Csíkszentgyörgy (Ciucsangeorgiu)

Csík érdekes településeinek egyike Csíkszeredától 17 kilométerre, a Fiság-völgyében. Õrzi még a jellegzetesen magas fedélszerkezetû, zsindellyel fedett építkezési formát, amit egyformán használnak ott a lakóház és a gazdasági épületek (csûrök) építésekor. Még szinte érintetlenül él ebben a völgyben a hagyományos közösségi életvitelre jellemzõ népi szokásvilág. Az erõteljes reformáció idején ebben a faluban volt a csíki katolikus élet központja. 1703-1704-ben az erdélyi püspök székhelye. A székely határõrség felállítása után, 1764-tõl egy zászlóalj huszár és egy zászlóalj gyalogos határõr katonaság telepedik meg a faluban. 1784-ben Csíkszentgyörgy II. József császártól hetivásár tartására kiváltságos levelet kap. Látnivalók: 1705 október 8-án a Rákóczi szabadságharc támogatásában részvett székelyek "árulását" megtorló Karl Ludwig d'Acton császári alezredes hadai dúlnak a vidéken. A szentgyörgyiek papjuk unszolására fegyvert fognak, és a fosztogató hadat lemészárolják. Ennek emlékezetére építtette a csíkszentgyörgyi származású Illyés András püspök (1696-1712) a menaságújfalusi Úrszíne-templomot. Vártemploma a vidék legnagyobb befogadó épülete. Templomkerítését 3 bástyával és lõrésekkel 1673-ban építtették. A völgy fejébe a gyakori pusztítások után meggyérült lakosság mellé a 16., majd a 17. században is telepítenek be havaselvi származású menekülteket, akik a 18. század végéig õrizték ortodox vallásukat. 1828-ban Bálint Ignácz és neje, csíkszentkirályi nemes Bors Julianna a saját és a Balási család görögkatolikus zselléreinek és cselédeinek lelki gondozására görög katolikus lelkészséget alapít és ott templomot is építtet. Õk adományozták a somlyói Kegytemplomnak is az egyik mellékoltárt. A látogatható, 19. század elején épült ún. Adorján-ház jellegzetes építészeti beosztású lakóház. A faluban született Márton Ferenc festõ- és rajzmûvésznek szerény emlékháza van.

Linkek> Csíkszentgyörgy (HTA, english)