Csíkszépvíz (Frumoasa)

A ma 1780 fõt számláló település urbánus hangulata ragadja meg az átutazót. A ma létszámában fogyó településnek 1931-ben még 3243 lakosa volt, zömében római katolikusok, de szép számban református, lutheránus, örmény és jelentõs számú görögkatolikus felekezetiek. A település jelentõségét igen megnövelte a Gyimesi-szoroson át Moldvából Erdélybe tartó és az észak-déli kereskedelmi utak keresztezõdésében megállapodott fekvése. Ez volt az érve annak is, hogy a 17. század végén a törökök elõl Moldvából is elmenekülõ örmények egy jelentõs csoportja fejedelmi engedéllyel ide települt le. Egy másik Gyergyószentmiklósra kapott bebocsátást. A település polgári jellegét kétségkívül ez a rendkívül céltudatos, szorgalmas és az urbánus életformához szokott népcsoport életvitele és példája adta. Önálló templomuk 1795-ben épült a Szentháromság tiszteletére. A községben gõzmalom, két fafeldolgozó egység, posta, csendõrõrs, adóhivatal mûködött és volt két takarékpénztár meg az örményeknek külön kaszinójuk. 1752-ben Moldvából igen sok zsellércsalád is költözött be Szépvízre, ez a közösség építette késõbb a görögkatolikus templomot és plébániát. 1990 óta itt is a lassú gyarapodás jelei mutatkoznak. Csíkszentmihály (Mihaileni) és Vacsárcsi (Vacaresti) lehet a községközpontból utunk egyik további iránya a 449 lakosú Göröcsfalva (Satul Nou) és közvetlen szomszédsága felé. A másik a Gyimesi-hágón át a Tatros felsõ folyása mentén sorakozó Gyimesekbe.

 

Linkek>