Csíkszereda (Miercurea Ciuc)

1558-ban vásáros városi kiváltságokat kapott az erdélyi fejedelemtõl, de fejlõdési lehetõségeit korlátozta a környezõ falvak szorítása. Az energiákat õrlõ vitának a határõrség megszervezése vetett végett a 18. század végén, amikor az osztrák fõparancsnokság beköltözött a martonfalvi várba. A határõrség vásárlásai, szolgáltatási igénye nagyot lendített a vidék kézmûiparán, s ez elindíthatta az urbánus életszervezést is az egyre inkább központtá váló Csíkszeredában. A közigazgatási és a törvényhatóság Csíksomlyói letelepedése után idõ kérdése volt csupán a súlyváltás. Be is következett a múlt század utolsó negyedének közigazgatás-szervezõ döntései után. A milléniumra fölépült az országban 50 új megyeház, közülük az egyik Csíkszeredában. A lendületre kapott város lassan bekebelezte a környékbeli falvakat és a megyeszékhelyhez illõ életszervezés is megkezdõdhetett. 1913-ban már állt a gimnázium és az Igazságügyi Palota is. Az elsõ világégés után épültek a kétszintes polgárházak (Petõfi utca, Cosbuc utca eleje) és a városmag utcahálózata. A mai Csíkszeredának több mint 45000 lakosa van és gazdagnak mondható közmûvelõdési élete. Az északkeleti városnegyeddé vált Csíksomlyó és a szabadidõ és hétvégi pihenõhellyé kialakított Hargitafürdõ, Zsögödfürdõ és a Szeredai-fürdõ idegenforgalmi és turisztikai lehetõségek.

Látnivalók:

A 19. század elsõ felében fölépült, egyedi építészeti megoldásokat is ötvözõ Csíksomlyói ferences kisbazilika, a minden évi Pünkösdi-búcsú kegyelethelye. Kincse a 16. századra datált csodatevõ Mária-szobor. A templomot Urbánszky Fülöp, kolozsvári festõ festette ki 1911-ben. A Vártéren álló középületek: a Megyeháza (1888. február 4-én avatták az új épület középsõ, a Vár-térre nézõ tömbjét). A pompázatos Igazságügyi palota és a fogház tervét 1903-ban Wagner Gyula, a századelõ egyik fegyházépítõ specialistája (az õ tervei szerint épült a hírhedt negyenyedi börtönépület is) rajzolta meg. A csíkszeredai várkastély, 1970-ben befejezett részleges restaurálása óta, a mai múzeumnak és a megyei könyvtár két részlegének ad otthont. A négyszögletû belsõ udvart kerítõ, négybástyás épület építése (egy korábban itt létezõ, az 1661-es tatárbetörés és török büntetõ hadjárat idején lerombolt épület helyén) a 18. század elején (1714-tõl) kezdõdik el Stephan Steinville gróf (Erdély fõhadparancsnoka) osztrák császári lovassági tábornok felügyelete alatt. A város déli negyedében a zsögödi katolikus templom és 17. sz.-i szárnyasoltára, a templomhoz vezetõ út elején Nagy Imre festõmûvész emlékháza a látnivaló.

Hasznos tudnivalók

Telefonkörzetszám: 066.Szállodák:

Bradul ** (198) 4100 Miercurea Ciuc, str. Nicolae Balcescu 11, tel: 066-111943; 111945, fax: 113181, Harghita ** (300) str. Libertatii 2, tel: 066-116119; 116123, fax: 113181. Floarea de Colt * (60) B-dul Fratiei 7, tel: 112168. Ozon * (57) Hargitafürdõ, tel: 066-113040, fax: 152006.

Hargitafürdõ,

a várostól alig 21 kilométerre (a DN 13A úton a Tolvajos-tetõig, majd onnan a Dj 138A megyei úton) a század elején még a Székelyföld egyik nevezetes fürdõ- és üdülõtelepe volt. A tengerszint fölött 1350 méter magasságban kialakult telep a megye egyik legmagasabban lakott szegellete. Két turistaházban 120 vendég elszállásolására van mód. Télen a telepen két sípálya mûködik, a környék és messze vidék kedvenc téli sportokra alkalmas környezete.