Szentegyháza (Vlahita)

A fejlõdésében félúton maradt város, az 1968-ban alakult megye új városainak egyike (Borszék és Tusnádfürdõvel egyidõben avatta várossá egy kormányrendelet). A várossá alakítás érve a Szentegyházasfalutól délre a lövétei vasbányából fölhozott vasért feldolgozására kialakult ipartelep (Rókaváros, Jókai óta Szentkeresztbánya) volt, amely 19. század eleji alapítása óta jelentõs vaskohászati üzemmé nõtt. Nem a méretei, hanem az itt olvasztott vasérc minõsége tette messze földön híressé. Így aztán a telepig felnõtt a Vargyas-patak mentén a lövétei bányatelep (Lövétebánya), a patak felsõ folyása mentérõl a minden lépésre egy-egy vízifûrészt fölállító Szentegyházasfalu. E három település alkotja ma a hét és félezer lakosú Szentegyházát. Iskolásaiból összeválogatott fúvószenekara és ifjúsági alkotótáborai ma a város egyik számontartott nevezetessége. Látnivalók: A város ipartelepi negyedében, a patak fölé építve még áll az egykori (a 19. század eleji alapítású) hámor, amely a víz erejével verte, alakította a kezdet kezdetén kézbeli szerszámokká a szomszédságban kibányászott és megolvasztott vasat.

Hasznos tudnivalók

Telefonkörzetszáma: 066

Szentegyháza határában (a városközponttól 2 kilométerre, a Szeltersz felé vezetõ községi úti eltérõvel azonos magasságban) a mûút mellett egy szerencsés fúrás két helyes kis termálvizet fakasztott, amit a már városi rangra emelt településcsoport nyári idényben üzemelõ strandfürdõvé alakított ki. 2-3 ágyas faházakban 65 fõt tudnak elhelyezni és van egy 50 sátorhelyes kempingtér is a telepen. Homoródfürdõn (36 ágyas) szövetkezeti motel kínál pihenõhelyet. Kiránduló sereg leginkább májusban nyüzsög itt, amikor a város fölötti platón többtíz hektáron nyílik a nárcisz.