Karcfalva (Carta)

Rákosról észak felé fordulva karcfalva lehet célkirándulás állomása. Karcfalvának régebben Jenõfalva (Ineu), Dánfalva (Danesti) és Oltfalva (ma Dánfalva egyik falurésze) filiái voltak és ezeket együttvéve Nagyboldogasszony egyházmegyének nevezték. A mai közigazgatási rendben Karcfalva és Szenttamással (Tomesti) együtt képez egy községet, együtt 5786 fõnyi lakossággal, amelynek fele az egykor külön községet képezõ Szenttamáson lakik. Látnivalók: Csík legjobban megõrzött Vártemploma a piac és a község északi felén van a két falu (a szomszédos Jenõfalva) határán, egy sziklás dombon. A templomot lõrésekkel ellátott 8 méter magas, a templomudvar felõli oldalán belsõ vívó (gyilok) folyosóval kiképzett kõfal veszi körül, e falba beépített különálló toronnyal, amelynek kapubejáratát négy lõréses félköríves mellvéd (barbakán) torlaszolja el. Meredek ösvény vezet fel a kapubástyához, amely valamikor õrtorony, lakótorony lehetett és csak késõbb (1796-ban) magasították barokkosan templomtoronnyá. Belülrõl a torony ma is õrzi gótikus jegyeit. Az erõdített udvar közepén, kelet-nyugat irányban van a templom. Szentélyének ívelt boltozata a korai templom (1444-et tudja a feljegyzés az építés évének) késõgót hangulatát idézi. A hajót 1796-ban építették át barokk ízléssel. A karcfalvi egyháznak három igen értékes és szép kegyszere (clenodiuma) van: két kehely és egy ostyatartó (monstrancia). A kelyhek 16. századi, az ostyatartó 1653-ban erdélyi ötvösmûves által elkészített remekmû.

Hasznos tudnivalók

A templom úgy tekinthetõ meg, hogy a templom domb aljában, a Madicsa-fürdõre vezetõ út túloldalán a plébániairodában jelentkezünk és ott vezetõt kérünk. A kegytárgyak, amelyeket a plébánián õriznek, kérésre szintén megtekinthetõk. Külön figyelmet érdemel a templomhoz vivõ meredek ösvény szélén lévõ, két méter magas terméskõ oszlopon álló faragott Mária-szobor. A községtõl 4 km-re van az említett úton tovább kellemesen szép környezetben Madicsa-fürdõ, a környékbeliek tervezett életû, hétvégi üdülõhelye.