Élõ Erdély   Szemle  

 

05/13/99

A mufordító remetesége

- Látogatóban Bán Péternél -

Bán Péter mufordítót az évek során gyakran nevezték muzsnai remetének akkor is, amikor történetesen nem Muzsnán lakott. Mert magyar szakos tanárként tanított o Vágáson, Varságon, Farkaslakán is, vagyis 1969-tol 1995-ig másutt is éveket töltött el. Négy éve viszont valóban szülofalujában, a szüloházban él idos édesanyja támaszaként, és onnan jár kilincselni kiadókhoz, mecénásokhoz egyaránt, vagy a megjelent könyveket kínálni a vásárlóknak. Táskája tele van mindig kéziratokkal, messzirol érkezett levelekkel - valóságos mozgókönyvtárral találkozik az ember, ha összefut vele Székelyudvarhelyen vagy Csíkszeredában.
Muzsnán a szüloi házban ládákban, dobozokban áll a sok lefordított kézirat: van itt vers, próza, de leginkább a mesék sokfélesége jelenti a kincsestár hasznosítható részét. Vannak itt finnugor, bolgár, csuvas, kazah, lett, litván, mordvin és orosz népmesék - a Szovjetunió felbomlása után ami érték maradt, mondhatni, az mind Bán Péternél van Muzsnán!
Mese nincs: a kommunizmus bukása után a szláv népek régi népköltészete maradandó érték, az évekkel ezelott készült fordításokat most ki lehet adni, mert a meseirodalomra inkább van kereslet, mint egyébre. A gyermekek ugyanis még olvasnak, de a felnottek kevésbé vagy kevesen...
Bán Péternek egyébként a hajdaninak mondható idoben tolmácsolásai jelentek meg hazai és magyarországi antológiákban, de az utóbbi években egymás után látnak napvilágot mesefordításai, gyujteményei. 1996-ban jelent meg a Miért nincsen semmim se? gyujteménye a Pro-Print Kiadónál; 1998-ban a Hetedhét nép meséi és A nyulak pásztora gyujtemények (a Tinivár és a Pallas-Akadémia kiadásában), az idén pedig A huncut kakas látott napvilágot az Infopressnél. Kiadós kóstoló ez az évek gazdag termésébol, de az idén még vagy négy-öt könyvet dedikálhat: megjelenés elott az általa gyujtött Találkozások Tamásival címu könyv, amely neves személyiségek, írók visszaemlékezéseit, leveleket tartalmaz, kiadás elott Anna Sakse lett írónonek a virágokról írt gyönyöru meséskönyve; a Pera vitéz címu könyv finnugor népmeséket, A kígyóbuvölo pedig észt meséket tartalmaz. Ugyancsak megjelenés elott áll egy válogatás Benedek Elek meséibol és egy gyujtemény kirgiz, karjalán, vogul, votják, grúz és örmény népmesékbol.
Nem vitás, Bán Péter Muzsnán a világ egyhatod részének mesevilágát birtokolja, ha nem többet! Óriási gazdagság ez - mesebeli gazdagság! Csak hát jól tudjuk, hogy a mesében a szegény legény gazdagsága nagyon viszonylagos! Bán Péter, a mesevilág nagykövete lélekben milliomos, de a szépség koldusaként bizony sokszor csak aprópénzt hall zörögni a zsebében. Amit a könyvek megjelentetése hoz, az el is megy az utazgatásokra. Marad végül az erkölcsi siker, amelyet a polcon sorakozó könyvek orizgetnek.
A muzsnai remete mégsem érezheti nagyon magányosnak magát, ha felkeresi a postás tengeren túlról jött levelekkel, könyvküldeményekkel, üzenetekkel. Aki mufordítóként annyi nép lelkével folytat párbeszédet, nem érezheti magát elzártnak még Muzsnán sem, amely valóban a világ végén van. Bán Péter a világ végén dolgozik, de tolmácsolásai a világ kezdetéig nyúlnak vissza a mesék fonalában.
Otthonában felkeresni persze másabb, mint összefutni vele úton, útfélen. Olyan o az öreg családi házban, mint egy csuvas vagy vogul a nyírfaerdo melletti kunyhójában. Arcához ez a háttér illik. Muzsna. Amely egyébként szláv ízu-tartalmú kifejezés, de mégsem ebben gyökerezik Bán Péter szláv nyelvek iránti vonzalma... Jeszenyin költészetének megízlelése vonta a mufordítás titokzatos, kalandos világa felé még diákkorában. S jóllehet immár ötvenharmadik életévét tapossa, szelíd tekintete egy gyermekembert mutat, aki szerényen kínálja és osztogatja a terebélyes mesefa gyümölcseit...
Illendo volt felkeresni Muzsnán, mivel évekkel ezelott engem is felkeresett a csíkszeredai tömbházlakásban. Nagy nyílásszögu táskával érkezett pontosan akkor, amikor a vízgázszerelonek kellett volna jönnie. A feleségem azonnal összetévesztette a szakemberrel, s máris terelte ot a csepego csap felé. Hanem Jeszenyin-versekkel és Surától kapott levelekkel a szerelés nem ment! Percek teltek el, míg Péter tisztázta: nem csapszerelo o!
Persze, jól tudjuk, hogy író, költo és mufordító egyaránt csapnyeso és csapszerelo a mai világban, amikor az írásnak nem sok rajongója maradt. A tollforgató a mesék tején lóg akkor is, ha valódi világot harap habzó éggel a tetején! Bán Péternek szerencsére az udvarán van még három tyúk, s a kertjében kikel majd a vetemény is! Az udvar sarkában egyébként mesefaként virágzik már az almafa...

(Ferencz Imre, Hargita Népe)

 

 
  Az elejére