Kászonaltíz (Plaiesii de Jos)

Kozmás faluból az elhanyagolt 11B jelzésû országúton 14 kilométer Kászonújfalu. A keleti vízválasztón túli a Kászoni-medence települései önálló rendszert képeztek Erdély korai közigazgatás-történetében. Az egykori szék, a mai megye egyetlen községébe - Kászonaltíz - tömörülõ falvai a Kászon-patak völgyében sorjáznak (Feltíz, Altíz, Impér és Jakabfalva). Újfalu telepedett külön a Vészes patak völgyébe. Alcsík felõl keretezõ hegyei alig haladják meg az 1000-1100 métert. A kismedence déli oldalán a Kászon-patak nyit utat Kézdiszentlélek fele, a Felsõ-háromszéki medencébe. A medence keleti részén bõvizû ásványvízforrások törnek fel, amelyek egy részét üzemszerûen is palackozzák. A község (öt településének) lakossága az utolsó számlálás adatai szerint 3135 fõ 1216 családi gazdaságban. A községben ma fafeldolgozó és tejfeldolgozó egység mûködik, és jelentõs vállalkozás az ásványvíz hasznosítása. Impéren, a település keleti részén kívül, 4 km-re a század elsõ felében még palackozott Répáti szénsavas borvízbõl ihatunk. Altíz határától 3 km-re a Fehérkõi víz szintén szénsavtartalmú és iható. A jakabfalvi Salutaris és a háború elõtt a Pán márkájú ásványvizet üvegben szállították és ma is teszik a Kászon gyöngye néven is ismert változatban. Látnivalók: A faluban az 1833-ban épített barokk hatású kiskastélyban helyi néprajzi kiállítás tekinthetõ meg. A kászonaltízi, más nevén nagykászoni bástyás kõfallal övezett, 15. sz.-i alapítású, ma barokk hatású templom 1877-beli renoválása idején fedezték fel a 18. század elején eltemetett Andrási Mihály pap múmiáját a szószék alatti üregben. Legcsodálatosabb az, hogy a test közel másfél századig bebalzsamozatlanul is teljes épségben megmaradt. Érdekesek a temetõkert csavart faragású fejfái.

Linkek> Zsigmond Enikõ: Kutatás- és ipartörténeti adatok a kászoni borvizek hasznosításáról