Csíkrákos (Racu)

Rákos a 14. században már tekintélyes település volt, s egyházi kormányzója négy környékbeli falunak - Rákosnak, Vacsárcsinak (Vacaresti), Göröcsfalvának (Satu Nou) és Madéfalvának (Siculeni) -, amelyekkel együtt alkotta a Kisasszony megyének nevezett egyházközséget. 1910 óta Madéfalva külön vált, s ma már ez a mûút mellé telepedett falu a közigazgatási központja a négy falunak. Látnivalók: Jelentõségéhez mért arányú, a falun kívüli magaslatra épült, védmûvekkel ellátott fallal körülölelt gótikus elemeket õrzõ temploma. Érdekes a szentély bordáinak közbelsõ záróköve, amely egy címerképes plasztikus és egykor színezett háromszögû pajzsot tartalmaz, amelyen jól kivehetõ a pajzs vörös mezejében egy fekvõ, szarvaival lefordított arany holdsarló és ennek ölében egy ötágú csillag. A címertan tanúsága szerint ez a magyar történelmi családok Hunt-Pázmán nemzetségének a címere, s valószínû, hogy János, Szentgyörgy és Bazin (Pozsonytól északra lévõ kis grófság) grófjára utaló, aki 1463-ban Erdély vajdája volt és annak a kongregációnak a tagja, amely megalkotta Erdély honvédelmi szervezetét. A székelyekkel igen jó kapcsolatokat tartó vajda minden valószínûség szerint hozzájárult a templom építéséhez. Egyedi látvány: a festett torony. Rákos határán volt a Bogáti-vár, helyén kápolna áll. Szent Jakab napján a falu népe felmegy oda körmenettel és istentiszteletet tartanak.

 

Linkek> Kulcsszó: Csíkrákos