Gyergyószárhegy (Lazarea)

A medence egyik legrégebbi alapítású települése, községszékhely, Gyergyószentmiklóstól északra 6 kilométer. Idegenforgalmi látványossága és talán lehetõsége a Székelyföld történetében és korai gazdasági életének alakításában jelentõs szerepet játszó, késõbb grófi rangra emelt Lázár család udvarháza, kastélya és a védelmében meghúzódó Ferenc-rendi kolostor és templom. Augusztusban két évtized óta képzõmûvészeti és népmûvészeti tábor él a falak között, illetve a teljesen felújított, kényelmes szállást és étkezést kínáló kolostorépületben. Az évek során fölgyûlt munkákból állandó kiállítás nyílt a kapubástya felújított helyiségeiben kialakított kiállító termekben, a hajdani lovagteremnek mondott házban mûvelõdési rendezvényeket látnak vendégül, de olykor színhelye a környék nevezetes eseményeinek is.

Hasznos tudnivalók

Érdemes a tábor idejére idõzíteni a szárhegyi látogatást, mert akkor elõre bejelentett kérésre szállást is lehet kapni a szép környezetû kolostorban.

Innen már Borszék lenne a több napra is tervezhetõ út célállomása. Tovább a városias külsejû, egynémely létesítményével városi igényû település Ditrau, Gyergyóditró, a medence legnagyobb községe, ajánl egy kerülõutat Tölgyesen, az egykori vámhelyen át Borszékre. Korábban Borszékig terjedõ erdõbirtoka hatalmas kincsesbányája volt a ditrói birtokosságnak, ami, ha nem is várossá, de jelentõs ipargazdasági ambíciókkal is kacérkodó községgé alakította a települést. Ma is jelentõs a faipari egysége. Számottevõ mûvelõdési és társadalmi életét a helybéli gimnázium is táplálja. A község határának kincse a helyrõl ditroitnak elnevezett komplex, kékes színû kõzet, aminek a meghatározó elegye az Európában ritkaságként számon tartott szodalit-tartalmú nefelinszienit. A helybéli birtokosság gazdasági erejének és ambícióinak szimbóluma az 1911-ben neogótikus stílusban épített, hatalmas méretû, két tornyú római katolikus temploma, az országút mellett. A Maros-parti Remetea, Gyergyóremetének három apró, tanyasi településsel (Eszenyõ, Mártonka, Kocsibükk) együtt hozzávetõlegesen ugyanannyi lakosa van, mint a szomszédos Ditrónak, amellyel különben közös a vasútállomása. Kétszázötven évig a közben tízszeresére gyarapodott Remete volt Ditró tutajkötõ helye a Maroson, ahonnan olykor Belgrádig is leúsztatták a gyergyói tutajosok a Kárpátok erdeiben levágott fenyõt, de egyebet is.