvízlevezetõ csatornát ásnak, s ez könnyen földcsuszamlást s a templom falainak megsérülését eredményezheti. A terület a monostori plébánia tulajdonában van, nem lehet tudni, ki engedélyezett ilyen munkálatokat egy mûemlék mellett.
Plesa Vass Magda: Veszélyben a Kálvária. Sz VIII/14. 4.

1996.jan.19.

1938. Adrian Severin Kolozsváron kijelentette, hogy gyökeres változásra van szükség a város vezetésében annak érdekében, hogy "ki lehessen gyógyulni a mostani polgármester idegbajából". "Elképesztõ - mondotta -, hogy a kolozsváriak 4 éven keresztül kibírták ezt a polgármestert, aki egy szélsõjobboldali pártnak a vezetõje s olyan ideológiát karol fel, amely a fasizmusra emlékeztet. Amikor ez a pártvezér még polgármester is, akkor ugyanezeket a nézeteket és magatartást érvényesíti a város szintjén is.
(V.M.): Gheorghe Funar egy szélsõjobboldali párt vezetõje. Mt VII/1388. 1.

1939. Viorel Salagean, aki hátat fordított az RNEP/PUNR-nek, azt állítja, hogy ez a párt a Funar-Gavra kettõs diktatúrája. Funart antiszemitának és sovinisztának nevezi, példaként említi, hogy a polgármester tiltakozott a zsidó származású amerikai nagykövet kinevezése ellen s az egyik újságnak tett régebbi nyilatkozatában ezeket mondotta: "Köztudott, hogy az a nomád szellem, azok a barbár gének, amelyek a magyar népet és romániai nyúlványát jellemzik, nem tûntek el ezer év alatt. Valószínûleg nekünk románoknak kell kiölnünk ezeket a géneket, hogy békés európai néppé váljanak, amely nem áhítozik idegen területekre. Az Isten õrizze meg õket, ha még egyszer ráteszik a mancsukat román területekre."
Viorel Salagean: Az RNEP a Funar-Gavra kettõs által vezetett diktatúra. Mt VII/1388. 2.

1940. A Roman- és Cunescu-féle szociáldemokrata unió bízik abban, hogy õk fognak kormányt alakítani. Kolozsvári tartózkodásuk alatt kijelentették: "Meggyõzõdésünk, hogy a városnak jó szociáldemokrata polgármesterre van szüksége."
Caius Chiorean: Roman és Cunescu szociáldemokratái bíznak abban, hogy kormányra kerülnek. AdC VIII/1570. 1, 5.

1996.jan.20.

1941. A polgármesteri hivatal sajtóértekezletén elemezték a város utcáinak siralmas állapotát. A városháza kimutatása szerint a múlt évben 7 milliárd lejt költöttek az utcák javítására, de ez igen kevésnek bizonyult. A jelenlevõk egyetértettek abban, hogy a pillanatnyi foltozás csak kidobott pénz. Funar azt állította, hogy az ellenzék felel azért, mert hepehupások a város utcái, mivel állandóan támadják õt.
Ördög I. Béla: A polgármesteri hivatal Kolozsvár hepehupáiról. Sz VIII/16. 2.

1942. Funar replikázott Adrian Severinnek Kolozsváron elhangzott véleményére, mely szerint az RNEP/PUNR szélsõjobboldali párt. A polgármester javasolta Severinnek, hogy vizsgáltassa meg magát egy pszichiáterrel, Kolozsváron a klinikán nagyon jó orvosok vannak.
V. Magradean: Adrian Severin jól tenné, ha pszichiáterrel vizsgáltatná meg magát. Mt VII/1489. 1.

1943. Petru Litiu polgármesterjelölt az állítja, hogy visszavág Funarnak a legutóbbi választáson elszenvedett vereségéért. Reményét fejezte ki az iránt, hogy a város magyar lakossága is rá szavaz, a magyarságot ugyanis nem ellenõrizheti egyetlen magyar párt. Ha megválasztják, nem fog emléktáblákat elhelyezni, a közügyekre fog összpontosítani. Litiu szerint Funar Iuliu Pacuraru (DP/PD) segítségével lett polgármester, megegyezett vele, hogy helyeket biztosít a demokrata pártnak a tanácsban, de nem állta a szavát.
V. Magradean: "Ion Iliescu úgy vezeti az országot, mint Ceausescu". Mt VII/1389. 3.

1944. Ioan Rus, az RTDP/PDSR alelnöke elmondta: pártja a kolozsvári helyhatósági választáson nem zárja ki azt a változatot, hogy magyar alpolgármester legyen. Minden lehetséges, elemezni kell minden tényezõt. Négyévi egységpárti városi vezetés után a lakosság valami jobbat akar, a város összetétele olyan, hogy a kolozsváriak elfogadják az RTDP politikáját.
Caius Chiorean: Az RTDP elegánsan akarja megnyerni a választásokat. AdC VIII/1571. 1.

1996.jan.23.

1945. Ülést tartott az RMDSZ kolozsvári vezetõsége, itt elemezték a választási kilátásokat. Megfogalmazódott, hogy Kolozsvár a választások forró pontja lesz. Utaltak arra, hogy a kolozsvári magyarság könnyen eldöntheti a választás sorsát, hiszen ha 1992-ben minden kolozsvári választópolgár szavazott volna, akkor Funar nem lett volna polgármester. Egyelõre nem döntötték el, állít-e az RMDSZ önálló polgármesterjelöltet, ez attól is függ, hogy a választási törvény szerint a polgármester és a helyettese egy listán vagy külön-külön indul. Az RMDSZ helyi szinten hajlandó elõnyös koalícióra lépni. Mindenesetre a magyar szavazók fogják jelenteni a mérleg nyelvét.
Sz.K.: A helyhatósági választások / A magyarság lesz a mérleg nyelve. Sz VIII/18. 1, 4.

1946. Felröppent az a meg nem erõsített hír, mely szerint Dorel Visan, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója lesz Funarral szemben az egyik polgármesterjelölt. Ha a hír valós, akkor Visan személyében igen népszerû kolozsvári értelmiségi fog megvívni Funarral.
***: Dorel Visan a következõ lehetséges polgármesterjelölt. Sz VIII/18. 1.

1947. Tisztázódott, hogy Dorel Visant még nem kérte fel az RTDP/PDSR arra, hogy jelöltesse magát polgármesternek Kolozsváron. Visan kijelentette: egyelõre várakozik, Funar nyilván nem fogja hagyni, hogy akárkinek a kezébe kerüljön a városháza.
R.N.: Az RTDP nem ajánlotta fel Dorel Visannak a polgármesteri jelölést. Mt VII/1391. 1.

1948. Funar nyílt levélben fordul Iliescuhoz, kéri, hogy az államelnök hozza nyilvánosságra a Magyarországgal folytatott tárgyalások dokumentumait, így a román elnök javaslatára adott magyarországi válasz szövegét. Ugyanakkor kéri, hogy Iliescu folytasson megbeszélést a politikai pártok képviselõivel, mielõtt újraindulnának a tárgyalások Magyarországgal.
Gheorghe Funar: Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének. AdC VIII/1573. 1.

1996.jan.24.

1949. A városháza sajtóirodája közli, hogy Funar kezdeményezésére a városi tanács elé visznek egy javaslatot, melynek értelmében Kolozsváron a két román egyház - az ortodox és a görög katolikus - egymilliárd lej értékben támogatást kap templomépítésre. Remélik, hogy a városi tanácsosok egyetértéssel fogják fogadni ezt a javaslatot. [Jellemzõ, hogy a történelmi magyar egyházak nem részesülnek támogatásban.]
A városháza sajtóirodája: Közlemény. AdC VIII/1574. 16.

1996.jan.25.

1950. Miután az NRP/PRM kolozsvári szervezete megbírálta Funart és Gavrát (a polgármestert azzal marasztalták el, hogy elhanyagolja a város utcáinak rendbehozatalát), a polgármester visszavágott. Gyerekesnek tartotta a vádakat, felrótta a pártnak, hogy "amikor a RMDSZ Kolozsváron az egységes román állam és a Nagy-Románia Párt ellen tüntetést szervezett, az NRP itteni szervezete hallgatott, mivel valószínûleg alá van rendelve az RMDSZ-nek". Reméli, hogy C.V. Tudor meghúzza a kolozsvári nagyromániások fülét azért, hogy õt támadták.
***: Gh. Funar meg van gyõzõdve, hogy C.V. Tudor meghúzza kolozsvári kollégáinak a fülét. Mt VII/1393. 3.

1951. Funar azzal vádolja az RADP-t (az út- és hídépítési vállalatot), hogy nem teljesítette a rá rótt feladatokat, s emiatt nincsenek rendbe téve a város utcái. Javasolni fogja, hogy váltsák le e vállalat vezetõségét, reméli, hogy ezzel egyetért Kolozsvár lakossága is. [Az ügy hátterében az áll, hogy Funart elmarasztalták a város utcáinak siralmas állapota miatt, s most a választások elõtt másokra akarja hárítani a felelõsséget.]
Gheorghe Funar: A városháza a "cech megterhelésével" vádolja az RADP-t. AdC VIII/1575. 1, 16.

1952. Zanc a kolozsvári tévé adásában kérdésekre válaszolt. Kiderült, hogy Funar elmarasztalja a prefektust, amiért zsaroláshoz folyamodik, saját pártjába akarja beterelni a helyi vállalatok, intézmények vezetõit, s ez a kommunista párt taktikájához hasonlít. Zanc visszautasította ezt a vádat. Arra a kérdésre, hogy Kolozsváron miért kötnek minden megvalósítást Funar nevéhez, Zanc nem tagadta, hogy a polgármesternek szerepe van a megvalósításokban, de visszautasította Funarnak azt az állítását, mely szerint a prefektúra nem járult hozzá semmihez.
Ion Preda: Az átmenet balerinjei. Mt VII/1393. 3.

1996.jan.26.

1953. A kolozsvári városi tanács ülése botrányba fulladt. Megbeszélték az Antonescu-szobor tervezeteit elbíráló zsûri véleményét, itt felvetették, hogy Funar törvényellenesen járt el, amikor meghirdette ezt a pályázatot, mivel nem kérte ki a tanács véleményét. Funar durván támadta a sajtó jelen levõ képviselõit, azt állította róluk, hogy mûveletlenek, primitívek, hozzá nem értõk, nincs meg a megfelelõ képzettségük. Az újságírók e sértés miatt elhagyták a termet. A szoborvita során Radu Spanu megyei fõépítész megjegyezte: a polgármester igyekszik megnemesíteni a környezetet, ezért állít szobrokat, bár a felállított szobrok és emlékmûvek tekintetében megoszlanak a vélemények, szerinte a szobor-bizottság azért ült össze, hogy megbeszélje, mikor fog még egyszer összeülni.
Németh Júlia: Botrány a városházán. Sz VIII/21. 1.

1954. Magyari Lajosnak Liviu Maior oktatásügyi miniszterrel folytatott megbeszélése után az a döntés született, hogy a Gheorghe Dima Zeneakadémián mégis lesznek magyar tannyelvû csoportok. A tanügyminiszter személyesen utazik Kolozsvárra, hogy a helyszínen szerezzen érvényt a döntésnek.
***: Magyar tagozat a Zeneakadémián. Sz VIII/21. 1.

1955. Miután Funar súlyosan megsértette a sajtó képviselõit, a román lap újságírói kijelentik: közülük valóban senki nem végezte el a ªtefan Gheorghiu Akadémiát, ahol a múltban az újságírókat képezték, de kérdik Funartól: vajon õ milyen iskolát végzett ahhoz, hogy polgármester legyen? Egy tömbházfelelõsi vagy egy fõiskolai kantinfelelõsi poszt (ilyen funkciója volt Funarnak, mielõtt polgármester lett volna) elegendõ-e ahhoz, hogy valaki vezessen egy olyan várost, mint Kolozsvár?
***: Milyen iskolát végzett ahhoz, hogy polgármester legyen? Mt VII/1394. 1.

1996.jan.27.

1956. A városi tanács ülésén élénk vita alakult ki akörül, hogy Funar kizárólag csak az ortodox és a görög katolikus egyháznak akar támogatást adni templomépítésre. Eckstein-Kovács Péter kifejtette, hogy vannak még más egyházak is, amelyek megérdemlik a támogatást. Az RNEP/PUNR vezérszónoka, Eugen Pop erre durva támadást intézett a magyar egyházak ellen, azt állította, hogy nekik nincs szükségük a román állam támogatására, eléggé támogatják õket mások, az ortodoxok örülnének, ha annyi segítségben részesülnének, mint ezek az egyházak. Molnos Lajos kérte, hogy félmilliárddal toldják meg az összeget, s így részesüljenek támogatásban a történelmi magyar egyházak is, Boros János hárommilliárdot kért ugyanerre a célra. Funar ezúttal fölöttébb megértõnek bizonyult, azt mondta, hogy legyen kétmilliárd lej, amibõl minden egyház részesedik. Ez a vita azonban egyelõre meddõ volt, ugyanis a jelzett pénzalapok még nem léteznek.
Németh Júlia: Hitvita a közelgõ választások jegyében. Sz VIII/22. 1.

1957. Miután Szilágyi Pált megválasztották a Babes-Bolyai Egyetem magyar prorektorának, interjúban elmondta, hogy a pártérdekeket ki kell zárni az egyetem életébõl. Õ fog felelni a tanulmányi ügyekért. Az egyetem célja bekapcsolódni az európai vérkeringésbe, szeretnék, ha a fiatal egyetemi tanszemélyzet minél hamarabb emelkedne a ranglétrán. A felvételire vonatkozó minisztériumi utasítások még nem érkeztek meg, de remélik, hogy a felvételi vizsga ugyanúgy fog folyni, mint a tavaly, tehát lehet magyarul felvételizni. Nézeteltérések vannak a tekintetben, hogy a magyar nyelvû oktatás az egyetemen "szekciót" jelent-e, de az elnevezéstõl függetlenül arra fognak törekedni, hogy minél több magyar tannyelvû csoport mûködjék.
Horváth Anikó: "A pártcsatározásokat ki akarjuk zárni". Sz VIII/22. 1.

1958. Funar azt akarta, hogy az út- és hídépítõ vállalatot, az RADP-t számolják fel s vegye át a városháza. Erre vonatkozóan a városi tanácsban határozat is született, csakhogy nem törvényesen, mert ilyen ügyekben a törvény a kétharmados többséget írja elõ, az említett döntés viszont egyszerû szavazattöbbséggel született. Ezért az ellenzéki tanácstagok kérték a régi szavazás érvényességének megsemmisítését. Vita alakult ki akörül is, vajon azok a városi tanácsosok, akik érdekeltek az RADP-ben, szavazzanak-e. Végül az újraszavazás sem hozta meg a kétharmados többséget, így a vállalat nem kerül a városháza fennhatósága alá. Funar ezúttal elvesztette a csatát. A polgármester kijelentette: "Különös egyes RTDP/PDSR-tanácsosok álláspontja [õk is megszavazták, hogy a régi döntést vonják vissza], az RTDP megegyezett az RMDSZ-szel arra nézve, hogy az RMDSZ támogatni fogja az RTDP polgármesterjelöltjét. Titkos forrásokból megtudtam, hogy ideális párost akarnak teremteni, egyfelõl Grigore Zanc mint RTDP-s polgármester, másfelõl Molnos Lajos RMDSZ-es alpolgármester..."
V. Magradean: Az RADP megnyerte a csatát Funarral szemben a helyi tanácsban. Mt VII/1395. 3.

1959. A polgármesteri funkcióra jelölt Iuliu Pacurariu (PD/DP) felszínre hozza Funar visszaéléseit. Megállapítja: "Funar négy éven keresztül tûzoltómunkát végzett, nem jelölte meg a prioritásokat. Ötmilliárd lejt költött szobrokra, ahelyett hogy ezzel a pénzzel 50 kilométeres útszakaszt javított volna meg Kolozsváron." Szerinte õ maga, aki rendelkezik a városi tanácstag tapasztalatával, jobban felkészült, mint Funar, arra, hogy a várost vezesse.
V.M.: Iuliu Pacurariu nyilvánosságra hozza Funar fekélyeit. Mt VII/1395. 3.

1960. Az NRP/PRM-nek külön jelöltje lesz a kolozsvári polgármester-választáson Ioan Mihai Nastase orvos személyében. A párt helyi vezetõi kijelentették, hogy ez nem jelent ellenségeskedést az RNEP/PUNR-vel; ha jelöltjük nem kerül a második fordulóba, akkor az egységpárti jelöltet fogják támogatni. Az RNEP nem vette komolyan a nagyromániás párt ellene indított támadását, Ioan Gavra azt állította, hogy az NRP nem érdekli õket, hiszen ez olyan szervezet, amely a választáson legfeljebb 0,2 százalékot ér el.
Caius Chiorean: Nem az RNEP ellensége, hanem legjobb barátja. AdC VIII/1577. 4.

1996.jan.29.

1961. A KDNPP/PNTCD kolozsvári szervezete nyilatkozatban támadja Funart, azt állítják, hogy a polgármester újból megszegi a törvényeket, kész tények elé akarja állítani a városi tanácsot, amikor annak megkerülésével utasítást adott az Antonescu-szobor megalkotására. A parasztpártiak szerint most, amikor annyi fontos megoldandó kérdése van a városnak, nem egy ilyen szobor elkészítése a legfontosabb. Még ha el is fogadjuk, hogy Antonescu nem volt háborús bûnös, akkor is vannak nagyobb román személyiségek, akik megérdemelnék, hogy elõbb nekik állítsanak szobrot, így Simion Barnutiu, Iuliu Maniu és mások.
A KDNPP kolozsvári sajtóirodája: Gheorghe Funar ismét megszegi a törvényeket. Mt VII/1396. 1.

1962. Kolozsváron kiélezõdött az RNEP/PUNR és az NRP/PRM közötti ellentét. Ioan Gavra és Ioan Tanase kölcsönösen vádolja egymást. Tanase Funar szemére veti, hogy ezer ígéretet tett, de nem tartotta be. Gavra szerint a nagyromániás képviselõ Ioan Tanase csak "szimbolikus képviselõ". Tanase erre úgy vágott vissza, hogy "Gavra elsõrendû rágalmazó, senki ember, a kommunisták soraiból emelkedett ki", "egyensúlyát vesztett ember, klinikai eset".
V. Magradean: Az RNEP-es Ioan Gavra és az NRP-s Ioan Tanase kölcsönösen vádaskodik. Mt VII/1396. 1.

1963. Az SZMP/PSM kolozsvári szervezetének plenáris ülésén elhatározták, hogy a helyhatósági választásokon saját jelölteket állítanak. Olyan személyeket keresnek, akiket ismernek, tisztelnek a választópolgárok, akik értékesek. Egyelõre nem hozták nyilvánossága, hogy Kolozsváron ki lesz ez a személy. Nem alakult ki álláspont arra nézve sem, kit támogatnak egy esetleges második fordulóban, ha jelöltjük nem megy tovább.
Brigitte Indries: Az SZMP saját jelölteket állít a választásokon. Mt VII/1396. 8.

1964. Miután Funar a rektorválasztás elõtt durván támadta Andrei Marga rektorjelöltet, most, hogy megválasztották az egyetem rektorának, nagyfokú cinizmussal gratulált neki. Kifejezte reményét a tekintetben, hogy jobb lesz az együttmûködés az általuk képviselt intézmények között és az egyetem fokozottan hozzájárul a város tekintélyének gyarapításához.
***: Páratlan cinizmus / Funar gratulált Margának. Sz VIII/23. 1.

1965. Funar újabb levelet intézett Iliescuhoz, ebben kifogásolja, hogy a politikai pártokat nem informálták a román-magyar tárgyalások dokumentumairól, s az államelnök a magyar külügyminiszterrel, nem pedig a köztársasági elnökkel tárgyalt. Felhívja Iliescu figyelmét, hogy az RMDSZ alkotmányellenesen tevékenykedik, jelentõs lépéseket tesz az enklávék kialakítása felé. Felrója, hogy az RTDP/PDSR és az RMDSZ - szerinte - összejátszik, mert Kolozsváron együttesen akarnak közös polgármestert és alpolgármestert jelölni. Felkéri a politikai pártokat, ne értsenek egyet a polgármester és az alpolgármester együttes megválasztásával.
Gheorghe Funar: Nyílt levél Románia elnökének, Ion Iliescu úrnak. AdC VIII/1578. 1, 12.

1996.jan.30.

1966. Kudarccal végzõdött Funarnak az a terve, hogy a városháza bekebelezze a Közterület Fenntartó Vállalatot a városházába. A városi tanács ezt a javaslatot egyszer már szavazásra bocsátotta, s leszavazták, mivel nem jött ki a kétharmados többség. A polgármester most azt állítja, hogy az egyszerû többség is elég ilyen döntés meghozatalához. A vállalat tiltakozott Funar e próbálkozása ellen. Mindezek ellenére a polgármester teljesen szabálytalanul felmentette a vállalat igazgatóját, Mircea Coches mérnököt, ugyanakkor kérte Bogdan Cerghizan és Boros János tanácsosi tagságának felfüggesztését, mert az Eckstein-Kovács Péter vezette ülésen õk is szavaztak ez ügyben, holott az említett vállalat igazgatótanácsának tagjai. Kérte ugyanakkor a gyûlésvezetõ Eckstein-Kovács Péter mandátumának felfüggesztését is. A városháza jogtanácsosa, Titus Jude kijelentette, hogy a gyûlésen ügyrendi kérdésrõl volt szó, így az említettek jogosan szavaztak és a gyûlésvezetõ sem követett el hibát.
(németh): Egyelõre marad a Közterület Fenntartó Vállalat. Sz VIII/24. 1.

1967. A DP/PD sajtóértekezletet tartott, ezen elemezték a város katasztrofális helyzetét. Pacuraru azt állította, hogy a leromlott viszonyok annak tulajdoníthatók, hogy az RTDP/PDSR és az RNEP/PUNR karöltve igyekszik a lakossággal elhitetni, mintha õk lennének a legnagyobb románok. Felelõtlen volt a városgazdálkodás, akadályozták a külföldi befektetések ideérkezését. Fõ felelõs a polgármester, aki a városi költségvetést meghaladó nagy munkálatokba kezdett, anélkül hogy kikérte volna az adófizetõk véleményét. A város víz- és csatornahálózatának helyreállítása 150 milliárd lej befektetést követelne, de ilyen fontos munkálatokra nem volt pénz.
***: Katasztrofális városgazdálkodás. Sz VIII/24. 1.

1968. Funar véleményt mondott arról, hogy elkezdték kivizsgálni az egyes pártok pénzügyi helyzetét. Azt állította, hogy az RTDP/PDSR-nek több milliárd lej áll a rendelkezésére, s ezt az összeget törvénytelenül szerezte. Az RNEP/PUNR-nél még nem kezdõdött el az ellenõrzés, de Funar reméli: egy ilyen vizsgálatot hamar be tudnak fejezni, ugyanis az egységpártnál igen kis összegek forognak a többi párthoz viszonyítva.
V. Magradean: Az RTDP-nek törvénytelen eszközökkel szerzett milliárd lejei vannak. Mt VII/1397. 3.

1969. Funar tagadja, hogy az RTDP/PDSR és az RNEP/PUNR között valamilyen konfliktus volna, szerinte "minden OK". Csak az RTDP vetette fel annak a lehetõségét, hogy felmondja az egységpárttal kötött egyezményt. Funar szerint ha ez megtörténik, akkor az RTDP már most, a választások elõtt mindent elveszít. Visszautasította Adrian Nastasénak azt a megállapítását, mely szerint az RNEP-et belsõ ellentmondások õrölnék.
V. Magradean: Az RTDP-nek szándékában áll feladni az RNEP-pel kötött protokollt. Mt VII/1397. 3.

1996.jan.31.

1970. Megtartották annak a pernek a tárgyalását, amelyet 11 városi tanácsos indított Funar ellen. Kineveztek egy ügyészt, aki tovább vizsgálja az ügyet. Vasile Chis városi fõügyész kijelentette: "Az iratokat áttanulmányoztam, a nyomozást nem indítjuk meg, ugyanis az eredeti döntést elvetették. A tanácsosokat és a polgármestert a közeljövõben kihallgatjuk." Az iratok a megyei ügyészségrõl átkerültek a városi törvényszék mellett mûködõ ügyészségre.
Kiss Olivér: Funar újból megúszta. Sz VIII/25. 1.

1996.febr.1.

1971. Oliviu Gherman kolozsvári látogatása alkalmával sajtóértekezletet tartott. Itt félreérthetetlenül célzott arra, hogy e városban az RTDP/PDSR és az RNEP/PUNR között fog folyni a választási harc. Nem értett egyet Adrian Nastase korábbi megállapításával, mely szerint a fõ kormánypártnak kisebbrendûségi komplexusai lennének Erdélyben a "hazai" pályán induló egységpártiakkal szemben. Korábban nem tudtak rálicitálni az RNEP agresszív politikájára, mert nem olyan a stílusuk, de most már erre nincs is szükség, mert a választók megelégelték a harsány hangot. Az RTDP hajlandó Kolozsváron választási paktumot kötni akár az RMDSZ-szel is.
Nits Árpád: Oliviu Gherman Kolozsváron / Keresztapaság és egyéb ínyencségek. Sz VIII/26. 1, 4.

1972. Kolozsvári születésû a független államelnökjelölt Octavian Plesa, aki orvos s kiválóan beszél magyarul. Szerinte az RMDSZ nem megfelelõ módon politizál, a román politika képviselõit nem lenne szabad ellenségnek, hanem csak ellenfélnek tekintenie. Az elmúlt ötven év alatt kialakult román gondolkodásmód nehezen tudná befogadni a magyarok autonómiaigényét.
***: Optimista a független elnökjelölt. Sz VIII/26. 4.

1973. Funar azt állítja, hogy nem volt megalapozott az RNEP/PUNR-s Adrian Turicu távközlési miniszter leváltása, hiszen nem követett el hibát, tiszteletben tartotta a törvényeket. Funar szerint az ügy hátterében Oliviu Gherman és Vasile Vacaru RTDP/PDSR-s szenátorok állnak. A fõ kormánypárt részérõl ezt a gesztust méltánytalannak tartja, már azért is, mert a miniszter távollétében történt. Mindez azonban nem fogja érinteni az egységpárt együttmûködését a kormányban az RTDP-vel.
V. Magradean: Oliviu Gherman és Vasile Vacaru RTDP-s szenátorok bele vannak keverve Adrian Turicu távközlési miniszter leváltásába. Mt VII/1398. 1.

1996.febr.2.

1974. A kolozsvári cigányok vezetõje, Ilie Gerebenes erélyesen bírálta Funart, aki "soha nem tett semmit a cigányok lakásügyében". A prefektúrára még be tudtak jutni, de a városháza bezárta elõttük az ajtót. Ilyen körülmények között Kolozsváron egyetlen cigány sem fogja támogatni Funart a választási kampányban. Ha más polgármester lesz, remélik, hogy megoldódnak a problémáik.
V. Magradean: A kolozsvári cigányok nem fogják támogatni Funart. Mt VII/1394. 3

1975. A cikkíró összegyûjtötte Funarnak néhány elszólását. Íme: "Állandóan használjuk a »reform« kifejezést. Oktatási reform, egészségügyi reform. Ennek a terminusnak egyetlen meghatározása a zootechnikában van, s azt jelenti, hogy az állatokat a vágóhídra küldik." "Remélem, hogy Románia befejezi az 1989 óta tartó vedlést." "A honatyák apró kérdésekre pazarolják az idejüket és figyelmen kívül hagyják a nemzetgazdaság irányított összeomlását." "A Világbank ad kölcsönöket, de csak feltételekkel, amelyek az irányított összeomlás »megvalósítása« felé irányulnak. Ilyen utasításokat ad: »X vagy Y kombinátot zárják be«, s ez önmûködõen elvezet az életkörülmények rosszabbodásához. Ezért negatív a szaporulat falusi környezetben."
Diana Caienaru: Gheorghe Funar feltárul a sorok között. AdC VIII/1582. 14.

1976. Az NRP/PRM dr. Ioan Mihai Nastase orvost javasolja Kolozsvár polgármesterének. Az indok az, hogy foglalkozásánál fogva jól ismeri a különbözõ társadalmi kategóriák társadalmi, anyagi, szellemi problémáit.
***: Az NRP javasolja Kolozsvár polgármesterének dr. Ioan Mihai Nastasét. AdC VIII/1582. 16.

1977. A városháza sajtóirodája egyetért az KDNPP/PNTCD azon javaslatával, hogy állítsanak fel újabb szobrokat Kolozsváron, így Simion Barnutiu, Gheorghe Pop de Basesti, Iuliu Maniu szobrát. A polgármesteri hivatal ugyanakkor kiáll továbbra is a mellett, hogy az Antonescu-szoborra is szükség van, ha ez nem történik meg, akkor ez a bolsevik hóhérok igazának elismerését fogja jelenteni. [Csúsztatás, a parasztpárti javaslatban az volt, ne állítsanak szobrot Antonescunak addig, amíg az említett nagy románoknak nincs szobruk Kolozsváron.]
A városháza sajtóirodája: Támogatjuk a KDNPP arra vonatkozó javaslatát, hogy újabb szobrokat emeljenek Kolozsváron. AdC VIII/1582. 16.

1978. A La Libre Belgique közép-európai tudósítója cikket írt a romániai magyarság helyzetérõl. Ebben megjegyzi: "A román politikai osztály tagjai nem akarják magukra venni az »árulók« bélyegét, amelyet Funar hajlamos alkalmazni." Az újságíró szerint Funar az oka annak, hogy Budapesten egyelõre lényegében lehetetlennek tartják a történelmi léptékû kétoldalú egyezmény aláírását Romániával.
***: Belga laptudósító a romániai magyarok helyzetérõl. Sz VIII/27. 6.

1996.febr.3.

1979. Szamosfalván 30 cigánycsaládot az a veszély fenyeget, hogy villanyáram és víz nélkül marad s kilakoltatják. A romák vezetõi elérték a rendõrparancsnoknál, hogy egyelõre ne büntesse meg azokat a cigányokat, akiknek csak ideiglenes bejelentkezésük volt s ez lejárt. 500 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy megvegyék azt az épületet, amelyben e cigánycsaládok laknak, ezért segítségért az USA-hoz fordulnak. A cigányvezér a választásokkal kapcsolatban kijelentette: "Azokra fogunk szavazni, akik segítenek rajtunk." Szeretnék, ha a közeljövõben találkozhatnának Funarral és Gavrával.
(C.C.): A cigányok pártja halasztást ért el. AdC VIII/1583. 4.

1980. A Korrupcióellenes Országos Szövetség kolozsvári elnöke, Alexandru Nerisanu bejelentette szándékát, hogy indul a polgármester-választáson, s reméli, hogy átveszi Funar helyét. Nem ért egyet Gavrával, aki azt állítja, hogy minden megvalósítást az RNEP/PUNR-nek lehet köszönni, hiszen ezek a város lakóinak a megvalósításai. Ha polgármester lesz, felszámolja a városháza visszaéléseit. A szervezet, amelyik támogatja, a mûködési szabályzatában azt emeli ki, hogy harcolni kell a visszaélések ellen, az ország minden szintjén törvényesen mûködõ intézményi struktúrákat kell létrehozni.
Horea Campean: Alexandru Nerisanu reméli, hogy átveszi Gheorghe Funar helyét. Mt VII/1399. 3.

1981. Az városi tanácsülésen Funar javasolta, hogy tárgyalják meg az Alexandru Vaida-Voievod Alapítvány székházának kiutalását. Az RNEP/PUNR legnagyobb meglepetésére a KDNPP/PNTCD tanácsosai ezt nem szavazták meg, s mivel az RMDSZ sem szavazott Funar javaslata mellett, nem jött ki a szükséges 2/3-os többség. Megmagyarázhatatlan, hogy a parasztpártiak nem tisztelik Vaida-Voievod emlékét, akinek a nevéhez fûzõdik a Nagy Egyesülés. Az RNEP sajtóirodája tiltakozik a parasztpártiak magatartása ellen.
Az RNEP kolozsvári sajtóirodája: Az RNEP támadja a KDNPP tanácsosait. Mt VII/1399. 3.

1996.febr.5.

1982. A KDNPP/PNTCD kolozsvári szervezete bejelentette, hogy Radu Sarbut állítja polgármesterjelöltnek. A DK/CD megegyezett abban, hogy a benne részt vevõ pártok külön-külön javasolnak polgármesterjelöltet, s ezek közül választják ki azt a személyt, akit egyöntetûen támogatnak.
***: Radu Sarbu a parasztpárt polgármesterjelöltje. Sz VIII/29. 1.

1983. A tanügyminiszter Kolozsvárra látogatott s tárgyalt a Zeneakadémián létesítendõ magyar csoportról. Elvi megállapodás született arról, hogy még a számunkra elõnytelen új tanügyi törvény alapján is indokolt egy ilyen oktatási forma létrehozása. Abban is megegyeztek, hogy legyen magyar prodékán az intézetben. Az még nem tisztázódott, hogy tagozat vagy csak csoport mûködjék és mikortól kezdve.
N.Á.: A tanügyminiszter Kolozsváron / Nem rontott be ajtóstól. Sz VIII/29. 1.

1984. Funar kijelentette, hogy pártja nem válik ki a kormánykoalícióból. "Benne maradunk a kormányban - mondotta -, és tovább elviseljük ennek a következményeit, beleértve a negatív következményeket is, mivel az országnak stabil kormányra van szüksége, amely megvalósítsa programját."
V. Magradean: Az RNEP bent marad a kormányban az RTDP mellett. Mt VII/1400. 1.

1985. Mivel a DK/CD-n belül egyetlen polgármesterjelöltet állítanak, Titus Nicoara liberális párti jelölt elõzetes csatát vív a jelölésért a konvención belül Sarbuval, aki reméli, hogy gyõz Nicoara felett s õ lesz a jelölt. Matei Boila, a KDNPP/PNTCD helyi szervezetének elnöke azt állította, hogy ha a parasztpárti jelölt lesz a polgármester, akkor "véget ér a szobrok és emlékmûvek korszaka" Kolozsváron.
V.M.: A parasztpárti Radu Sarbu reméli, hogy legyõzi a liberális Titus Nicoarát. Mt VII/1400. 1.

1996.febr.6.

1986. Az RNEP/PUNR gyulafehérvári tanácskozásán úgy döntöttek, hogy kérni fogják Zanc prefektus leváltását "pédészérizáló" törekvése miatt. Az RTDP/PDSR és az egységpárt közötti közeli tárgyalásokon Funar javasolni fogja, hogy a Kolozs megyei prefektussal együtt váltsák le Fehér megye prefektusát is, az érv az, hogy a két megyefõnök valósággal zsarolja azokat, akik nem lépnek be az RTDP-be.
***: Zanc prefektus leváltását követeli az RNEP. Sz VIII/30. 1.

1987. Bogdan Cerghizan városi tanácsos, aki pert indított Funar ellen törvénytelenségek elkövetése miatt, most újabb dokumentumokat juttatott el az ügyésznek, ezek azt bizonyítják, hogy a polgármester önkényesen határozott a Florilian Kft.-nek odaítélt és közterületnek számító telek ügyében. Bizonyíték van arra is, hogy nem tartották meg azt a városi tanácsülést, amelyre Funar hivatkozik, s amelyen állítólag törvényesen döntöttek ebben a kérdésben.
Kiss Olivér: Funart ellepik a dossziék. Sz VIII/30. 1.

1988. Funar azzal vádolja az RHSZ/SRI-t, hogy "fentrõl" kapott utasításra valamiféle politikai dossziét akar összeállítani ellene. "Az ellenzék, az RMDSZ és az RTDP - mondotta Funar - így akarja megakadályozni jelölésemet a kolozsvári polgármesteri tisztségre."
Caius Chiorean: Gheorghe Funar vádolja az RHSZ-t. AdC VIII/1585. 1.

1989. Mivel az RNEP/PUNR-nek - saját állítása szerint - nincs külsõ támogatója s csak a tagdíjakból tartja fenn magát, elhatározták, hogy a különbözõ funkciókat betöltõ párttagok mennyivel támogassák a pártot. A polgármesterek - így Funar is - havi tízezer lej tagsági díjat fizet.
V.M.: Gheorghe Funar 10 000 lejt ad havonta az RNEP-nek. Mt VII/1401. 2.

1996.febr.7.

1990. I. Gyula, aki minden cigányok császárának nevezi magát, Kolozsvárra látogatott, s találkozott a különbözõ cigányszervezetek vezetõivel, köztük a magyar cigányok képviselõjével, Gábor Jánossal. A sajtóértekezleten Ludvig Ferenc, a helyi romaszervezet egyik szószólója bírálta a császárt, azt állította, hogy I. Gyula és a RTDP/PDSR közötti választási szövetség megkötésekor nem veszik figyelembe a helyi hivatalos romaszervezetek véleményét.
Szabó Csaba: Õfelsége I. Gyula, minden romák császára Kolozsváron. Sz VIII/31. 1.

1991. Az RNEP/PUNR sajtóirodája tiltakozik az ellen, hogy a Zeneakadémián a magyar tanárok kérésére törvénytelenül magyar oktatás is folyjon s legyen magyar prodékán. A nyilatkozat szerint ez az intézet elmagyarosítását jelenti. Felkérik a prefektust és a zeneakadémia rektorát: ne engedjen a nyomásnak, mivel ez az akció azt szolgálja, hogy az RTDP/PDSR megnyerje Kolozsváron a magyar választókat.
Az RNEP kolozsvári fiókszervezetének sajtóirodája: Az RNEP tiltakozik az ellen, hogy magyar prodékán legyen a Zeneakadémián. AdC VIII/1586. 16.

1992. I. Gyula cigány császár kolozsvári látogatása alkalmával azt nyilatkozta, hogy a "cigányok mindig oda húznak, ahol a hatalom van", így támogatni fogják a választáson az RTDP/PDSR-t. A kolozsvári cigányok egyik vezetõje, Rudi Varga azt állította, hogy a helyi romák közül sokan nagyon meg vannak elégedve a társadalmi segélyt biztosító törvénnyel, miután felvették a segélyt, beülnek a Mercedesükbe s elhajtanak.
Caius Chiorean: A császár az RTDP-nek akarja adni a cigányok szavazatait. AdC VIII/1586. 16.

1996.febr.8.

1993. A római katolikus Kálvária-templom továbbra is veszélyben van. A jogtalan csatornaásatásokat nem szüntették be a templom körül. Kádár István plébános hiába fordult a törvényszékhez amiatt, hogy egy régi mûemléket veszélyeztetnek a munkálatok, elutasító választ kapott. A földvájókkal folytatott ásás következtében beomolhat a hegyoldal és súlyosan megsérülhet a templom.
Plesa Vass Magda: A Kálvária kálváriája. Sz VIII/32. 2.

1994. A kolozsvári cikkíró elmarasztalja a Duna Tévé egyik adását, amelyben Csáky Zoltán szerkesztõ vezetésével - állítólag - románellenes adás hangzott el Székelyudvarhelyrõl. Visszautasítja Markó Béla azon igényét, hogy az autonómia elve alapján a magyar oktatásról a romániai magyarok döntsenek. Elmarasztalja Tõkés Lászlót, aki az egyházi autonómia mintájára képzeli el a romániai magyarok autonómiáját. Nem ért egyet azzal, amit Verestóy Attila mondott, miszerint az autonómiát azért kell érvényesíteni, hogy a romániai magyarság maga gazdálkodjék az államtól neki járó összegekkel. Arra a kérdésre, mi történik, ha a románok nem akarják elfogadni a romániai magyarok autonómiáját, azt a választ hallottuk a tévében - írja -, hogy akkor rá kell kényszeríteni õket, hogy egyetértsenek vele. Mindezt a cikkíró a magyarok beképzeltségének jeleként könyveli el.
Az RMDSZ: "A románokat arra fogják kényszeríteni, hogy elfogadják az autonómiát". AdC VIII/1587. 4.

1996.febr.9.

1995. Az SZP/PSZ bejelentette, hogy nincs polgármesterjelöltje, sikerült meggyõznie a bukaresti vezetést, hogy Kolozsváron jobb, ha a baloldal egyetlen jelöltet állít. Errõl folynak most tárgyalások, csak így vehetik fel eséllyel a versenyt a DK/CD-vel és az RNEP/PUNR-vel. Kolozsvári szervezetüknek 31 000 tagja van, nõ a taglétszám, megvan a remény arra, hogy a parlamenti választáson majd elérjék a tíz százalékot.
Caius Chiorean: A szocialistáknak nincs polgármesterjelöltjük Kolozsváron. AdC VIII/1588. 16.

1996. Funar kijelentette [még mielõtt a városi tanács döntött volna róla], hogy májusban leleplezik Kolozsváron az Antonescu-szobrot. A makett már elkészült [errõl fényképfelvételt közöl a lap], a pályadíjat a craiovai Marcel Voinea nyerte.
***: A marsall szobrát májusban fogják leleplezni. AdC VIII/1588. 16.

1997. Miután bejelentette, hogy újból megpályázza a polgármesteri tisztséget, Funar kijelentette azt is, hogy legfõbb ellenfele Zanc lesz, aki - szerinte - az RMDSZ támogatására is számíthat. Zanc alaptalan kitalációnak minõsítette azt a hírt, mely szerint polgármester szeretne lenni, az ilyen híreszteléseknek az a céljuk, hogy lejárassák az RTDP/PDSR-t az RMDSZ-szel kötendõ szövetség feltételezésével. Pártja soha nem köt választási paktumot olyan párttal, amely az ország integritása ellen tör.
***: Funar ismét megpályázza a polgármesteri tisztséget. Sz VIII/33. 1.

1998. A Mediafax híre szerint Funar bejelentette: még hat szobrot akar felállítani a városban, így az Antonescu-szobor mellett Iuliu Maniu, ªtefan cel Mare, Alexandru Ion Cuza szobra készülne el ebben az évben, utána a Nicolae Titulescué és Alexandru Vaida-Voievodé. A hírügynökség megjegyzi, hogy az Avram Iancu-szobor, valamint a fellegvári kereszt felállítása kb. ötmilliárd lejbe került a városnak.
Mediafax: Funar elhatározta, hogy még hat szoborral fogja feldíszíteni Kolozsvárt. Mt VII/1404. 2.

1996.febr.10.

1999. Boros János tanácsos felsorolja, milyen törvénytelenségeket követett el Funar: a Deák Ferenc utca 2. szám alatt engedély nélkül lebontatott egy mûemlék értékû épületet, a város beépíthetõ területén kívül építkezési engedélyeket adott ki, amire pedig csak a megyei tanácsnak van joga. Az építkezések itt el is kezdõdtek. Az ellenzék újabb bûnügyi eljárást szándékszik indítani Funar ellen.
Boros János: Törvénytelenségek sora terheli a polgármesteri hivatalt. Sz VIII/34. 14.

2000. A Gheorghe Dima Zeneakadémián I.P. Azap az akadémia rektorát, Alexandru Farcast kérdezte meg az intézmény "magyarosításról". A rektor kitérõ választ adott, azt mondta, hogy a magyar csoport ügyében a szenátus dönt. A minisztériumtól egyelõre nem jött semmiféle utasítás arra nézve, hogy magyar prodékánt nevezzenek ki.
I.P. Azap: A Gh. Dima Zeneakadémiát nem fogják elmagyarosítani. Mt VII/1405. 1.

2001. A KDNPP kolozsvári szervezetének sajtóirodája közleményben azt állítja, hogy Funarnak demagóg megnyilvánulásai vannak, pályázatot ír ki olyan szobor felállítására, amelynek az elhelyezésérõl még nem is döntött a városi tanács. Teszi ezt akkor, amikor a városi vezetésnek hatalmas adósságai vannak. Funar most fût-fát ígér, 2 milliárd lejt a város egyházainak templomépítés céljából, teszi ezt akkor, amikor nem is tudja, õ lesz-e a polgármester, amikor ezeket felépítik. Elõre iszik a medve bõrére, abban a hitben, hogy így növeli a szavazói számát.
A KDNPP sajtóirodája: A KDNPP szerint Gheorghe Funar elõre iszik a medve bõrére. AdC VIII/1589. 1.

2002. Az RNEP/PUNR sajtóirodája nyilatkozatban elítéli az RTDP/PDSR kolozsvári szervezetének álláspontját, mely szerint itt is alkalmazni lehet azt, amit Adrian Nastase mondott: ha az RMDSZ tiszteletben tartja az alkotmányt, akkor részt kaphat a hatalomból. Az egységpárti sajtónyilatkozat szerint az RMDSZ autonómiát akar, ez ellentmond az alkotmánynak és a törvényességnek, így az a veszély áll fenn, hogy ha az RMDSZ részese a hatalomnak, akkor meg is fogja valósítani az autonómiát.
***: Az RNEP megyei tanácsának sajtóirodájától. AdC VIII/1589. 16.

1996.febr.12.

2003. Az RDAP/PDAR kolozsvári szervezési titkára kijelentette, hogy az agrárpártiak nem gondolnak az RNEP/PUNR-vel való egyesülésre. Ez abból is kiderül, hogy míg az agrárpártiak megvonták támogatásukat a kormánytól, az egységpártiak továbbra is támogatják azt. Állítja ezt a helyi szervezet vezetõsége annak ellenére, hogy Funar bejelentette a két párt közötti fúziót. E párt hajlandó együttmûködni más pártokkal a választások idején, de beolvadásról szó sem lehet.
V. Magradean: Az agrárpártiak nem gondolnak a fúzióra az RNEP-pel. Mt VII/1406. 1.

2004. Kiélezõdött az ellentét az RNEP/PUNR és az RTDP/PDSR között. Funar azzal vádolja a fõ kormánypártot, hogy az RMDSZ-szel kötött titkos egyezmény alapján egyedül csak ez a párt támogatja az RMDSZ javaslatát a választási törvénnyel kapcsolatban, ezzel akarja elérni, hogy Erdélyben minél több polgármestere legyen. Ez méltán váltotta ki az ellenzéki pártok határozott szembefordulását az RTDP-vel.
Valer Chioreanu : Gheorghe Funar: " Megértjük az ellenzéki pártok határozott álláspontját az RTDP ellen". AdC VIII/1590. 1, 12.

2005. Az RNEP/PUNR helyi szervezete nyilatkozatban marasztalja el a tanügyminisztert és az RTDP/PDSR-t azért, mert összejátszva az egyetem rektorával, 300 hellyel bõvítette a magyar oktatást a Babes-Bolyai Egyetemen. Felkéri a nyilatkozat az RTDP helyi szervezetének vezetõit, válaszoljanak a következõ kérdésekre: tudomásuk van-e arról, hogy a magyarbarátok kiváltságokat akarnak biztosítani a zeneakadémián a magyar fõiskolásoknak; egyetért-e az RTDP azzal, hogy Kolozsváron eleget tegyenek a magyarok és magyarbarátok kérésének az oktatásban; helyesli-e a párt, hogy magyarul folyjanak a felvételi vizsgák?
Az RNEP Kolozs megyei fiókszervezete: Rövid replika a kolozsvári RTDP erkölcsi nyomorára. AdC VIII/1590. 12.

1996.febr.13.

2006. Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése pontosít azzal kapcsolatban, amit az SZP/PS alelnöke kolozsvári beszédében mondott, miszerint lehets&eacu